Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

fi magyar kormány yálaszjegyzéke a szovjet kormány jegyzékére (2. oldal.) ★ Negyvenéves nepiósorok (Riport az 5, oldalon.) XVL ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ara 50 fillér 1959. JANUÁR 31, SZOMBAT Méhpempöm professzor a pápa mellett (Cikk az 5. oldalon.) ★ Gazdatanácsadó (4. oldal. 1 A Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó országok erejének növekedése kockázatossá, süt mindinkább lehetetlenné teszi egy új világháború kirobbantását Gromiko és Szusziov elvtársak beszédei az SZKP XXI. kongresszusán Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP XXL kongresszusának csütörtök esti ülésén Anton Gajevoj, Uk­rajna Kommunista Pártja dnye- propetrovszki területi bizottságá­nak első titkára elnökölt. A kül­döttek folytatták a hétéves terv ellenőrző számainak megvitatá­sát. Az ülés első felszólalója, Jan Kalnberzin, Lettország Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára volt. Majd Pe- lageja Kovaljova (Belorusszá ja) felszólalása után Andrej Gro­miko, a Szovjetunió külügymi­nisztere emelkedett szólásra, — Gromiko kijelentette: a Szovjetunió XXI. kong­resszusa új időszak kezde­tét: a kommunista társada­lom általánosan kibontakozó építése időszakának kezdetét jelzi a Szovjetunióban. Gromiko hangsúlyozta: Hrus­csov előadói beszédének téziseit 1958. novemberében tették közzé. Már a tézisek nyilvánosságra ho­zása is észrevehetően szilárdító hatással volt az egész nemzet­közi helyzetre. Most már a nyugatiak is kezdik felismerni — folytatta Gromiko, — hogy az az or­szág, amely az ipari terme­lésben az első helyre törek­szik, békét akar. A Szovjet­unió, valamint a szocialista táborhoz tartozó országok ere­jének növekedése kockáza­tossá, sőt mindinkább lehe­szólva Gromiko különös erővel hangsúlyozta, mennyire veszé­lyezteti a bárét Nyugat-Németor- szág tervbevett atomfelfegyver­zése. Ámde Strauss, Nyugat-Né- metország hadügyminisztere sem tagadhatja — pedig ő különös buzgalommal száll síkra a Bun- -swehr atomfelfegyverzéséért, — hogy . Nemet Szövetségi Köztár­saság legtávolabb fekvő városa is sokkal közelebb van a Szov­jetunióhoz, mint a Hold. Gromiko a továbbiakban hang­súlyozta, z német probléma sarkalatos pontja a német békeszerző­dés megkötése, s a nyugat- berlini megszállási rendszer megszüntetése. Dulles külügyminiszter két nap­pal ezelőtti sajtóértekezletén e kérdésről szólva alig burkolt há­borús fenyegetéshez folyamodott. Az új háború csak egyféle­képpen végződhet, — mon­dotta Gromiko — az agresz- szor vereségével, mégpedig b£kés javaslatokat tesz, egyik külpolitikai akciót a másik után hajtja végre. Gromiko ezzel kap­csolatban hangsúlyozta; Malen­kov, Kaganovics, Molotov, Bul- ganyin és Sepilov pártedenes csoportja nagy kárt okozott a tétlenné teszi egy új világ­háború kirobbantását — hangsúlyozta Gromiko, — Ez új, szuaraaDD alapra helyezi a békés együttélés politikáját, ame­lyért a Szovjetunió síkra száll. A oeáe poliuKnja, amelyet a Kínai Népköztársaság és a többi szooa- üsta ország is folytat, új megvilá­gításba helyezi a béke lehetősé­gét. Gromiko emlékeztette a kül­dötteket a szovjet kormánynak a legutóbbi időkben megtett lépé­seire, amelyek a nemzetközi hely­zet enyhítésére irányultak, *— A nyugati hatalmak azonban — mondotta — nem igen hajlot­tak arra, hogy kedvezően fogad­ják a Szovjetunió békeszerető ja­vaslatait. A legmagasabb szintű értekezlet kérdésében pedig nern csekély energiával és nem kis ta­lálékonysággal igyekeztek kitérni ez értekezlet összehívása elől. — A nyugati hatalmak jelen­legi politikai irányvonala — je­lentette ki Gromiko — azt a még ki nem hunyt reménységüket tükrözi, hogy valamikor mégis­csak sikerül viszafordítaniok a történelem kerekét. E politikának egyik megnyilvánulása az, hogy nem ismerik el a Kínai Népköz- társaságot és a Német Demokra­tikus Köztársaságot. De bizonyá­ra eljön az idő, amikor az Egye­sült Államok és a többi hatalom, amely még nem akar tudomást venni a Kínai Népköztársaságról és a Német Demokratikus Köz­társaságról, kénytelen lesz fel­kérni a népi Kínát, hogy üljön le vele a tárgyalóasztalhoz. •lyan vereségével, amilyent eleddig nem ismert a törté­nelem. — A Szovjetunió — jelentette ki a továbbiakban — kész akár ma is megegyezni a német kér­désben. De ha nem a mi hibánkból nem lesz ilyen megegyezés, akkor a Szovjetunió, akárcsak a többi szocialista ország is, más utakat keres majd a kérdés megoldá­sára. — Ugyanezt kell elmondani a berlini kérdésről is — fűzte hoz­zá Gromiko. Ha nem találják meg e kér­dés megegyezéses megoldá­sát. amire a Szovjetunió őszintén törekszik, akkor a Szovjetunió a Német Demok­ratikus Köztársasággal való megállapodás szerint valósítja meg a tervbevett ismeretes intézkedéseket. E tekintetben senki ne ringassa magát illú­ziókban — mondotta Gromiko. Majd megállapította: Szovjetunió külpolitikáján«!:. A Párt Központi Bizottsága idejében elsöpörte a maroknyi fr tkciós csoportot, s rendkívül nagy figyel­met fordít a külpolitikai kérdé­sekre. — Ez biztos záloga annak — folytatta Gromiko — hogy a Szovjetunió külpolitikája megfe­leljen az egész szovjet nép érde­keinek. A szovjet) nép új, még rar gyogóbb sikerek felé halad nemcsak a népgazdaság épí­tésében, hanem azon az úton is, amelyen járva az emberiség végülis megszabadul a hábo­rús veszély fenyegetésétől, Nyikoláj Kiszeljov (OSZSZSZK), a Rosztov-területi Pártbizottság titkára szólott ezután arról a lelkes támogatásról, amellyel minden szovjet ember a népgaz­daságfejlesztési hétéves terv cél­kitűzéseit fogadta. A csütörtök délutáni ülésen üd­vözlő beszédet mondott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, Kim Ir-szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságá­nak elnöke, Ho Sí Minh, a Viet­námi Dolgozók Pártjának elnöke és Enver Hodzsa, az Albán Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnök bejelentette, hogy Jordánia, Luxemburg, San Mari­no Kommunista Pártjaitól, vala­mint a Guatemalái Munkapárttól üdvözlő távirat érkezett a kong­resszushoz. A délutáni ülés ezzel véget ért. A kongresszus január 30-án folytatta munkáját. Moszkva. (TASZSZ): A XXI. kongresszus péntek délelőtti ülé­sén elsőnek Anton Gajevoj, a önyepropetrovszki területi párt- bizottság titkára szólalt fel. A második felszólaló Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja volt. Beszédében jellemezte a szovjet népnek a XX. pártkongresszus óta elért eredményeit, s megálla­pította, hogy a Föld első szovjet mesterséges holdja és a Nap el­ső szovjet mesterséges bolygója a Szovjetunióban teljesen és vég­érvényesen győzedelmeskedett szocializmus természetes törvény- szerű szputnyikjai. (Szputnyik oroszul kísérőt is jelent — szerk.) — Csodálatos történelmi távlatok nyílnak a szovjet ország előtt — mondotta Szuszlov. — A Kommu­nista Párt köré tömörült szovjet nép olyan magaslatokat vett be, olyan nagyszerű átalakulásokat vitt véghez, amelyek most lehe­tővé teszik országunknak, hogy fejlődése új, igen fontos szakaszá­ba: a kommunista társadalom ál­talánosan kibontakozó építésének szakaszába lépjen. Szuszlov hangsúlyozta, hogy N. Sz. Hruscsov kongresszusi tézisei­nek szavai a Szovjetoroszország egész történetének eredményeit összegezik és tudományosan jel­lemzik a beköszöntő új korsza­kot. Hét esztendő alatt a Szovjet­unió ipara annyi terméket ál­lít elő, mint a szovjethatalom egész eddigi ideje, vagyis 41 év alatt. — A hétéves terv — folytatta Szuszlov — lelkes örömet keltett a szocializmus minden hívében, mert legfenköltebb eszménye meg­testesülését látja benne. Hétéves tervünk ugyanakkor aggodalom­mal tölti el a kapitalista világot, mindenekelőtt az Egyesült Álla­mok milliárdosait. Mig azelőtt ál­talában kétkedve fogadták né-, pünk szándékát, hogy utoléri és túlszárnyalja az Egyesült Államo­kat, most komoly gondot okoznak nekik e kilátások. A Szovjetunió­ban — fűzte hozzá a jelenlevők tapsa közepette Szuszlov — ami n-a tervben szerepel, holnap már val'ra válik! Hétéves tervünk, amelyet tu­dományos, marxista—leninista alapon, a szocializmus tör­vényszerű fejlődése és a kom­munizmusba való átmenete felismerésének alapján dolgoz­tunk ki. reális és feltétlenül teljesíthető. Mihail Szuszlov ezután foglal­kozott több olyan elméleti tétel­lel, amelyek — mint megjegyezte — döntő jelentőségűek lesznek a Szovjetunióban a kommunista társadalom általánosan kibonta­kozó építésének időszakában. A kommunizmus alsó és felsőbb fá­zisa között nincsenek áthághatat­lan határok, — mondotta — a szocializmus fokozatosan átmegy a kommunizmusba. Ez a folyamat hosszabb és nem érhet véget a rövid hétesztendős időszakban. Ez idő alatt a vezetőszerep továbbra is a munkásosztályé és pártjáé. A hétéves tervben világosan kibon­takozik, reálisan érzékelhetővé vá­lik, a kommunizmus valamennyi fő vonása. — Erősíteni kell az ideológiai munkát, közelebb kell vinni e munkát a kommunizmus épí­tésének gyakorlatához — folytatta Szuszlov. Egész ideo­lógiai munkánkat új fokra kell emelni. Igen fontos a szocializ­musból a kommunizmusba való átmenet, a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom, a gyarmati és függő országok nem­zeti-felszabadító harcának kér­— folytatta Szuszlov. E terv meg­valósítása még erősebbé teszi a szocialista tábort, lényeges se­gítséget nyújt a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, erősiti a békét és gyengíti a kapitalizmus- szította háborús veszélyt. — Az erőviszonyok döntő módon megváltoztak a vilá­gon a szocializmus javára. 1935-ben a világ területének 26 százalékán fekvő és a földkerekség lakosságának 35 százalékát egyesítő szocia­lista országok többet termel­nek. mint a kapitalista rend­szer országai. Ez a szocializ­mus olyan győzelme lesz. eléseivel foglalkozó elméleti mun­ka fokozása. Ezután emlékeztetett arra, mi­lyen rendkívüli jelentősége van annak, hogy az állam szerepének kérdését megvilágítsák.! Nyikita Hruscsov beszámolója igen érté­kes tételeket dolgozott ki ebben a kérdésben — mondotta, majd szólt a szovjetek növekvő szere­péről. A szovjeteknek döntő szerep jut a hétéves terv teljesítésé­nek időszakában, a szocializ­musból a kommunizmusba való átmenet időszakában feladatuk tovább erősíteni a munkásosztály és a paraszt­ság szövetségét. Növekszik a tízmilliókat össze­fogó szakszervezetek, a Komszo- mol-szervezetek, a. szövetkezetek és más társadalmi szervezetek szerepe és jelentősége. A munkához való kommunista viszony kialakításáról, a szocia­lista tulajdon gondos kezeléséről szólva Szuszlov megállapította, hogy az oktatás különböző for­mái mellett ebben a munkában nagy szerepe lesz magának a kommunista építés gyakorlatá­nak. Hangsúlyozta, milyen fon­tos helyesen megoldani az iskola és az oktatás összekapcsolását a termelőmunkával. Az iskola ké­szítse elő a fiatalokat a munkára és a kommunista építésben való részvételre. Az ideológiai nevelésben fontos a sajtó, az irodalom és a művé­szet szerepe. Az írók és a művé­szek helyesen értelmezték fel­adataikat, s ez gyümölcsöző mó­don mutatkozott meg alkotásaik­ban, amelyeknek egész sorát nagyra értékelte a közvélemény. Ez nem jelenti, hogy szemet hunytunk az irodalom és a mű­vészet hibái láttán — jegyezte meg Szuszlov. A szovjet művé­szetnek és irodalomnak a követ­kéz ", időszakban a rá váró felada­tok magaslatán kell állnia. Har­colni kell az irodalomban az ide­gen és káros befolyások ellen. Az irodalomnak és művészetnek küz­denie kell a társadalom magas­fokú erkölcsiségének kialakulá­sáért. amely megrendíti az egész kapitalista rendszert, — Az imperialisták és csatló­saik meg akarják állítani előre­haladásunkat — jelentette ki Szuszlov. — Am remény Leien a reakciós erők törekvése, hogy el­zárják előttünk a kommunizmus | felé vezető utat. Olyan ez a pró-l bálkozás, mintha valaki a termé­szet erőinek akarna gátat emelni, i A kapitalizmus egyre nehezeb-l ben tudja a víz fölött tartani a; fejét, elmerül majd az emberiség; ellen elkövetett bűneinek súlya alatt, s átadja helyét a valóban haladó rendszernek, a szocializ-j musnak — mondotta befejezésül Szuszlov elvtárs. A német kérdésről A .Szovjetunió szilárdan magához ragadta a kezdeményezést a nemzetközi ügyekben — A hétéves terv egyenes és világos út a kommunizmushoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom