Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-13 / 268. szám

1958. november 13, csütörtök KEI.ETMAGYARORSZAG 3 Lesz*e a Guszev laktanyánál felüljáró híd? — Mikor megy ki a városból a kisvonat? — Három nagyteljesítményű Diesel­motort kap a kisvasút — Nem emelik fel a vasúti viteldíjakat I « A MÁV vezérigazgatójának válaszai munkatársunk kérdéseire Mint lapunk más helyén kö­zöltük, Záhonyban beszélt Németh József közlekedési miniszterhe­lyettes, a MÁV vezérigazgatója. Nyíregyházán átutaztában az al­kalmat kihasználva munkatársunk néhány kérdést intézett hozzá, amelyekre lapunk olvasói már ed­dig is kíváncsian várták a vá­laszt. 1. A Guszev-lakótelepnél lévő vasúti sorompónál sokat keil vá­rakozni, mivel ott van a vasúti gurító. A türelmetlen emberek a tilalmat megszegve átjárnak a vá­gányokon, s az ilyen könnyelmű­ség már négy súlyos balesetet oko­zott. A város vezetősége megszün­tetné ott a járműforgalmat, ha a személyforgalom zavartalansága érdekében a MÁV egy felüljárót létesítene, amilyen a dohányfer­mentálónál van. Mikor tudja a MÁV ezt a felüljárót felépíteni?, — Megnézzük, hogy hol van a MÄV területén elfekvő felüljáró és ha ilyet találunk, haladéktala­nul felépítjük azt a Guszev-lakó- telep örömére. 2. A városban lassítja a villa­mosforgalmat az, hogy egy vágá­nyon közlekedik a villamos a kis- vonattal. Mikor kerülhet sor a le­választásra? Az életmentő gépkocsivezető E hónap elején, éppen vasárnap, a Szakolytól 8 kilométerre lévő úgynevezett Jegyző-tanyán egy ikreket szülő asszonyhoz men­tőkocsit hívott az orvos. A szülés igen komplikált volt, feltétlenül szükség volt arra, hogy a már vajúdó anyát halasztás nélkül kór­házba szállítsák. A rossz időjárás miatt az út járhatatlan volt, a mentőállomás kocsija minden próbálkozás ellenére sem tudott el­jutni a szülő anyához. Lóí'ogattal a nagy időveszteség miatt nem lehetett próbálkozni. Ekkor Papp János, a kállósemjéni Növényvé­dő Állomás gépkocsivezetője az orvos felkérésére kocsijával meg­próbálkozott a tanyára bejutni a betegért. Sikerrel. A vajúdó be­teget a szülésznővel együtt beszállította a községi orvos rendelő­jébe. Onnan pedig már a mentőkocsi vitte tovább az asszonyt a kórházba. Papp János gépkocsivezető a felajánlott anyagi honoráriumot rém fogadta el. hanem — szinte a hozzátartozók köszönetét meg­előzve — eltávozott. Ezúton mondok neki köszönetét két három­kilós fiúgyerek és a jó egészségnek örvendő szülőanya nevében. Dr. Nagy Tibor. 130 mázsás burgonyatermés Két évvel ezelőtt alakult meg Tyúkodon a Rákóczi Termelőszö­vetkezet. Két esztendő nem nagy idő, de máris szép eredmények­kel dicsekedhet ez a tsz. Az idén burgonyából holdanként 130 má­zsás termést ért el. Más termé­nyekből — így például cukorré­pából, magkenderből és maglóhe­réből — is számottevő a termés­átlag. A jó termés még gondosabb munkára serkentette a tsz. tag­ságát. Ennek tudható be, hogy a tsz. élenjár az őszi munkák vég­zésében is. így például az őszi kalászosok vetésében. Már zöldell az ősziárpa, földben van a búza a tsz. gazdaságában. A nagy munkák után aztán sor kerül a boldog számvetésre. A tervek sze­rint ötven, ötvenkét forint jut egy-egy munkaegységre. Lesznek, akik nagy jövedelemre tesznek szert. így például Szabó Mihály, akinek eddig 400 munkaegysége van, szép summára számít. — Azt szeretnénk, ha a város átvenné a villamosokat. Tudomá­som szerint már elkészült a levá­lasztás! terv a kisvasút vonalának városon kívül helyezésére. Azon­ban fontosabb népgazdasági prog­ramok megvalósítása miatt ez a terv csak akkor fog megvalósulni, ha pénz lesz rá, 3. A kisvasúti személyforgalom lebonyolításához kaptunk új ko­csikat, de nagyobb teljesítményű Diesel-motorokra lenhe szükség, hogy egy-egy'útra több kócsit in­díthassanak. Mikorra várható ez a segítség? — Tudomásom szerint 1959-ben három nagyteljesítményű Diesel- motort kap Nyíregyháza. 4. Hallottuk, hogy sor kerül Nyíregyháza és Záhony között a kettős vágány kiépítésére. Van-e alapja a hírnek? — Sóstóhegy és Demecser állo­mások bővítési munkálatai már a kettős vágány kiépítésének előz­ményei. A vasútpálya építésére a második 5 éves tervben kerül sor. 5. Olyan hír terjedt el az uta­sok között, hogy állítólag a MÁV csak saját dolgozói részére fog utazási kedvezményt biztosítani, más dolgozók utazási' kedvezmé­nyét megszüntetik. Azt is mond­ják, hogy 1959. január 1-től a vasút felemeli a viteldíjakat. Mi igaz ebből? — Szó sincs arról, hogy a MÁV beszüntetne a kedvezményes uta­zást. Bár, ha rajtam múlna, vál­toztatnék a helyzeten, hiszen már a vasúton utazók 73 százaléka rendelkezik különféle százalékú utazási kedvezménnyel, ami hát­rányos a MÁV-nak. Arról szó van, hogy egységesíteni fogjuk a kedvezményeket, vagyis akiknek nagyobb kedvezményük van, azoknak kisebb lesz, akiknek pe­dig kisebb, azok nagyobb kedvez­ményt kapnak. Arról egyáltalán nincs szó, hogy felemeljük a me­netűi jakat! Belvizrendezési társulás alakult Tiborszálláson 4050 holdon teszik biztonságossá a termelést Tiborszállás határának nagy­része az Ecsedi lápon terül el. Mint ismeretes, lápon, beható vízgazdálkodás nélkül, eredmé­nyesen termelni nem lehet, illet­ve igen kockázatos. A tiborszál- lásiakat csapadékosabb idő ese­tén a talajvíz nem engedte a lápra, vagy ha rá is tudtak menni, az mindig későn volt, máskor a már kikelt növényeket öntötte el a víz. A község dol­gozói régen beszélgettek már er­ről a problémáról, de odáig ju­tottak csak, hogy „tenni kellene valamit’1. A közelmúltban a községi ta­nács vette kezébe az ügyet. Jó szervező munkával elérték, hogy a 4050 holdas érdekelt terület gazdáinak több mint a fele alá­írta a belvízrendezési társulásba való belépést. Közös erővel sza­bályozzák majd a víz útját. Eh­hez a munkához az állam is je­lentős támogatást nyújt. Kilenc- száz holddal érdekelt az erdő- gazdaság is, így a társulásban ő is résztvesz. A magas vízállás miatt levegőtlen a talaj, sok a gyökérrothadás az erdőben. 18 kilométer csatornát tisztítanak ki A láp lecsapolása idején meg­épültek ezen a területen a víz- gazdálkodás szabályozásához a szükséges csatornák, de azok az idők folyamán eltömődtek, be­nőtte azokat a sás és a külön­féle gyomok. A számítások sze­rint 18 kilométer az a csatorna, amit ki kell tisztítani és utána rendszeresen karbantartani. A vízügyi igazgatóság számítása szerint 20.000 köbméter földet kell. megmozgatni. Ezzel a mun­kával 4050 holdon teszik bizton­ságossá a termelést; Ha az idő engedi, még az idén elvégzik a csatomatisztítást, így jövőre már csak a fenntartásról kell gondos­kodni. Nagy szükség van más községekben is hasonló társulásokra Megyénkben elég sok az olyan terület, aminek a vízgazdálkodá­sába a rendszeres talajmunkán túl is bele kell avatkozni, hóg? ott a termelés gazdaságos és biz­tonságos legyen. Különösen a folyómenti községekben van nagy szükség hasonló társulásokra. Társulások nemcsak a vadvizek elvezetésére alakulhatnak, ha­nem az árterületek védelmére és a vízzel való gazdálkodásra, ön­tözésre, a víz szintjének meg-* tartására is. A fehérgyarmati járásban már­is nagy az érdeklődés Milota, Kölese, Szatmárcseke és Fehér- gyarmat környékén. Amit egyen­ként nem tudtak megcsinálni és már évtizedek óta akarták, azt összefogással könnyen elérhetik., Dicséretben részesültek a tiborszállás; szervezek A megyei tanács végrehajtó bizottsága írásos dicséretben ré­szesítette azokat a tanácsvezető­ket és tagokat, akik Tiborszállá­son e nagyszerű munka szerve­zésében legtöbbet tettek. Dicsé­retben részesültek Molnár Zol­tán vb. elnök, Pálinkás Gyula vb. titkár és Zsindelyes Károly tanácstag. Mind a hárman lelkes munkát végeztek — a hivatalos kötelezettségükön túl is —, hogy a társulás létrejöjjön. Évenként több százezer forinttal lesznek gazdagabbak Tiborszállás dolgo­zói és egyben a népgazdaság is. Cs. B. Mi a divat Nyíregyházán ? Ezt kérdeztük meg Séra István­tól, a Minőségi Textilruházati Vállalat ismert szabászától, aki a kabátot készíttető hölgyeknek szolgál most tanáccsal: — Hetente közel 100 minőségi kabátot készítünk. Véleményem szerint Nyíregyháza is lépést tart a divattal. Általában az egysze­rűbb, és mégis divatos kabátok mennek a legjobban. Itt a szű­külő hátra és az enyhén ejtett Vállra gondolok. Divat a hátul japán és elől bevarrott fazon is. Az egyenes hátú női kabátokat is kedvelik. Nagyobb mennyiségben készítünk olyan fazont is, hogy a gallértól lefelé pár hajtást sze­günk be. Ezek is csakúgy divato­sak, mint a keresztbe elvágott hátú és onnan ráncolt kabátok. No és még egyet: a sálgallér úgy­látszik hosszú életű marad. Az elmúlt két év alatt Nyír­egyháza fejlődésének történeté­ben sokszor kerül előtérbe ennek a több mint százados múlttal bíró fürdőhelynek a problémája. Harminckét évvel ezelőtt támadt első ízben az az ötletük az ak­kori városi vezetőknek, hogy ta­lán itt, ahol a talaj felszíne erő­sen sziksós tartalmú, — mely a Sóstó vizét is annyira áthatotta, hogy az ebben való fürdést gyógyhatásúnak ismerte fel a kö­zönség — szakértők bevonásával meleg gyógyvíz után kellene ku­tatásokat végeztetni. így került akkor Nyíregyházára Becsey Antal, a mélyfúrósok országos nevű kiváló szakembere, aki az­tán kutatásai nyomán meg is állapította, hogy a Sóstó körryé- kén mélyfúrással meleg gyógy­forrás víz található. Egy eladósodott polgármester Megvolt tehát a bíztató jel a fúrás megkezdésére. Csakhogy ehhez pénz és céltudatos, ki­tartó és következetes elhatározás kellett volna. De hogy is tudta volna a közjólétet szolgáló eme elgondolást befejezett ténnyé változtatni az eladósodott vá­ros — üres városi kassza mel­lett. Hiszen Bencs polgármester elherdálta volna a Dárius kincsét is. Még a város fenntartásában lévő polgári leányiskola tanerői­nek a havi fizetését is késve, sokszor háromhónaponként tud­ták folyósítani, mert nem volt egy garas sem a házi pénztárban. A városnak nem volt meg any­Százados múltú fürdőhelyünkről nyi hitele sem, hogy az iparosok tőle munkát mertek volna vál­lalni, mert hosszú éveken ke­resztül az elvégzett munka után járó béreket sem kapták meg. Egy halálhír, mint örömhír De hogy is .lett volna á város kasszájában pénz, amikor pél­dául a polgármester, Bencs Kál­mán, úgy mutatott „példát", hogy adóját sohasem íizétte és azt rajta behajtani sem merték. Csak hirtelen bekövetkezett ha­lála hírére rohamozták meg a hagyatékban maradt arany és ezüst értékeket a zálogolással, nehogy a hitelezőkben bővelkedő és évek hosszú során át adóhát­ralékban lévő pclgármes térnél hamarabb zálogoljanak a hitele­zők. Ezen a napon varázsütésre nagy forgalom színhe ye lett a telekkönyvi iktató is, a polgár- mester házának és villájának te­lekkönyvi betétje is, mert a hi­telezők itt is igyekeztek felje­gyeztetni az elterhelést. Mert tudott dolog volt: ki elcibb, az nyer! Sokan késtek és elvesztet­ték követelésüket a később elár­verezett ház és villa árának elég­telensége miatt. I mi Sóstónk Ma már egészen más a hely­zet a Sóstó problémájánál is. Kötelességtudó, a közért, a Sós­tóért őszintén lelkesedő tanács­tagok vették kézbe a mélyfúrás ügyét és 2 év sem telt el, már dúsan önti bő meleg vizét a for­rás is. A gyógyulást keresők pe­dig az egészségesekkel versenyt özönlenek a kedvelt Sóstóra, ahol azóta is szakadatlanul fo­lyik a berendezés, a kényelmet és szépséget teremlő munka. A közelgő télre legyen szabad egy-két dologra e cikk kereté­ben felhívni a figyelmet. Nem lehelne itt korcsolyapálya ?! Tudott dolog, hogy a Sóstónak ■ télen is megvan a maga szépsé­ge, jó levegője. Az ifjúságnak alig van alkalma Nyíregyházán téii sportot űzni. Nincs korcso­lyapálya. A tó erre is kiválóan alkalmas. Fel lehetne használni egyelőre a nyáron használatos épületeket melegedőnek. A ló- part közelében pedig ejgy kisebb korcsolyakötő helyiséget lehetne létesíteni, ha eme alkalmatosság nem volna ott. Szakértő jégpálya­rendező akad Nyíregyházán bő­ven, aki a hócltakarítást, jég­gondozását jól és olcsón végezné. A nagyobb forgalom biztosítása végett pedig ajánlatos volna a jégpályarendező által kiadott igazolás alapján a korcsolyázni szándékozók részére az eddigiek­nél nagyobb utazási kedvezményt nyújtani. Ki akar önteni a tó ? Gondolni kell arra is, hogy legalább a Sóstó belterületét és főbb útvonalait lássák el világí­tással. Vannak forgalmas utak, amelyek teljesen sötétek, pedig az iskolákból késő és sötét este hazajáró gyermekek ezeken az utakon járnak. Végül megemlítem, hogy a tóba két oldalról beeresztett me­leg víz már annyira megnövelte a tavat, hogy a száraz időjárás ellenére, a tó szintje feltűnően felemelkedett, mert percenként 1000 liter víz ömlik a tóba. Félő, hogy ennek az lehet a következ­ménye, hogy a környék pincéit elönti a víz vagy talajvíz. Gon­doskodni kell arról, hogy az lg- rice levezesse a vízfelesleget. E néhány sor megírására a mindnyájunknak olyan kedves hazai fürdőnk lehetőség szerint való szépítésének, hibái javítá-i sának célzata késztetett, K. Fá!.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom