Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-13 / 268. szám
RELPTMAOYARORSZAG 105S, november 13, csütörtök Az állami és szövetkezeti tulajdon védelmében Interjú a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról Minőségellenőrzés a Mezőgazdasági Gépjavítóban Országszerte megelégedéssel fogadták a pártnak és a kormánynak azt az intézkedését, amely létrehozta a Népi Ellenőrzési Bizottságokat, 1958 április vége óta Szabolcs-Szatmár megyében is tevékenykedik a megyei NEB és a járások népi ellenőrzési bizottságai. Munkájukról érdeklődtünk Gere Ferenc elvtársnál, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökénél. Ezer népi ellenőr KÉRDÉS: — Min alapúik a népi ellenőrzés bizottságainak munkája? VÄLASZ: — A NEB-nek tevékenysége társadalmi munkán alapszik. A megyei, valamint a járási bizottságok megalakulása óta mintegy ezer népi ellenőr vesz részt a különféle vizsgálatokban. Túlnyomó többségük igen eredményesen dolgozik, amiért köszönet illeti őket. KÉRDÉS: — Mi áU a népi ellenőrzési bizottságok feladatainak középpontjában? VÄLASZ: — Legelső és legfontosabb tennivalónk a kormány határozatai és rendeletéi helyes és maradéktalan végrehajtásának ellenőrzése. Ezen belül a társadalmi és szövetkezeti tulajdon védelmével foglalkozunk a legbehatóbban. Minderre központi terv készül egy éves időszakra. A központi terv alapján születnek meg a megyei, illetve a járási tervek, amelyeket évente a megyei, illetve a járási tanácsülések hagynak jóvá. KÉRDÉS: — Ezek szerint a dolgozók bejelentéseivel nem is foglalkoznak? Közérdekű bejelentések illetékes szervekhez továbbítottuk az elintézés érdekében. Mindezek mellett szeretném kihangsúlyozni, hogy a népi ellenőrzés szervei és társadalmi aktívái nőm alkotnak valamiféle nyomozói testületet. A köz érdekében ténykednek és olyan bejelentéseket, vágy a tervben szereplő problémákat vizsgálnak meg, amelyek alapos szemrevélele országos érdek, a közösség érdeke. KÉRDÉS: Tekintélyes elvégzett munkamennyiség áll már a népi ellenőrzés bizottságai mögött. Mivel foglalkoztak megalakulásuk óta? napraforgó és a szarvasmarha felvásárlásának megyei problémái voltak. KÉRDÉS: — Ezek a megyei, úgynevezett komplex vizsgálatok bizonyára sok tapasztalatot jelentettek. Melyek voltak a legjelentősebbek? VÁLASZ: — Szinte valameny- nyi vizsgálat azt bizonyította, hogy hibák, lazaságok vannak a rendeletek betartása körül. Ez pedig — sajnos — szinte melegágyat teremt a sikkasztásnak, a lopásnak és több más visszaélésnek. Több olyan eset is volt, hogy az ügyészségnek kellett javaslatot tennünk. Ilyen volt például Blau Sándor nyírkátai szeszgyárvezető már Ismeretes ügye. Blau 15.000 forint értékű burgonya árát sikkasztotta el. — De sokhelyütt akadtunk a bolti vizsgálatok során leltárhiányra, vagy éppen többletre. Az orosi és ibrányi szövetkezeti boltokban például, 23.000 forint leltárhiányt találtunk, amit a „ludasok” már vissza is fizettek. — A termelőszövetkezetekben azt tapasztaltuk, hogy belső pénz- gazdálkodásuk körül rengeteg hiba, hanyagság van. Felületesen kezelik a pénztárt, rossz a bizonylatrendszerük, rendkívül felületesek az állóeszközök nyilvántartásba vételénél. Az ilyen helyzet természetesen előnyös mindazoknak az elemeknek, akik meg akarják károsítani a közösséget. A rendetlenség, a pontos feljegyzések hiánya szinte csábító számukra. Találkoztunk olyan esetekkel, hogy a leltárban nem szereplő szekerek egyszerűen eltűntek, „valaki” eladta őket. És hasonló a helyzet a többi berendezésekkel is. A nyíregyházi Új Élet TSZ-ben például még három évvel ezelőtt lebontottak két épületet engedély nélkül és kb 35.000 forint értékű anyagot szétosztották a tagok között. Vizsgálatunk derítette ki, hogy a tagság az anyag árát három év múltán sem fizette be a közös kasszába. Sőt: ezt nem is követelték tőlük. A termelőszövetkezetekben folytatott vizsgálataink, amelyek a szövetkezeti vagyon védelmét célozzák, annál is jelentősebbek mert a rendteremtés előmozdításával segítik a szövetkezetek számszerű fejlesztését is. Hiszen nyilvánvaló, hogy a még kívülálló egyéni gazdák szívesebben lépnek be egy olyan szövet kézetbe, ahol minden a Isgteljef sebb rendben van a szövetkezein portán. 20 „szerzett“ munkás — alorvosok helyett adminisztrátorok Sok értékes tapasztalatot > béralap felhasználásának vizsgi szereztünk az állományon kívüli |..laténál. Kiderült .például, hogy nyírbogdányi iparvállalatnál éve-} ken ál rendszeresen 10—20 mun-? kás dolgozik napi nyolc órát —} az állományon kívüli béralap* terhére, a rendes munkáslétezám} mellett. Holott a rendelet azt? mondja, hogy állományon kívüli} béralapból csak azokat lehet al-* kalmazni, akik két, legfeljebb há-} rom napig mint kisegítők tévé-? kenykednek munkahelyükön és} mindössze napi négy órát. — A? nyírbogdányiak ezzel megváltoz-J tatták a termelés jónéhány mu-t tatóját is, ■ hiszen a kimutatott* termelést tulajdonképpen 20-al^ több munkás végezte, hamissá.; vált az átlagbérek képe, satöbbi.» ■ De még furcsább dolgok is J előfordultak. A mátészalkai kór-« házban például három szakorvos? helyett öt adminisztrátort veitek! fel, illetve alkalmaztak a 01-ro-} vat terhére. Hasonlóan visszaél-* tek az állományon kívüli bér-} alappal a nyíregyházi kórházban? és másutt is. KÉRDÉS: — Az ilyen hibák felfedése utón mit tesz a népi ellenőrzés? VÁLASZ: — Amennyiben a felfedett hibák elkövetőinek cselekedete bűncselekmény, akkor javaslatot teszünk az igazságügyi szerveknek, amelyek a megfelelő nyomozás után vádiratot készíte- } nek és végül a bíróság dönt. Ha olyan vétségeket fedünk fel, amelyeknek elkövetői nem. vonhatók büntetőjogi felelősségre, mert tetteik nem bűncselekmények, akkor javaslatunkat felettes szerveiknek küldjük el. A felettes szervek a maguk eszközeivel büntetik meg aztán a vétkeseket. Mindemellett természetesen másirányú javaslatokkal is élünk, A kereskedelem területén több helyen tapasztalható raktárhiány. Észlelhető rendetlenség, és felelőtlen kezelés is. Ilyen esetben a felsőbb szerveknek, minisztériumoknak javaslunk megfelelő és végrehajtható intézkedést. Visszatérő vizsgálatok KÉRDÉS: — A népi ellenőrzés elegendőnek tartja-e, hogy kijelölt területeken vizsgálatot folytat és felfedi a hibákat, vagy pedig ellenőrzi azt is, hogy mi történik vizsgálata után? VÄLASZ: — Törvény írja elő, hogy a népi ellenőrzés javaslatai után az illetékeseknek 15 napon belül intézkedniük kell és intézkedéseikről tájékoztatni kötelesek a Népi Ellenőrzés Bizottságát, Ha a 15 napon túl nem történik intézkedés, akkor mi az illetékesek feletteseihez fordulunk. De mcst már bővítve javaslatunkat azzal is, hogy az intézkedés elmaradásában vétkeseket is vonják felelősségre. Ezen kívül úgynevezett visszatérő vizsgálatot tartunk. Egy, másfél hónap múlva újra visszatérünk a már megvizsgált területre és szemügyre vesszük, vajon hogyan változtattak a dolgon, miként javították ki a hibákat. Fontos: kapcsolat a dolgozókkal KÉRDÉS: — Ez a tökéletes munka. ÍVTcg valamit arról, hogyan ápolja kapcsolatait a dolgozókkal a népi ellenőrzés? . Rossz minőségű árut nem akarnak venni az emberek. Ha utólag valami rejtett hibát vesznek észre a vásárolt holmin, bizony nem dicsérő szavakkal emlegetik azt, aki a gyártmányt készítette. S mégis részt vesznek a termelésben olyan munkások is, akik nem vigyáznak a minőségre, arra, hogy jó munkát adjanak ki a kezükből. •— Jön! ... Már megint itt van! — hallatszik nem egyszer a.. Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat műhelyében is, ha a minőség-ellenőrt látják. Pedig a minőség-ellenőrök: Homoki Sándor, Tassi János és Nemes Gyula jót akarnak nemcsak a vállalatnak, hanem annak a munkásnak is, aki a munkát végzi! Ellenőrzik, hogy betartják-e a gyártási utasítást, megfelelnek-e a méretek, előírásszerű-e a munka? Bizony jó, hogy ha a gyártás közben észreveszik az olyan hibákat is, amikre nemcsak a munkás, hanem sokszor még a művezető is legyintve mondja, hogy „elmegy az”, „jól van az”! A vállalatnál exportra készítenek gépeket. A munkánál sokkal jobban kell vigyázni a. minőségre, hiszen nem mindegy, hogy a külkereskedelem tudja-e majd értékesíteni külföldön, és a minőségen is múlik az; hogy kapnak-e újabb megrendeléseket. A napokban hat darab exportgépet jöttek átvenni a vállalathoz a MERT-től és a vámhivataltól. A baromfi-feldolgozás céljára készített folyamatos gő- zölőket Nagy Sándor brigádja készítette. Három hónapig dolgoztak a hat exportgépen, melyek egyenként hat méter hosz- szúak, 180 centi magasak és 80 centi szélesek. — Sose csináltak még ilyet a brigád tagjai. Bizony, jó volt, hogy a minőség-ellenőrök már a prototípus készítésénél „bogarásztak”, pontoskodtak és megkövetelték az előírásszerű munkát. Most, amikor az átvételről volt szó, nem kis izgalommal hallgatták a véleményeket a brigád tagjai. Kíváncsiak voltak, hogy mit fognak mondani az átvevők a minőségre. Csillogott a szemük a sok dicsérő szótól. Szép munkát, jó munkát végeztek. Az átvevők megelégedéssel nyilatkoztak a folyamatos gőzö- lőkről. A brigádvezető különö-' sen büszke lehet, hiszen külföldiek előtt is vizsgázott-a brigád a munkával. Ám nemigen gondoltak arra a brigád tagjai, hogy a sikerhez némi közük a stó- nőség-ellenőröknek is van! . ■ Némelyik munkás, hamar kimondja a szitkot, amikor a minőség-ellenőr észreveszi munká-, jában a hibát. Nem gondol arra, hogy neki, a munka készítőjének is érdeke a jó minőség. Hiszen ha később veszik, észre a hibát, akkor is ki kell javítani és akkor már több időbe és fáradtságba kerül. S a rossz munkáért nem fizetnek. A hiba kijavításáért külön nem adnak pénzt! Szerencsére egyre többen vannak azok, akik erre rájöttek és igyekeznek betartani a minőségi követelményeket. ' örvendetes a Gépjavító Vállalatnál az, hogy már " vannak olyan brigádok is, amelyek különösen az első darabok elkészítésekor szívesen veszik azt, ha köztük van a minőség-ellenőr. Az idejében észrevett hiba kijavítása könnyebb. S aki jójni- nőségű munkát végez, az mindig magabiztosabban dolgozik és büszkébb lehet a kézimunkájára! A műszakiak feladata is a műhelyben megmagyarázni a munkásoknak a minőség-ellenőrzés fontosságát, és elérni azt, hogy a minőségellenőrben ne valamiféle „kukacoskodó” embert lássanak, hanem azt. a dolgozót, aki munkájával elősegíti! a jóminőségű munkát, O. A,! Kiegézzíté* az irodalmi pályázathoz A Keietmagyarország október 12-i (vasárnapi) számában pályázati felhívást tettünk közzé. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a pályázati díjat a prózai műveknél az első díj esetében ezer forintról kétezer forintra emeljük fel. Kérjük a pályázókat, hogy a műveket lehetőleg gépírással küldjék be. Többek érdeklődésére válaszoljuk, hogy a már nyomtatásban megjelent írásokkal csak akkor lehet pályázni, ha azokkal még nem vett részt a szerző más pályázatokon. Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár. Kétszerese a tavalyinak a Szabolcs-Szatmár megyei általános és középiskolás diákok takarékossági mozgalmának eredménye. Szeptember végéig több mint 151.800 forint értékű takarékbélyeget vásároltak a tanulók és ez az eredmény még sakkal jobb is lehetett volna, ha a megye min* den iskolája a tanév első napjától kezdve takarékoskod.ott volna. Kíváncsian várjuk, hogy a következő hónapokban milyen lendülettel folytatódik a szépen indult takarékossági mozgalom. VÁLASZ: — Fontos módszerünk és feladatunk lesz a jövőben, hogy a megvizsgált területről addig nem távozunk, amíg az üzem, vagy a vállalat dolgozói előtt üzemi gyűlésen nem számolunk be arról, mit végeztünk, mit láttunk, mit tapasztaltunk náluk. A véleményüket is kikérjük. Ezzel igyekszünk egészséges hangulatot teremteni a kártevés, a pazarlás, a hanyagságok ellen, megszilárdítani a közerkólesöt és megmagyarázni, hogy a népi ellenőrzés tevékenysége az egész közösség hasznára van. Egyébként nem is volt még arra példa, hogy mindenütt ne.,fogadták volna örömmel segítségünket. Másrészt: ankétokkal, közös beszélgetésekkel kívánjuk elősegíteni kapcsolataink javulását és azt, hogy mindenfelé támogassák a népi ellenőrzés munkáját, mert csakis a dolgozó tömegek támogatásával válik az igazán népi ellenőrzéssé és még hasznosabbá a közösség javára. fi. JV __ VÁLASZ: Dehogynem. A raun- 'katervünkben szereplő átfogd megyei vizsgálatok mellett megvizsgáljuk a dolgozóknak minder olyan bejelentését — akár szóban, akár írásban tették azt — amelyek közérdekűek. Októbei elsejéig például 395 ilyen közérdekű bejelentésnek néztünk utána. A fenti időpontig 155 magánjellegű bejelentés is érkezett hozzánk. Bár nem feladatunk magántermészetű — például munkabérrel, nyugdíjjal kapcsolatot «— sérelmek, bejelentések vizsgálata ezeket a bejelentéseket azér f ontos menyei vizsgálatok VÁLASZ: — Átfogó megyei vizsgálatot tartottunk az ipari Vállalatoknál és a tanácsok irányítása alá tartozó szerveknél például az állományon kivüli béralap felhasználása dolgában. Az állami nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknál, valamint a szövetkezeti nagy- és kiskereskedelmi egységeknél a bolti gazdálkodást és a társadalmi tulajdon védelmének helyzetet vizsgáltuk. Megnéztük ezen kívül a bab-, szilva- és vöröshagymafelvásárlás megyei helyzetét. A tanácsi szerveknél megvizsgáltuk, hogyan intézik el a dolgozók beadványait, panaszait. Júniusban például szemrevételeztük a gépállomások munkáját és a körzetükhöz tartozó 23 termelőszövetkezetet. Ez esetben is a társadalmi tulajdon, illetve a szövetkezeti vagyon védelme érdekelt bennünket és az, hogy az ismeretes 3004-es kormányrendelet alapvető intézkedéseit hogyan hajtották végre. A napokban fejeztük be azt a vizsgálatot, amelynek tárgya az alma. a blirffOTIVn a Irnlrrrír»'» n Az eltűnt Szekerek nvnmn Imn
