Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-03 / 2. szám

2 «viil-i I AU OKSZAG 1559. JANUÁR 3, SZOMBAT « « Ot lány dicsérete „Szóra sem érdemes" A tiszanagyialui KlSZ-szegve- zettől egy rövidke levél érkezett. Valójában mindennapi dologról szól a levél, de ók ezt valami je­lentős eseménynek tartják. Miről van szó lényegében? Csu­pán arról, hogy Szloboda Margit, Balogh Irén, Jászovics Marika, Láng Marika és Balogh Ilonka az ünnepek előtt összesúgtak: — Hol fogunk mi szórakozni az ünnepek alatt? Talán abban a kultúrháznak nevezett piszkos, szemetes raktárban? — Rendbe kéne hozni, halljá­tok, hadd legyen szép tiszta! — A fiúk is segítenének bizto­san. 73 szervezett fiatal közt — bár nem úgy megy minden, ahogy kellene, — de talán akadnak pá­ran, akik vállalkoznak erre ve­lünk együtt.. -. — Terjeszd elő a javaslatun­kat! S igazuk lett: sokan jelentkez­tek a terem szépítésére. Másnap Ríbóczi Pál újítási felelős — Január 5-ig kell elkészíteni a vállalat újítási feladattervét, mely elősegítője és szerves része a műszaki fejlesztésnek és moz­gósítja a dolgozókat a termelési problémák megoldására. Minde­nütt megkérdeztem a műszakia­kat és a dolgozókkal is beszéltem arról, hogy hol lehetne megköny. nyfteni, gyorsítani, olcsóbbá és biztonságosabbá tenni a terme­lést. Közel húsz javaslatot gyűj­töttem össze. A mechanikai üzemben felvetették a dolgozók, hogy a team rákba kerülő dohány- anyag nedvességtartalmát tovább kellene csökkenteni és elérni aaf. hogy a bálák közepén js tökéle­tesen, a minőségi előírásoknak megfelelően történjék a fermen­tálás. Ezt a minőségnövelést je­lentő feladatot az újítási díjon kívül 300 forint célprémiummal jutalmazzuk. Egy másik ilyen feladat, amely bekerült a feladat - tervbe: a gépi fermentáló problé­mája, ahol a válogatás lassú és fárasátó, emellett nagy a hulla­dékszázalék; Háromszáz forintot kap az a dolgozó, aki erre elfo­gadható újítási javaslatot nyújt be. Az újítási feladattervet elké­szítettem és minden üzemrészben kifüggesztjük, hogy a dolgozók gondolkozhassanak a javasla­tokon már ott sürögtek-lorogtak az ót lány vezetésével jópáran. Estére még többen lettek. Egyik hordta a vizet, a másik súrolt, a harmadé; pókhálózott, a negyedik a díszí­téssel foglalatoskodott és így to­vább. Elég az hozzá, hogy más­napra tiszta, jó levegőjű, feldíszí­tett terem várta a mozilátogató közönséget és az ünnepek alatt szórakozókat. íme: így születik a közösségi összefogás s az eredménynek a nagy közösség látja hasznát! — Ezért dicsséret illeti az öt kezde­ményező leányt és a közös meg­mozdulásban résztvett fiatalokat. De hozzá kell még tenni valamit: 73 KISZ-tag, egy egész kis had­sereg, a jövő várományosa Tisza- nagyfaluban. Mi mindent tudná­nak még ilyen összefogással te­remteni, elindítani? Ápolják to­vább a karácsonyi kezdeménye­zés bimbóját, hogy szökkenjen az illatos, gyönyörű virágba! Z. A. negyedévben export-megrende­lést teljesíthet a perlit-üzem. Sztoklász Mihály, a Finommechanikai Y7áilalat dolgozója — A Tatarozó Vállalatnak ké­szítünk egy darut. Tavaly — az év utolsó hetében — a munkák 60 százalékát végeztük el rajta, a többit január 20-ig kell telje­síteni. Igyekszünk, hogy határ­időre átadhassuk a darut az épí­tőknek. Salamon Mihály ruhaüzemi tudósító — Export munkaruhákat ké­szítünk. Negyvennyolcezéröt- száz darabot írt elő a tervünk, mintegy kétezer ruha az új évre maradt. A délelőtti műszakban dolgozók hatvan darabbal telje­sítették túl a délig esedékes ter­vet. Márkás János vazelinüzem-vezető — Tavaly — többféle akadály miatt — úgy látszott, hogy nem tudjuk teljesíteni az 1958. évi tervet. Érdemes volt verse­AZ ÉV ELSŐ munkanapján, mindjárt a reggeli órákban há­romtagú küldöttség kereste fel Vincze elvtárs hellyel kínálta gyei tanács elnökhelyettesét. A pátrohaiak kérelmét jöttek tol­mácsolni. A párttitkár a tanács­elnökre az a velük tartó idős tanácstagra nézett. Hogyan kezdjék, ki szóljon először? Mi­közben rendezték gondolataikat, Vincze András hellyel kínálta vendégeit. — Már kultúrházunk van — kezdte mondókéj át a községi ta­nács elnöke. Pár évvel ezelőtt villanyt is kapott a falu. Azóta viszont nagyot fejlődött a köz­ség. Sok új lakás épült, na­gyobb lett a falu. Négy kilomé­ter hosszó villany hálózatbővítési szeretnénk megvalósítani ebben nap az asztalosüzemben új mun­kákhoz kezdek. Tátrai András, a cipész ktsz. dolgozója — A nyíregyházi cipész ktsz. Rákóczi utcai javítórészlegében pontosan megjelent mind a 18 munkás és jókedvvel kezdett munkához. 60 pár cipő kijavítá­sához fogtunk hozzá, amit a nap folyamán meg is csinálunk. Kerekes Gyula tejüzem vezető — A tej begyűjtők 3ö ezer li­ter tejet és 4 ezer liter tejszínt hoztak a nyíregyházi tejüzembe pénteken délelőtt', amennyit a műszak az előző napok teljesít­ményéből következtetve fel is dolgoz. Deák Jáuos, a Népbolt igazgatója — A nyírbátoriak örömere a Szabadság téren megnyitottuk a reprezentatív önkiválasztó cipő­boltot. O. A. az evben. A tanácsülés már megszavazta a tizenöt százalé­kos hozzájárulást. Minden költ­séget vállalnak a falubeliek. - csak azt kérjük — nézett Vinezs elvtársra a pátrohaiak egyike — hogy segítsen tervünk megvaló­sításában. — Szívesen fizetjük a község­fejlesztési járulékot — vette át a szót a legidősebb. Azt akar­juk, hogy azok is részesüljenek a falu dolgozói által összeadott forintokból, akik a község szé­lén, mellékutcákon építettek új lakást az utóbbi években. Na­gyon szeretnénk — nyomta meg a szót. VINCZE ELVTÁRS a tanács­elnök felé fordult. — Van-e már valamilyen hoz- | závaló anyaga a községnek? — • kérdezte. J — Még nincs, de amit tudunk, és ami szükséges, megvesszük. — A tanácsi szervek ebben az évben csupán néhány kilométer villanyhálózatbővítésre kaptak engedélyt a megyénkben. De azért megérdeklodöm, milyen le­hetőségek vannak kérésük telje­sítéséhez — s a telefonhoz lépett a megyei vezető. Párbeszéd következett. Csu­pán Vincze elvtárs szavait hal­lottam. Láttam azonban, meny­nyire szívén viseli a pátrohaiak gondját. Minden szót megfon­Ebben az évben is megrendezik a már hagyományossá váló Ma­gyar-Szovjet Barátsági Hónapot. Február közepétől március hó közepéig ter jedő időszakban szá­mos eseményre kerül majd sor, amlyek közül meg kell említe­nünk a megnyitó ünnepséget színvonalas kultúrműsorával, a szovjet hadsereg születésének év­fordulójára rendezett ünnepséget, megyei viszonylatban a mintegy 150 olyan előadást, amely a szov­jetunióval foglalkozik. A barát­tolt, érdeklődött az ez évben rendelkezésre álló lehetőségek iránt. Majd hosszú beszélgetés után helyére tette a kagylót. Vendégei kíváncsian várták szavát. — Ha oszlopot tudnak vá­sárolni — kezdte Vincze eiv- társ — tudunk segíteni. — Amennyire szükség van, megvesszük — ,gy a párttitkár. — Nem mindegy azonban, hogy milyen oszlopokat vásárol­nák. Kérjék meg a Titász egyik szakemberét, hogy válassza ki a megfelelő oszlopokat, nehogy csalódás érje a pátrohaiacat. S ha az oszlopok meglesznek, a Titász rendelkezésére álló le­hetőségekből segítünk. HÁRMAN IS köszönték egy­szerre a szívessséget. Vincze elv­társ arcán is a megelégedett­ség jelei látszottak, s mielőtt kezet szoríthattak volna vele vendégei, csak annyit mondott. — Szóra sem érdemes. Jól esett látni a megelégedett arcokat. A villanyfényre áhíto­zó pátrohaiak bizonyára öröm­mel fogadják a kedvező választ, amelyért még köszönetét sem vár a dombrádj körzet megyei tanácstagja. Segített, mert lehe­tett, s ezt is kötelességből tet­te. (N. T.) sági nőnap ideje alatt rendezik meg a kulturális teljesitményver- stny járási és megyei bemutatóit, mintegy 200 helyen könyvkiállí- tóst, ankétot tartanak. Megtart­ják a szovjet film ünnepid is, március második felére nyúlóan pedig a szovjet zenei hetet. Már­cius 14—21 között magyar-szovjet diákhét lesz, melynek keretében a KISZ-aíapszervezetek és úttörő csapatok klubdélutánokat tarta­nak. ^AAAAÁAM ääAAäAääA4AMAMAAMAAMA4AAÄAMAAAAAAAaa?*, Minőség és ssámsserűség 1959 JANUÁR 2 Ki mit csinált az (ijesztendő első munkanapján ? Szűcs Pál kenyérgyári brigádvezeto .— Hajnali 4 órakor kezdtük a munkát és reggelre vihették a friss péksüteményeket a város dolgozóinak. 30 ezer darab pék­süteményt sütöttünk a műszak alatt. Bunda János téglaki hordó — 30 ezer darab téglát éget a tiszavasvári kemence, azt ketten hordjuk ki Ondi Jánossal, régi versenytárssal. Friss erővel kezdtük a munkát. Egy talics­kára 100—110 égetett téglát ra­kunk ; .. A napi kereset megles? 80 forint. Baji F erene, a „házgyár“ vezetője-— Nagy munkában vagyunk. A perlitüzem, a kiS házgyár el­indításának előkészületeit vé­gezzük. A gépek üzemképesek Folyik az energiavezetékek be­kötése. Nekem különösen nagy izgalmat jelent a termelés meg­kezdése, hiszen nemcsak a me­gye, hanem az ország, sőt a kül­földi országok előtt is vizsgázom találmányommal. Bízok a siker­ben. Lelkesít, hogy már az első nyezni, mert nagyrészben ennek köszönhetjük, hogy a nyírbog­dányi üzem, — többek között a mi jó munkánkkal is — túltel­jesítette évi tervét. A siker nagy örömöt okozott az új esztendő első munkanapján. Nem kisebb a munkakedv, mjnt volt az év­végi hajrában. Mi. vazelinüze­miek karbantartást végzünk, hogy 5-én jól karbantartott gé­pekkel kezdhessük meg, illetve folytathassuk a vazelingyártást Abos Jánost, a Mélyépítő Vállalat főmérnöke — Sok dolgot intéztem el az év első munkanapján. Megbe­széltem a tavalyi évzárással kapcsolatos intézkedéseket az osztályvezetőkkel és az 1959. évi programot, a vállalat műszaki szervezési intézkedéseit. Meg­alapoztuk a tervteljesítést. Fábián László asztalos szakmunkás — Itt az Arany János utcai 58 lakásnál az ajtók és ablakok „kulcsátadását" végzem, ami azt jelenti, hogy a nyílászáró szerkezeteket ellenőrzőm, hogy pontosan zárnak-e? Ahol szük­séges, kijavítom a hjbát. Hol­A munkásosztály, a dolgozó parasztság és az egész dolgozó nép élcsapatáról van szó. Mi­lyen erős, ütőképes ma a párt, kikből tevődik össze, alkalma­sak-e pártszervezeteink ilyen alapon is a további nagyobb fel­adataink ellátására? Talán nem érdektelen ilyen kérdéseket is feltenni és megfelelni rájuk most, az új esztendő első nap­jaiban. Nem jelenthet ez befelé- fordulást legfeljebb annyiban, mint amikor új harcra indulás előtt a parancsnokok szemlét tartanak, harci erejük fölött és számba veszik a harcosok ere­jét. állapotát a győzelem érde­kében. Ezt tette a városi párt VB is és helyes ezt megtenni valamennyi pártszervezetnek. A pártszervezetek fejlesztése állandó feladat. Természete­sen nem arról van szó, hogy ennyi meg ennyi számszerű gyarapodást kimutassunk. Eb- ; bői már volt jó leckénk a múlt- i ban. Az ellenforradalom kitöré­sekor például hatalmas létszá­mú pártszervezeteink voltak, mégis kevés volt rz olyan párt­tag, akinek helyén volt az esze és a szíve. Bár a létszám ma sem közömbös, de nem ez az el­sődleges, hanem a párttagok elvhűsége, példás munkája, szi­lárdsága, egysége* célja, aka­rata és cselekvése. Az országos pártértekezlet határozata nem számszerű határt tűzött ki cé­lul a párt fejlesztésével kapcso­latban, hanem a párt minőségi erősítését hangsúlyozza. Attól teszi függővé a mennyiségi nö­vekedést, hogy mennyi munkás, tsz-tag, dolgozó paraszt és a néphez hű értelmiség válik ér­demessé eddigi munkájával, képzettségével, magatartásával, harcosságával a pártba való felvételre. Nos, e tekintetben miről be­szélnek a nyíregyházi pártszer­vezetek számadatai? Az MDP létszámának 58 százaléka kérte átigazolását az MSZMP-be. Az áligazoltakon túlmenően azóta már 318 új tag és 185 tagje­lölt nyert felvételt a mintegy 750 kérelmező közül. Ezek a számok önmagukban is arról beszélnek, hegy a városban egyre nagyobb hatást gyakorol a dolgozókra a párttag megtisz­telő címe és belső tartalma. De az összetétel elemzése azt is elfedi: mely dolgozó rétegből jutottak el legnagyobb szám­ban a párttag erkölcsileg maga­sabb fokára? A várakozásnak megfelelően a munkások arány­száma alakult a legkedvezőb­ben. Míg 1956-ban az MDP-nek 35 százaléka eredetileg mun­kás és ezen belül 18 százalék tényleges fizikai munkás, addig most a tagság fele eredetileg munkás, 25 százalék tényleges fizikai dolgozó. A tagjelölte}? közt még jobb a helyzet: 60 százalék az eredeti munkás és 49 százalék ténylegesen fizikai munkás. Az értelmiség változat­lanul 6 százalék. E rövid elemzés Is tükrözi, hogy az MDP-hez viszonyítva sokkal egészségesebben alakult a városi pártszervezetek össze­tétele, ami egyben a minőségi fejlődés jele. De az is látható, hogy ez a minőségi fejlődés még nem átütő erejű, nem teljes, mert a belső arányokban van hiányosság — főleg a tsz-tagok és a nők rétegeiben, ahol bizo-j nyos csökkenés mutatkozik az' MDP arányaihoz mérten. E két réteg megfelelő arányban való képviselete városi pártszerveze­teinkben elengedhetetlen ahhoz, hogy a város dolgozó társadal­mával jó kapcsolat épülhessen ki, hogy minden réteggel köz­vetlenül is tanácskozhassanak a párttagok és mozgósíthassák őket a szocializmus építésével kapcsolatos feladatok végrehaj­tására. Mi az oka annak, hogy a vá­rosi pártszervezetekben olyan fontos rétegek arányszáma elma­lohaak az előkészületek u magyar—szovjet barátsági hónait megrendezésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom