Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

2 ívELETMAO \ A K.OKSZAG 1959. JANüAa 31, SZOMBAT Magyarország kész részt vésni a német f békeszerződés kidolgozását célzó konferencián j 4 magyar kormány válaszjegyzéke a szovjet kormány január 10-1 jegyzékére ? Dr, Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere január 29-én fogadta V. V. Asztafjevet, a Szovjetunió budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivőjét és a szovjet kor­mány 1959. január 10-i szóbeli jegyzékére át­nyújtotta a magyar kormány alábbi válaszjegy­zékét: — A magyar kormány tanulmányozta a szovjet kormány jegyzékével átadott német bé-' keszerződés-tervezetet, valamint a hivatkozott szóbeli jegyzéket, amelyben a szovjet kormány felhívta a Magyar Népköztársaság kormányának figyelmét a Németországgal kötendő békeszer­ződés nagy nemzetközi horderejére. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint a német kérdés — holtpontról való elmoz­dításának, a békeszerződés megkötésének az a módja, amelyet a békeszerződés-tervezet javasol és a szovjet kormány az említett jegyzékben ki­fejtett okfejtéssel indokol, teljes egészében meg­felel a magyar nép alapvető érdekeinek. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya mind a bé­keszerződés tervezettel, mind a szóban forgó jegyzék tartalmával, teljesen egyetért. A magyar nép, amely évszázadokon át szen­vedő alanya és célpontja volt a német ural­kodó osztályok terjeszkedő politikájának, a „Drang nach Osten”-nek és nem feledhette el a két világháború keserves tapasztalatait, a legtel­jesebb mértékben érdekelt a német kérdésnek a béke és nemzetközi biztonság követelményeinek megfelelő végleges rendezésében. A magyar nép — Európa többi népeihez hasonlóan — megdöb­benéssel és aggodalommal szemléli, hogy alig másfél évtizeddel a világtörténelem legvéresebb háborúja után — amelyért a fő felelősség a né­met militaristákat terheli — feltámadhatott és fegyverkezhet az új Wehrmacht. A magyar né­pet nem téveszti meg egyes nyugati politikusok által a Német Szövetségi Köztársaság „békés” politikájának állítólagos „biztosítékai”-ról oly sűrűn hangoztatott egyetlen frázis sem. Aki a tényekből indul ki, annak látnia kell, hogy a Németország nyugati megszállási övezetének te­rületén alakult államban politikai, katonai és gazdasági pozíciókban igen felelősségteljes posz­tokat töltenek be egykori háborús bűnösök; hogy ez az állam nyíltan más országok területi ép­ségét veszélyezteti; egyetlen ország Európában, amelynek hivatalos kormánypolitikájában terü­leti követelés szerepel. A Német Szövetségi Köz­társaság menedékhelye és gyűjtőmedencéje más államok törvényes rendje ellen irányuló kém-, diverzáns- és uszító propagandaszervezetek mű­ködésének. A Német Demokratikus Köztársaság területébe ékelt Nyugat-Beriin a kémek és di- verzánsok valóságos ugródeszkája. Mindezek az általános béke szempontjából veszélyes jelenségek közvetlenül irányulnak a magyar nép biztonsága ellen is. A Német Szö­vetségi Köztársaság területén működési sza­badságot, sőt támogatást élveznek a Magyaror­szágról megszökött fasiszták és ellenforradalmá- rok szervezetei. Gátlástalanul folytatja uszítá­sait a hirhedt Szabad Európa Rádió is, Köz­ismert tény, hogy e szervezetek az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom kirobbantásában és irányításában jelentékeny szerepet játszottak. A Szovjetunió kormánya által kidolgozott bé­keszerződéstervezet és a Szovjetunió külügymi­nisztériumának jegyzéke teljes egészében mél­tányolja a német hazafiaknak a legfontosabb nemet össznemzeti feladat megoldására, a meg­osztott Németország demokratikus, békés egyesí­tésére irányuló törekvéseit és egyúttal megjelöli az egység megteremtésének reális, járható útját. ♦ Aki nem süket és vak a történelmi tényekkel * szemben, annak tudomásul kell vennie, hogy a ♦ második világháború után a nyugati hatalmai! sorozatos szerződésszegései következtében Né­metország területén két állam keletkezett, ame­lyeknek társadalmi rendszere különböző. Az Európa békéjét és biztonságát óhajtó valameny- nyi felelős tényezőnek tudomásul kell vennie, hogy Németország békés egyesítéséhez a két né­met állam megegyezése és közvetlen tárgyalásai vezetnek. A Szovjetunió kormányának békeszerződés tervezete ebből az elvből indult ki. A tervezet elveinek elfogadása jelentős haladás lenne az európai biztonság szempontjából oly fontos egy­séges, demokratikus Németország megteremtésé­nek útján. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egészében egyetért a Szovjetunió kormányával abban is, hogy elérkezett az ideje, hogy a né­met nép visszanyerje szuverénitását. A szomorú történelmi tapasztalatok, s a jelenben fellelhető nyugtalanító jelenségek ismeretében a Magyar Népköztársaság kormánya azt is indokoltnak és érthetőnek tartja, hogy Európa népeinek a német militarizmus fenyegetései ellen megbíz­ható biztosítékokra van szüksége. Németország hadseregének atom-, hidrogén-, rakétafegyverek­kel, tengeralattjárókkal váló ellátása, illetve e fegyverek német területen való gyártása csakis agresszív célokat szolgálhat. Indokolt a béke­szerződés-tervezet azon javasolt rendelkezése is, amely kizárja, annak lehetőségét, hogy Német­országot bevonják a hitleri Németország elleni háborúban részt vett bármely állam ellen irá­nyuló katonai csoportosulásba. Nem felesleges emlékeztetni arra, hogy mindazok a javasolt ren­delkezések a fasizmus ellen harcoló szövetséges és társult hatalmak deklarált célkitűzései voltak. A békeszerződésnek természetszerűleg tartal­maznia kell ezeket a biztosítékokat. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió által kidolgozott béke- szerződéstervezet s a tárgyban már korábban megtett javaslatok elfogadása más vonatkozás­ban is jelentékenyen csökkentenék a nemzetközi feszültséget, A jelenlegi nemzetközi feszültség egyik góca Nyugat-Beriin rendezetlen és tart­hatatlan státusa. Nyugat-Beriin szabad várossá nyilvánítása egyik érdekelt fél jogait sem csor­bítaná, s a súrlódások egyik legbonyolultabb pontjának veszélyessége csökkenne. Európa biz­tonsága szempontjából ugyanígy fontos Ausztria függetlenségének szavatolása is. A Magyar Nép- köztársaság kormánya nem tévesztette szem elől azt a történelmi tényt, hogy az agresszív német militarizmus a második világháború előkészíté­seként elnyelte a vele szomszédos Ausztriát. Magyarország biztonságát növelné az új Ansch­luss veszélyének teljes kizárása. Mindezen megfontolások alapján a Magyar Népköztársaság kormánya melegen üdvözli a Szovjetunió kormányának a német békeszerző­dés megkötésére irányuló javaslatát, amely nem­csak a Szovjetunió őszinte békeszándékát bizo­nyítja, hanem egyúttal megkönnyíti Európa egyik legbonyolultabb problémájának reális, valamennyi érintett fél érdekeit szem előtt tartó igazságos megoldását is. A Magyar Népköztársa­ság kormánya mindezek mérlegelése után el­határozta, hogy kész részt venni a békeszerző­dés kidolgozására Varsóban, vagy Prágában ősz. sashívandó nemzetközi konferencia munkájá­ban. Jobb munkával havi 100 ezer forint meglaKarüás a nyírbátori növényolajipari vállalatnál Hagykállóban sütik a megye legjobb kenyerei A nyíregyházi Sütőipari Válla­lat pékségei között hónapok óta tartó verseny folyik a jobbminő- ségű kenyér sütéséért és a ter­melési költségek csökkentéséért. A vezetőség rendszeresen figye­lemmel kíséri az eredményeket. Hoszták elvtárs, a vállalat igaz­gatója megállapította, hogy jelen­leg Nagykállóban sütik a legjobb minőségű kenyeret. Széplaki Jó­zsef, a nagykállói pékség vezető­je jól irányítja a termelést és a dclcgzók is jól vigyáznak a mi­nőségre. A péküzemek versenyében Nagykállót a nagyhalászi és a vencsellői pékség követi. A nyírbátori növényolajipari vállalatnál is jobb eredményekre törekszenek a dolgozók. Versenyt indítottak a műszakiak a magpo­gácsa olajtartalmának 0.2 száza­lékos csökkentéséért, amivel egy- egy műszak 30 ezer forintot tud megtakarítani havonta. Hogy ezt az eredményt elérjék, a naprafor- gómaghajaló brigádok jobban vi­gyáznak a tisztításra, a sajtoló brigádok pedig a préselésre és a technológiai követelmények be­tartására. Minden kitermelt má­zsa olajat 5 kilóval kevesebb napraforgómagból akarnak pré­selni. A munkaversenyben fontos pont az egy mázsa késztermékre eső energiafelhasználás csökkentése is. A vezetóseg a januári munkát úgy értékeli, hogy a verseny hoz­zásegítette a vállalatot^ a célkitű­zések teljesítéséhez. A mennyi­ségi, minőségi és takarékossági munka versenyben Vadon János sajtolóbrigádja és Németh József maghajaló brigádja került az élre. Mi van a „tárgyilagosság“ mögött? A világsajtó az SZKP XXI. kongresszusát kommentálja, a földkerekség valamennyi rádió­jának híradását a kongresszus­ról szóló közlemények töltik meg. Még a „tárgyilagos”-nak mondott angol rádió is Hrus­csov elvtárs beszédét kommen­tálja. Egyik híradásában kény­telen volt elismerni, hogy a szovjet hétéves terv nem kis­miska, hanem igenis nagy do­log. Ehhez azonban sietett gyor­san egy „tárgyilagos” kérdést tenni: egyáltalán teljesíthető-e a hétéves terv? Majd azt: egyál­talán utói lehet-e érni terme­lésben a legfejlettebb kapita­lista államot? Roppant érdekes és időszerű kérdések ezek. Az igazán tár­gyilagos válasz öregbítette vol­na a londoni rádió emígy elég­gé kétes értékű „tárgyilagossá­gának” jóhírét. A kommentátor azonban úgy válaszolt, ahogy a válaszadást a nyugati diploma­táktól tanulta: se igent nem mondott, se nemét nem szólt. De vajon miért? Miért nem mondta például azt — ami kü­lönben természetrajzánál fogva leginkább nyelvére jött volna, — hogy a hétéves tervet nem fogják teljesítem és kommu­nista állam képtelen utolérni termelésben az első kaptalista államot? Elsősorban azért nem mondta ezt, mert az angol rádió maga is elismerte — éppen azzal, hogy nem mondta — hogy az ilyen válasz nem vallott volna tárgyilagosságra. — Másodszor azért nem, mert félt, hogy kompromitálja magát a jövőre nézve. A történelem sok tapasz­talatot adott még az angol rá­diónak is. Többek közt emlé­kezteti arra, hogy a londoni rádió is azok egyike volt, akik már százszor és ezerszer „meg­jósolták” a világnak: a szovjet állam végnapjait éli, a szovjet tervek megvalósíthatatlanok! És mit mutat az élet? A szovjet állam ezer rosszindulatú jóslat után is él és erős, a szovjet terveket mind teljesítették és éppen ezért lehet ma arról be­szélni, hogy rövid időn belül le fogja győzni termelésben a szovjet állam a világ legfejlet­tebb kapitalista országát, az Egyesült Államokat. Félt tehát nemet mondani a „tárgyilagos” londoni rádió, hogy megcáfolják és odalesz hallgatói előtt a be­csülete. Miért nem mondta az angol rádió azt, hogy a szovjet hét­éves tervet teljesíteni fogják és a Szovjetunió utói fogja érni termelésben az Amerikai Egye­sült Államokat? Azért, mert nem akart hízelgőt mondani a „kommunista világról”, nehogy ezzel kapitalista meggyőződése és beállítottsága ellen vétsen. Nem akarta elismerni, hogy a kapitalizmus minden tekintet­ben utolérhető és lehagyható. Nem akarta elismerni, hogy az úgynevezett kommunista orszá­gok által alkotott szocialista vi­lágrendszer életrevalóbb, mint­áz öröknek mondott kapitaliz­mus. Nem merte ezeket elmon­dani, mert akkor azt tette vol­na, ami ellen harcol: maga is agitált volna a kommunizmus mellett! Az ilyesmi pedig távol van a „tárgyilagos” londoni rá­diótól. Ezen nem is csodálko­zunk! Azon viszont megdöbben­tünk, hogy a londoni rádió nem látta: azzal, hogy nem mondott se igent, se nemet, nagyra tartott „tárgyilagossága” alól húzta ki a gyékényt és ép­pen azoknak használt, akiknek ártani szeretett volna. (—s —in) művelő des A Megyei Tanács művelődési osztályának rovata Félévet zárunk Bámulatos lendülettel ru­gaszkodtak neki az elmúlt év­ben a községek, hogy tanter­mekét, iskolákat, kultúrháza- kat építsenek. Az eredmények­ről már beszámoltunk, de az eredmények sorát nem lehet egy nappal lezárni. Az építé­si program továbbra is előtér­ben van, az emberek hétköz­napjain. Az építkezésekkel egyidőben egy másik mozgalom is kez­dett érni1: közelebb hozni az iskolákat az élethez. Ennek első eredményekémt kísérleti parcellák kezdtek kialakulni a községekben az iskolák gon­dozásában, később a földmű­vesszövetkezetek kebelében if­júsági szövetkezetek létesültek. Az iskolák néhányában beve­zették a gyakorlati foglalkozá­sokat, mezőgazdasági, vagy ipari jelleggel. És mind több termelőszövetkezet és üzem nevét kezdték emlegetni, ame­lyek nagy segítséget nyújtanak az iskolának a gyakorlati fog­lalkozások megkönnyítéséhez. Gyakorlatilag éppen arra a félévre esik az rlm-flf ev leg­több sikere, amelyet most zár­nak iskoláink, mint tanulmá­nyi félévet. Gazdag félesztendő volt! És még gazrls:" - '-á teszik azok a bíztató tervek, amelyek már megszülettek. Sok lenne ezekről mind beszámolni. De álljon itt a mezőgazdasági szakiskoláit létesítésének prog­ramja, a gyakorlati oktatás egyre bővülő kiterjesztése, a Népfront mozgalma, mely min­den község bekapcsolására tö­rekszik azzal, hogy mindenütt legyen kísérleti parcella. Bizo­nyos, hogy ezeknek a parcel­láknak gondozásában nagy szerepük lesz a fiataloknak, is­kolán belül, vagy kívül, és ter­mészetesen a pedagógusoknak is. Félévet zárunk, jó érzéssel, mert hiszen megyénkben sok új dolog született, melyhez a pedagógusok, iskolások munká­ja fűződik. De azzal a bizako­dással is, hogy a következő félév nem marad el eredmé­nyekben az előző mögött. Még több iskola, még több tanterem kell, több kultúrott­hon, helyiség, ahol otthont kap a művelődni vágyó felnőtt, ahol jobb körülmények között tanulhat a gyermek, készülhet a jövőre. Még szorosabbá ke'l fonni az iskolák és az élet, a tanulás és a jövő kapcsolatát, hogy társadalmunk minden fia­tal és idősebb ta?ja tu. al ° n tisztán álljon: „ez az én he­lyem, ahol népemért dolgoz­nom kell!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom