Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

2

KELETMAG S AKORSZÄG

1959. FEBRUÁR 81, SZOMBAT

Kádár János elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.?

dolom, nem jó. Barátnak nevezni még kevésbé lehet. És ha nem is nevezhetjük ellenségnek, azért csak o.z ellenség malmára hajtja a vizet. A mi közös kritikusunkról, a jugoszláv revizionisták csoportjáról van szó.

Ök mindig megmondják, hogy nekünk mit kellene csinálnunk, ajánlják elméleteiket és gyakorlatukat. Magyarországon akadt 1056-ban nem is kevés ember, akiknek tetszett ez a jugoszláv elmélet és gyakorlat. De azután

a magyarok vagy tíz napig ezen a koszton éltek, s elmondhatom Önöknek, hogy egy életre elment a kedvük a jugoszláv elmélettől és gyakorlattól, még azoknak Is, akiknek 1956. tavaszán kimondottan erre támadt étvágyuk.

Nem írhatjuk eló a jugoszláv revizionistáknak, hogy mit csináljanak, vagy mit ne csináljanak, azt azonban megmondhatjuk nekik, hogy tartsák meg maguknak elméleteiket, meg azt is, amit ebből kifőztek. Nekünk ez nem kell.

Nem vagyunk esztelenek, a meg tudjuk különböztetni a revízionizmust a marxizmus- leninizmustól. A álagyar Nép- köztársaság majdhogy belepusztult a revízionizmusba, a marxizmus—leninizmus segítségével azonban feltámadt és él.

Látjuk, hogy a marxizmus-leni- nizmus mit teremtett a Szovjetunióban, milyen eredményeket értek el ott az iparban, a mező- gazdaságban ,a kultúrában és a tudományban.

hez, mit szólsz hozzá, hogy Kínában és Bulgáriában lerakják a szocializmus alapjait, mi a véleményed róla, hogy Csehszlovákiában nemsokára befejezik a szocializmus építését? Mit szólsz hozzá, hogy Magyarországon is jól mennék a- dolgok? Most kicsit könnyebb a kommunistáknak és a haladó embereknek az egész világon és nehezebb a reakciósoknak

Csődbe került a Dnilts-féle hidegháborús politika. Ezt mindenki látja, s azt is, hogy győzedelmesen halad a maga útján a szocializmus. Ezért jókedvnek most nálunk az emberek.

rek, hogy kissé hosszasan beszéltem. Igaz ugyan, hogy nem tudok sem csehül, sem szlovákul, de szerettem volna egyszerű szavakkal túdtukra adni a bennem élő elvtársi, testvéri érzéseket. Teljes szívemből kívánok önöknek, repülőgépmotorgyári dolgozóknak, férfiaknál-: és nőknek, a legifjabb tanulótól a már őszülő igazgatójukig jó egészséget, sok sikert az országuk javára és a saját javukra végzett munkájukban, boldogságot családi életükben.

Meggyőződésem, hogy igaz esz me egyesít bennnüket. Egy üt. voltunk a bajban, együtt vagyunk a jobb Helyzetben, s együtt haladunk a teljes győzelem felé.

Minden jót kívánok önöknek kedves elvtársak!

A beszéd elhangzása után

J. Keíiba lakatos — a gyár dolgozói nevében arra kérte Kádár János elvtársat, hogy adja át forró, testvéri üdvözletüket a 'magyar munkásoknak és az egész magyar dolgozó népnek. .

A munkások ezután ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek és hosszasan éltették a csehszlovák és a magyar nép barátságát, a szocialista tábor egységét.

Kádár eivtárs mielőtt távozott az üzemből, ezeket irta a gyár emlékkönyvébe: ,.Életem szép és

kedves emléke Lesz mindig a mai nap, amikor a repütőgépmotor- gyárban jártam. Köszönöm a kedves baráti fogadtatást és szívből minden jót kívánok a gyár kommunistáinak és valamennyi dolgozójának.'’

A munkások közül solcan az üzem bejáratáig elkísérték vendégeiket és meleg kézszorítással búcsúztak Kádár Jánostól.

A vitában elsőnek Fock Jenő, az MSZMP . Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólt hozzá a költségvetéshez.

Bevezetőnek megemlítette, hogy dolgozóink helyeslik a párt és korhiány gazdasági politikáját, és szorgalmasan dolgoznak a kitűzött feladatok végrehajtásáért. Az eredmények kedvezően hatottak az életszínvonal emelkedésére. Előbbre haladtunk például a műszaki színvonal fejlesztésében: új gyártmányok, új technológiák és eljárások bevezetésében, alkalmazásában, a minőség javításában, valamint a választék bővítésében. Az ipar vezetői, mérnökei, technikusai és ipari dolgozóink joggal büszkék lehetnek az e téren elért, az elmúlt éveket messze meghaladó fejlődésre.

— Bár a műszaki színvonal emelésében voltak megbecsülendő törekvések és jelentős eredmények, a fejlődés üteme mégsem kielégítő — mondotta ezután. — Gazdasági vezetőink, pártszerveink, társadalmi -szervezeteink — és különösen a szakszervezetek — tartsák elsőrendű kötelességüknek a műszaki fejlesztés viszonylagos elmaradásának megszüntetését..

A kormányelnöki beszámolóhoz kapcsolódva utalt a mezőgazdasági fejlesztés eredményeire.

—- Az ellenforradalom óta megtett intézkedéseink helyesek voltaic — mondotta —, mert mind a szocialista szektornak, mind az egyénileg gazdálkodóknak helyes irányt szabtak a lehetőségek jobb kihasználására. Intézkedéseinkből a falvakban megértették, hogy népi államunk bízik a parasztságban, s a mezőgazdaság dolgozói ezt hasonló bizalommal viszonozzák.

— A lehetőségeket legjobban a szocialista szektor dolgozói használták ki. Tavaly mind az állami gazdaságok mind a termelőszövetkezetek az összes főbb növények terméseredményeivel felülmúlták az egyénileg gazdálkodókat. Az utóbbiakat gazdálkodásuk fejlesztésében gátolják a kisparaszti gazdaságok korlátái. Egyénileg gazdálkodó parasztságunknak ezzel szembe

előtt Vass Istvánné elnökletével folytatta az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes vitáját.

Elsőnek Orbán László, az MSZMP Központi Bizottság Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője szólalt fel. — Részletesen foglalkozott szocialista fejlődésünk gyorsításának kulturális vonatkozásaival. Megállapította, hogy bár az elmúlt években örvendetes eredményeket értüiik el kulturális életünk fejlesztésében, mégis sok területet — a múlt örökségeképpen — bizonyos elmaradottság jellemez. A párt művelődéspolitikai irányelveinek következetes végrehajtásával azonban minden feltétel és lehetőség megvan ahhoz, hogy kulturális életünk fejlődését is meggyorsítsuk.

Kulturális életünk irányító szer- | vei és az alkotók, pedagógusok, j tudósok, írók, művészek tévé- j kenységének az a mércéje hogy i munkájukkal. alkotásaikkal

mennyiben szolgálják népünk nevelését,. általános.. felemelkedését és szocialista hazánk építését.

— Ugyanakkor szükség van ayra is. — hangsúlyozta a szó1vetkeztetéseket le kell vonnia, örvendetes, hogy különösen az utóbbi másfél hónapban az egyéni gazdák tízezrével léptek szövetkezetekbe, ahol szinte korlátlan lehetőségei vannak a terméseredmények növelésének.

— Külön üdvözölj ült az országgyűlés üléséről — a párt nevében is — azokat a dolgozó parasztokat, akik a kisparcellák szűk mezsgyéiről elindulva, most kiértek a szövetkezeti gazdálkodás egyenes, széles országútjara — mondotta nagy taps közbén. —; Tudjuk, hogy nem könnyű szakítani ' a megszokott termelési formával, hogy nem kis lelkitusán esnek át a parasztok, .amíg aláírják a belépési nyilatkozatot. Meggyőzdésünk azonban, hogyha nem is egyszerre, de lépésről- lépésre egész parasztságunk megérti a fejlődés szükségszerűségét, és saját elhatározásából a termelőszövetkezeti gazdálkodást választja.

e— Nem akarunk' és nem is' fogunk senkit sem kényszeríteni arra, hogy meggyőződése ellenére a termelőszövetkezetbe lépjen — hangsúlyozta. — A továbbiakban is elősegítjük azonban, hogy parasztságunk a kisparcel- lák határán túl nézve, világosan lássa, mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás az országnak, menynyivel jobb életet biztosíthatunk így az egész dolgozó népnek és maguknak a parasztoknak is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban egész dolgozó népünk ügye. A munkásosztálynak történelmi feladata, hogy szövetségesét, a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás útjára vezesse. A munkásosztály segítse . a, termelőszövetkezeti- mozgalmat azzal is, hogy egyre, több gépet küldjön a mezőgazdaságnak, s ahol arra szükség van, küldje oda legjobb fiait a termelés, a nagyüzemi gazdálkodás, a közösségi. élet megszervezésére.

— Az idén van tizedik évfordulója annak — folytatta, — hogy megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Bár a baráti országok együttműködése az elmúlt évtizedben sokat fejlőnők, — hogy az eddiginél fokozottabban forduljanak a széles néptömegek is a kulturális élet kérdései felé. Történelmileg páratlan eredményeket értünk el népünk kulturális fejlődésében, s erre mindnyájan joggal büszkék vágyunk. Ma például a fiatalok közül legalább annyian végzik el a nyolc osztályos általános iskolát, mint a régi Magyarországon a négy elemit elvégezték.

— Kulturális haladásunkat mutatja,'

ma minden lakos átlagban háromszor annyi könyvet olvas, mint a kapitalista Magyarországon. Magyarországon tavaly 38 forint értékű könyvvásárlás jutna minden lakosra, Nagy-Britanniában harminc, Belgiumban 7.30, a Német Szövetségi Köztársaságban 2.40, Franciaországban 1.50, Spanyolországban 1.35, Olaszországban pedig 1.20 forint értékű. A kulturális versenynek ezen a vonalán tehát messze magunk mögött hagytunk évszázados kulturális hagyományokkal rendelkező kapitalista országokat Is,

dött, mégsem aknáztuk ki teljesen a rendelkezésünkre álló gyű- rriölcsöztethető lehetőségeket, l A műszaki-színvonal emelésében ezt a lehetőséget is az eddiginél

j.oKozoitabban Kell igénybe venni,

— Ebben az évben tovább kell haladnunk iparunk szerkezetének, átalakításában. Sokan csak a gépiparra korlátozzák ezt a problémát, pedig valójában égéssé iparunk szerkezetét kell adottságainknak és a szükségleteknek megfelelően átalakítanunk. Eobo! a szempontból rendkívül fontos a vegyipar fejlődése.

Ezután rámutatott, hogy .az SZKP XXI. kongresszusán elfogadott hétéves terv minden Viszonnyal nagy hatással lesz . ipari termelésünkre és külkereskedelmi forgalmunkra. Ennek jeléi máris mutatkoznak. Külkereskedelmi forgalmunk ' a Szovjetunióval már ebben az évben mintegy 30 százalékkal magasabb - a tavalyinál, s már most túlhaladta az 1960-ra tervezett színvonalat, A bővülő forgalomhoz növekvő termelésre van szükség. Máris fél kell készítenünk iparunkat a fokozódó igények kielégítésére. A szovjet nép kommunizmust építő programja ily módon is hozzájárul népgadaságunk fejlesztéséhez, szocialista fejlődésünk meggyorsításához.

— Tervünk és költségvetésünk előírásainak teljesítésében éa túlteljesítésében — mint az eddigiekben — most is számítunk dolgozóink lelkes munkájára. Már eddig is számos figyelemre méltó javaslatot tettek a dolgozók a termelési • tervek túlteljesítésére, a termelékenység terven felüli emelésére, és az önköltség na- ,gyobb csökkentésére. A.!, munkásók versenyzőkészsége, munkalendülete csattanóé választ ad azoknak, akik akár külföldön, akár idehaza azt állították, hogy dolgozóink a szocialista munkaverseny ellen vannak. Munkásosztályunk tisztában van azzal, hogy az ő kezébe van letéve, elsősorban tőle függ előrehaladásunk, meggyorsítása.

Az előterjesztett költségtevést a párt és a maga nevében elfogadta.

— Az eredmények ellenére 18 ma méginkább szükség van arra, hogy a dolgozó tömegek kulturáltságát, ismereteit az üzemekben és falvakban egyaránt még tovább növeljük. Világosan kell látnunk, hogy például a Szovjetunióban elért óriási tudományos eredmények, a szputnyikok és a holdrakéta, általában a technika bámulatos fejlődése nem csupán zseniális tudósok tehetségének szülötte, hanem a szocializmusért odaadóan harcoló kultúrált munkástömegek alkotóerejének a terméke is.

— Fejlődésünk távlatai tólürtfc is megkövetelik, hogy például üzemeinkben az általános kulturális ismeretek és a szakmai műveltség fejlesztésére az eddiginél még több erőt és figyelmet fordítsunk.

— Vannak még úgynevezett „fehér foltok” is kulturális életünkben •— mondotta a továbbiakban. -— A dolgozóknak csaknem húsz százaléka munkás- szállásokon lakik, a falvakban és a tanyákon sokszázezer emberéi. Jórészt elég elhanyagolt külturáI (Folytatás ez 8 áidainw.j

A hétéves terv és a XXI. kongresszus az egész nemzetközi reakcióra olyan csapás, amelyből talán sohasem fog többé kigyógyulni

Nálunk — elvtársak — az emberek jókedvűek, bizakodóak, a kommunisták öntudatosak. 1956- hoz képest a helyzet gyökeresen megváltozott. 1956-ban még nehezebb volt a kommunisták helyzete, s könnyebb a reakciósoké. A kommunisták mellének szegezték a kérdést: miért volt személyi kultusz, miért voltak törvénysértések, s az életszínvonal miért nem emelkedett jobban? És a kommunistáknak válaszol- niok kellett — ami nem volt könnyű. Most megváltozott a helyzet. A kommunisták bátran odamehetnek a maradi emberekhez és azt mondhatják nekik: „Mit szólsz a kozmikus rakétához, mit szólsz a hétéves terv4 Szovjetunió negyven esztendeje bálád az élen

Kedves Elvtársak! Elnézést kéSzerettem volna önökkel érzékeltetni a magyar dolgozók reményteljes hangulatát, amely ma bennünk él és meg akarom önöknek mondani, hogy

mint küzdő társra, mint testvéri népre, nyugodtan számíthatnak magyar barátaikra,

E meggyőződésben búcsúzom el Önöktől. Még egyszer nagyon köszönöm a testvéri fogadtatást és kívánom, hogy népeink és pártjaink, a csehszlovák és a magyar nép, a Csehszlovák Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt testvéri viszonya fejlődjék és erősödjék. Éljen örökké és erősödjön a mi hatalmas szocialista táborunk! Erősödjön és érjen el új győzelmeket a mi nagyszerű példaképünk, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép!

Amikor találkozunk a testvéri kommunista pártok és a népi demokratikus országok képviselőivel, mindig azt mondjuk: egyenjogúak vagyunk, és ez igaz. Am

egy perere sem felejtjük el, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép negyven esztendeje halad az élen és viszi a zászlót. És most is elől halad. E zászlóra most azt írták: „Felépítjük a kommunizmust és megvéd jük a békét!” Meggyőződésünk, ha jól akarjuk képviselni népeink érdekeit, mindenkor azon az úton kell járnunk, amelyen a Szovjetunió Kommunista Pártja -és a szovjet nép jár előttünk, a kommunizmus és a béke útja*.

A munkásosztály történelmi feladata, hogy szövetségesét, a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás áljára vezesse

Jtoek Jenő elvtára besséde as orssággyüléa eaütörtöki űléaéu

kell néznie, és a megfelelő köiz országgyűlés pénteki ülése

Orbán Láasló elvtára beaaéde

Az országgyűlés pénteken dél-