Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-12 / 267. szám
% RELETMAGY AHURSZAG 1958. NOVEMBER 12, SZERDA Káliói favasz (Fiatalokról fiataloknak) Ktss-dolgosók kitüntetése A nyomtaposás nagyobb ál- dozatot követel, mint utolsónak maradni, de éppen nyom- taposókra van szükség, hogy az utolsók is célhoz érjenek. Ilyenekre emlékezzünk! Az első világháború után Szabolcsban sem sok embert elégített ki a Károlyi rendszer. Szegénység volt mindenütt. A munkás munkát, a paraszt földet, a kisemberek ezrei jobb életet követeltek. A nép nem érezte magáénak ezt a világot. Ezért üdvözölte úgy 1919 március 21-ét, mint kívánságai elindítóját. A reménység napja volt ez, a betakarításé, melyért évtizedeken keresztül aratómozgalmak, kifakadt és visszafojtott keserűség küzdöttek. I lyenfajta reménység do1 bogtathatta meg a nagy- kállói gimnázium tanulóinak a szívét is. Tavasz volt a természetben és a lelkekben. Már március 23-án össze-összejöttek egy kis beszélgetésre. E tanácskozásokat tett követte. Március 24-i gyűlésükön megalakították „A nagykállói szocialista diákok nagykállói szabadszervezetét.” Mozgalmuk megindításához kikérték a pártelnök tanácsát s e szerint jártak el. A gyűlés először a szervezet célját tisztázta, melyet a szocialita önképző-ne- velésben, a diákkívánságok képviseletében jelölt meg. Majd vezetőséget választottak, elnököt, pénztárost és bizalmiakat. Az utóbbi feladata az osztályok képviselete és kívánságaik eljuttatása a szabadszervezethez. A diákság is hallatta óhaját. A követelések két pontban csomósodtak: szüntessék meg az iskolai hittanrajárást és a történelmet demokratikus szellemben tanítsák. A hittanoktatással kapcsolatban megállapodtak abban, hogy óhajukat a hitoktatók és az igazgató tudomására hozzák. 10.000 forint az iskolának A nyírmadai szülői munkaközösség az elmúlt évben rendezvényeivel több mint 10 ezer forintot nyújtott az iskolának. Ebből többek között cserépkályhát építettek. Az idén az októberi rendezvény hasznából minden tanterembe zárt szeméttároló edényt, s az ablakokra háziszőttes drapériát vásároltak. A tervek szerint még ez évben is építenek egy újabb cserépkályhát. Az anyagi támogatás mellett az idén újult erővel indult meg a szülők erkölcsi segítségnyújtása is az iskola munkájához. Ennek eredménye, hogy az idén a tavalyi 50 főnyi mulasztó létszámmal szemben az idén csak 14 gyermek a hiányzó. A szülők rendszeresen és nagy érdeklődéssel vesznek részt a „Szülők iskolája” című előadássorozaton. Fiókkönyvtárak a városban Szép sikerrel működnek a Megyei Könyvtár idén megnyitott fiókjai a városban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiókkönyvtárak gyorsan megszerezték olvasótáborukat. Az új olvasók a mai irodalom iránt érdeklődnek. A Megyei Könyvtár ezek alapján újabb kiskönyvtár létesítését határozta el a Dózsa György út- végén, egy üzlethelyiségben, amelynek könyvállománya ötszáz kötet lesz. A kölcsönző rövidesen megnyílik. Végül a tagfelvételekről úgy döntöttek, hagy a szervezet tagja csak felsős diák lehet. A következő napon a szerve- zet megalakulását, határozatait az igazgató tudomására hozták, s biztosították az iskolai fegyelem megőrzéséről. A szocialista párttal való kapcsolatuk elmélyítéséért, ügyének támogatásáért március 26-án újabb lépést tettek. Délután hat órakor az iskola udvarán gyülekeztek, majd vörös zászló alatt a Marseillaise-t énekelve a községházára vonultak, hogy felvételüket kérjék a pártba. Ezután megszervezték azokat az előadásokat, amelyek az új világról hoztak híreket. A szabadszervezetben sorra kerültek megbeszélésre A párizsi kom- mün, összehasonlítás a régi és új nevelésről, A szociáldemokrácia, A vörös katona, A kommunizmus és az Ide Hallgassatok című füzet nyomán három előadás. A szabadszervezet munkájában a párt irányítása mellett nagy szerepet kaptak a Nagy- kállóban tartózkodó egyetemisták és Berger József tanár, ki Szatmárnémetiből kétszer is eljött, s egyik alkalommal a tornateremben ismertette a Tanács- köztársaság politikáját és vázolta a diákok feladatát. |í őzben intervenciós csapa- tok támadása miatt súlyos helyzetbe került a Tanács- köztársaság. Nagykállóban is megindult a vörös hadsereg toborzása. A szervezet tagjai is magukévá tették a tanácskormány felhívását, s minden felső osztályból léptek be a pro13. Az urak ott ültek az alispáni irodában. Most nyoma sem volt annak a hangoskodó jókedvnek, amit máskor hallhatott az ember, ha urak ültek együtt. — Mintha halottat virrasztottak volna. A két Dessewffy gróf lógó fejjel bámult maga elé, Buttler báró az asztalterítő rojtjait fonogatta a többiek pedig bodros szivarfüstöket bo- csájtva ki, elrejtették arcukat. Azon szomorkodnak — ha szabad ilyen kifejezést magyar úrral kapcsolatban használni, — hogy a város és a püspök között egyezség jött létre és oda a pénz, amit a megyei urak a demecseri és más hadi üzembe szántak befektetni. —Meg kell kísérelni, amit az imént mondtam! — szólt a csendben Buttler báró. — Mit kell megkísérelni? — kérdezte Dessewffy Dénes gondolatiból felriadva. — ígérni kell bizonyos részt belőle Baliának, hátha akkor ideadja a pénzt — folytatta a báró. — Áh! — legyintett lemondó- lag a gróf. — Bolond az! — szólt bele a főispán. Itt megint elakadt a szó, de az ügyet mégsem lehet lezárni. A pénz annyira fontos valami a megyei urak előtt, hogy megér hosszabb töprengést is. Ha az urak közül valaki tanulmányozta volna a monarchia dir'orr- t most bizonyosan letár hadseregbe, összesen kilencen. De az intervenciós támadást nem tudta a vörös hadsereg elhárítani: április 25-én este elfoglalják Nagy káliót. Az elfoglalt területeken azonnal megszüntették a proletárdiktatúrát, s ez természetesen véget vetett a káliéi diákok szép kezdeményezéseinek is. A z ügyeket „konszolidálták” A fehér terror ide is elért. A szabadszervezet vezetőjét, Friedmann Lajost a nyíregyházi törvényszék 8 hónapra ítélte el, majd az iskolai számonkérés mondott ítéletet: Freidmann Lajost: „vallás és hazaellenes magatartásáért, erőszakos és izgató viselkedéséért a haza összes iskoláiból, Deutsch Miklós, Bolgár Zsigmond VIII. és Freidmann Béla VII. o. tanulókat pedig a proletárdiktatúra alatt tanúsított viselkedésükért a nagykállói áll. főgimnáziumból kizárta. „Még ez sem volt elég! A szabadszervezet munkájáról szóló jelentés azzal indokolja a szervezet létrejöttét, hogy a tanulók jórészt a társadalom alsóbb rétegeiből kerülnek ki”. Javasolja tehát, hogy létjogosultsággal nem bíró falusi gimnáziumokat meg kell szüntetni. Nem rajtuk múlt, hogy a felszabadulás után jogosultságuk révén sorra alakultak a falusi gimnáziumok és szakiskolák. IT nnyit a kállói gimnázium 1919-es tanulóiról. Nem egyedüli eset volt ez akkor az országban, de öntevékeny munkájuk, lelkesedésük példát mutat K. A. könnyebben talál megoldást, de az urak ezt elmulasztották, mert lészen köztük azon elv: „Inkább vagyok úr Szabolcsban, mint miniszter Budapesten!” így aztán teljes a tudatlanság és a járatlanság az ügyes, ravasz fogásokat illetően. No persze azért van kivétel, van akinek hivatalból kötelessége figyelemmel kísérni az ilyesmit. Ez az úr az alispán. — Mostmár, uraim, nincs más hátra, minthogy baleset érje — mondta. — De hol, hiszen ki sem húzza a lábát? — kérdezte a báró. — Hát a vadászaton! — Egy pillanatig csend volt. — Mire gondoltál?? — kérdezte a gróf. — Arra, hogy elsül egy fegyver és . .. A főispán nagyot sóhajtott és megrázta a fejét. Az urak ránéztek. — Mily szomorú, hogy odáig jutott a történelmi osztály egysége, hogy ilyen módszerekhez vagyunk kénytelenek folyamodni, ha egyetértést akarunk egy vármegyében — mondta. Bensőséges ünnepet tartott a Mátészalkai Cipőjavító Ktsz. A Ktsz. vezetősége „A szövetkezet kiváló dolgozója” oklevelet adományozta Kiss István, Nagy László, Tóth Imre és Csák Ferenc szövetkezeti tagoknak. Egyben pénzjutalomban is részesítette őket. A kitüntetettek valamennyien kiváló minőségi mun— Történelmi osztály? — kérdezte a gróf. — Mi köti Bal- Iát a történelmi osztályhoz? Semmi! így aztán ez sül ki belőle .., — Ügy van urak, dehát akkor mit határozunk? — kérdezte a báró. — Elsül egy fegyver ... — Nem jó, annyira közismert már ez, hogy ... — mondta aggodalmasan a főispán. -— Talán valami újabbat kellene kitalálni. Bizony, bizony újabbat, mert amióta megjelentek a Lankas- ter fegyverek, a történelmi osztály mindig ezzel a módszerrel teszi el láb alól az okvetetlen- kedőket. Az igaz, hogy az isten vizsgálóbírója sem tudja kideríteni pontosan, hogy az a fegyver, ami az urak vitájába beleszólt, véletlenül sült-e el, avagy valaki akarattal elsütötte, de mivel a módszer már közismert, blamás is. — Akkor meg azt kell csinálnunk, hogy... — csillant fel az alispán szeme —1 hogy ... hivassuk be ide Kondor fegyvermestert. ígérjünk neki valamit .. . csináljon két olyan töltényt, ami... felrobban ■.. — Ez jó, de hogy kerüljön az a Bállá fegyverébe? — kérdezte a gróf. kát végeznek, s munkafegyelmükkel jó példát mutatnak dolgozó társaiknak. A kitüntetéseket Gaál János, a Ktsz. elnöke adta át. Az ünnepségen a szövetkezet valamennyi dolgozója részt vett és igazi barátsággal, jó hangulatban ünnepelték a megjutalmazot- takat. — Ügy, hogy lőszerrel mi fogjuk ellátni az urakat és Baliának többek közt ezt a két töltényt adjuk. A nap folyamán aztán majdcsak betölti — magyarázta az alispán. — Űjabb teher, lőszert adjunk! — dünyögte a főispán. — Teher, teher, de biztos siker ..Különben, ha valaki tud jobbat ennél, hát tessék, mondja el — sértődött meg Mikecz. — Mindegy, csak megkapjuk a pénzt! — Megéri, csak sikerüljön! — mondogatták az urak. Ezzel aztán az alispán felhatalmazást nyert, hogy a fegyvermesterrel ilyen robbanó töltényeket készíttessen. Még aznap be is hívatta Kondor mestert és elmondta neki a tervet. — Meg tessék bocsájtani, méltóságos uram, de én nem gyilkolok! — mondta a mester. — Hát te nem is, csak majd azok a töltények, amiket megcsinálsz! — Nem uram, én képtelen vagyok rá! Az alispánt lassan elhagyta a türelme. — Hát ide figyelj, azt hiszed, hogyha ártatlannak mondod itt magad, akkor talán többet fogok ígérni? Ezer koronát kapsz, és holnap reggel itt lesznek a töltények, ha pedig nem, akkor még régebbi ügyeket is kikaparhatnak a tyúkok — mondta erélyesen. — Elmehetsz! Kondor mester lassan kiballa- gott az irodából, aztán leballagott a lépcsőn. A legközelebbi korcsma előtt megállt. — Isten látja lelkem, kényszerítve vagyok, no meg az az ezer korona is jól jön! .— motyogta s belépett az ivóba. tFoly tatjuk. Szabó György. Mesteremberek a Sóstóhegy! Virágzó Föld Tsz-ben Meg kell patkolni a lovat? Ráfot kell húzni a kerékre? Meg kell élezni az ekevasat? Ácskapocs kell? Iván Imre bácsi, a sóstóhegyi Virágzó Föld TSZ kovácsa hamar megcsinálja. És jól csinálja! Hiszen jól megtanulta a kovács szakmát. Afféle ezermester Ö. A műhelyben remek munkákat készít. Már 64 éves, de ifjú embermódra az izzó vasra sújt a kalapáccsal és hajlítja, formálja a vasat olyanra, amilyenre szükséges. Jó, ha egy ilyen nagy tsz-ben kéznél van a mesterember! Állandóan van munkája. Rendben tartja a járműveket, a szerszámokat, Munkaegységet kap érte. A tsz. tagjai is hozzá viszik a kovácsmunkákat, s ezeket beírja füzetébe, aztán zárszámadáskor, kinek menynyi értékű munkát végzett, levonják a tagtól. A jóhírű iparosembert a kívülálló gazdák is felkeresik. Nekik pénzért dolgozik, — természetesen a tsz. kasszájára. A múlt hónapban például 40 munkaegységet termelt Iván bácsi. Nagy István a kerékgyártó és bognár szakmában hajt hasznot a tsz-nek. Űj kereket, vályút, hengert, kocsit, hordókat készít, de ért az asztalos szakmához is. Szép ajtót, ablakot és egyéb asztalos munkát tud csinálni. Dicsérik a tsz-tagok az ügyességét és jó munkáját. Varga József és Budai László a házépítés mesterei. A tsz. épületeit tartják jó karban és a tagságnak építenek új házakat. Ez évben is beköltözhet hat új házba hat tsz-család. A mesteremberek végzik az építkezésnél az olyan munkát, amihez feltétlenül szaktudás kell, — segítség pedig mindig van a kezük ügyében. Deák Györgynek, Horváth Istvánnak, Révész Istvánnak, Király Istvánnak, Kiss Ferencnek és Mányik Mihálynak dolgoztak a kőműves szakemberek. S a munkájuk jó, a ház, — amit építettek —, tetszik az. embereknek, ök is munkaegységért dolgoznak. Zárszámadáskor a végzett munkájuk szerint részesednek majd a jövedelemből. O. A. A polgármester úr elszólja magát
