Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

KELETMAGYAKORSZAG 1959. JANÜAH 30, PÉNTEK HÍREK 14 s V* közííírsusúg és ax új tavaszi divat 1959. jauuár 30, Martina f Bizonyosan mindenki tudja, [hogy a téti divat ősszel készül, a [ tavaszi divat pedig télen. Ter­► meszelés tehát, hogy Párizsban, í a divat tővárosában már a ruha­► tervezők feje a tavaszi divat í gondjaiban fő. Fő bizony, mert a ► divat neui csupán a fantázia ter­► mékc. Sok mindent figyelembe, [ kell venni, ha valaki azzal az £ igénnyel nyúl rajzoló ceruiájá­► hoz, hogy hö’gyck és férfiak ré- f szere új divatú ruhát tervez, t Nemcsak az általánosan kial&ki- í tott szépségideált kell tekinteni, [ hanem az emberek ízlésen túl az C éppen hatalmon lévő kormányt ► és politikát is. így tehát a pá- t rizsi divattervezőn kénytelenek * egy-cgy öv- vagy csípőraj;: j közben az új köztársasági eV * nőkre, De Gaullera is gondolni. J Az új államfő — enyhén szólva * — befolyásolja a divatot. Ezt a szerepet azonban nem különle­ges ízlésével érte cl, hanem rend­szerével. törvényeivel. A dcgauUci befolyás álapján az új tavaszi divatnak az a leg­főbb jellegzetessége, hogy — mint ezt a „Corriere dclla Scrá‘ megírja — „az öv végre vissza­kerül természetes lielyérc, a derékvonalra". A szokásostól el­térően azonban az új divat nem okoz örömet a franciáknak, hi­szen Franciaországban egy idő óta ugyancsak lejjebb szálltak az övék, as árak viszont annál magasabbra szöktek. Ügy annyi­ra, hogy a francia szabászat egyik „királya" — Jacques. Heim — keserűen megállapította: „Az V. köztársaság megalakulása még a divatban is éreztetni A penyésses kolbász“ Mátészalkán, a népbolt húsüzletébcn arról beszélgetünk ar. eladóval, hogyan hatnak a télt disznóvágások a forga­lomra s miként elégítik ki az igényeket. Szinte végszóra nyílik az ajtó és belép rajta, nem egészen szalonképesnek nevezhető öltözetben, ingó járásával az egyensúlyi pontját keresgélve — egy vevő. — Penyészes kolbászt vennék! A7. elárusító csak néz, nem érti, mit is akar a vendége ezzel a szokatlan kívánságával, — Hogy gondolja maga? — szólt az atyafihoz. —Nem áru­lunk mi romlott holmit — Nem romlott az — válaszol emez, a pityókások inge­rültségével —, csak penyészes! Értse meg! Penyészes, meg vastag! Az asszonynak kell, ilyent kíván. „Téliszalámi” — suhan át a boltos agyán a felismerés. Veszi a téliszalámit és mutatja az emberének, jól sejti-e. — Az lesz a’, abbul kell az asszonynak. Vágja csak le a felét... — Hát, kérem, így állunk az igényekkel — mondja a boltos, befejezve a megkezdett beszélgetést (S. A.)-itXQTLraxajaaaDaDaarrinaotx^ rm A NYIRPARASZNYAI Űj Barázda Termelőszövetkezet tagjainak évi tervében szere­pel, hogy építenek egy 25 fé­rőhelyes tehámstátlót. Belátták, hogy szarvasmarha nélkül nem lehet gazdálkodni. •kr ! A MANDOKI könyvtár 110« kötettel rendelkezik. A múlt év­iiéi» 3000 forint költséggel vásá­roltak új könyveket. A könyv­tárnak 210 állandó olvasója van. •k A GÉPÁLLOMÁSOK éves ver­set!} ében Nyírteleit került az el­ső helyre. Náluk a legmagasabb az egy traktoregységre eső telje­sítés. A 718 normálholdas egysé­genkénti teljesítésűit 30 normál­holddal több, mint a második he­lyen lévő demecserieké. ★ AZ ORSZÁGGYŰLÉSI képvi­selők Szabolos-Szatmár megyei csoportja január 31-én Bakán tartja rendes Ülését. Többek kö­zött foglalkoznak megyénk ter­melőszövetkezeteinek helyzetével, aminek előadója Vincze József, a megyei tanács vb. elnökhelyette­se lesz. ★ A FÜLPÖSDARÖCI Petőfi Termelőszövetkezetben 87 forintos munkaegységgel zárták a múlt évet. Hasonló jövedelemre szá­mítanak az idén is. Azt állapi­tolták meg a 18 holdas gyümöl­csösükben, hogy a termőrügy be­„Ki a legszebb a világon?'' Kinek mi illik és mi nem AZT ÍGÉRTÜK, hogy néhány tanáccsal ezolgálu ik az őltözkt'- déet. illetően. Nos, ezt akarjuk most vaióraváltaní. A rikító színek (piros, citrom­sárga, búzakék, h mageszöldj ter­mészetesen nem való idősebb höl­gyeknek. Már csak azért sem. mert élesebben látni engedik az öregedés jeleit: az őszülést, a bőr­és az alak hibáit. De hiszen annyi kellemes szín van! Csak példának említjük a kékesszürkét, mogyo­ródrappot, mély borvöröset, pa­lackzöldet, vajszínt, levendulát és a fáradt rózsaszínt meg a fehé­ret sötétebb, komolyabb ruhák élénkítésére. Az erősen kivágott, ujatlan blúz, az elszükülő szok­nya éppen arra hívja fel a figyel­met, amit a leghamarabb kell el­takarni: a kezdődő szikúrságra. rag}' elhízásra. A vékonypántos szandál, a magas tűsarkú cipő feltűnőbbé teszi az inak sávjait cg a viszereket, — persze kényelmet­len és egészségtelen tó- Csupa ti­lalom? Hát az idősebbeknek nem szabad divatosan öltözködni? — kérdezhetik. Dehogynem! Csak néhány példát: a mindig divatos angol kosztüm vagy a mostaná­ban kedvelt bosszú, egyenes kosz­tümkabát, a bő háromnegyed , alig sieifok derekú princesszruha, puha bőr vaev antilop Irottőrcipő, az ősz fejet szépen keresztező, szé­lesebb karimája kalap, pasztell­színű sálak — és még mennyi le­hetőség, amit itt fel sem tudunk sorolni. És milyen nagyszerű ér­zés, ha felnőtt fia vagy újdonsült menye mondia: „Hogy ma milyen ezé" tetszik lenni, anyuka!” VAN EGY TÉVHIT, amely sze­rint az a nő, aki már a legjobb indulattal sem nevezhető kislány­nak, viszont csak nagy rosszindu­lattal szólítható néninek. — min­dent felvehet. Ezt határozottan meg kell cáfolnunk. A húszadik és a negyvenedik (fia úgy tetszik: ötvenedik) szüle­tésnap közötti gyorsan múló évek­ben is figyelembe kell Venni a külső adottságokat, a háj, a bőr színét, az alakot stb. Beszéljünk hát először a külön-* böző termetű nők öltözködésének* alapszabályairól. Egy kis ügyes-* séggel ugyanis még az alak szép­séghibáin is lehet javítani. ; A TÚL, MAGAS és sovány nők­nek olyan apró „csalásokra” kell törekedniük (persze optikai csa­lásokról van szó!) melyek terme­tüket alacsonyabbnak, gömbö­lyűbbnek tüntetik fel. Ehhez csak annyit kell tudni, hoev ha eßv fe­lületet vízszintes irányba tago­lunk. az alacsonyabbnak hat. Ezért előnyös a nagyon magasak­nak a kétrészes ruha, a kosztüm, a keresztben futó csíkozás cs n széles öv. Természetesen a lapos­sarkú cipő és a lapos-széles ka-' lap illik nekik. Hórihorgas alakon nem hatnak jól a túlzottan nőies díszítő elemek: a masni, virágcso-] kor, hosszú gyöngysor. ; A feltűnően magas, testes nőnek! egyszerre kellene „alacsony ítáni”; és .soványítani" alakját. Ez nehéz! dió, de próbáljuk feltörni. A ma-! gassarkú cipőt száműznie kell.! úgysem lehetett túl kényelmes számára. Ezzel vesztett (vagyis nyert) 3—4 centimétert „hosszá­ban”, Kedvelje meg a sötclebb ruhaanyagokat és forduljon el a feltűnő mintáktól, ezzel — leg­alább „keresztben" is lefaragott néhány centit. A függőlegesen lu­ki szabásvonalak és díszítések hosszúják ugyan, -de ugyanakkor karcsúbbnak is mutatják, cs mé­gis ez a fontosabb. (Áhhoz, hogyan öltözködjenek az alacsony sovány, az alacsony és gömbölyded nők, a következő cikkünkben adunk tanácsot.) rakedas még szebb, mirt a műit évbén volt. ★ KIÁLLÍTÁSON ismerkednék meg a csengeti dolgozók a szovjet mczogazdasaggul. A gazdag anyag­gal rendelkező kiállítás Buda­pestről érkezett, a Budapesti Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon szerepelt. Ildiiig többszáZan tekin­tették meg a rendkívül ritka szép­ségű anyagot, melyet a Barátsági Hónap egyik előkészítőjének te­kintenek a csengeH járásban. ★ Száztizenegy súlyosan beteg gyermeket bocsátottak ki gyógyu­lás után a nyíregyházi kórház gyermek-tüdőosztályáról. Jelenleg harminc, főként hat éven aluli gyermeket ápolnak. ★ Nagy sikerrel járja a megyét a budapesti báb-együttes. Előadá­saik .jó teehnikája. felkészültsége nyomán több községben gondol­koznak azon. hogy helyi bábcso­portot alakítanak. . ★ LEVÉL AZ NDK-BÖL A ruházati gyár nyíregyházi te­lepének dolgozói export munka­ruhákat gyártottak Kelet-Német- erszágnak. Az ottani belkereske­delmi miniszterhelyettes köszönő­levelet küldött a ruhaüzemi dol­gozóknak a, pontos szállításokért cs. a ruhák ..jó minőségéért. Tt VASÁR NYÍREGYHÁZÁN A városi tanács kereskedelmi osztálya közli: Nyíregyháza városban az or­szágos állat- cs kirakodóvásár 1959 február 2-éo kerül megren­dezésre. Vészmcntcs helyről, sza­bályszerűen kiállított és irányí­tott egyneves marhalevéllel min­denféle állat felhajtható. I A kereskedők és kisiparosok. | akik mint árusítók részt akarnak venni a vásáron, igazolványukat | (árucikkeikről számlát) kötelesek I magukkal hozni, cs azt az ellen­őrzés során felmutatni. fogja hálását. Az irányzat józa­nabb, takarékosabb. A vonalak leegyszerűsödnek, de ez az egy­szerűség telve lesz bonyolult fi­nomságokkal. Az öv, mivel fel­jebb már nem igen lehetett he­lyezni, visszakerül helyére. Vége a kebel túlzott klhaugsúlyozásá- nak is.” Bizony, bizony annak cgyidőro vége! De a divathölgyek elölt köz­ismert Balmain — htres párizsi divatszalonlu’ajdonos — is hir­deti már az új irányzatot. Az u tervei szerint készült ruhák is De Gaullchoz igazodnak: vala­mennyi térden alul ér. Egy má­sik dívatkirüly — Patou — ugyancsak a* államfő által „be­folyáséit” ízlés után igazodik. Erre hivatkozva mondta, hogy az új divat „szilárdabb, kevésbe ingadozó és normálisabb ará­nyokkal bíró”. Se szeri, se száma azoknak a divatszakértőknek, akik a kialakult új gazdasági helyzetben ne kárhoztatnák a korábbi divatkreátorokat, mond­ván: azok nem az élethez, a gazdasági helyzethez igazodva készítették a modelleket, meg­feledkeztek a divat igazi rendel­tetéséről és a tervezés közben számításon kívül hagylak Fran­ciaország „nehézségeit". így pél­dául nem voltak tekintettel Al­gírra, pedig az sok, sok milliót kivesz De Gaulle kezével a fran­cia átlagember zsebéből. Mi is úgy véljük, hogy azok a realisták, akik tervezőmunká­jukban, a divatban is kifejezésire juttatják: az övnek vissza kell kerülnie a derék vonalára cs hegy megálljon, jól meg is kell húzni! Sz. { TÜBBSZAZ DOLGOZÓ) ÜDÜL MEGYÉNKBŐL A téli hónapokban többszáz dolgokul üdültél a szakszervezet Gallyaidon, Mátraházán, Lilla­füreden s az ország más téli üdülőjében. A MEDOSZ 119 em­ber üdüléséről gondoskodott. VIZSGA EGY PROTESTÁNS 1HROEÁBAN 7=--Ml történt 1484-ben? —^ Luther született. — Nagyon helyes. És mi tör­tént 1489-ben? — Hm... Luther 5. születés­napját ünnepelte. (A „Journal de Tehr»n"-ból.) MOHI KA VALLOMÁSA Barna szemű, szőke hajú, pi- rös arcú erdöháti parasrtlány. Itt él a császlói ugaron, és alig múlt húsz esztendős. Az általá­nos iskola padjaiból szárnyra kelve lépett az élet útjára. — Széitépte a maradi paraszti élet kínos béklyóit, és megbirkózott az évtizedeken át úgy megcson­tosodott szokásokkal is. Nem ment könnyen. Ma is szembeszáll minden ósdival, elavulttal, s bátran, . merészen vállalja a harcot bárkivel szemben. Erről vallott nekem egy hópelyhes januári kora délutánon, az enyhén duruzsoló cssrépkályha mellett, — Sokáig gondolkodtam azon, hogy a magamfajta parasztlány férjhez mehel-e egy doktorált fiúhoz.. Ma már nincsenek kor­látok, mint a ' múltban, de mégis... Ha szeretik egymást, nem lehet akadály. Igaz, igaz, ds én sokkal kevesebbet tudok s oz baj. Tanítani fog? . Lehet. Hogy neki is lesz, mit tanulni tőlem? — Tudja, szerettem'volna én tanulni, ele.,. Szóval annak hosszú története van. Apám ha­zahozott Szegedről. Itt akartam letenni a szakérettségit. Két hé­tig csak sírtam, mért a tanítóm meg a köszönésemét s'ern io- gudta. Csalódtak bennem. Pedig ha tudták volna .ív De aztán kezdett jóra fordulni minden. Apám belépett a Petőfibe; Vitte a tizenkét holdat, négy Ökröt, ■ szekeret; gázdasági felszerelést, mindent. Engem könyvelőnek szemellek ki. Egyik napról a másikra elküldték iskolára. NéT gyen dolgoztunk altkor a szö­vetkezetben. Apám, Teri nővé­rem, Laci bátyáin, és en. Csait búzából ötven mázsát vittünk haza. Negyvenegy forintot ért egy munkaegység. Számolja csak ki, ezeregyszáz után meny­nyit kaptunk! Akadt gond is, hiszen nagyapáékat és * apám nagynéniét is tartottuk. Külö­nösebb baj meg sem volt, hisz apám a brigádvezetőség mellett a háztájiban „maszekoskodotP’. Mindig volt húsz-harminc ser­tése. Szóval szépen haladunk. Laxást rchovajlátóit lekövéztet- te a tornácot, Terít ferjhezadta. Bútort vett neki is, nekem is, s a két öcsém tanult. Az öt- venhármas felfordulás aztán megzavarta. De nehezen sike­rült visszatartanom. Emlék­szem, leültem vele egyik este és kiszámoltam, mivel jár, ha ki­lép. Hallgatott rám. Ötvenhat­ban azonban már nem lehetett vele bírni. „Fején áll minden, s az okos ember egyénileg gaz­dálkodik ezután'’. S így lett. Eladott két ökröt, de az is eb- folydogált, amit a közösben összegyűjtött. — Volpe zsörtölődés? — De mág mennyire. Édes­anyám is beteg lett. Azélölt nem kellett dolgoznia, mert kí­méltük, de utána más lett a helyzet. Nagymama, nagyapa meghaltak. A pénz csörgött, csepegőit. Nem engedte, hogy tag legyek. „Ha belépsz, azt mondjál! majd, hogy neked jó, ipádnak meg nem?! Hát Ilyet nem Cűiiiaiiuijv — mondva. — Persze, én nem hagytam a, szö­vetkezetét. Pénzért vállaltam el a könyvelést, tanulni akartam. De volt édesapámnak egy. má­sik számítása is: az, líógy így hazavihet dolgozni. Én azonban megmondtam neki, hoey , nam megyek. A fiúkat kérdezi? — Egyik sem akar utthon djl- gozni. Mondtam is neki, hogy Bálintból mezőgazdászt nevelt, ott dolgozik a rozsátyi tanácson, mint mezőgazdasági felügyelő, miért nem viszi haza? Ö már kinőtt ám a tizenkét holdból. Laci vasas, Miklós kőműves. — Pesten élnek. Ritkán kerülnek csak haza. Nékem mondogatja, „ha te hazajönnél, azért csak rend lenne,” — Most örököl a nagynénje után kilenc holdat. Tőlünk (a téesztől) megkapta a tizenket­tőt. De nem akármilyet ám. Jól megtrágyázett föld volt, mert. itt nagy gondot fordítunk rá. Volt benne búzavetés is. S most mégis bajban van, mert eladott egy holdat. — Erről jut eszembe, milyen dühös volt, amikor kivetettem rá a tizennyolcezer forint téesz- tartozást.” Még te is így bánsz velem? Ez nem igazságos.” Pá­dig a veit, s meg is magyaráz­tam neki, miért... — Meg, tudja, van egy rossz ■szokása. Az elgondolásait min- : den áron ránk akarja kénysze­ríteni, ha helyes, ha nem. Szó­4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom