Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

5 1959. JANUAR 16, PÉNTEK KEKET MAGVA RORSZAG. B német békeszerződés megkötése halaszthatatlan feladat Ür. Sík Endre kfilugyiuiniüztei1 nyilatkozata A Magyar Távirati Iroda azzal a kéréssel fordult Dr. Sik End­réhez, a Magyar Népköztársaság külügyminiszteréhez, fejtse ki véleményét a Szovjetunió kor­mányának 1959. január i 0-i jegy­zékéről, valamint a német béke- szerződésnek a jegyzékhez csatolt tervezetéről. A külügyminiszter a következő nyilatkozatot tette: — A Szovjetunió január 10-i jegy­zékében előterjesztett javaslat a német békeszerződés megkötésére teljes egészében megfelel Ismeretes, hogy a nyugati ha­talmak által megszállt területen létrehozott Német Szövetségi Köz­társaságot bevonták az agresszív célokat szolgáló Északatlanti Szö­vetségbe és szabad kezet adtak a német militarizmus revansista erőinek, amelyek bekapcsolódva a korlátlan fegyverkezési haj­szába, súlyos anyagi terheket ró­nak Nyugat-Németország népére és egyben esküdt ellenségei az egész német nép szabadságának és demokratikus fejlődésének. Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése. bekapcsolódása az agresszív Északatlanti Szövetségbe, a revansista kö­rök befolyásának térhódítása., Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság Európa egyetlen állama, amelynek területi követelései vannak. Ne­hezen lehet elvárni az érdekelt államoktól és népektől, hogy bi­rnind a világbéke, mind az európai népek, köztük a ma­gyar nép érdekeinek. A né­met békeszerződés megkötése halaszthatatlan feladat. Nem lehet normálisnak tekin­teni, hegy a háború befejezése óta eltelt csaknem tizennégy esz­tendő alatt a német kérdés nem rendeződött, s hogy a nyugati ha­talmak a potsdami egyezményt megszegve, Németországgal a békeszerződés megkötését ez- ideig lehetetlenné tették. nehezen leküzdhető akadá­lyokat gördített Németország újraegyesítése elé. A Szovjetunió által javasolt bé­keszerződés-tervezet, elfogadása esetén, megkönnyítené egész Né­metország demokratikus fejlődé­sét, s jelentős lépéssel előrevinné Németország békés egyesítésének ügyét. Lehetővé tenné Németország állami szuverenitásának tel­jes helyreállítását és azt, hogy az egész német nép a demokratikus fejlődés útján békében fejthesse ki alkotó tehetségét. A külügyminiszter ezután rá­mutatott, hogy zalcmmal legyenek az iránt az ál­lam iránt, amely határait nem te­kinti véglegesnek. A magyar nép a legteljesebb mértékben érdekelt a Szovjetunió javasolta békeszerződés-tervezet aláírásában. Népünk évszázadokon j ét szenvedő alanya és célpontja I volt a német terjeszkedő politika- | nak. Két világháború keserves tapasztalatai számunkra is bősé­ges tanulságokat szolgáltattak. A közelmúltat sem felejtettük el. Is­meretes, hogy az 1956-os ellenfcr- rsdalomban . milyen jelentékeny szerepük volt a Nyugat-Németor­szág területén működő ellenforra­dalmi szervezeteknek, köztük nem utolsó sorban a Münchenben lévő hírhedt Szabad Európa rádió­inak. Mindezekből kiindulva, okkal állapíthatjuk meg, hogy a magyar nép biztonsága es i békés fejlődése szempontjá­ból a német békeszerződés j szovjet tervezetének elfoga­dása jelentékeny előreliala- j dás volna. Nemcsak azért, mert ez általában megszilárdítaná a világbékét, Eu­rópa biztonságát, hanem speciális magyar szempontokból is. Auszt­ria semlegességének elismerése Németország által, amely kizárja egy új Anschluss lehetőségét, a Nyugat-Németország területén működő fasiszta emigráns szerve­zet^ működésének betiltása, — hogy csak néhány tényt említsek — bennünket, magyarokat a leg­közvetlenebbül érint. — Röviden összefoglalva, ezek azok az okok, amelyek miatt a magyar kormány őszinte öröm­mel üdvözli a Szovjetunió kormá­nyának a Németországgal köten­dő békeszerződésre irányuló javas­latát. Őszintén óhajtjuk és remél­jük, hogy a Szovjetunió nagyje­lentőségű kezdeményezését siker koronázza — fejezte be nyilatko­zatát dr. Sik Endre külügymi­niszter. — A békeszerződés hiánya mindenekelőtt a német népet sújijv i német militarizmus megjelenése és megerüsödése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi kapcseiatek területén is Ka»»ui u in íj úti s ái * Államok hun NEW-YORK, (TASZSZ): Az ,Egyesült ■ Államok reakciós körei és sajtóorgánumai az utóbbi idő- íren elkeseredett hadjáratot indí­tottak, hogy megakadályozzék az új kubai kormányt a Batista-féle diktatúra vérengzéseiben vétkes személyek szigorú megbüntetésé­ben. Ezek a körök torz beállítás­ba helyezik a kubai kormány in­tézkedéseit, hihetetlen arányok­ban felduzzasztják a bírósági íté­letek számát és azt állítják, hogy „tömegesen" bírósági döntés és vizsgálat nélkül végzik ki Kubá­ban Batista híveit. így a többi között Morse szenátor, az ameri­kai szenátus latin-amerikai al­bizottságának: elnöke január 12-i al az Egyesült Kuba ellen beszédében védelmébe vette Ba­tista hóhérait. S felkérte a kubai kormányt, hogy vessen véget a „vérontásnak“. Mint ENSZ-körökben ismere­tessé vált, nem járt sikerrel az új kubai kormány iránt ellensé­ges erőknek az a kísérlete^ hogy a latin-amerikai országok ENSZ képviselői a kubai kormány in­tézkedéseit elítélő közös nyilatko­zatot tegyenek. A New-York Times tudósítója közli Havaimból, hogy a kubai nép helyesli Batista bérenceinek megbüntetését. Alig lehet olyan kubai családot találni, amely ne szenvedett volna Batista diktatú­rájától — írja a tudósító. Több mint ezer vendéget , fogadott tavaly az Hona-tanra! tangazdaság; Az elmúlt évben so^ vendége volt a kertészeti technikum Ilona- tanyai tangazdaságának. Mintegy 45—50 tanulmányi csoport ke­reste fel, hogy közelebbről megis­merkedjenek a nagyüzemi gyü­mölcs- és szőlőtermelés eredmé­nyeivel, a gazdaság szervezésével, példát merítsenek az ott látottak­ból. A csoportok átlag 30—35 fő­ből álltak, de volt eset, hogy a hetvenet is meghaladta a látoga­tók száma. Már a koratavaszi időszakot is kihasználták a szövetkezeti és egyéni látogatók, mezőgazdasági szakemberek, amikor a gyümöl­csös és szőlő metszését tanulmá­nyozhatták. A termelés egyes fo­gásai, a fejlett agrotechnikai mód­szerek alkalmazása szintén újabb érdeklődőket vonzott és sokan kí­váncsiak voltak a terméseredmé­nyekre is. A megyei látogatókon kívül az A; ország messzi vidékeiről is eljöt­tek a tangazdaságba. Tavaly za­lai, somogyi, békési, csongrádi és hajdúi érdeklődők ismerkedtek az itteni módszerekkel és eredmé­nyekkel, ahol valóban iskolapél­dáját találhatták a nagyüzemi gazdálkodásnak. Felhívás a gépjárművezetőkhöz Megyénk területén síkosak a£ utak. A gépjárművezetők fokozot­tabb óvatosságára van szükség. Felhívjuk minden gépkocsivezető figyelmét, hogy a közlekedési sza­bályokat a legpontosabban tart­sák be, fokozottabb gondossággal ellenőrizzék kocsijuk üzemképes­ségét, fékberendezését, fényszóró­it. sth.: Ezzel nemcsak saját testi épségüket, hanem embertársak életét és a népgazdaság vagyonát is védik. Közlekedésrendészet: Or. Kohler felesége közreműkö tói kapott vezték, aki csupa „önzetlenség­ből" négy évvel tovább maradt hadifogoly-bajtársai gyógyítására. Kohler doktort hamarosan ki­tüntették a „Szövetségi Érdem- érem“-mel és Grundig televíziós készüléket kapott (a cég kétmil­liomodik készülékét!)... Elvégre Rz emberséget meg kell fizetni... Regény is megjelent róla s ebből filmet készített a Gloria film­gyár. A „Telegraf" című nyugat­berlini lap így jelentette be olva­sóinak a regény közlését: A „Sztálingrádi orvos“ dr. Kohler főorvos hiteles történetéről szól. Hiteles? A „Neue Berliner II­désável felteszi & bonni kormány- kitüntetést. fűrésszel amputált“ és „suszter- cérnával varrta a sebeket" a hadifogolytáborokban. A Tele­graf szerint Kohlernak „1949-ben kellett volna szabadulnia, de ő lemondott hazajöveteléről azzal, hogy kötelességének tartja baj­társainak továbbra is orvosi se­gítséget nyújtani... “ S íme, mit mondanak mind­erről a tanúk: Dr. Hirst Rochol', aki \Kohier- ral együtt volt s ,.;vkai hadi- fogolytáborban és Sztálingrád­ban: „Tény hogy dr. Kohler te­hetsége sebész De nem angyal. „Németország hála« Önnek’’ — mondotta Adenauer a ..sztálin­grádi csodadoktornaK" a kitünte­tés íUnyújtása után. miközben melegen a kezét rázza a kitünte­tettnek. és nem szent. Az orvosok köré­ben kifejtett álláspontja: az ő vlcte értékesebb, mint a többieké, tehát több élelmiszerre tart igényt. De ne-..i felel meg a lé­nyeknek az sem, hogy Kohlért A regény címlapja, amelyet az orvos „hősies helytállásáról” írt. Dr. Fritz Beide, a másik tarnt, aki leleplezte dr. Kohlért. gatnémet propagandára, amelyet irányítói a háborús uszítás szol­gálatába állítottak, «6 Kovács aa öt esztendővel ezelőtt, 1953-ban , az illetékes bonni propaganda- szervek, s természetesen a nyu­gatnémet lapok — sőt, maga Adenauer kancellár is — nagy ovációval fogadták a friedlandi hazatérő-táborban egy dr. Kohler nevezetű Szovjetunóból hazatérő hadifoglyot. A lapok könnyfakasztó sorokkal ünnepelték dr. Kohlért, s „Sztálingrád angyalának“ ne­EGY SZERTEFOSZLOTT LEGENDA lustrierte" című képeslap a közel-. | múltban megjelent egyik számá­ban éppen az ellenkezőjét bízó- j nyitotta be ennek, hiteles doku­mentumok alapján. A nyugatnémet lapok azt állí- i tották, hogy „a hős Kohler vas-1 1949-ben szabadon altatták, en­gedni és ő ezt visszautasította volna, hogy bajtársainak tovább­ra is orvosi segítséget nyújthas­son. Fasiszta tevékenyege miatt tartották vissza. A fogolytábor­ban is fasiszta összeesküvést szer­vezetté’ Dr. Fritz Oelde Plauen bol, aki Kohléival volt kedií óságban Je- labugában (Penza kerületében) és a könyv kiadásával azt a célt tűzték maguk elé, hogy szovjet­A Glória-filmgyár által készített film egyik jelenete Szolniban. kijelentette. „Nem' igaz. hogy dr. Kohler primitiv ] eszközökkel dolgozott. Jelabugá- i ban a komplikált műtétekhez is j rendelkezésre állottak a megfelelő ' I műszerek. Kohler egyszer való- ' 1 ban amputált vasfűrésszel, de akkor még a német Wehrmacht [ kötelékében.’­j A „Sztálingrádi orvos" legen- j dája tehát egycsapásra szerte­foszlott. De a filmet azért játsszák és a j könyvet árusítják tovább, hiszen • a film forgatásával, vetítésével és Dr. Hirst Rocholl, aki szerte- foszfáttá a sztálingrádi ofw köré szőtt legendát, ellenes érzelmeket keltsenek a tömegekben. S ez a jellemző az egész nyit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom