Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-18 / 304. szám
2 KELET (HAGY AROKSZAG 1958. december 18, csütörtök Őizll néniuzeképélu'íc Ülést tart a KISz Megyei Bizottsága Régi álomként hatnak ma már a súlyos esztendők, a szolgaság évei, fürtjei is lassan hófehérek, de a mozgásában, magatartásában még mindig őriz valamit az egykori cselédleányból. Hiába, amit a nehéz évek raktak rá az emberre, nem lehet soha teljesen lerakni. Endrei Mihályné sem tudta és ha az 1923. június 28-án . kiállított cselédkönyvbe tekint, - eszébe jut, milyen is volt, Finkei Ödön gyárosék Bö6kéje. Még a szavakat is hallja: „küldd ki’’, „hívd be’4, „Böske ezt csináld meg”, „Böske ezt intézd el". Eszébe jutnak a többi helyek, a régi idő, amikor Zsigmondy Gá- borné zongoratanárnő szobalánya, Beért Arthur likőrgyáros cselédje, Tessényi Károly erdészeti főszámtanácsos szolgálója volt. Ma már ezen mosolyog, de az emlékezés fáj is. S ezt látom, ha Pólyák Erzsire, a. cselédlányra tekintek, vagy ha a szemüveges ötvennyolc esztendős Endrei Mihálynét nézem. — Az urak büszkéit voltak, a nyavalyások. Az úrnők lenézték. Ej, de sokszor megmosatta velem a lábát Krauszné és Zinger mél- tóságos asszony — sóhajt fel. Szolgált a ruházatért, a mindennapi betevő falatért. Álmokat szőtt a cselédszobában, s lopva adott egy-egy jobb falatot a szolgalegénynek, Endrei Mihálynak, aki akkoriban a pesti Vadászkürt Szállóban fűtötte a szobákat a ki-kiruccanó nagyságosoknak, Pólyák Erzsi úrnőinek, így teltek az esztendők, s a kis Böske elkísérte urait Abbáziába, hogy kiszolgálja őket ott is. Főzött nagy uraknak, mosott habselyem úri illatú alsóneműeket, s büszke volt arra, hogy valahány helyen szolgált, ezt írták cselédkönyvébe: „Nagyon ügyes, szorgalmas ..." Endrei Mihálynak 1929 január 31-én fogadott örök hűséget. S ettől a pillanattól kezdve egy mederbe terelődött .életük... Együt őrzik az emlékeket, s nem beszél nek róla. Mihály bácsi most i: Pesten dolgozik, fűtő. Erzsi nén meg itt él Máriapócson. Heten ként egyszer találkoznak, s hí haza kerül az öreg, akkor fiatalo; hévvel, kacagó szemmel magya rázza, hogy járt a Népligetben ült a kis pádon, ahol valamikOi együtt bámulták a csillagos eget Erzsi néni, ez a szerén; asszony ma tanácstag. Ezerkilencszázötventől község „elöljáró“. De hogy miért fáradó zik öreg korára annyit? —■ Nincs ilyen asszony még eg; — dicséri Mihály bácsi és meg csókolja a homlokát. — Hagyj már, dolgozz! — né: rá mosolygós szemekkel Pólyái Erzsébet. Aztán kerül-fordul, se rénykedik, mint egy fiatal lány Nagy a munka, hiszen a tavai; Szilveszterkor egy forint nyolcvaj filléres sorsjegyen nyert „Lacit vágták le. Mihály bácsi önt, ősz szekoccanak a poharak, Erzsi nén pedig megterít, s máris ott iilato zik a finom toroskáposzta az asz talon; Az egykori cselédlány, szó balány, urak szakácsának a főzt je, Kínálgatja. — Beteg vagyok, ha nem dől gozom. Isten tudja, hány urat szolgáltam ki. Dolgozom én most is. — Jó„ jó, de hasonlítsd össze az akkori életed a maival — szól közbe Tóth Mihályné, a nőtanács elnökhelyettese, aki eljött, hogy segítsen a nőtanács elnökének a nagy munkában. — Hányszor, de hányszor megtettem már... — felel az asszony. Serénykedett á felszabadulástól kezdve Erzsi néni. Az iskolák államosítása után, mert az asszonyokat takarítani, meszelni hívta, kővel dobálták meg. De tűrt. öt esztendeig volt az SZMK elnöke. — Azt mond már el, amikor kondás voltál — szólt nevetve Tóthné. — Nem féltem én attól sem. Ha rám került a sor, bizony vécson. A mienk volt az, nem a grófé. Csakhát... Nagy Imre kibabrált velünk, a ..., Nyolc esztendeje orvosolja a körzetében lakó Vasút utcabeli lakosok panaszait a cselédkönyves, tekintélyes Erzsi néni. Ha útjavításról van szó, ő is megfogja a lapát nyelét. Rendszeresen látogatja a családokat, elintézte az öreg Fodorka Júlia szociális segélykérelmét, segített a villany- hálózat bővítésében, s mikor kinek felvilágosításokkal szolgál. A kis Vasút utcai ház küszöbét sok ember, asszony átlépte már. Emberséget, becsületességet tanulnak ettől a cselédfejjel világot látott, sokat tapasztalt asz- szonytól. És hallgatnak rá az asszonyok. Megfogadják tanácsait, |mint azt a napokban Vanczák Lászlóné tette. A tanyáról jött be Erzsi nénihez tanácsot kérni. Belépjen-e a szövetkezetbe, vagy sem. S Endrei Mihályné szavára új életet választottak Vanczá- kék. i Ilyen asszony Erzsi néni, aki cselédkönyben zárva őrzi Pólyák Erzsébetet, az urak Bözsijét. Öregedő fejjel szíve alatt hordja az emlékeket, s ebből merít magának és ad más asszonyoknak erőt a mindennapi munkához. Farkas Kálmán. Kirakat az egész Megnyílt a mátészalkai önkiszolgáló Csemegebolt Mátészalkán a Sztálin úton» — az OFOTÉRT mellett, — a volt 79-es csemegebolt helyén alakították ki a megye első önkiszolgáló csemegeboltját. A Népbolt Vállalat 70 ezer forintot fordított a bolt berendezésére. Meg is látszik, hiszen olyan reprezentatív, hogy Nyíregyházán is szívesen látnánk ilyet és vásárolnánk benne. A szép berendezést ékesítik az üvegre festett csemegeáru reklámok, melyek Zsitnyár Pál nyíregyházi címfestő kisiparos munkáját dicsérik. A 12 méter hosszú és 8 méter széles boltban körben vannak az állványokra elhelyezett áruk, különböző mennyiségű egységekbe csomagolva. A vevő, aki a bejárati ajtón a boltba lép, kap egy kosarat és körbe mehet, kiválaszthatja a szükséges csemegeárukat, annyit, amennyire szük-f sége van. Az áruspolcok melletti ják a kiválasztott áruk értékét, a vevő a fizetés után a kijárati ajtón távozhat. Szerdán ünnepség keretében adták át a szép, a kereskedelem korszerű követelményeinek megfelelő önkiszolgáló csemegeboltot. Az ünnepségen sokan résztvettek és délután megkezdődött a vásárlás. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Megyei Bizottsága december 22-én, hétön délelőtt 10 órai kezdettel ülést tart. »Megvitatásra kerül az ifjúsági szövetségekben folyó sportmunka, jóváhagyták a megyei KISZ-bizottság program- tervezetét. Az 1958. évi terv végrehajtásáról Mandzák János elvtárs tart beszámolót, végül kérdéseket vitatnak meg. Szarvasiiiarhaleuyésztési ankét Jpályibau A Nyírségen megtartott gyümölcstermelési tapasztalatcsere értekezlethez hasonlóan a megye, tanács és a Hazafias Népfrcn mezőgazdasági szakosztálya a szatmári részeken, a tájjellegnek megfelelően az állattenyésztésről, közelebbről a szarvastájtanarhatenyésztésről tartott egység-tapasztalatcserét. A pasztalatcsere színhelye Öpályj volt. ahol a meghívottak a tangazdaság szarvasmarhatenyésztési eredményeivel a gyakorlat-1 ban is megismerkedhettek. 17/ iskolát uvattak a Ságvári Telepen A napokban új iskolát aváttak Nyíregyházán a Ságvári-telepen. Az iskola átadása ünnepélyesen történt. Az ünnepség rendezői ezt a nem mindennapi alkalmat ösz- szekötötték az úttörők fogadalomtételével. Az iskolaavatásra és úttörő-íogadalomtételre meghívták a szülőket is. Ott volt az iskolát patronáló Sütőipari Vállalat képviselője és az iskolához közel lakó 2 tanácstag is. A patronáló vállalat képviselője ígéretet tett arra, hogy a legmesszebbmenőkig fogják a jövőben is segíteni az iskolát. Már szerelik a megye áramkapcsoló állomását Nyíregyházán a Simái úton építi fel a Megyei Építőipari Vállalat a TITÁSZ megyei áram- kapcsoló állomását. Bár még az építést jövőre is folytatják, már lehetővé vált, hogy a Budapesti Villanyállomást Szerelő Vállalat megkezdhette a berendezés beszerelését a kapcsolóházba. Ide fog befutni Tiszalök és Debrecen felől a 35 KW-os áram- vezeték és az elosztóban az áramot 22 KW-ra változtatják át. A kapcsolóállomás 1960-tól működni fog és innen történik majd a megye villanyenergia ellátása,» Százötven községben közel húszezren nézték meg a mezőgazdasági szakfilmeket Regi óhaja vált valósággá a dolgozó parasztságnak azzal, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szakfilmeket bocsátott a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rendelkezésére. A szakfilmvetítéseket november elején kezdték meg az előkészített terv szerint és az egyes községekben a termelési viszonyoknak megfelelő témák forgatásával ismertetik a dolgozó parasztságot a fejlett EGY as országgyűlési képviselővel;; A „János Vitéz“ Kakaraazon Az Állami Déryné Színház ismét Szabolcs-Szatrriár megyében i szerepelt, ezúttal Kacsóh Pong- ? rácz: János Vitéz című daljátékét mutatták be. Az együttes több helyen megfordult a megyében s legutóbbi előadását Rakamazon rendezte. Az igényes, színvonalas produkció nagy sikert aratott és dicséret illeti az egész együttest: Mester Istvánt, Zsámbéki Erikát, Szántó Margitot, Tassy Tamást, Kulcsár Lászlót, Palaky Józsefet, Szoó Györgyöt, Kamiíi Juditot, Kálmán Mártont. A darab rendezője Nagy György ügyesen oldotta meg, hogy a daljáték kisebb falusi színpadokhoz alkalmazkodva is teljesértékű maradt. A díszletek s jelmezek ugyancsak illúzió keltőek . és Urban Vidor zenekara is tolmácsolni tudja a klasszikus muzsikát. f'sinos, barna fiatalasszony ül az íróasztalnál: Madarász Istvánná, országgyűlési képviselő, a nagykállói járási tanács elnöke, feleség, két gyermek — a 12 éves Pistike és az öt éves Anikó — — édesanyja, egyetemi hallgató és háziasszony. Hogy mindezt egyszerre hogyan tudja csinálni, hogy tudja összeegyeztetni a hivatalos munkát a magánélettel, a tanulást a házimunkával, arról csak annyit mond: — Ha valaki akar, tud is... Határozottan, egyszerűen beszél. így válaszol arra a kérdésemre is, hogy milyen megbízatásokat kapott választóitól? Van mit sorolni: — Kallóban két körzet vár orvosra — válaszolja — helyüket lakáshiány miatt nem tudtuk betölteni. A kállói választók kívánságára eljártam az illetékeseknél és sikerült elérni, orvosi lakásépítésre a községfejlesztési alapból 80.000 forintot. A költségek másik felét a minisztérium fedezi. A járásban a dolgozók a járda és a villanyhálózat további bővítését kérik. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, de az igényeket is szeretnénk kielégíteni. Idén a járásban még mintegy hat kilométernyi vtllanyhalozatot létesítünk Nagykallóban, Balkány- ban, Bökönyön és Érpatakon. — A balkányiak a községfejlesztési alapból 800.000 forintos költséggel egy kultúrházat akarnak építeni. A pénz megvan már. Eljártam a tiszalöki tanácsi építővállalatnál, hogy vállalják el az építési munkát... — Legközelebbi tervei? — kérdezem tovább. — Éves munkatervet készítek, melyben kidolgozom képviselői teendőimet. Legnagyobb feladatomnak a járás szövetkezeteinek megerősítését, számszerű fejlesztését tartom. Megvizsgálom, melyik szövetkezetben gyenge a vezetés, hol kell segíteni? Szinte valamennyi szövetkezetben a legfom tosabb teendő, hogy a földterületnek megfelelően elég tagot szervezzünk. Kevés a munkaerő. A járásban télre arahykalászos tanfolyamokat, s a járás sok kiválc szakemberének segítségével mező- gazdasági szakelőadások sorúi szervezzük... Xí it vár a képviselő az w; L 1 esztendőtől? — Biztos vagyok abban, hugi kapcsolatunk a dolgozók tömegeiagio- és zootechnikai módszerekkel. Az elmúlt másfél hónap alatt 150 községben fordulták meg a filmek A vetítés egy részét az MHS mozgó filmkocsijával bonyolítják le, míg a többit a községi mozikban. A hallatlan nagy érdeklődésre jellemző, hogy . ez idő alatt mintegy 19—20 ezer nézője volt a szakfilmsorozatnak. A filmvetítéseket . egész télen át, március végéig végzik s így nem marad helység és tanya, ahol elmaradna a bemutató., A .szak- filmbemutatókon gyümölcstermelési, állattenyésztési, növénytermelési és egyes speciális növény és állatkultúrákról szóló filmeket vetítenek. A vetítéseket rendszerint vita követi és legtöbb helyen kérik, hogy minél gyakrabban, legalább havonta egyszer keressék fel őket újra. Olyan kis községben, mint Eperjeske, már kétszer kellett vetíteni. Például Kömörőn és Magosligeten is a látogatók száma meghaladta a kétszázat. A nyíregyházi járásban 11 helyen volt szakfilmvetítés és ezeken 4195-en voltak jelen. Tiszaszalkán pedig a legelő- gazdálkodással kapcsolatos • film vetítése után, a vita befejeztével ezer darab nyárfa csemetét rendeltek meg a legelő fásítására. Az eddigi eredményekből is leszűrhető, hogy a megyei tanács ;; kezdeményezése igen termékeny talajra talált a dolgozó parasztok körében elméleti és gyakorlati téren egyaránt. vei még jobban erősödni fog. S; ha a megyei és járási vezetés ősz-; szefog és sikerül megérüetni mindenkivel a szocialista mezőgazda-', ság fejlesztésének célját — 1959-', ben sokkal több gazdát tudunk a. ', szövetkezeti ügynek megnyerni.' Persze ez attól is függ, mertnyire tudjuk megerősíteni a meglévő csoportokat... Már esteledik — gyorsan el-; röppen az óra. Madarászná most hazasiet, várják a gyerekek, a há-1 zimunka. ; XI ielőtt elbúcsúznánk, csak nem hagy nyugtot a kérdés:' — Mégis, hogy futja ideje mindenre? < — A férjem segít a ház körüli; munkában — feleli röviden, Ez; természetes, mindketten dolgö-; zunk, mindketten tanulunk —; mindent megosztunk egymással. ; Most is ott van előttem ez az < egyszerű asszony, mindig a sza-t vaira. a hangsúlyára, közvetlensé- í gére gondolok. Hát nem nagyszerű i dolog, hogy a parlamentben az« egykori méltóságosok helyén ilyen J asszonyok is ülnek? Dolgoznak? | De igen! 2 Jól választottunk... Győri Illés György * „Csemegeh írek“ a l i’SZÍ RT-tőI ► ► [ A karácsonyi ünnepekre 13 [vagon szaloncukrot, több vagon [habfigurát és csokoládéfigurát ► szerzett be és továbbított a boltoknak a FŰSZERT Vállalat. A ► tavalyi 30 ezer folyóméter fenyőfával szemben az idén 55 ezer [ folyómétert árusítanak, amit a {FŰSZERT szerzett be. Jött két E vagon narancs. A boltokban cit-- • romot és fügét is lehet kapni.
