Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-18 / 304. szám

2 KELET (HAGY AROKSZAG 1958. december 18, csütörtök Őizll néniuzeképélu'íc Ülést tart a KISz Megyei Bizottsága Régi álomként hatnak ma már a súlyos esztendők, a szolga­ság évei, fürtjei is lassan hófehé­rek, de a mozgásában, magatartá­sában még mindig őriz valamit az egykori cselédleányból. Hiába, amit a nehéz évek raktak rá az emberre, nem lehet soha teljesen lerakni. Endrei Mihályné sem tudta és ha az 1923. június 28-án . kiállított cselédkönyvbe tekint, - eszébe jut, milyen is volt, Finkei Ödön gyárosék Bö6kéje. Még a szavakat is hallja: „küldd ki’’, „hívd be’4, „Böske ezt csináld meg”, „Böske ezt intézd el". Eszébe jutnak a többi helyek, a régi idő, amikor Zsigmondy Gá- borné zongoratanárnő szobalánya, Beért Arthur likőrgyáros cseléd­je, Tessényi Károly erdészeti fő­számtanácsos szolgálója volt. Ma már ezen mosolyog, de az emlé­kezés fáj is. S ezt látom, ha Pólyák Erzsire, a. cselédlányra tekintek, vagy ha a szemüveges ötvennyolc eszten­dős Endrei Mihálynét nézem. — Az urak büszkéit voltak, a nyavalyások. Az úrnők lenézték. Ej, de sokszor megmosatta velem a lábát Krauszné és Zinger mél- tóságos asszony — sóhajt fel. Szolgált a ruházatért, a mindennapi betevő falatért. Ál­mokat szőtt a cselédszobában, s lopva adott egy-egy jobb falatot a szolgalegénynek, Endrei Mihály­nak, aki akkoriban a pesti Va­dászkürt Szállóban fűtötte a szo­bákat a ki-kiruccanó nagyságo­soknak, Pólyák Erzsi úrnőinek, így teltek az esztendők, s a kis Böske elkísérte urait Abbáziába, hogy kiszolgálja őket ott is. Fő­zött nagy uraknak, mosott habse­lyem úri illatú alsóneműeket, s büszke volt arra, hogy valahány helyen szolgált, ezt írták cseléd­könyvébe: „Nagyon ügyes, szor­galmas ..." Endrei Mihálynak 1929 január 31-én fogadott örök hűséget. S et­től a pillanattól kezdve egy me­derbe terelődött .életük... Együt őrzik az emlékeket, s nem beszél nek róla. Mihály bácsi most i: Pesten dolgozik, fűtő. Erzsi nén meg itt él Máriapócson. Heten ként egyszer találkoznak, s hí haza kerül az öreg, akkor fiatalo; hévvel, kacagó szemmel magya rázza, hogy járt a Népligetben ült a kis pádon, ahol valamikOi együtt bámulták a csillagos eget Erzsi néni, ez a szerén; asszony ma tanácstag. Ezerkilencszázötventől község „elöljáró“. De hogy miért fáradó zik öreg korára annyit? —■ Nincs ilyen asszony még eg; — dicséri Mihály bácsi és meg csókolja a homlokát. — Hagyj már, dolgozz! — né: rá mosolygós szemekkel Pólyái Erzsébet. Aztán kerül-fordul, se rénykedik, mint egy fiatal lány Nagy a munka, hiszen a tavai; Szilveszterkor egy forint nyolcvaj filléres sorsjegyen nyert „Lacit vágták le. Mihály bácsi önt, ősz szekoccanak a poharak, Erzsi nén pedig megterít, s máris ott iilato zik a finom toroskáposzta az asz talon; Az egykori cselédlány, szó balány, urak szakácsának a főzt je, Kínálgatja. — Beteg vagyok, ha nem dől gozom. Isten tudja, hány urat szolgáltam ki. Dolgozom én most is. — Jó„ jó, de hasonlítsd össze az akkori életed a maival — szól közbe Tóth Mihályné, a nőtanács elnökhelyettese, aki eljött, hogy segítsen a nőtanács elnökének a nagy munkában. — Hányszor, de hányszor meg­tettem már... — felel az asszony. Serénykedett á felszabadu­lástól kezdve Erzsi néni. Az isko­lák államosítása után, mert az asszonyokat takarítani, meszelni hívta, kővel dobálták meg. De tűrt. öt esztendeig volt az SZMK elnöke. — Azt mond már el, amikor kondás voltál — szólt nevetve Tóthné. — Nem féltem én attól sem. Ha rám került a sor, bizony vé­cson. A mienk volt az, nem a grófé. Csakhát... Nagy Imre ki­babrált velünk, a ..., Nyolc esztendeje orvosolja a körzetében lakó Vasút utcabeli lakosok panaszait a cselédköny­ves, tekintélyes Erzsi néni. Ha út­javításról van szó, ő is megfogja a lapát nyelét. Rendszeresen láto­gatja a családokat, elintézte az öreg Fodorka Júlia szociális se­gélykérelmét, segített a villany- hálózat bővítésében, s mikor ki­nek felvilágosításokkal szolgál. A kis Vasút utcai ház kü­szöbét sok ember, asszony átlépte már. Emberséget, becsületességet tanulnak ettől a cselédfejjel vilá­got látott, sokat tapasztalt asz- szonytól. És hallgatnak rá az asszonyok. Megfogadják tanácsait, |mint azt a napokban Vanczák Lászlóné tette. A tanyáról jött be Erzsi nénihez tanácsot kérni. Be­lépjen-e a szövetkezetbe, vagy sem. S Endrei Mihályné szavára új életet választottak Vanczá- kék. i Ilyen asszony Erzsi néni, aki cselédkönyben zárva őrzi Pólyák Erzsébetet, az urak Bözsijét. Öre­gedő fejjel szíve alatt hordja az emlékeket, s ebből merít magá­nak és ad más asszonyoknak erőt a mindennapi munkához. Farkas Kálmán. Kirakat az egész Megnyílt a mátészalkai önkiszolgáló Csemegebolt Mátészalkán a Sztálin úton» — az OFOTÉRT mellett, — a volt 79-es csemegebolt helyén alakí­tották ki a megye első önkiszol­gáló csemegeboltját. A Népbolt Vállalat 70 ezer forintot fordított a bolt berendezésére. Meg is lát­szik, hiszen olyan reprezentatív, hogy Nyíregyházán is szívesen látnánk ilyet és vásárolnánk ben­ne. A szép berendezést ékesítik az üvegre festett csemegeáru rek­lámok, melyek Zsitnyár Pál nyír­egyházi címfestő kisiparos mun­káját dicsérik. A 12 méter hosszú és 8 méter széles boltban körben vannak az állványokra elhelyezett áruk, kü­lönböző mennyiségű egységekbe csomagolva. A vevő, aki a bejá­rati ajtón a boltba lép, kap egy kosarat és körbe mehet, kivá­laszthatja a szükséges csemege­árukat, annyit, amennyire szük-f sége van. Az áruspolcok melletti ják a kiválasztott áruk értékét, a vevő a fizetés után a kijárati aj­tón távozhat. Szerdán ünnepség keretében adták át a szép, a kereskedelem korszerű követelményeinek meg­felelő önkiszolgáló csemegeboltot. Az ünnepségen sokan résztvettek és délután megkezdődött a vá­sárlás. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Megyei Bizottsága decem­ber 22-én, hétön délelőtt 10 órai kezdettel ülést tart. »Megvitatásra kerül az ifjúsági szövetségekben folyó sportmunka, jóváhagyták a megyei KISZ-bizottság program- tervezetét. Az 1958. évi terv vég­rehajtásáról Mandzák János elv­társ tart beszámolót, végül kérdé­seket vitatnak meg. Szarvasiiiarhaleuyésztési ankét Jpályibau A Nyírségen megtartott gyü­mölcstermelési tapasztalatcsere értekezlethez hasonlóan a megye, tanács és a Hazafias Népfrcn mezőgazdasági szakosztálya a szatmári részeken, a tájjelleg­nek megfelelően az állattenyész­tésről, közelebbről a szarvas­táj­ta­narhatenyésztésről tartott egység-tapasztalatcserét. A pasztalatcsere színhelye Öpályj volt. ahol a meghívottak a tan­gazdaság szarvasmarhatenyész­tési eredményeivel a gyakorlat-1 ban is megismerkedhettek. 17/ iskolát uvattak a Ságvári Telepen A napokban új iskolát aváttak Nyíregyházán a Ságvári-telepen. Az iskola átadása ünnepélyesen történt. Az ünnepség rendezői ezt a nem mindennapi alkalmat ösz- szekötötték az úttörők fogada­lomtételével. Az iskolaavatásra és úttörő-íogadalomtételre meg­hívták a szülőket is. Ott volt az iskolát patronáló Sütőipari Válla­lat képviselője és az iskolához közel lakó 2 tanácstag is. A pat­ronáló vállalat képviselője ígére­tet tett arra, hogy a legmesszebb­menőkig fogják a jövőben is se­gíteni az iskolát. Már szerelik a megye áramkapcsoló állomását Nyíregyházán a Simái úton építi fel a Megyei Építőipari Vállalat a TITÁSZ megyei áram- kapcsoló állomását. Bár még az építést jövőre is folytatják, már lehetővé vált, hogy a Budapesti Villanyállomást Szerelő Vállalat megkezdhette a berendezés besze­relését a kapcsolóházba. Ide fog befutni Tiszalök és Debrecen felől a 35 KW-os áram- vezeték és az elosztóban az ára­mot 22 KW-ra változtatják át. A kapcsolóállomás 1960-tól működ­ni fog és innen történik majd a megye villanyenergia ellátása,» Százötven községben közel húszezren nézték meg a mezőgazdasági szakfilmeket Regi óhaja vált valósággá a dolgozó parasztságnak azzal, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szakfilmeket bocsátott a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rendelkezésére. A szakfilmvetíté­seket november elején kezdték meg az előkészített terv szerint és az egyes községekben a ter­melési viszonyoknak megfelelő témák forgatásával ismertetik a dolgozó parasztságot a fejlett EGY as országgyűlési képviselővel;; A „János Vitéz“ Kakaraazon Az Állami Déryné Színház is­mét Szabolcs-Szatrriár megyében i szerepelt, ezúttal Kacsóh Pong- ? rácz: János Vitéz című daljátékét mutatták be. Az együttes több he­lyen megfordult a megyében s legutóbbi előadását Rakamazon rendezte. Az igényes, színvonalas produkció nagy sikert aratott és dicséret illeti az egész együttest: Mester Istvánt, Zsámbéki Erikát, Szántó Margitot, Tassy Tamást, Kulcsár Lászlót, Palaky Józsefet, Szoó Györgyöt, Kamiíi Juditot, Kálmán Mártont. A darab ren­dezője Nagy György ügyesen ol­dotta meg, hogy a daljáték ki­sebb falusi színpadokhoz alkal­mazkodva is teljesértékű ma­radt. A díszletek s jelmezek ugyancsak illúzió keltőek . és Ur­ban Vidor zenekara is tolmácsol­ni tudja a klasszikus muzsikát. f'sinos, barna fiatalasszony ül az íróasztalnál: Madarász Istvánná, országgyűlési képviselő, a nagykállói járási tanács elnöke, feleség, két gyermek — a 12 éves Pistike és az öt éves Anikó — — édesanyja, egyetemi hallgató és háziasszony. Hogy mindezt egy­szerre hogyan tudja csinálni, hogy tudja összeegyeztetni a hivatalos munkát a magánélettel, a tanulást a házimunkával, arról csak annyit mond: — Ha valaki akar, tud is... Határozottan, egyszerűen beszél. így válaszol arra a kérdésemre is, hogy milyen megbízatásokat ka­pott választóitól? Van mit sorolni: — Kallóban két körzet vár or­vosra — válaszolja — helyüket la­káshiány miatt nem tudtuk betöl­teni. A kállói választók kívánsá­gára eljártam az illetékeseknél és sikerült elérni, orvosi lakásépítésre a községfejlesztési alapból 80.000 forintot. A költségek másik felét a minisztérium fedezi. A járásban a dolgozók a jár­da és a villanyhálózat to­vábbi bővítését kérik. Anyagi le­hetőségeink korlátozottak, de az igényeket is szeretnénk kielégíte­ni. Idén a járásban még mintegy hat kilométernyi vtllanyhalozatot létesítünk Nagykallóban, Balkány- ban, Bökönyön és Érpatakon. — A balkányiak a községfejlesz­tési alapból 800.000 forintos költ­séggel egy kultúrházat akarnak építeni. A pénz megvan már. El­jártam a tiszalöki tanácsi építő­vállalatnál, hogy vállalják el az építési munkát... — Legközelebbi tervei? — kér­dezem tovább. — Éves munkatervet készítek, melyben kidolgozom képviselői teendőimet. Legnagyobb felada­tomnak a járás szövetkezeteinek megerősítését, számszerű fejlesz­tését tartom. Megvizsgálom, me­lyik szövetkezetben gyenge a ve­zetés, hol kell segíteni? Szinte va­lamennyi szövetkezetben a legfom tosabb teendő, hogy a földterület­nek megfelelően elég tagot szer­vezzünk. Kevés a munkaerő. A járásban télre arahykalászos tan­folyamokat, s a járás sok kiválc szakemberének segítségével mező- gazdasági szakelőadások sorúi szervezzük... Xí it vár a képviselő az w; L 1 esztendőtől? — Biztos vagyok abban, hugi kapcsolatunk a dolgozók tömegei­agio- és zootechnikai módszerek­kel. Az elmúlt másfél hónap alatt 150 községben fordulták meg a filmek A vetítés egy részét az MHS mozgó filmkocsijával bo­nyolítják le, míg a többit a köz­ségi mozikban. A hallatlan nagy érdeklődésre jellemző, hogy . ez idő alatt mintegy 19—20 ezer né­zője volt a szakfilmsorozatnak. A filmvetítéseket . egész télen át, március végéig végzik s így nem marad helység és tanya, ahol el­maradna a bemutató., A .szak- filmbemutatókon gyümölcsterme­lési, állattenyésztési, növényter­melési és egyes speciális növény és állatkultúrákról szóló filme­ket vetítenek. A vetítéseket rend­szerint vita követi és legtöbb he­lyen kérik, hogy minél gyakrab­ban, legalább havonta egyszer keressék fel őket újra. Olyan kis községben, mint Eperjeske, már kétszer kellett vetíteni. Például Kömörőn és Magosligeten is a látogatók száma meghaladta a kétszázat. A nyíregyházi járás­ban 11 helyen volt szakfilmvetí­tés és ezeken 4195-en voltak je­len. Tiszaszalkán pedig a legelő- gazdálkodással kapcsolatos • film vetítése után, a vita befejeztével ezer darab nyárfa csemetét ren­deltek meg a legelő fásítására. Az eddigi eredményekből is le­szűrhető, hogy a megyei tanács ;; kezdeményezése igen termékeny talajra talált a dolgozó parasz­tok körében elméleti és gyakor­lati téren egyaránt. vei még jobban erősödni fog. S; ha a megyei és járási vezetés ősz-; szefog és sikerül megérüetni min­denkivel a szocialista mezőgazda-', ság fejlesztésének célját — 1959-', ben sokkal több gazdát tudunk a. ', szövetkezeti ügynek megnyerni.' Persze ez attól is függ, mertnyire tudjuk megerősíteni a meglévő csoportokat... Már esteledik — gyorsan el-; röppen az óra. Madarászná most hazasiet, várják a gyerekek, a há-1 zimunka. ; XI ielőtt elbúcsúznánk, csak nem hagy nyugtot a kérdés:' — Mégis, hogy futja ideje min­denre? < — A férjem segít a ház körüli; munkában — feleli röviden, Ez; természetes, mindketten dolgö-; zunk, mindketten tanulunk —; mindent megosztunk egymással. ; Most is ott van előttem ez az < egyszerű asszony, mindig a sza-t vaira. a hangsúlyára, közvetlensé- í gére gondolok. Hát nem nagyszerű i dolog, hogy a parlamentben az« egykori méltóságosok helyén ilyen J asszonyok is ülnek? Dolgoznak? | De igen! 2 Jól választottunk... Győri Illés György * „Csemegeh írek“ a l i’SZÍ RT-tőI ► ► [ A karácsonyi ünnepekre 13 [vagon szaloncukrot, több vagon [habfigurát és csokoládéfigurát ► szerzett be és továbbított a bol­toknak a FŰSZERT Vállalat. A ► tavalyi 30 ezer folyóméter fe­nyőfával szemben az idén 55 ezer [ folyómétert árusítanak, amit a {FŰSZERT szerzett be. Jött két E vagon narancs. A boltokban cit-- • romot és fügét is lehet kapni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom