Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-12 / 267. szám
twi WOnPMBBR IS, SZERDA KELETMAGY ARORSZAG Kitüntetettek A szövetkezeti mozgalom megszüli a maga harcedzett, becsületes kádereit s el is: ismeri érdemeiket. Számuk mind több és több s holnap jóval többen lesznek, mint ma. Ezek az emberek a tartóoszlopai a mozgalomnak s megérdemlik a dicséretet, az elismerést. Az Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából négy kitüntetettel nőtt a jó munkájuk után elismertek száma. „Kiváló Földművesszövetkezeti bolgozó" oklevelet és jelvényt kapott Klein Miklós, a nyírmadai földművesszövetkezet üzemágasa. Már 1950- fől a szövetkezet dolgozója. Becsületes munkája után emelkedett mind magasabbra. S előbb mint beosztott, később mint vezető járult hozzá, hogy ma a megye egyik legjobb szövetkezeténél dolgozik. A kitüntetettek közt találjuk Kató Benjámint, az ibrányi szövetkezet igazgatósági elnökét is. Kató elvtárs 1951-ben vállalt először munkát a szövetkezetnél. Hamar kitűnt jó szervező- készségével, tiszta- kezűságével s a következő esztendőben már az igazgatóság élére került. Azóta még gyorsabban gazdagodik, gyarapszik szövetkezetük. Riba Jánosné, a nyírkarászi szövetkezet főkönyvelője szintén nem ma került a szövetkezeti mozgalomba. 1952 óta tevékenyen dolgozik a mozgalom fejlődéséért, megerősödéséért, s kis szövetkezetük esztendőről-esztendőr» mind többre halad. Ribáné méltán megérdemli a kitüntetést, hisz a szövetkezet számvitelének és adminisztrációs munkájának rendbentartásá- val nagyban hozzájárul a szövetkezeti vagyon növekedéséhez — a falu dolgozói előtti megbecsüléshez. Ismét szaporodott a MESZÖV-nél dolgozó kitüntetettek száma is. Mázsári János előadó, aki 1954-ben került a mozgalomba, szintén megkapta a „Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó" okleve'et és jelvényt. Mázsári elvtársat sokan ismerik megyénk szövetkezeti dolgozói közül, különösen a kiskereskedelem puldjai mögött állók. Azonban nemcsak a szigorú ellenőrt és a szakmához értőt látják benne, hanem szíves, baráti tanácsadójukat is. Ezért a tisztakezű alkalmazottak örömmel veszik, ha megfordul üzletükben. Négy űj kitüntetett! Tanúként jó pár dolgos esztendő áll mögöttük. Kívánjuk nekik, legyen erejük ezután is a becsületes helytálláshoz, gazdagítsák tudásukat, hogy még többet adhassanak a köz javára, Varga. A tizenhatodik takarékszövetkezet kezdte meg működését megyénkben Fényeelitkén. A takarékszövetkezet még szeptember hónap végén megalakult száztizenkét taggal, s ma már közel százharminc tagja van. Rcszjegyalapjuk pedig eléri a tizenháromezer forintot. A tagság zöme nagy érdeklődéssel vett részt tegnap a szövetkezet irodahelyiségének felavatásán. Az igazgatóság ígéretet tett az ünnepségen, hogy a szövetkezet betétállományát még e hónap végéig legalább százezer forintra emelik. A takarékszövetkezet megalakításának egyik leglelkesebb szervezője Papp Gábor elvtárs, a helyi földművesszövetkezet igazgatósági elnöke. Jól járt a tiszalöki gépimunka társulás Tiszalökön a „kutya-ugró” dűlőben már az elmúlt esztendőben is több egyéni gazda szántatta fel közösen földjét a gépállomással. Ez év októberében aztán hatan eldöntötték: gépi társulást alakítanak. A kis szövetkezés fő szervezője, Fazekas János földművesszövetkezeti tag négy hold földdel lépett be. Bevonta a társulásba bátyját is öt és fél kát. hold,dal. A szövetkezők földterülete huszonhat kát. hold földre rúg. A gépállomás — a helyi földművesszövetkezet segítségével időben elvégezte a társulás vetőszántását, s ma már a vetés megerősödve várja a téli hótakarót. A társulás tagjai jól jártak, mert több mint háromszáz forint kedvezményhez jutottak a gépi szántásnál — amellett, hogy jó ágyat vetettek az őszi vetésüknek — s így csaknem két és fél hold földjük szántását ingyen végezte el a gépállomás. A társulás ezután is együtt akar maradni, és tavasszal újabb területet szántainak fel a gépállomással. Beszédes számok BEMJUAZÁS SZÖVETKEZETEINK A VÁLASZTÁSOK ELŐTT IRTA: ACZÉL BÉLA, A MÉSZÖV. IGAZGATÓSÁG ELNÖKE K özeledik november tizenhatodika, amikor megyénk dolgozói — köztük a földművesszövetkezetek tagjai és dolgozói' is — az urnák elé járulnak. A választás napja, ünnep mindannyiunk számára. Ünnep azért, mert olyan jeiöi- lekre szavazunk, akik mindeddig becsületesen megálltak a helyüket a szocializmus építésében és meg van rá a biztosíték, hogy a jövőben is helytállnak. Olyan nevek szerepelnek a Hazafias Népfront jelölőlistáján, akiket maguk a dolgozók javasoltak jelölőgyüléseiken, mert bíznak bennük. A földművesszövetkezetek tagsága és dolgozói közül pl. Berencsi Mihály, Czigler Elek és Bódi Sándor került fel a képviselőjelöltek listájára. Még többen vannak a tanácstagoknak jelöltek között. Ezek az emberek — a . többi jelöltekkel együtt — olyanok, akik eddigi munkájukkal már számtalanszor bebizonyították: szívükön viselik a falu életét, problémáit és tevékenyen részt vesznek azok megoldásában. Jelölésükkel és megválasztásukkal hitet teszünk a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes és következetes politikája melletf. Tudatában vagyunk annak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a munkás-paraszt kormány az ellenforradalom leverése után nemcsak megvédte a tizenkét év eredményeit, hanem helyes intézkedéseivel tovább is fejlesztette azokat. Ezek az intézkedések a földművesszövetkezeti mozgalmon belül is éreztetik hatásukat. Az októberi események alatt és után több millió forint értékű anyagi kárt szenvedtek a földművesszövetkezetek. Azonban a múlt esztendő közepétől mindjobban kezdett megszilárdulni a szövetkezeti vagyonvédelem, s javult a gazdálkodás. 1958. évben pedig tovább erősödtek,. izmosodtak a szövetkezetek. Például a har- mádik negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva — bár csökkent a szövetkezetek összforgalma — az ésszerű, körültekintő gazdálkodással mégis mintegy egymillióhétszázezer, forinttal magasabb tiszta jövedelmet értek el. Jelentősen javult a szövetkezetek politikai és kulturális tévé-, kenysége is. Ma már bátran elmondhatjuk: valóban együtt élnek a falu dolgozóival, ismerik azok örömeit, gondjait és bajait, segítséget adnak azok megoldásához. Megyénk szövetkezeti tagjai, választott vezetői és dolgozói már eddig is kivették részüket a választási munkából. Segítettek a jelölőgyűlések előkészítésében, a kisgyülések szervezésében, s számos helyen — Vásárosnaményban, Nyir- csaholyban — a kirakatokban ismertetik községük — ezenfelül földművesszövetkezetük — rohamos fejlődését. A választás tiszteletére versenyt indítottak a gazdaságosságért, a takarékosságért, a jobb és választékosabb áruellátásért, de nem feledkeznek meg a választási munkák során a falu szocialista átszervezésével kapcsolatos teendőkről sem. Bizonyítja ezt az> hogy a választás eddigi időszakában huszonkilenc szakcsoportot, társulást szerveztek csaknem hétszáz taggal. A társulásokba szövetkezők földterülete pedig eléri a kettő és félezer katasztrális holdat. Többek között kettőszázharminc nagyecsedi termelő vízgazdálkodási, tizenhárom tiszaadonyí asszony baromfitenyésztési, huszonhét nagykállói gazda két géphasználati, tíz ófehértói egyéni termelő cslllagíurtterme- lesi társulást, valamint tizenöt tiszaberceli egyéni gazda gyümölcstermelési szakcsoportot alakított. A szövetkezetek törődnek a termelési szerződések megkötésével is. A szövetkezetek tagjai, vezetői és dolgozói ismerik az 1946 óta elért szövetkezeti eredményeket. Tudják, hogy a szövetkezetek néhány kiló termény és pár forint összeadásából születtek meg a szövetkezni akaró falusi dolgozók kezdemé- nyezései által, — a Magyar Kommunista Párt segítségével. Számos faluban kezdetben a házaknál mérték szét az összegyűjtött termékekért és pénzért kapott iparcikkeket. Viszont ma már több, mint ezer — zömében korszerű •— kis és nagy üzlet milliós árukészletében válogathatnak a vásárlók. A szórakozni kívánó falusi dolgozóiinak sem kell már minden községben „a pultot támogatniok”, mert évről-évro gyarapodnak a székekkel, terített asztalokkal berendezett tágas Italboltok. Sőt már huszonkét vendéglő-étteremben és huszonhat cukrászdában is betérhetnek, melyek száma tovább nő. A földművesszövetkezetek a kezdeti időkben a falu éle tében jelentős politikai és gazdasági tényezőként jöttek létre. Ezt a funkciójukat a dolgozó parasztok tömörítésében, ezen keresztül a termelés szervezésében, az áruellátásban, a földbirtokok felosztása során a fel nem osztható vagyontárgyak megvédésében és hasznosításában végezték. A későbbiek so- íán a helytelen politika miatt mindinkább kezdett egyoldalúvá válni a munkájuk. Főleg a kereskedelemmel törődtek, s elhanyagolták a termelés szervezését. Ezt számolta fel — az S™7al0m UÍá,n ~ pártunk hcl3'“ politikája nyomán a bZOVOSZ. negyedik kongresszusa. A kongresszus feladatul tűzte ki a szövetkezetek szamára az egyszerű termelési társulások szervezeset, a termelési szerződéskötéseket, a géniml?krn SZen:ezeSGt ** mé« más- olyan feladatokat, amelyek megoldása elősegíti partunk agrártéziseinek végrehajtását. . Azonban az újszerű feladatok megvalósítása mellett nem anya^oljak el a kereskedelmi munkát sem, amit bizonyít az h-gy az ellenforradalom idején és utána — „a vásárlási láz” jelen kezesekor - fáradságot nem ismerve gondoskodtak az hozNapjainkban" i“ ho2fjárultak a helyzet konszolidalasá- noz. .Napjainkban is a rohamosan növekvő igények kiélési tesere törekszenek - a lehetőségek szemeiét? tartásává! g A földművesszövetkezetek tagjai, választott vezetői és dolgozói tudatáoan vannak annak, hogy eredményeiket a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikájának köszönhetik. Bíznak a pártban és a kormányban, s bátran hitet tesznek e politika mellett november 16-án. a tMffitro EGYSEGEM
