Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-11 / 266. szám

Vlláf prmletártoi cgy«>dijet«fc XV. ÉVFOLYAM, 366. SZÄM Ára 50 fillér 1958. NOVEMBER 11, KEDD ^□□□□□□□□□□□□□□□□□maDOmnrnrrTnrrinnnnrrinrYin A SZÖVETKEZETEK PATRONÁLÁSÁRÓL A munkásosztály látja és úgy jó, ha a dolgozó parasztság is tudja: a mezőgazdasági termel vény ékből árubőséget hama­rább tudunk biztosítani nagyüzemi gazdálkodás útján. Ezért is tekintjük fontos feladatnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását. A munkásosztályé a vezető szerep, annak itt is meg kell mutatkoznia. Okosabban és hatásosabban kell segítenie szö­vetségesét, a dolgozó parasztságot, hogy minél nagyobb számban győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás helyes­ségéről és előnyéről, s lépjenek be a termelőszövetkezetekbe. Akik pedig már közösen gazdálkodnak, azok minél jobb eredményt érjenek el. Elő kell segítenie, hogy a dolgozó parasztság a nagyüzemben való foglalkoztatottságon keresz­tül egyre inkább hasonlóvá váljon a munkásosztályhoz. Ennek a segítségadásnak két fontos területe van. Az egyik: hatni a dolgozó parasztság gondolkodására. Hogyan? Felvilágosító munkával, a pártnak és a kor­mánynak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló határozatai ismertetésével és népszerűsítésével. Nem közömbös, hogy a felvilágosító munkát olyan jól képzett dolgozók végezzék, akik szívügyüknek tekintik a dolgozó parasztság jövőjét, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének meggyorsítását. Fontos tehát, hogy az üzemi pártszervezetek olyan dolgozókat bízzanak meg ezzel a mun­kával, akik szívesen vállalják az áldozatot és képesek a feladatokat jól elvégezni. A szakszervezetek is sokat tehetnek azért, hogy az egész munkásosztály érezze a felelősséget az ügy előrehaladásáért. Segíthetnek például a vállalati dolgozók körében kifejtett felvilágosító munkával, a párt- és kormányhatározatok nép­szerűsítésével, Hiszen nem mindegy az, hogy a munkások milyen • felkészültséggel beszélnek a parasztságnak a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről és fontosságáról. Az okos be­széd, a találó érvelés jó irányban hat a dolgozó parasztok gondolkodására, aminek következtében egyre többen és hamarabb határozzák el magukat arra, hogy tsz-be lépje­nek, vagy új tsz-t alakítsanak. A másik terület, ahol segíteni tudnak a munkások, a tsz. patronáló munka. E téren vannak tapasztalataink az elmúlt évekről. A vállalatok számos tsz-nek anyagi- és erkölcsi segítséget nyújtottak, ami hozzájárult egyes tesz-ekben a megszilárdu­láshoz, a jövedelem növekedéséhez. Több vállalat most is folytatja a patronálást, amit a tsz-ben dolgozó parasztok jö­vője iránti felelősség és a már kialakult jó barátság diktál. A Manda-bokori Szabadság TSZ tagjai és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói között meleg, baráti kapcsolat alakult ki. Kölcsönösek lettek a látogatások és vendégségek. Nagy örömöt okozott a tsz-nek például az, amikor a vállalat dolgozói elkészítették a tsz. gáterét és a géppel való bánáshoz szakmai tanácsokat adtak. Ugyanígy jó kapcsolat alakult ki az Építő- és Szerelő Vállalat és a rozsréti Búzakalász TSZ között. Az építőmunkások segíte­nek a tsz. istállóját felépíteni, segítenek szakmai tanácsadás­sal, ami a tsz-nek nyolc-tízezer forint megtakarítását jelenti. Kovacsics elvtárs, a vállalat párttitkára nyilvános pártnapot tartott a tsz-ben. A 3004-es kormányrendeletről, valamint a tsz. tagságát érdeklő kérdésekről beszélt. Arra kérték, hogy máskor is menjen el hozzájuk beszélgetni. A Malomipari Vállalat a buji tsz-nek segített rendbehozni a szerszámokat, és szakmunkásokat küldött a gépjavításhoz, járműveket a betakarításhoz. Az Alkaloida Vegyészeti Gyárban tizennégy tagú tsz-patronáló, tanácsadó brigád alakult, mely segíti a tiszavasvári Munka TSZt. A patronáló munka azonban nem mindenütt volt kielé­gítő. Nem sikerült a jó kapcsolatot kialakítani minden pat­ronáló vállalt és tsz. között. Ez az oka annak, hogy több vállalat elhanyagolta ezt az önként vállalt kötelezettségét. A patronálás, a jó kapcsolat kialakítása kölcsönös érdeke a két osztálynak. Használjuk fel hát mindazt, ami jó volt a patronálásban. Nem arról van szó, hogy vegyük ki a tsz-ben dolgozó paraszt kezéből a szerszámot, — főleg az olyan szer­számot, aminek kezeléséhez ő jobban ért, — és dolgozzunk helyettük, hanem arról, hogy nyújtsunk nekik több segítsé­get a szakmai, ismeretek terén, a munka jó megszervezésé­ben, a gépesítés terén, a nagyüzemi termelési módszerek alkalmazásánál, a szervezeti élet kialakításában, a könyve­lésben, vagyonvédelemben, a kulturális munka, a sport és az egészségügy terén stb. Különösen várják a patronálást az újonnan alakult tsz-ek, de a régiek is. Nagyon aktuálissá vált már az, hogy az SZMT elnöksége hívja össze tapasztalatcserére a patronáló vállalatok dolgozóit és a tsz-vezetőket, akik elmondanák, milyen patroná;ásra, milyen segítségre számítanak. Ez az értekezlet a jó tapaszta­latokat kicserélve és összegyűjtve fellendíthetné és bizonyára hatásosabbá tenné a tsz. patronálást. Űj iskola kotajban kéUanterme.s iskolát adtak át a napokban. As építke­zés költségeinek több mint felét a község dolgozói vállalták ma­gukra. Mintegy százötvenezer fo­nni értékű társadalmi munkát fordítottak az iskola építésére. Vidám élet Tiszateleken Üjra eljött az Idő, amikor a mezőgazdasági munka csökkené­sével faluhelyen több idő jut a szórakozásra. A tiszateleki kul- túrházban is újra megkezdtük a munkát — írja Balogh Lászlóné kultúrház igazgató, Színdara­bokat, táncokat tanulnak jelen­leg, s rövidesen új zenekart is alakítanak. Amint a levélből ki­derült, a zenekarátalakítás gon­dolatát egy nagyszerű ünnepi est sugallta, ugyanis november 6-án elbúcsúztatták a hadseregbe in­duló fiatalokat, A mulatság köze­pette saját maguk adták a zenét a falubeliek, s kiderült, hogy igen sokan értenek a hangszerek­hez. Többször tartanak persze is­meretterjesztő előadásokat is, — most mezőgazdasági tárgyú tan­folyam indul. Hetenként ketszer filmelőadás van. Megkezdték a jövő évi kultúrversenyekre való felkészülésüket. Ma már a legeldugottabb faluban is megjelenik a tüdő­szűrő vöröskereszles autó, ahol megvizsgálják a falu lakos­ságát. Mint a képen is látható, egymásután mennek vizsgá­latra a falu dolgozói. II múlt héten 146 taggal erősödtek a termelőszövetkezetek 3 új szakcsoport alakult November első hetében 115 család. 146 tagjának felvételét fogadták el a termelöszövetkexeti közgyűléseken. A 115 család 158 hold földdel gyarapította a szövetkezetek szántóterületét. Legtöbben a fehérgyarmati járásban választották a szövetke­zeti utat, csupán a jánkma.jtisi Petőfi TSZ-be 15 tagot vettek fel. A mátészalkai járásban is voltak. s«ép eredmények. A sza- mosszegi Dózsa TSZ-be 8 család 9 tagja nyert felvételt. A esen- geri Lenin TSZ-be 5 új tagot vettek fel. A földművesszövetkezetek kebelében három új szakcsoport alakult a múlt héten. Tiszalökön és Tiszakanyáron burgonyatermelésre társultak a gazdák. Barabáson pedig 20 ifjú 20 holdon szőlötermelési szak­csoportot alakított. Két helyen. Nyírpazonyban és Nagyecseden alakult elókésaítő bizottság új szakcsoportok szervezésére. Sándor József, az MSZMP. 1CB. tagja Mátészalkán tartott járási nagyaktíva-órtekezlotet Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, november 10-én, tegnap Mátészalkára látogatott el, ahol a járás vezetői fogadták. A délelőtti órákban a helyi Zalka Máté kultúrházban rendeztek ki­bővített járási nagyaktíva érte­kezletet, amelyen mintegy 650- en vettek részt. Ott voltak a Ha­zafias Népfront bizottságainál? vezetői és értelmiségi dolgozók is szépszámmal. A járási nagyakti- va értekezletet Kovács Sándor a járási pártbizottság titkára nyi­totta meg. majd Sándor József elvtárs tartott előadást az általá­nos politikai kérdésekről. Nagy érdeklődéssel fogadott beszéde után kultúrműsor következett. AAAAAAAMAAAáAAáMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa a aaaaaaAA A laskodi választói nagygyűlésen November 9-én délután két órai kezdettel nagyszámú ér­deklődő részvételével került sor a laskodi kultúrteremben a vá­lasztói nagygyűlésre. Ebben a kis községben a nem minden­napi esemény jelentősegét csak fokozta az a körülmény, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának megünneplésével fonódott ösz- sze. A helyi pártszervezet, a ta­nács és a HNF — karöltve a pedagógusokkal, és a Vöröske­reszt helyi szervezetének veze­tőivel, jól összeválogatott ün­nepi műsorról gondoskodott: általános iskolai tanulók, úttö­rők népünk megváltozott éle­tére vonatkozó szavalatokat, énekszámokat, monológokat ad­tak elő s közben került sor a HNF megyei kiküldöttjének elő­adására, akit virágcsokrokkal köszöntöttek. — A baktalórántházi járás­nak ez a kis községe — mondta többek közt az előadó — a múltban 7 földbirtokos uralma alatt nyögött, akiknek a kezé­ben volt a község határának 84 százaléka. Ok sajátították ki a 12 tagú helyi képviselőtestület­ben is a falu életének irányítá­sát: Jármy Lajos földbirtokos, főbíró, dr. Angyalosi László fő­jegyző, Jármy Elek földbirto­kos, Jármy Béla földbirtokos, Roklicz Béla földbirtokos, Ruttkay Elemér földbirtokos, Febermán , József földbirto­kos szava volt a döntő 1 kis­iparos és 4 dolgozó paraszt sza­vával szemben. A felszabadu­lás, amelynek ténye a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom eszméjéből következett be a magyar nép életében, örökre véget vetett a laskodiak cse­lédéletének, akik szám szerint legnagyobb rétégét alkották a falunak, mégsem képviselhette addig az ö érdeküket sehol sen­ki. 1945-ben 155 cseléd, napszá­mos és 40 törpebirtokos pa­raszt kapott 1.870 hold földet (Laskod lakóinak 84 százaléka), s azóta rohamléptekkel fejlő­dött a falu. Megszabadultak a kizsákmányolóktól s önállóan intézik saját sorsukat tanács­tagjaik és országgyűlési képvi­selőik útján. Ma 29 tanácstag közül 10 földhözjuttatott ko- zépparaszt és tsz-tag, 10 kispa- raszt, 5 állami gazdasági mun­kás és 4 alkalmazott. Ilyen mó­don nem csoda, ha a népi ál­lam támogatásával és a helyi összefogással olyan létesítmé­nyek szolgálják ma már a nép javát, mint az, új 3 tantermes iskola, az orvosi rendelő, két új fúrottkút, az átépített kultur- ház, a villanyhálózat stb. Az újabb további fejlődést, meg szebb perspektívát jelentik, amelyek mind azt tükrözik, hogy népünk szabadon alkot­hatja meg saját jövőjét és jó­létét. Azelőtt Laskodon csak 70 embernek volt szavazati joga, ma 810 dolgozó szólhat bele a, közügyek alakulásába öntudatod san és eredményesen. — Itt a gyűlés előtt — mondta befejezésül az elő­adó, — arról beszélgettek az emberek hogy november 16-án az elsők közt szavaznak le a faluban és a megnyilatkozások szerint a HNF jelöltjeit vá­lasztják meg egyhangúlag. Ez Laskod népéhez méltó ígéret s a választás napján majd eldől, hogy sikerül-e a választás ered. menyét az elsők közt jelenteni a járáshoz. Mert köztudomású, hogy nemcsak Laskod, hanem Magy, Rohod és szinte majd­nem minden község erre törek­szik. A jól sikerült nagygyűlés végén az .Internacionalé elenek- lésc után a HNF-bizoltság helyi elnöke ingyen m'.zielőadásra hívta meg a jelenlévő 200 főnyi dolgozót, aminek mindannyian! szívesen tettek eleget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom