Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-03 / 2. szám

Ivi 630 millió forinttal lesz több a nyugdíj (Interjú a 3. oldalon.) ★ A pedagógus iá rgysorsjáíélt nyere in ényjegyxék e (4—5. oldal) VI lét «»?•**>/•««* "" » ................... XVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ära 50 fillér 1559. JANUÁR 3, SZOMBAT A Lottó c heti nyerőszámai 3, 4, 13, 79, 86 (Közöljük olvasóinkkal, bős? a Lottó tárgysorsjáték nyere­mény-listája holnapi lapunk­ban jelenik meg.) »nrinnrrinnnnnnrrinnrvTnnmCT-XjrjnTODDDonjDmmaDo y II nyugdíjasok újévi ajándékáról A mikor megjelent az új nyugdíjrendelet, az emberek — valljuk meg őszintén — egy kicsit irigyen mondták: — No, szép újévi ajándékot kaptak a nyugdíjasok az államtól! — És mi mit kapunk? — kérdezték mások. Most örülünk az újévi ajándéknak, az árrendezésnek és örömünk ragyogása elhalványítja egy kissé a nyugdíjrende­let jelentőségét. Ma már mindenki az árrendezésről beszél, vitatkozik, az olcsóbbodott cikkeknek örül, új terveket sző és alig, vagy egyáltalán nem gondol a nyugdíjasok újévi ajándékára. A nyugdíjrendelet azonban sokkal nagyobb je­lentőségű, minthogy így napirendre térhetnénk felette. Na­gyobb jelentőségű, hiszen ezzel a rendelettel világviszonylat­ban is a legelsők közé emelkedik nyugdíjrendszerünk. Az a 630 millió forint, amelyet az állam most a nyugdíjak rende­zésére fordít, oly nagy fokú megbecsülésnek és gondoskodás­nak a megnyilatkozása, ami azon túl, hogy végeredményben a dolgozók szorgalmának, igyekezetének a gyümölcse, egy he­lyes politika újabb sikere, az állam, a párt a munkából ki­öregedett dolgozókról való gondoskodásának olyan példája, amelyhez hasonló — kivéve a szocializmust építő országokat — sehol a vjlágon nincsen. Az ellenség szívesen hangoztatta mindig, hogy a „kom­munista államokban” nem törődnek a munkások jólétével, különösen akkor fordítanak rájuk kevés gondot, ha már nem munkaképesek, azaz nyugdíjasok. Ezt a rágalmat az élet cáfolja meg. De milyen nyugdíjrendszerek vannak a .sza­badinak hazudott nyugati „demokráciákban“? A kapitalista országokban a nyugdíjak mértéke sokkal alacsonyabb. Svájc­ban — pedig erről az országról azt szokás mondani, hogy aranyon ül — a munkabér 18 százalékát adják, Svédország­ban 15 20 százalékát. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő is sokkal hosszabb. Általában a kapitalista országokban 35—40 év és még több szolgálati idő szükséges. Ahhoz, hogy valaki csökkentett összegű résznyugdíjat kapjon, legalább 25 eszten­dős munkaviszony kell. Az eddigi rendelkezések szerint hazánkban 10 évi szol­gálatidő után volt jogosult a dolgozó fizetésének 50 százalé­kát kitevő törzsnyugdíjra. Ezt az tette szükségessé, hogy a Horthy-rendszerben gyakran munka nélkül lévő dolgozók is megszerezhessék a nyugdíjat. Ma azonban, 13 évvel a felsza­badulás után nem átl fenn annak a veszélye, hogy aki a fel- szabadulás után kezdett dolgozni, nem kap nyugdíjat. Ezért hát az új törvény 1970-re 25 évre emeli a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Emellett 10 évi munkaviszony után is ad az állam nyugdíjat: résznyugdijat. Az új nyugdíjrendelet több, mint félmillió embert érint közvetlenül, de igazában kedves újévi ajándék minden dol­god ember számára, hiszen minden dolgozó érdekében való. jövedelmező jószágtartás Császárszálláson A császárszállási Új Alkotmány Termelőszövetkezet 1958-ban 70 darab hízottsertést és 50 darab hízott szarvasmarhát értékesített. Csupán a szerződéses marhancve­lésből közel 200 ezer forint bevé­telük volt. Meggyőződtek: érde­mes jószágot hizlalni. 1959-ben mintegy 80 darab hízottsertést értékesítenek majd. Újévi dícsét*et A rohodi Űj Élet Termelőszö­vetkezet nem dicsekedhet tíz éves fennállással, még a felével sem. Az a pár év azonban, amit már * hátuk mögött tudnak, megala­pozta a gazdálkodásukat és el­mondhatjuk, hogy ez a téesz a legnagyobb reményeket keltők közé tartozik. Az Űj Élet TSZ a tájadta lehe­tőségeknek megfelelően alakítja ki gazdálkodását, hogy az egyes termelési ágak arányos elosztásá­val megteremtse a biztonságos jövedelmezőséget. A gazdálkodás távlati tervébe illesztik be a rész­feladatokat. Ennek keretében ter­vezték, hogy a meglévő 30 hold­hoz még 100 hold gyümölcsöst te­lepítenek. A szövetkezet szerve­zeti erejét, a tagok szorgalmát dicséri, hogy a tervezett 100 hol­das gyümölcsfa-telepítést az óév utolsó napján befejezték. A gyü­mölcsös-telepítés sikeres elvégzé­sében nem kevés része volt Bé- gány Miklós kertész,. községi me­zőgazdasági felügyelőnek aki a munkálatoknál a mérések és sor- kitűzések nagy szakértelmet kí­vánó feladatát vállalta magára, példáját mutatva annak, hogy a iíözségi agronómusok hogyan se­gíthetik a termelőszövetkezeteket. De neki ez sem volt elég! — Bé- gány Miklós a mai naptól kezdve az Üj Élet TSZ tagjaként még nagyobb odaadással akarja segí­teni a termelőszövetkezétet a nagyüzemi gazdálkodás valóra váltásában, n kukoricatermelés minden munkafolyamatát gépesítjük 1959-ben Marosa ivari Gyula nyilatkozata Új belépők. a géberjéni Új Élet téeszben A géberjéni Cj Élet TSZ tagjai 1958-ban 26 darab hízott marhát értékesítettek. A szerződéses mar­hahizlalás 46 ezer forint tiszta jövedelmet biztosított. Szépen jövedelmezett a növénytermelés és állattenyésztés is. Minden munkaegységet 67 forinttal fizet­tek. A gazdag zárszámadás láttán idős Ster Mihály 2, Tóth József 3 és Fekete Antal 2 holdas dolgozó parasztok felvételüket kérték a szövetkezetbe. Kérelmüket elfo­gadják s már együtt terveznek a szövetkezet tagjaival. Biztató tervek a hodászi íliörö téeszben A hodászi Úttörő téeszben 1958- ban 43 forinttal fizettek minden munkaegységet. Ez az összeg an­nál is inkább figyelemre méltó, mivel jelentősen gyarapították a közös jószágállományt Is. Vásárol­tak 150 darab juhot és minden 100 hold területre 10 darab fejős­tehén jut a szövetkezetben. Az ál­lattenyésztés, gyümölcs- és a nö­vénytermelés további javítása ré­vén 1959-ben 74 forinttal kíván­nak fizetni egy munkaegységet. Ha az árutermelési tervüket ez évben is teljesítik, mintegy 40 ezer forint kedvezményben részesül­nek. Ez is jelentősen hozzájárul majd, a munkaegység értékének növekedéséhez. A vízügyi szervek 1959-ben és 1960-ban jelentős árvízvédelmi és folyamszabályozási munkát végeznek. A tervek szerint uj vé­dőművek létesítésére és mederkot­rásra kereken 30 millió forintot fordítanak. A már meglévő léte­sítmények felújítására pedig évente mintegy 45 millió forintot költenek. Ezeknek a munkálatok­nak összköltsége 1960. végére meghaladja a 16° millió forintot. A Dunán, a Szigetköz mentén évente mintegy háromszázezer köbméter kavicshomok kiterme­lésével tövelik a medermélységet. A jégtorlaszok keletkezésének Január 5-én kétnapos tanács­kozás kezdődik Nyíregyházán a községi tanácselnökök részvételé­vel. Fekszi István elvtárs, a me­már minden száz katasztrális holdnyi silókukoricavétésre jut egy-egy gép. A kutatóintézetekben és a gyakorlatban is siketre! pró­bálták ki az új, magyar szerkesz­tésű kukoricabetakarító-gépet. Terveink szerint az idén — bár egyelőre még csak kis sorozatban — megkezdik a gyártását. Ezzel, s más új gépek munkábaállításá- val ebben az évben lényegében megoldódik a kukoricatermesztés teljes gépesítése, a vetéstől a be­takarításig. megakadályozására a Budapest alatti dunaszakaszon Kulcs köz­iig közelében n dunai i'dvári híd, Dunaszekcső község és Mo­hács alatti Duna-kanyarokban végeznek mentesítő munkát. Ezek­nél a munkáknál évente több mint százezer tonna követ hasz­nálnak fel. A Tiszán a szabályozási mun­kák zöme elsősorban a szakadó partok megkötésére és az árvízvé­delmi töltések elsodrásának meg­akadályozására irányul. A kellő hajózási mélység megteremtésére gázlórendezést végeznek Tisza- palkonyánál. gyei tanács elnöke értékeli a köz­ségi tanácsok múlt évi munkáját, az eredményeket és hiányosságo­kat, majd a tanácsok ez évi fel­adatairól beszél az összejövetelen. Mintegy 160 millió forintot költenek vízügyi szerveink folyamszabályozási«« Tanácselnökök értekezlete lesz Nyíregyházán Nyolcvan milliós munka 19 59 "re Villáminterjú a mélyépítőkkéI Az újévben meglátogattuk a megye legnagyobb építőipari vál­lalata, a 6. sz. Mélyépítő Válla­lat igazgatóját. — Pápai elvtárs, ki már hat éve irányítja a vál­lalatot, készséggel válaszolt kér­déseinkre. A Mélyépítő Vállalat 1959- ben a 3 éves népgazdasági terv második évében, milyen részt kér magának a terv si- h keres teljesítéséből? elvtársak is olvasták azt á Minisztertanácsi határozatot, amely kölcsönösen az építőipar létszámának növelését tűzte ki feladatul, hiszen komoly teendők várnak erre az iparágra a nép­gazdasági terv sikeres végrehajtá­sa terén. Így vállalatunk terve mintegy 60 százalékkal magasabb az 1958. évihez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy kb. 80 millió forint értékű munkát kell kivite­lezni a vállalat részéről. — A felemelt terv sikeréért Pápai elvtárs milyen intézke­déseket tett eddig, hogy kí­vánja ezt a korántsem könnyű feladatot megoldani? — Tekintettel arra, hogy az Építésügyi Minisztériumon ke­resztül az előreláthatóan felemelt tervről már 1958. év negyedik negyedévének elején tudomást szereztünk, így módunkban áll a gazdasági vezetés és a pártvezetés összefogásával az alkalmazotti létszám ke­reteinek feltöltéséhez hozzáfog­ni, Fizikai dolgozóink létszámát is mintegy 200 fővel kell emelni a feladatok nagyságához mérten. Az a meglátásom, hogy a vállalat törzsgárdája — mely 7—8 éve jó- tan-rosszban kitartott a vállalat mellett — a mostanában felvett és továbbiakban is alkalmazásra kerülő mérnöki, valamint admi­nisztratív gárdával karöltve si­keresen teljesíti az eléje tűzött feladatokat. Ebből a nyolcvan mil­liós 1959-es tervből melyek azok a kimagasló létesítmé­nyek — melyek közvetve hi­vatottak arra, hogy dolgozó népünk életszínvonalát emel­jék, vagy a lakásproblémák megoldását segítsék? — Elöljáróban meg kell mon­danom, hogy vállalatunk „tárca­vállalat”. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül az Építésügyi Mi­nisztérium alá tartozik, s mint mélyépítőipari profillal rendelke­ző vállalat, nemcsak Szabolcs- Szatmár megye, hanem Borsod- Abauj-Zemplén, valamint Hajdu- Bihar megye területén és foiytal építkezéseket. így legnagyobb fel­adatunk a Tisza vidéki Vegyi Kom­binát, ahol az új évben 23 millió forintot kell beépítenünk. A Bor­sodi Vegyi Kombinát 50 százalé­kos bővítéséből is részt kérünk. Bár annak a születésénél is köz­reműködtünk, s most újra meg­jelenünk Kazincbarcikán, hogy a további fejlesztésben mintegy 12 miihó forint értékű munkával. résztvehessünk; ezzel is előbbre segítve hazánk nitrogén műtrá­gyával való mielőbbi maradékta­lan ellátását. Itt kell megemlíte­nem: a Ti6zavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár bővítésénél is mintegy 2 millió forint értékű munkát végzünk, azonfelül a me­gyei tanács beruházási keretéből egy 12 lakásos bérházat fejezünk be az üzem dolgozói részére. Mindezeken felül még számtalan egyéb létesítmény megépítésénél működünk közre, s új létesít­ményt épít vállalatunk. Maro6ujvári Gyula, a Földmű­velésügyi Minisztérium Gépállo­mási- és Gépesítési Főigazgatósá­génak vezetője válaszolt az MTI munkatársának a mezőgazdaság - gépesítésére vonatkozó kérdései­re. — Ebben az évben elsődleges feladatként foglalkozunk a kuko­ricatermesztés munkafolyamatai­nak gépesítésével — hangsúlyozta Marosujvárí Gyula. Tavaly még- csak mintegy háromszáz silókom- bájnnal rendelkezett a magyar mezőgazdaság. Ez évben pedig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom