Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-16 / 302. szám
1958. DECEMBER 16, KEDD KELETMAGYAItORSZÁG a gal Simon Péter elvtárstól,: a gzp- | vekczet elnökétől. Az elnök előrelépett. Kezet nyújtott az idős gazdának. — Felvesszük, hogyne vennénk ■ Feri bátyám — mondta az elnök. A kályha mellett lévő emberek is közbeszóltak. — Fel bizony, ilyen emberek kellenek a téeszbe — mondták többen is, azonban Feri bácsi mintha nem is hallotta volna már1 ezeket a szavakat, sarkoníordult elindult a kijárat felé. Az elnök kővé dermedt. Néma csend lett úrrá. Az emberek kíváncsian néztek össze. — Tréfa volt ez? — töprengett az elnök. Varjasi Ferenc az ajtóhoz lépett. Mielőtt lenyomta volna a kilincset, mégegyszer feleségéhez fordult. Kerekre nyílt szemekkel, választváróan nézett. Az egyszerű, hétköznapokon előforduló kérdésekben egyedül is szokott dönteni, most azonban úgy érezte, egyedül képtelen határozni. Ha az asszony azt mondja „várjunk még“, ismét hónapokig tartó töprengés következhet. Ezt azonban nem szerette volna. Mennyit gondolkozott, ál- matlankodott, számolt az utóbbi időben! Emlékeiben elvonultak a csclédévek, fiatalkori történetek, az öt hold föld, a két szép ló. Ha pedig az asszony is helyesli, néhány kedves szóval bátorítja va- lóraváltani szándékát, megköny- nyebbül, megoszlik a gond, az öröm. — Menjünk — mondta az asz- szony s jóleső érzés volt látni a férje arcán megjelenő mosolyt. Az udvarra kilépve rászólt Lajosra, a legényfiára. — Fogjál be! >— Hova megyünk? — érdeklődött a fiú. — Tedd fel az ekekapát is! — parancsolta válasz helyett. Lajos szó nélkül indult az istálló felé. Azt azonban nem értette, miért kell az ekekapa? Megfagyott mái- a talaj, még ha akarna sem tudna azzal dolgozni a Milliós megtakarítás Az 1958 július 1-től 1959 június 30-ig terjedő időszakra a nyíregyházi Dohányfermentálógyár 1,104.000 forintos megtakarítást irányzott elő takarékossági tervében. A havonta rendszeresen tartott kiértékelés szerint e tervet a hónapoknak megfelelően teljesítenék. Az üzem termelési tervének teljesítését nagy mértékben hátráltatja a nedes időjárás. A nedves dohány a gépeken ugyanis lassabban megy át, s így a termelés mennyisége csökken. határban. Vagy javítani kell? Nincs annak semmi baja. Néhány pillanat múlva szerszám volt a két lovon, az ekekapa is felkerült a szekérre. Szemeivel simogatta a pejkót, a „Sanyit”. Szerette, mert jóakaratú, csendes jószág. „Bandi“’ is jó, csak az tarka. Folt van az oldalán. A lovak nyugodtan álltak. Csak akkor kezdtek táncolni, mikor elindultak. M’ntha tudták volna, hogy nagy útra készülnek. Feri bácsi büszkén feszített az ülésen. Sógorára, Bocsi Gáborra gondolt, aki már öt éve tagja a csengeri Leninnek. Mosolyra derült az arca. Nem mondhatja már többet a sógor, hogy „nem cserélek veled““ és az sem lesz elérhetetlen számára, amivel Bocsi szokott dicsekedni: „huszonnyolcezer forint készpénzt kaptam tavaly, az idén is kapok mindenből bőven”. Megpattintotta az ostort. A lovak gyorsabban szedték palájukat. Mikor a Lenin TSZ központjához értek, rántott egyet a pejkó gyeplőjén. A két, ló befordult az udvarrá, Varjasi Ferenc leugrott az ülésről, Az iroda felé tartott és felvillant fejében: vajon hogy fogadnak? Mit mondanak? Szíve hevesen zakatolt. ,— Jónapot — köszönt a vendég, s mint aki első alkalommal állt szemtől szembe a közösbeliek népes seregével, mozdulatlanul állt néhány pillantig az ajtóban. Körülnézett. Ismerős arcok. Ez kissé megnyugtatta. Vérkeringése azonban még most is gyorsabb volt a szokottnál. Most dűl el, megvetik-e, vagy baráthoz illően fogadják. Zavarában azt sem tudta, mit szóljon, hogy kezdje mondanivalóját. Aztán megszokott vidámsággal lépett előre. A szoba közepén megállt. — Megjöttem. Családostól, szekerestől, lóvastól. Felvesztek-e? — kérdezte nem kis kíváncsiságMielőtt tovább szőhették volna gondolataikat, Varjasi bácsi kinyitotta az iroda ajtaját. Ki sem lépett, csak kihajlott az ajtónyitáson. — Gyere be, asszony — szólt ki az ajtón, a bentlévők nem kis csodálkozása közben. Varjasiné belépett az irodába. Félénken köszönt. Az egyik szövetkezeti tag felugrott helyéről. — Itt jó meleg van, tessék leülni — mutatott a kályha mellett megüresedett székre. Varjasiné, a sok kedves szónak nem tudott ellenállni. Leült. Simon élvtárs előtt azonban megoldatlan volt a rejtély. Nem értette miért hagyta kint feleségét Varjasi Ferenc? — Ha nem vettétek volna fel, elég ha én szégyenkezem — mondta tréfásan, miközben a könyvelő belépési nyilatkozatot keresett elő. Mindketten a'áka- nyarintották nevükét, s míg az asszony ismerkedett a szövetkezetbeliekkel, Varjasi bácsi kilépett az ajtón. Halászi Sándor a központban lévő istálló kertfelöli végétől nézte végig az eseményeket. Mire elhatározta magát, hogy közelebb lép az udvaron álló fogathoz s a bakon ülő legényhez. Varjasi bácsi is kilépett. — Szervusz testvér — köszönt a vendég. — Van-e hely a két lónak? — lepte meg Halászi Sándort. — Heeeely? Hely van — nézett kíváncsian az aprótermetű, mindég vidám ismerősére, Varjasi Ferencre, aki szabadítani .kezdte gyeplűitől lovait. — Oszt’ minek az a hely? — Hajaj, hát még te sem tudod, hogy beléptem? — nevetett Feri bácsi. — Akkor van, testvér — mondta Sándor bácsi, s belépett az istállóba. A lovak ropogtatni kezdték a takarmányt. — És ezt, hova tegyük? — mutatott az ekekapóra az új belépő. — Ide a félszer alá. — S az ekekapát már együtt tették a helyére. Ferenc bácsi visszament az istállóba. Megsimogatta a pejkót. — Jó lesz itt nektek — húzta végig kezét mindkét lovon, majd mégegyszer visszapillantott azokra, s.szó nélkül bezárta maga mögött az ajtót. Nagy Tibor. A Megyei Könyvtár rintos póthitelt kapott a megyei fiókok könyválományának kibővítésére. Az új könyvekből 2—3 új könyvtárat létesítenek olyan községekben, ahol eddig nem volt Az idei községfejlesztés során Tiszavasvári község is újabb létesítménnyel gazdagodik. Korszerű tüzollószertár építését kezdték el, amely valóságos „tűzvédelmi fellegvár“’ lesz a környéken. Ezt igazolják a számok is; a járási jelentés szerint ben ellátott könyvtárakat egészítik ki elsősorban a fehérgyarmati csengeri és mátészalkai járások községeiben. A Nyírtelekhez tartozó Pallag- pusztán a napokban létesült új könyvtár. a tiszavaSVári tűzoltószertár 350 ezer forintba kerül. No persze, nemcsak egy kis szertárhelyiségről van szó. Modern víztornyot is építenek a jól felszerelt helyiséghez, s ez majd biztosítja a legszükségesebb esetben is a biztos elhárítást. II KISKER játéhsorsolás kihúzott szamai: Könyveket kap a megye 80.000 főkönyvtár, azonkívül a gyengébEgyhetes tél várható decemberben Távbeszélő-interjú a budapesti meteorológiával — Halló, itt meteorológia... — A Keletmagyarországi szerkesztősége érdeklődik, Milyen'tél várható az idén? — Erre még nehéz válaszolni...! Az sok mindentől függ. — Mitől? — Elsősorban a naptól. Aztán attól, hogy mennyi hó halmozódik fel, mennyire fagynak be a tengerek. Országunk igen közel van az Adriai tengerhez, tehát a tél hidege nagymértékben függ attól is, hogy a jég határa menynyire tolódik dél felé. — Nagy hidegre számíthatunk? —A Kárpátok védővonala megakadályozza a gyors hideghul.á- mok behatolását. Ha a Kárpátok nem lennének, Grönland és a Spitzbergák felől a hideghullámok gyorsan elárasztanák az országot... — Még valamit szeretnénk kérdezni. — Tessék... — Meddig tart a nedves, esős idő? — Csak két-három napig. Még decemberben valószínűleg egy hetes telünk lesz. — Havazással? . — Előreláthatólag zuzmarás fagyok, majd havazás várható. Kíváncsi még valamire? — Csak árra, hogy mit szól a medve ehhez a dologhoz? — Hívja fel őt is telefonon... A viszonthallásra! (Győri) h<— — Mit kapott külföld as idén megyénktől? 1958-ban is nagy sikerük volt a szabolcsi terményeknek külföldön. Különösen sok szabolcsi álmát szállítottunk: a Szovjetunióba 27.760 mázsát, Csehszlovákiába 54.450 mázsát, a Német Demokratikus Köztársaságba 29.000 mázsát, Finnországba 10.000 mázsát, Angliába 900 mázsát. Üj- burgonyából Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba 1.200 súlyvagonjnal szállíNagy választék as Állami Araháskan A karácsonyi ajándékvásárlásokra bő választékkal készült lel az Állami Áruház. Nagy sikerük van az új vonalú, osztályon felüli női télikabátoknak, amelyek 1600 —1900 forintos árban kaphatók, azonkívül a 4—600 forintos divatos női szövetruháknak. A feleségek a legkülönfélébb keresztcsíkos ingekkel és nyakkendőkkel lephetik meg férjüket. Rész'etre kaphatók televíziós készülékek és modern lemezjátszós rádiókészülékek is. A kislányok örömére külföldről nagymennyiségű hajasbaba érkezett. tottunk, étkezési burgonyából pedig Franciaország kapott tölünk 230 súlyvagonnal. — Ezenkívül 3.500 mázsa dinnyét exportáltunk Lengyelországba és Csehszlovákiába, 750 mázsa uborkát, 750 mázsa körtét, 790 mázsa paprikát és 800 mázsa szilvát Csehszlovákiába. Ta k a rékoskocl n a k az iskolások Megyénk iskolásai a november végéig terjedő három hónapos időszakban 1,200.000 forintos értékben vásároltak takarélcoély. - ■ get, hogy különféle céljaikra, például nyári kirándulásokra elég pénzük legyen. A legtakarékosabbak az olcsvai gyerekek, akik átlag 64.22 forintért vásároltak személyenként takarékbélyeget. Nem sokkal maradnak le mögöttük a tiszadobi,. rejetanyai iskola tanulói, akiknek megtakarítási átlaguk 49,23 forint. Múlt év ‘hasonló időszakában 700.000 forintot takarítottak meg az iskolások, idén tehát félmillió forinttal haladták meg tavalyi eredményüket. Fejezet a találmányok történetéből Kezdetben volt a gondolat. Minden, a ma megszokott tárgy, nélkülözhetetlen velejárója életünknek egy felderengő gondolatként született meg, hogy aztán gyakorlatilag valóra váltva mindennapi életünk elmaradhatatlan kiegészítője legyen: A rádiótól a villanyig, a kerékpártól az itatóspapírig — az emberiség fejlődéstörténete nem egyéb, mint új és új ötletek szüntelen láncolata, a szenvedélyes 'kutatásvágy eredménye. Néhány ilyen ötlet születését ismertetjük ezekben a sorokban. A FELTALÁLÓT ELBOCSÁTJÁK A berkshirei papírgyár névtelen munkásának szórakozottsága okozta az itatóspapír felfedezését. A munkást, aki elfelejtett enyvet tenni a papírmasszába — elbo- csájtották állásából. Wood mérnök azonban töprengeni kezdett, mire lehetne a selejtet felhasználni. Ahogy szétteregette az ívet az.asztalon és bcsszúsan szemlelte, látta, hogy az előzőleg rajzolás közben kicsöppent tintát á használhatatlan papír pillanat alatt felissza. Újabb próbát tett, a pap r elnyelte az újabb tinta- cseppeket is. Az itatóspapír rövid idő alatt olyan kedvelt lett, hog'y teljesen kiszorította az addig használt porzót, 16 ÉVES FIÚ ÖTLETÉBŐL LETT A LINOLEUM A 16 éves Walton Frcderik- nek, aki egy festékanyag üzletben dolgozott, egy alkalommal feltűnt, hogy a fehér fazék fenekén a lenolaj beszáradásakor milyen furcsa hártyaréteg képződik. Előtte bizonyára sokan megfigyelték ezt a jelenséget, de neki jutott először, eszébe, hagy ezt a hártyaréteget bizonyos szövedékbe préselje. A szinte nevetségesen egyszerűnek ható ötlet volt a kiindulópontja a linóleum-iparnak. SZÜKSÉGBŐL LETT FELTALÁLÓ A szükség és a kényszerűség is sok találmányt segített világra, így volt ez Alois Senefelder, a kőnvomtatás feltalálója esetében is. Sennefelder akkor földhözragadt szegény segédszínész volt, aki mellesleg darabokat is írt s darabjait rendszerint rézlemezek útján rézmetszetekkel sokszorosította. A rézlemez azonban drága volt — Senefelder pedig földhözragadt szegény. így támadt az az ötlete, hogy palatáblával pótol a a rézlemezt. Ezen az úton találta fel a kőnyomással való sokszorosítást s nem sokkal később már a bajor térképészeti intézet igazgatója. majd egy nagy kőnyomda tulajdonosa lett. K. I. Átvehetők: Irodaház II em. 240 50. — Ft-os: 44, 46, 218 243. 262 333, 652, 680, 705, 898. (10 db.). 30. — Ft-os: 5, 70 i, 120 , 140, 225, 129, 256, 281, 292, 642, 667, 695, 309. 902, 980. (15 db.) 20. — I rt-os: 16, 31. 7 3, 77, 98, 139, 157, , 203, 209, 288, 447, 497, 548, 586, 603, 623, 654, 666. 714. 41, 751, 763, 775, 798. 862, 874, 391 953, 931, 995. 30 db.) 10. — I rt-os: 7, 29, 72 :, 92, 116, 118, 141, 143, 158, 201, '204, 203, 213, 240, 251, 252, 270, 286, 333, 409, 449, 462; 527, 577, 624, 647. 562, 671, 634. 696, 706, 709, 710, 710, 717, 732, 739, 740, 750, 814. 128, 883, 918, ! 961, 1000. (45 db.) Korszerű tűzoltószertár, víztoronnyal Tiszavasvári ban