Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-05 / 261. szám
Kf'l ' 1 M \G 1958. NOVEMBER 5, SZERDA 2 A iimiikáiok kenyere — a munkások teinere Még alig száradt meg az aláírás az egyszerű mondatok alatt, az aprócska üzemekben, vagy a nagyobb gyárakban máris felvillanyozódott a hangulat. Akik pedig töviről-he- gyire végigbetüzték, akaratlanul is megeresztetek egy csöndes félmondatot: .. hisz ez rólunk szól." És így ismert magára a nyíregyházi gépjavító, a dohánygyári munkás, a finommechanika műszerésze, a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, vagy a Kisvárdai Vulkán gép fölé hajló munkása. Mintha csak levelet bontott volna fel, amelyből arról érésűit, hogy gondoskodás történik sorsa felől. S a levelet/ mely mint határozat látott napvilágot a Szocialista Munkáspárt vezetői szerkesztették, a munkásosztály helyzetének javítása céljából. Eljutott a határozat a nyíregyházi Finommechanikai Vállalat telepére is. Itt, a Tokaji út mentén öreg jegenyék és sárguló akácok közelében ismerkedtünk a gumijavító, autó- ég villanyszerelők, motortekercselők, nikkelezők, gumi-, hűtő-, óra-, mérleg-, írógép-, karosszéria-javító munkások között sajátos hétköznapjaikkal. Csalt annyit tudtunk, hogy a finommechanika szétaprózott, kis telepei egymásra találtak itt az egyre korszerűsödő üzemrészben. — Most egy esztendeje költöztünk lti a „világ végére“, a város egyik legtávolabbi pontjára. —emlékezik Kormos József huszonnyolc éves gumi javító, a" üzemi pártszervezet titkára. — A pártszervezet elég bajban volt, míg apránként, hellyel-köz- zel „meggyőztük“ a munkásokat, hogy sokkal jobb és kedvezőbb munkakörülmények fogadnak bennünket az új telepen. Bár eleinte hallottunk zúgolódást, különösen azok szájából, akik a város . túlsó részéből, vagy a környező falvakból járnak be dolgozni. Később, amint rendbehoztuk munkahelyünket, megépült a korszerű ebédlő, minden részlegnél folyóvíz-csap, mosdó. Rendesen megkapták a védő- ételt — egyre kevesebb lett a panasz. Mi foglalkoztatta mos_ tanában a munkásokat? — Nemrég volt nálunk egy jogtalan bérkövetelés néhány dolgozó részéről. Miután a szak- szervezet és az üzemvezetőség válaszával nem elégedtek meg az illetékesek, kopogtak a párt- szervezet irodájába. Az volt a kérésük, hogy a tíz százalékos A bátori múzeumban A nyírbátori múzeum sok lelettel gazdagodott mostanában. Részlet a múzeum tárlatából (várostörténeti rész). Hammel felv. veszélyességi pótlékot emeljék fel húsz százalékra. A pártszervezet utána nézett a dolognak, s rájöttünk, hogy valaki jócskán megóv esztette a munkásokat, mért hús? százalékos vészéi -.•> scgi pótlék csak az olvasztároknak jár, ilyenek pedig nem dolgoznak a finommechanikában.. Az eset után összehívtuk a dolgozókat, és nyíltan, őszintén eléjük tártuk a tényeket a jogtalan követelésekről. Százöt munkás dolgozik a Finommechanikai Vállalatnál. A párt alapszervezetnek tizenhat tagja van. A vállalat munkás- igazgatója. Hepp Ferenc, nem idegen a munkásoktól. A Személyi kapcsolatok tehát nincsenek híjával. De csak az olyan személyi kapcsolat, amely soha nem megy a munka rovására. Mert a közelmúltban volt ilyen is. Figyeljünk csak a párttitkár elvtársra: — Dolgozott nálunk egy Tolnai János nevezetű mű- v ,;.:ctö aki a személyes barátságot és a munkásokkal való mindennapos kapcsolatot fölöttébb furcsán értelmezte. Elnézett és-megtűrt egy csomó szabálytalanságot, nem követelte meg a munkát, sőt együtt „barátkozott“ a munkásokkal, természetesen a legnagyobb munkaidőben. Az ilyen elvtelen barátkozzanak és személyi kapcsolatnak a jövőben nem leszünk hívei. Ellenben nem sajnáljuk a szabad időnket, és családi környezetben szívesen ellátogatunk egymáshoz. A mi pártszervezetünk legutóbb is meglétoga'ta Zoltai Gyula gumifelvevőt, aki most betegeskedik. Szerény kis ajándékot is vittünk és elsoroltuk, mi újság az üzemben. Még arról is meggyőződtünk, egyre több és több munkás iratkozik be az esti iskolákba. Pillanatnyilag Takács László karosszéria fényező. Szabó Jenő rajzoló, Kökényes; László tekercselő és Tasnádi János gumijavító tanul esti iskolán. Mint a beszélgetésekből kitűnt, a Finommechanikai Vállalat pártszervezete elsőrendű kötelességként kezeli a munkások helyzetével való törődést, és az embereket foglalkoztató kisebb-nagyobb kérdésekre megoldást keres. Javítani való van azonban a szakszervezet munkájában, mert az jóformán csak papíron működik, és egyáltalán nem tölti be hivatását. Minden bizonnyal ez a munka is megjavul, mert a napokban arra érdemes vezetőket választottak a szakszervezet élére. Tartalom és forma 9 FEHÉR GUSZTÁV K1SZ-TAG LEVELE ROZSALYBÓL t mi KISZ-szervezetünk igen szép fejlődést ért el ed- dig. Annak idején a megalakuláskor 10 fiatal kezdte meg az ifjúság szervezett életét: Tóth Ferenc, Páskuly György. Simon Attila, Fehér Gusztáv, Tóth János, Biró Miklós, Csorvási Ferenc, Sturovics Katalin, Szender János és Kárász Péter. Azóta még két év sem telt el, mégis megnégyszereződött a KISZ tagsága, mert most negyvenen vagyunk. A létszám is fontos dolog, hiszen szervezetünk arra hivatott, hogy a falu fiatalságát átfogja, vezesse és átformálja. Éppen ezért helytelen vo’na, ha mi csak a létszámfejlesztéssel törődnénk egyoldalúan és nem törekednénk nevelni is az ifjúságot. A tartalom és a forma tehát szorosan összefügg egymással s'ha mégis különbséget teszünk, akkor a kettő úgy viszonyúk egymáshoz, mint az eszköz és a cél. A létszám végeredményben a külső szervezési kérdésekkel függ össze inkább, míg a nevelés a belső tartalom kérdése. Célunk az, hogy a mi ifjúságunk méltó legyen a párt tartalékcsapatának megtisztelő címére, vagyis annak a nagy átalakulásnak élharcosai legyenek a fiatalok, amely napjainkban végbemegy a falun. S ha ebből a szempontból nézzük a rozsályi fiatalok életét ^és munkáját, azt kell mondanunk, hogy tettünk ilyen vonatkozásban is lépéseket előre, de azért még van mit tennünk bőven. A nyári időszakban főleg a munka frontján tevékenykedtünk és a sportban tűntek ki dijaink. Most azonban csökken a mezőgazdasági munka, közelednek a hosszú esték s itt az ideje, hogy szervezetten felkészüljünk a mozgalmasabb életre. Már tervezgetjük, hogyan és miképpen töltsük el hasznosan és szórakozva a ráérő estéket. Jelentékeny időt kívánunk fordítani a tanulásra, és különböző szórakoztató rendezvényekre. A falu vezetői: a párttitkár, a tanács vb-elnök es a tsz-elnök eddig is segítőén álltak mellettünk, a jövőben szorosabb kapcsolatra törekszünk a társadalmi szervek vezetőivel is, akikkel most a választások előkészületi idején is közelebb jutottunk egymáshoz. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy vezetőink segítsége csak úgy tud igazán érvényesülni, ha a KISZ vezetősége és tagsága lelkesen és rendszeresen a KISZ programjának végrehajtására összpontosítja erejét. Barátaink életérői JNapról-uapra bővül a rádió-közyclücsi hálózat Tavaly a Kárpátontúli terület 35 községét rádiósííották. Most az erdőmunkások, kolhoztagok, a városi és községi dolgozók lakásaiban, a közintézményekben és iskolákban több mint 50 ezer vezetékes rádió működik, A terület dolgozói nagy érdeklődéssel hallgatják Uzshoroé, Ki- jev és hazájuk fővárosa — Moszkva adásait. Jelentősen bővült a vezetékes rádió az idén. Jelenleg az irsavai, ' Q.íqi 1% 'dáq,elmúlt aitdq A kántorjánosi tanácselnök irodájában az elnökkel beszélgetve a község sole más dolgai közt, felhozódott a szó az egyre közelgő választásokról is. Mint ilyenkor lenni szokott, most is tötték, hogy nincs választójoga. Persze bántotta a dolog, mert rendes, becsületes, adófizető ember volt világéletében. Járt Mátészalkán a főszolgabírónál is, de hiába ment ponciustól-pilátusig, mindegy volt. Később aztán megmondták neki, hogy amiért nem a kormánypártra szavaz. azért van ez az egész. Kupái Elek mesél Közben belép az irodába Kupái j Elek, valami hivatalos írásért. I Napszítta, ráncosarcú, kérgesbe-j nyerő öreg ember. Hallgatózik kicsit, majd lassanként bekapcsolódik a beszédbe. Jól emlékszik a dolgokra, hiszen tőle is elvették a szavazati jogát. — Bogy is volt az? — gondolkodik. — Hát két jelölt volt: a kormánypárti, meg a kisgazda. Én a választás napján felmentem szavazni. A kortes vezérek dirigálták a kot tábort. Az emberek kiabáltak: Éljen Rápóti (kisgazda- párti), vagy éljen Pécsi (kormány- párti). Mikor én kerültem sorra, s megmondta:., hogy az ellenzékre akarok szavazni, nem lelték meg a szavazó lapomat. Attól kezdve nem is volt választójogom, s csak a felszabaduláskor kaptam meg. Választási firkák Mintha találkozót adtak volna egymásnak a falu idősebb emberei. Idős Szerencsi Mihály is belátogatott egész véletlenül hivatalos ügyben. Ö sem állja meg szó nélkül a témát. — Hát bizony, ha nem úgy szavazott az ember, ahogy kellett volna, alaposan megjárta. Ha valami dolga akadt a községházán a jegyző bizony ráförmedt: „persze maga is az ellenzékre szavazott!” Aztán a szavazati jogot megadták ám abban az esetben, ha az ember egy-egy libával, vagy egy pár tyúkkal akart kedveskedni, vagy esetleg hajlandó lett volna úgy szavazni, ahogy a földbirtokos óhajtotta. Mindegy roll, hogy kire adta az emher a t ok sót A két idős ember egymás szavába vágva mondja el a régi idők rossz emlékeit. A sok tekintetes úr bizony megkeserítette akkoriba: i a hoz.iájuk hasonló ogy.-.z-rű emberek életét, és a szavazás, az sem jelentett sokat akkor. Kupái Elek még meg is jegyzi: — Végeredményben mindegy volt. hogy kire adta az ember a szavaztot. A szegények ügyeit egyik sem intézte el, hiszen a képviselőházban mind puszi-pajtások voltak. Szerencsi rábólint: — Az bizony úgy volt. Hej’, de régi idők voltak azok. — Igen, régi idők, régi világ, — de tegyük hozzá: ma már letűnt idők, elmúlt világ. (Bézi) mukacsevói, tyacsevói, uzshorodí kerületi és a Kárpátontúl más kerületei, községei dolgozóinak lakásaiba további 4 ezer vezetékes rádiót szereltek. Minden második hás áj Messze a faegyedben terül el s,, voloveci kerület! Lázi község. Már elmúlt az az itlo, amikor itt sötét, alacsony, szalmatetős kunyhók álltak. Ha ma végigmegyünk a hegyi község utcáján, csinos, tágas, pala-vagy cseréptetős házakat látunk. Ezek a szovjet kormányzat évei alatt, a kollektív gazdálkodás évei alatt épültek. A Sztálin Kolhoz építkező tagjai a vezetőségtől rendszeres segítséget kapnak. Rendelkezésükre áll az építőbrigád és a szükséges építőanyag. Korpos Jurij, HaíinecFe- gyir, Derbal Mihajlo, Zajec Mi- hajlo és sokan mások most szép házat építettek. A kolhoz segítségükre volt. Csupán a legutóbbi évek alatt a kolhoz csaknem 200 ezer rubel kölcsönt és építőanyagot adott a kolhoz tagjainak. Évről-évre fiatalodik és szépül a hegyi község. Itt már minden második ház új. A községet saját villanytelepe világítja meg, amelyet olcsó Diesel- üzemanyag hajt. Ibrányi Károly még ma is gyakran elmeséli, hogy annakidején az apját miért nem engedték szavazni. Felment az öreg — akkor még fiatal volt, ma már nem él — a községházára, s egy Gönczi József nevű pap megkérdezte tőle, hogy kire akar szavazni? Ibrányi a kisgazda pártot akarta erősíteni szavazatával, — akkor az volt az ellenzék — mire kisüelőkerültek a régi idők, régi szavazások emlékei. Hogy volt, milyen volt, hogy intézték el a szegényembert évtizedekkel ezelőtt? ibraiiyi László item szavazhatott
