Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-05 / 261. szám

J058. NOVEMBER 5, SZERDA KFI.FTMAOYARORSZAO 3 A bakti erdő táján |VT a más hangulatot kelt a lopakodó, a tél közeledtét jelző ősz a bakti erdő táján, mint valaha. Olyan el­maradott volt egykor ez a járás is, akár a csengen, vagy a fehérgyarmati. Az őszi szél csak szomorú nótákat dudorá- szott a szalmatetős kunyhók papírral beragasztott ablakán. Hiába volt a nagy erdő, sok család mégis dideregve gon­dolt a télre. Hiába volt nagy kiterjedésű a határ, ha termését a föl-birtokosok magtárába szállították be. 193 földbirtokos élt a nép nyakán, 50.718 hold volt a kezükön. Az 50 holdon felülieké volt a földterület 69 százaléka. A húsz holdon aluliak kénytelenek voltak beérni a terület 9 százalékával. 2.704 parasztnak csak 6.704 hold földje volt. És hányán voltak olyanok, akiknek csak a temetőben jutott — sírgödör?! Az igazságot osztó népi hatalom azonban, ide is eljutott 1945-ben. Első tette az volt, hogy az igazság, a jog serpenyő­jét a nép javára billentse. 30.000 hold földet osztottak ki 5.049 dolgozó parasztnak. Aztán fokozatosan jött a többi in­tézkedés, párosult a dolgozók alkotó tetteivel és rohamos fej­lődés lett a jellemző megyénk e szép táján is. Mondjunk pél­dákat is? Ki ne hallotta volna hírét a nyírmadai modern sertéshízlaló kombinátnak, vagy a címképen is látható nyír­madai almatárolónak? A mezőgazdasági termelés fellendült, az állami gazdaságok, gépállomások mellett 16 tsz, 2 tszcs, 10 szakcsoport és társulás 925 tagja gazdálkodik a jóléthez ve­zető szövetkezeti típusokban több mint 5.600 holdon. Ma már a járás mind a 19 községében van kultúrház, éppen most épül a 400 személyes baktai, azelőtt csak Nyírmadán volt. 71 pedagógus volt, ma 228 s a 69 tanteremmel szemben ma 117 van. Ez évben 4 új iskola épült (Apagy, Magy, Őr és Nyírmada), s a 3 éves terv keretében további 10 tantermet kap a járás (Bakta 4, Nyírmada 4 és Nyírtét 2 tantermet). E pár példából is látható, hogy a bakti erdő táján már más világ van. Az ősz nem a nyomorról, nem. a szomorúság­ról dudorász, hanem a megérdemelt munka gazdag sikereiről. Jöhet a tél, nem lesz gond se ételre, se ruhára, se tüzelőre, mért a mi népi rendszerünkben nem láthat szükséget az, aki serényen munkálkodik. A járás egyik jelöltje: Ferencxi Béta Rohodi kisiparos családból szár­mazik. Előbb a betonútépítő vál­lalatnál, majd a Nyírmadai Gép­állomáson dolgozott ' traktoros­ként. Tényleges katonai szolgála­tának letöltése után ismét Nyír­madár a ment vissza korábbi mun­kahelyére. 1957. januárjában — tudomást szerezvén arról, hogy szülőfalujában, Rohodon, az Új Élet TSz. bomlásnak indult — többedmagával hazament a ter­melőszövetkezetet megerősíteni. Azóta is az Űj Élet egyik legki­válóbb tagja. Szerénysége, becsü­letessége és fáradhatatlansága miatt nemcsak* a * rohodiak, ha­nem a nyírjákóiak is szeretetük- kel övezik Ferenczi Béla elvtár­sat, aki sokát dolgozik a paraszt­ság felemelkedése érdekében, a szocialista mezőgazdaság‘ kialakí­tásáért. Ezért jelölték a járás dolgozói Czigler Elek elvtárs mel­lett pótképviselőnék. Dér pihen a tákon A suttogó bakti erdő öreg fáin dér- fátvol pihen. A haj­dani betyártanyák nyomát elmosta az idő. A nagy erdő­ség néhai gazdája, Dégenfeld gróf úr, legfeljebb lidérces ál­mában ijesztgeti a baktai parasztokat. Olyan ez a régi múl­tú erdő, mint a megszelídített óriás. Nyáron a, környék kiránduló helye, mo­torosok, autósok, ár­nyas pihenője. S ilyenkor őszutó tá­ján a sejtelmes sutto­gásba kipp-kopp, be­levegyül az erdő munkásainak fejsze­csattogása.. Mert nem­csak a kirándulók természetbarátok, szerelmesek, no és a vadvigyázók hábo­rítatlan birodalma a baktai erdő. Fi­gyelmes, gyöngéd erdei emberek, a zöldhajtókás erdészek járjak a kígyózó ösvényeket, megkopog­tatják a vihartépett, sajgó, be­teg, idős fákat. Nyomukban éles­fogú fűrésszel famunkások jön­nek. A dombok között az őszi harmaton - gépkocsik zümmögése hömpölyög. Az állomás mellett négy mohó fűrész mélyen be vá­gódik a kíntól gyöngyöző fába. Sok-sok köbméter bányafa, bor dafa, sokezer szőlőkaró kocsiká- zik innen a fűrészüzemből az északi bányavidékekre, az ország más vidékeire. A baktai „leveles gyöngyből” tavaly annyit szállí­tottak el, hogy körül lehetne ke­ríteni az egész járást. Az idén 2850 köibméter kitermelt ia gaz­dagítja, az országot. A „Szabad Európa“ rádió ügyeimébe: Kik a i elöltek Ramocsaházán ? A minap Ramocsaházán időzve, alkalmunk volt be­szélgetni a pártvezetőség tag­jaival és több más dolgozóval. Többek között elhangzott ez a kérdés is: — Hogy dolgoznak a kom­munisták, van-e becsületük a faluban? A tanácsházán éppen vá­lasztási ügyekkel . foglalatos­kodó, minden szót megrágó Neuser József tanács vb-elnök, pártvezetőségi tag válaszolt,. minthogy Szabó István párt- titkár hivatalosan - távol volt: — Megmondom őszintén : 1950 óta több községben vol­tam tanácselnök. Ide nemrég kerültem. Másutt is tapasztal­tam jó törhegkapcsolatokat, de itt meglepett a dolog, mért eleinte nem tételeztem fel ennyi jót erről az eléggé eldu­gott faluról... Elmondott néhány esetet, amelyeket több ramocsaházi egyszerű dolgozó is megerősí­tett. Például a jelölőgyűlések előtti népnevelői megbeszélé­sekre a meghívott párttagokon, népfrontbizottsági, nőtanácsi, KISZ-tagokon kívül számos egyszerű dolgozó is elment. A gyűlések mindig népesek, az emberek érdeklődnek a dolgok iránt és minden megmozdu­lásban aktívak, különösen a nők. A népfront-bizottság sza­vát is figyelemmel hallgatják az emberek s most már — amióta Füiöp Mihály lett a Kiüzj-titkar — azóta az ii- jűság is éledezik. Hogy a 29 paruiag milyen jól dolgozik es mennyire oecsu-.?- oaet az emOerea, annak jellemző bi^ zonysagai a jelölések. Általá­ban mmd a 33 körzetben lel­kesen támogatták a Hazafias Képíróm jelöltjeit, akik közt ereue uieg csak 3 kommunista volt. De csak eredetileg, mert ma 16 kommunista van a je­löltek közt. A többségükben pártcnkívüli választók ugyanis 3 körzetben 3 pártonkivüíi je­lölttel szemben 3 kommunista ellenjelöltet állítottak Bálint ..József, Simon József és Jakab József párttagok személyében. Lám, ez az eset válasz a Szabad Európa Hangja impe­rialista zsoltíban acsarkodó lakájainak is, akik ,.kommu­nista önkényről’’ üvöltöznek és ..tiszta demokráciát' ajánlgat­ak. A kommunistát tette; alapján ismeri, el vezetőjének a nép. S ha tényleges demek- •. áriában él és törvényes lehe­tősége .van a választásra —• mint nálunk — nincs erő, mely gátat emelhetne a nép­akaratnak! próbált volna nem sikerülni! Nem azért keverte-kavarta a tizenöt éves Marika hosszú órá­kig. És közben talán arra gon­dolt.de ne legyünk kíván­csiak. A torta nem az ő eskü­vőjére, hanem átelenben a-Papp Béláék menyegzőjére hivatalos. Jó szomszédok Pappékkal. Bár özvegy Hclmeczi Gyuláné és a két lánya jobbra kanyarodik az utcán, —- a termelőszövetkezet felé, Pappék balra — a sovány dűlő iránt. No, de ez a pompás torta magáért beszél. A homlokára bordó betűkkel még azt is rá­írták;.. Békességet.,.! Ezt kíván­ják egymásnak az emberek Ro­hodon, a Nyírségen, a' tengeren innen és túl a lehető legjobbat: békét. Vádol az anyakönyv A leveleki tanács­háza egyik szekré­nyében majdcsáx olyan háborítatlanul pihennek a régi ha­lotti anyakönyvek, miként a temetőben azok, kikről e fel­jegyzések szólnak. Hi­teles vádiratok, tanúk a „régi jó időkből" ezek a bejegyzések, s vádolnak önmaguk­ban is, még inkább, ha összevetjük a je­lenkori bejegyzések­kel. 1933-ban — Horthy uralkodásának 13. esztendejében — a leveleki anyakönyvi 71 halálesetet jegyez­tek be. Akkor még körjegyzőség székelt a fa’uban, ide tarto­zott Magy és Besenyőd is. Azóta Önálló lett mind a 3 község. A halottak számának összehasonlítása ezért nem lenne reális. De az arányszámok be­szélnek így is eleget. A 71 halott közül 35, azaz 48 százalék volt egy éven aluli. Ezek 70 százalékánál „ve­leszületett gyenge­ség“ van beírva a ha­lálozás okozójaként. 1957 ben — a felsza­badulás 13. esztende­jében — 18 haláleset közül egyetlenegy volt egy éven aluli, azaz 6 százalék. 42 százalékkal volt na­gyobb az elhalt cse­csemők arányszáma 1933-ban, mint 1957- ben. 1933-ban a 33 egy éven felüli halott között tíznek a neve után van bejegyezve tüdővész a halálozás okaként, ez közel 30 százalék. 1957-ben senki sem halt meg tüdővészben Levele­ken! Az 1933-ban el­hunytak átlagos élet­kora 26 év volt, 1957- ben pedig 59 év. A 18 elhunyt között csak négyen voltak 60 éven aluliak. Több. mint kétszeresére emelkedett tehát az átlagos életkor Leve­leken 13 év alatt! Nem szólam az, hogy a vérét szívták a múlt urai a dolgozo népnek. De a rossz­akaró még azt is mondhatná, hogy jó. jó, 25 év alatt fejlő­dött az orvosi tudo­mány is. Igaz, enne; is köze van ahhoz, hogy nem jut minden felnőtt ember fejfája mellé egy-egy csecse­mő sírhantja, de nem itt kell elsősorban ke­reskedni. Ott kell ke­resni az okot, hogyan élt akkor és ma a nép. Ma már a görbe helyett fehér kenyér van az asztalon. Ott, ahol az olajos üve­get előbb csak „meg­mutatták“ a krumpli- levesnek, most kanál­szám kerül zsír a lá­basba. Vajaskenyér, csirkehús gyakori vendég már a faiuvé- gi házakban is. Nem igen eszik, hanem mkább játszanak az almával ma már a gyerekek. Amikor még járni sem tud, már a gyermekkocsi­ban lakbetétes cipll húznak a lábára. Ré­gen csak a legna­gyobb gyermek lábá­ra vettek bakancsot, hogy a kisebbek lá­bára biztosan „fel­menjen“. Lehetne be­szélni a .köa'.apr, épült nagy ablakos házakról, , a ’ bölcső­déidről, á . gépekről, amelyek ’ ihégkönnyí- tik az ember munká­ját, ás így tovább. Valahol .itt kell, ke­resni az okót, Hogy miért virulóbbak a gyermekek, hogy mi­ért kevesebb a haj- lotthátú. köhögő fel­nőtt, és miért olyan szép az életünk, ami­lyenről csak a mesék­ben álmodoztunk va­lamikor. Mit mesél a menyegzői torta? Tan egy ránccal be­futott arcú anyóka mesélte, a duruzsoló rokka mellett: Tudja kedves, mifelénk szí­ve ivan a menyegzői tortának. Szíve? Abi- zony! Mert tessék csak rámíigyelni: ha az eladó lány meg szeretné tudni ki lesz a párja, egy gyöngy­szemet ejt a tortába. Nahát! És aki bekap­ja, az lesz a vőlegény. Arra már nem tudott magyarázatot, a sok ráncú anyóka, mi tör­ténik, ha olyan fiú kapja be a szerelmi gyöngyöt a dúsan te­rített asztalnál, aki­nek az ujján karika­gyűrű, a karián me­nyecske van. Ám ez nem szá­mít. Tény, hogy a menyegzői torta pom­pásan sikerült Hel- meczi Marikáéknái Rohodon. No, hisz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom