Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

RRLETMA'GÍ ARD*«/ 4IV

1» JANUAR 16. FENTER

HIRE K

&>&&& ;y2S>;pf®£©<p^&^

Ä Déryné Színház

vcpc?^*~’ir’t'&l’rr nscnvsnkboa •{J959. január J6, pcnlcli, Gusíláv

JUULJUUlJUUUlJULJULJlJUUUUUIJl^lJUUUljlJU'tJULJLJlJLJLJWl^wUJu

I a V á g ó k

Favágók azok az emberek, akik a Kalinin utca elején szoktuk ácsorog’ji, várják, -bogy a rá nem eró, vagy a ÍÜ- ' részhez, baltához nem szokott emberek h.Vják ölest fát vágni. Favágók — talán a legigazibb favágók — azok az emberek, akiit ilyenkor télidön fejszével — egyre gyakrabban viilanyfOrésszcl — döntögetik a zúzmarák fákat az erdőben. Vannak aztán olyanok is, akik ezt éjjel csinálják és a máséból, ezek egyszerűen nevezve tolvajok.

Favágó akad azonban minden szakmában. Édes anyanyelvűnkben e rég meghonosodott szó azokra vonatkozik, akik a szakmában csak kontárok, de nem mesterek.

A minap a kísvárdai járásban, a Vár da és Záhony közötti úton találkoztam olyan emberekkel, áiíik nappal, legálisán az átmenti két-három éves hajtásokat ritkították. Tálán úgy helyesebb, hogy pusztították, mert a fejlettebb husángok a szekérderékb* kerültek, a csencvés^ fácskák pedig megmaradtak „fasornak”. Ezek voltuk azok, akik ,a favágók közt is „favágók ’.

— rab —

— Valóságos iskolává fcj'ődik Vámosoroszlban az esti Lmevct- terjegstés. Heti két alka ómmal gyűlnek össze főként az idöcb- bek, hogy különféle tárgyú előadásokat meghallgassanak. Rii.ö- nüsen az állattenyésztés keit nagy érdeklődést, melyről minden heten szól égy előadás.

ÍÁÖÍffefll X

— A mátészalkai járásban igen kedvelik a jó könyveket. Az egyre gazdugedó falust könyvtárak így, tél idején egyre látogulottabbak. Azonban a kedvenc szépirodalmi és szakkönyvek állandó gazdákra is találnak: három hónap alatt 180 ezer forint értékű könyvet vásárollak a szövetkezeti könyvesboltban.

★

— llibridkukoricatermcszíési táj- értckezJeteket tartanak a közeljövőben hí. ország több torülctén. Az. Aszakmagyarországi tájérlekez- let — amelyhez S zabol ca-Sr.at mar is tartozik — Miskolcon lesz. Taj- kiállítáMkat Is rendeznek a kukoricatermelőéről, Miskolcon e/.l március 0—18 között bonyolítják le.

★

— A közelmúltban a nagy-káliéi tanyavilág újabb termelőszövetkezeiében gyűlt ki a villany. A császárnál! ás i Űj Alkotmány Tsz. udvarán is nemsokára megkezdik munkájukat a villannyal meghajtott gépek.

★

— Elénk kulturális és ismeretterjesztő munka folyik Mándokon. 1958 utolsó negyedében 81 különféle rendezvényen 3112-en jelentek meg.

ilr

— Az SZMT újítási bizottsága minden héten hétfőn délután 5 órától újítói fogadószolgálatot tart. Az újítással foglalkozó dolgozók újítási tanácsadásért ebben az Időpontban forduljanak a bizottsághoz, vidékiek pedig levélben küldjék el mondanivalójukat. (Nyíregyháza, Zsdánov utca 24)

H hőmérséklet

Várható Időjárás péntek estig: elsősorban északon kevesebb felhő, több helyen cső, havaseső, Jhó, mérsékelt, helyenként kissé éién- kebb szél.

legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken északon mínusz kettő—plusz egy fok, délen plu-7. egy—plusz négy fok között.

Távolabbi kilátások: a hőmérséklet lassan csökken. kisebb havazások várhatók.

—Fehérgyarmaton a község- fejlesz teái tervben erre az. évre .1000 méter hosszú vezetékes rádióhálózat-építés szerepel. Építenek 100 méter fedett csatornát is az idén.

★

— A napokban hagyta cl * nyomdát a „Mezőgazdasági szak- igazgatás kézikönyve" című szak- könyv. amely a termelési Irányító központi és tanácsi szervek feladataival. ezek közölt a termriö- azövetkezetek altami irányításává! foglalkozik.

*

— Tyúkodon az elmúlt ősz óta h héttagú ínagkendertermclcsi (társulás négy újabb taggal gyara- Ipodott. A társulás tagjai 'már meg is kötötték a szerződést 13 hold imagkender termelésére.-¥•

— 15.658 négyzetméter felületű 'Járda építését tervezték 1959-rc a fehérgyarmati járás községeiben. ■A járdaépítésre egymillió forintot meghaladó értéket fordítanak. Ezáltal néhány községben véglegesen megoldják a járdaépítési problémákat.

TCí.Arő

Usik a Hó. fut a szánkó,

Csengő cseug a ló nyakán;

— Gyorsan szedi a járkáló

lépteit a friss utcán.

Autó tülköl, és elszelcl,

— Megijed egy vénanyó. dyennekzsivaj, — nagy hólepcl.

Megérkezett: Télapó!

B. I.

R nyirssviiizi rátfiá mai műsora

Napi krónika. —A hibridkukorica nagy mesterei a mikrofon előtt. — J azz-orgon am uzsik a. — A Hazafias Népfront terveiből.— Hangos plakátok. — Levelesládánkból. — Hallgatóink kérdeznek, az orvos válaszol.

foglalnak magukba, hogy az arc!- lenörzö bizottság is megállapította Sí hiányosan rendelt a kcreskedc'emh Ennyire falán mégsem befolyásolja az üzleti árusilást a megindult disznóvágivs.,, Bizonyítják ezt a* üzletek. S azért — bár ez Budapestre tartozik, — a friss disznökrll'ász mellett szeretjük a téli szalámit is... többek közölt. Ha a kereskedelem illetékesei nem is szeretik.

.WAAAAAAAM AAAAAA4.AAAAAAAAAAAAAAAAAA.ÄAAAA AjKAAA4.á A

Fö I ti rajzi e I őadássorozat Ny íregyliázáu

Jaime* Lássló, neves magyar barlangkutató városunkban

A magyar, barlangkutatás kiváló reprezentánsa . űr. Jájtucs László geológus, az aggteleki barlang igazgatója, a „üekeöar.ang’ cs néhány újabban feltart magyar barlang felfedezője, jan. lü-én a Móricz Zsigmo'id KuttúroUhon- ban, a SZOT-székház nagytermében (Zsdanov-ulca) előadást tart „A magyar barlankutatasok legújabb eredményei” címmel.

Még sokan emlékeznék a kiváló tudósnak arra az előadására, amelyben gazdag élmé'nyanyaggal számolt be az állal a- felfedezett , Békebarlang” feltárásénak tudományos és műszaki problémáiról Azóta több hazai barlangkutatás ban vett részt, amelyekkel újabb dicsőséget szerzett nemzetközi viszony latban-ás..« magyar barlang- kutatás szánjára. Ezúttal Nyíregyháza természettudományok iránt érdeklődő közönségével , megismerteti azokat a nagyszabású beruházási terveket, amelyekkel a

"hazai cs külföldi turista "csoportok részére meg hozzáféhetőbbé' kívánja termi művelődésügyi kormányzatunk a világ viszony latban is jelentős természeti kincsünk,! az aggteleki cseppköőarlang szép-' áégeit.

A tJlékebarlang“ —* mint «? nisima

(gyógyhelye

(FolytnUs az 1. oldalról.)

mindenképpen influenza, amely egy vírusos megbetegedés és sokfele csoportja v ;n. Most az a kérdés, hogy melyik csoport tud kóros érvényre jutni. Ez áltnlápan mindig a körülményektől függ Adódhat ez éghajlati viszonyokból, függhet bizonyos foglalkozási körtói. Valamilyen környezőiben kitermelődnek ezek a vírusok és utána aztán fertőzéssel terjednek tova, megkaphatják olyanok is. akikben eredetileg nem volt meg ti betegség feltétele. A nsVet általában bmú.n kapják ezek a betegségek. ahonnan elindulnak. Az ázsiai nátha már sokkal köny- nyebb kimenetelű nátha volt,

mint annakidején a Spanyolországból elindult járvány. A spanyolnátha annakidején csaknem több áldozatot követelt, mint később a háború.

— Komoly betegség ma az influenza?

— Igen. Veszélyesebb, mint ej tífusz. Általános támadás az

egész -szervezet ellen, és a szövődményei gyakran halálos betegségek. Anti a megelőzést illeti, az általában annyiban fejezhető ki, hogy a szervezetnek nvndig szüksége van bizonyos átmenetre, tehát az éghajlati változások gyorsasága megviseli a szervezetet, így ezek ellen kell védekezni és az örök orvosi tanács itt :s segíthet: legfőbb dolog a tisztaság’

Korunk »gtcngpjc“! n-r új gyógysíer

— S hogy állunk a betegség gyógyításával ?

— Az előbbi kérdésekben szerepelt. hogy milyen új gyógyszerek állnak rendelkezésünkre? Hát kérem, korunk gyengéje az

, új gyógyszer. Nem mondom, hogy

A „Békebarlangpt” ebben az előadásban nemcsak cseppkő' ötnek ritka szepsegeben;, niuwUja ba ja kiváló barlangkutató, hanem mint az asztmatikus bántalmak gyógyhelyét is. Az eddigi tudományos vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy sok olyan gombafaj él ebben a barlangban, amelyek eddig hazánkban ismeretlenek voltaic. Az. itteni sajátos jombatenyészet antibiotikumaival hozza létre azt a levegőt, amely már több esetben, gyógyulást hozott asztmatikus megbe- legedéseknél. Az orvosi kísérletek, amelyek most folynak, já eredményekkel biztatnak. Ugyancsak ez az előadás tájékoztat majd bennünket arról, hogy az olasz Bari városában 1958. októberében megtartott nemzetközi barlangkutató kongresszuson, amelyen Jakucs László is részt veit, milyen sikerrel szerepeltek a magyar barlangkutatók.

Jan. 19-én két előadás lesz, az. első előadást 3 órai, a másodikat 8 órai kedettel tartja meg dr. Jakucs László. Ugyanakkor az. előadásokon bemutatásra kerül az Aggtelek c. színes kullúrfilm is.

Rendkívül érdekes előadások sorozata

Ez az előadás egyébként

; földrajzi tárgyú előadássorozat el !ső előadása. A Tudományos Is- : meretterjesztő Társulat, nyíregyházi szervezete a természettudo- ' trányok és a földrajz kérdései ■ iránt érdeklődő közönség, a ne- | velők és a tanulóifjúság tudomá- ; nyos igényeinek kielégítésére rendezi ezt az előadássorozatot ja- ■nuár és február hónapokban. A : sorozat következő előadásai: jan. | .:9-én Gyáros Lászlóní: Vietnam; ; febr. 5-én Tálas Barna: Kína; ; febr. 12-én Schütz István: Albá- :nia; febr. 19-én dr. Major Jenő: ; Településeink múltja, jövője és a : alepülcsíöldrajz feladatai; febr. : !6-án dr. Janszky Béla: Uránium- ! kutatás. Az előadásokat filmbé- m'tatásck követik.

A TIT-nek sikerült , a legkiválóbb szakembereket megnyerni az

egyelőadások megtartására. Gyáros Lászlóné cs Tálas Barna hosszú évéket töltöttek Vietnamban és Kínában. Közvetlen szemlélői voltak a legnagyszerűbb gazdasági és kulturális erőfeszítéseknek. Schütz István, a Magyar Távirati Iroda nemzetközi tudósítója többször járt Albániában s' az albán kérdések leghivatottabb szakértője. Dr. Major Jenő, a: budapesti Eötvös Lóránt Tudó-’ mányegyetem adjunktusa, a tefe- pülésföldrajzí kérdések legkiválóbb ismerője, dr. Mcndöl Tibor professzor legközvetlenebb munkatársa. Dr. Janszky Béla a budapesti, Földtani Tudományos Kutatóintézet főgeológusa a legidőszerűbb kérdésről, az uránium- kútátásokról fog beszélni hazai és

külföldi viszonylatban.

Lóky Károly.

4

A Déryné szm- ,> ház (Állami Falu-F. színház) többna-Á pos látogatásra er-p kezétt megyénk-iá ne. Képünkön ag darab, a .Mágnás $ Miska” egyik je-fs enete látható. —'tj Miucsa : Csata»

ksuzsa és Miska :Á Hollósi Fal. !fj5’

Ű.

&

y\

. SS

]\c*m «3(I mcgvciulclcsl a li ereíikcdclein ?

Illetve, ha ad is, nagyon keve-t sei. így világosilolt fel bennünket j % Húsipart Vátía’at műszaki vez*- tö.jc, Búr András. Míg azelőtt napi 20—22 mázsa töltelékárut gyártatlak, most egész hétre 33 mázsa megrendelés érkezett be. A tételek oly alacsonyak, (pl: füslö (kolbász l mázsa, krakkói szalámi 1.7, hyá- ! ri szalámi 1, olasz felvágott 0.3 í mázsa) s egész heti szükségletet i

' Fii. ' ' .

Vannak-e Ai belegsAiek. As Aj gyégyszerek?

lében — még mindig a leghatá-J scsabb a kinfn, pótolhatatlan az] aspirin és az antibiotikumok. cl-J sősorban a magyar ultraseptil-fé j lék. Tehát lényegesen új sem aj gyógyszerekben, sem a betegség-j ben nem található.

Beszélgettünk még a heveny] rrmlgyulladésrról. amtly a aábor. 1 egyik következménye, a vitami-j hókkal gyógyítható es a pihenés-1 sei, valamint az is szóba került j hogy igazi új betegségnek szá-J mílanak a balesetek, amelyeknek] főként vigyázatlanság és tisztát-j lanság az oka. !

— Nem lehet eleget hangsú-i lyozni, eléggé propagálni a higié-j nia rendkívüli fontosságát. Ezt] iskolai tantárgynak kellene beve-j zetni — mondotta dr. Zsorigorj Ferenc. — Ha az egészségügyi] kultúra annyira általánossá vál-] nék, hogy a betegségmegelőzést a} tisztasággal, az óvatossággal ma- < guk az emberek igy’ékeznánel: 1 megoldani, nem lenne szó soha új 1 betegségről^ és keVesebbfet- é\ie:< ] lődnénk új' gyógyszerek iránt. ] KISS .7ÁKOS. t

nincs hatásos, új ellenszerük a betegségeknek, azonban van nagyon sok nélkülözhetetlen regi. Sokán azt hiszik, hdgy csak az új és főként külföldi gyártmányú szerektől gyógyulnak meg. Viszont — éppen az influenza esc-