Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-09 / 265. szám
I KKLtTMAG VAROKSZAG 1958 NOVEMBER 9, VASÄRNAT HIREi< 1958. november 9, vasárnap, Tivadar pxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxjccnccocxxxxxxxxxxx Csendélet a Bizományi áruház előtt Ügy háromnegyed kilenc körül -hatalmas tömeg szorongott a Bizományi Aruház bejárata előtt. Piaci, kosarak, szatyrok segítségével folyt a helyezkedés. Mikor aztán kinyitott az üzlet, akkor kezdődött el az igazi haddelhadd. Az . alkalmazott, aki engedte be a pácienseket, hiába .próbálta türelemre inteni az embereket. Jutalma az lett, hogy egy hatalmas kosárral majd leverték a lábáról. S, hogy az üzlet kirakatai hogyan maradtak épségben, az örök rejtély. Lapunk „Aprószemű Bors” című rovatában már egyszer írtunk erről az áldatlan állapotról, s nehéz elhinni, hogy nincs megoldás. Az illetékesek — úgy látszik — addig nem hajlandók megoldani ezt a kérdést, míg a saját kárukon nem tanulnak. KETTÉSZAKADT A JÉGTÁBLÁI Grönlandtól 600 mérföldnyire, amelyen a nemzetközi geofizikai év keretében kutatásokat végző egyik amerikai úszó-kutatóállomás működött. A 21 főnyi személyzet ezer lábnyi jégtáblán maradt, míg a tudományos felszerelés másfél mérföldnyire sodródott tőlük. Péntek délben sikerült a sarkkutatókat megmenteni; . ' A KRSVARDAI fiatalok ÖSSZEFOGÁSA A Msvárdai Vulkán Vasöntöde KISZ-szervezete és a kisvárdai Bessenyei - gimnázium diákjai megállapodtak abban, hogy a Vulkánban dolgozó fiatalok társadalmi munkában készítenek az iskolának a politechnikai oktatáshoz szükséges szerszámokat, s ezért a diákok az üzem részére társadalmi munkát végeznek. — Közös kuitúrrend.ezvényeket is tervbe vettek. AZ MI—6 TÍPUSÚ ÚJ SZOVJET HELIKOPTER.. . i.. amelyet M. L. Mii repülő- konsrtuktőr tervezett, a világ legnagyobb helikoptere. Teljesítménye kétszeresen túlszárnyalja az S—56 típusú legnagyobb amerikai helikopterét, 70—80 utast, gépkocsikat, traktorokat szállít. MEGYEI TANÁCSTAGOK FOGADÖÖRÄI A Megyei Tanács tagjainak fogadóórái: 1958. november 12-én, szerdán, 10—12 óráig Gulyás Emilné vb. elnökhelyettes, 1958. november 15-én (szombaton) 10— 12 óráig Kollonay Béla vb. elnökhelyettes tart fogadóórát a Megyei Tanácsnál. ★ SZILVESZTERI TÁRGYSORSJÁTÉK Mint minden évben, az idén is megrendezik a pedagógusok szilveszteri tárgysorsjátékukat. Hogy 1 miért érdemes ebben részt venni, I arról nem tájékozódtak még 1 eléggé az olvasók. Érdemes bekapcsolódni, mert amellett, hogy a jövő generációt nevelő pedagógusok jóléti intézményének támogatásáról van szó az egyénnek is használ. Hiszen egy darab 4 forintos sorsjeggyel 150 ezer forint értékű családi házat nyerhet a szerencsés, melyet a kívánt helyen építik fel. Egyébként szobabútor, Pannónia és Panni motorkerékpár, rádió, mosógép és sok más hasznos dolog is szerepel a nyerménytárgyak között. A sorsjegyeket be lehet szerezni bármely iskola szakszervezeti megbízottjánál. ★ A CSONTTÖRÉS C.ISZERÜ GYÓGYÍTÁSA Dr. M. Manderionó a Philadelphia! Hahnemann főiskola professzora bejelentette, hogy állatokon és embereken végzett kísérleti tanúsága szerint poliure- tán műanyag alapanyagából olyan ragasztó készíthető, amely 48 órán belül gyógyítja a csonttöréseket. A műanyagot egy gyorsítóval habosítják, s a habot a törött helyre injekciózzák. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY Értesítjük a lakosságot, hogy 1958. november 11-én, kedden reggel 7 órakor áram alá helyezzük a Borbánya—Nagy- kállói műúttól Csázárszállás felé a román gázcsővezeték távbeszélővezetékével párhuzamosan haladó új létesítményű 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékszakaszt. A nagyfeszültségű vezeték keletnyugati irányban húzódik a borbányai település déli irányú oldalán. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a bekapcsolt nagyfeszültségű vezeték és szerelvényeinek érintése halálos. Tiszántúli Áramszolgáltató V. Nyíregyházi Üzemvezetősége. Észre sem vesszük.•• A llunk a Dózsa György utca szélén, néhány méterre a modern Béke- háztól. Köröttünk téglahalmaz, ismert építkezés előtti összevisszaság. Állunk, és ismerősöm szól: — Ez az látod, meg mindig pang a dolog. Semmit sem csinál a kivitelező... Hosszan végig sajnálkozik a téglahalmazon. Különös. Legalább is nekem, aki jól ismerem ezt a sajnál- kozót. Nemrég minden találkozásnál árról búslakodott, hogy ő bizonyisten nem érti, miért tűrik ott a bokáig érő sarat az Irodaház környékén. Olyan nagy dolog lenne egy nadrág- szíjnyi járda...? S milyen furcsa a véletlen: ismerősöm észre sem veszi, hogy a járda építése éppen most fejeződik be. Pillantása elvész a téglacsomók tövében... —O— (PILLANATKÉPEK) A nyugdíjas bácsi ma is kitipegett a térre. Megállt a szobornál, tekintete végig siklott a padokon, a park virágain. Botjára támaszko- , dott, másik kezét posztókabátja mély zsebébe dugta. Hiába, itt az ősz, jót tesz a meleg zseb. Hideg a pad, nem lehet most is egy kis diskurzusra leülni. Mint a nyári délutánokon. És a nyugdíjas bácsi indul is. Sűrű biccentéssel halad, aztán botja itt is, ott is benyújtja nyakát a fűre. Papírdarabok, zsíros újságlapok fűződnek rá, s a bácsi a kék ládánál letisztítja botját. Megfordul, és eléqe- deten pillant vissza az útszegélyre. Kevesen látták. Igaz is, nem történt semmi... —O— L sik, hideg csep- pekben hull az eső. Kopognak a hivatal ajtaján. A mindig bájos női hang most kicsit álmosan bájos. (Azért bájos!) Már mondja is, hogy tessék. Nehéz léptű ember nyit be, panasszal ti- pég-topog a kicsit ko- > pott, de azért tisztán tartott szőnyegen. A panaszfelvevő hölgy még a szokottnál is kedvesebb, majd mintha .kettétörnék nyájasságót, majdcsak kifelé invitál. A nehézléptü mostmár hadar, a hölgy állva verklizi, hogy jó, jó, míg végül újra csukódik az ajtó. Kívül: a nehézléptű orra alatt mormol nem éppen kellemes szavakat és dühében belerúg az ajtó előtti gyékény lábtörlőbe. Belül: a nő áll feldúlt tekintettel a szőnyeg jókora sárfoltjai előtt... Észrevételünk: a lábtörlőket egyenlőre még Nyíregyházán is lábtörlés céljára szokták használni. U. i.: (Különösen ősszel.) , (angyali Nyíregyháza pesti szemmel, Budapest — nyíregyházi szemmel Kávéillat és süteményhadsereg Hangzatos feliratok, szí-' nes transzparensek dicsekszik el, hogy Nyíregyházán is jubilál a vendéglátóipar. Tíz esztendeje annak, hogy állami kézbe kerültek az éttermek, a kisvendéglők, a cukrászdák. A jubileum tiszteletére valóságos torta-csodák * sorakoztak fel a vendéglátó ipar cukrászkiállításán, vacsoraversenyek „illatos”’ programja csalogatja a vendéget, fehérkabátos, „han- gedlis” pincérek ügyességi futóversenye ígér látványos szórakozást. Szép és érdekes ez a jubileumi program. És a vendég, aki egy kicsit megilletődöt- ten ül le a fehér abrosszal terített asztalhoz az étterem, vagy a „presszó” ünnepélyes hangulatában, vajon szán-e egy aprócska elismerő pillantást a felszolgálónak, a kávéfőző lánynak, vagy a pénztárosnőnek7 Mert tulajdonképpen ők a jubileum ünnepelt je i. Ök a vendéglátó ipar: a szakácsnő, a konyhalány, a presszósnő, a pincér, a fagylalt és a torták mestere, az egyszerű csapos, a felíró, az üzletvezető és a kis piikolófiú. A jubileumi transzparensek, a termelési grafikonok színes táblái mellett most is szerényen húzódnak meg kis képeik néhány kirakat tablóin. És a Nagy Vendég — jártában- keltében — megáll a képek előtt egy pillanatra: „Nini, ez egy ismerős pincér! Ez meg, ejnye, hogy is hívják csak? Nem jut eszembe a neve, pedig de sok duplát főzött már nekem...'’ És meglepetten veszi észre, hogy a kis képek alatt meghúzódó nevek mellé odapingálta a tabló készítője: „A belkereskedelem kiváló dolgozója”, „A vendéglátóipar kiváló dolgozója”. A fénylő szalagos csillagocskák pedig ott ragyognak a képen a pincér, a csapos, a szakácsnő, a kávéfőző blúzán, kabáthajtókáján. „Lám, lám — mondja magában a Nagy Vendég a kitüntetettek tablói láttán — hiszen ez így van jól.” És ünnepélyesen megfogadja magában, hogy nem lesz ingerült és nem sértegeti többet durva jelzőkkel némi apró kis hibákért a szavait mosolyogva hallgató szerény, csendes pincért, nem fog a kákán is csomot keresni a cukrászdában, hiszen ... ;.. hiszen mindent megtesznek őérte, a Nagy Vendégért. « Es most, mint a filmen, mozdul a kirakati tabló egyik képe a „kiváló dolgozó” felirat fölött. Pörkölt kávé kellemes illata csapja meg az orrod, a csillogó üveglapok mögött egész süteményhadsereg sorakozik. Csillog a presszógép nikkelje és apró, illatos felhőcskék úszkálnak a légben. A tablókép eleven „mása” ott' mosolyog a népszerű „betérő’’ cukrászda, a belvárosi „Sport” , kiszolgáló asztala mögött. Egyszerű, kék köpenyben, amilyen egyszerű szerény és ^kedves ő, maga. Bemutatkozás. Rósenthal Miklós, a „Sport” cukrászda üzletvezetője. Néhány szó „hivatalból”, számadatok. 75—80 ezer a havi terv. 15 százalékkal túlteljesítik. A forgalom felét a saját kéé szítmény hozza: sütemény, fagylalt (a szezonjában) és kávé. A többi ital. Feketéből? Napi négyszáz szimpla. És most „magánjellegű” kérdések. Hogy mióta van a vendéglátó iparban? Nyolc éve? Azelőtt? Soffőr volt. Furcsa. Hogy jön össze a kormánykerék a vendéglátóipari 1 „kiváló dolgozó” kitüntetéssel? Hát... Itt nem az út döccenői- re, a kanyarokra, a tilalmi táblákra kell ügyelni. Dehát a vendég kívánságainak teljesítése legalább olyan figyelmet, körültekintést kíván ... Először csapos volt a Hlavati-féle kocsmában. Aztán pénztáros lett, majd felíró. Később ellenőr. Es mcstmár három éve üzletvezető. A „ranglétrán” munkája érdemei szerint haladt fölfelé. A kitüntetés és a vele járó kétheti fizetésnek megfelelő pénzjutalom? örül neki. De a legnagyobb elismerés mégiscsak az, ha a különszcba függönyajtaja mögötti kis asztaloknál mindig van vendég, a púidnál egymásnak adják át a helyet, szaporán nyílik az ajtó' és szaporán pipál a presszógép . . . ... A presszógép — megállás nélkül „üzeméi'. Mögötte mindig nevető szemű arcot szőke hajkorona övez. „Bözsike, három duplát”, „Bözsike, legyen szíves a hozzávaló konyakot is.” Bözsike, Bözsike, Bözsike ..: nagyon kevesen vannak Nyíregyházán, akik ismerik családi nevét is. Pedig a cukrászdába betérő embereknek hány éve jóismerőse már! Éve? Majdnem két évtizede! Az aranyszőke feje 1941 óta nyugtázza kedves biccentéssel a rendelést. Egykor Bácsik József cukrászdájában szolgált a szó szorosabb értelmében. Ma is szolgál, csakhogy ennek a szolgálatnak mostmár egészen más értelme van. Ez a mostani szolgálat a vendégek szolgálata. És a jutalma a megbecsülés jeleként egy kis ezüst csillagocs- ■ ka, egy fénykép a kirakat tablóján, amely alatt ott szerénykedik a felirat: Nagy Erzsébet kiváló dolgozó. És Bözsike — Bözsike maradt 17 éven át. Leány. A fiatalságát főzte bele a rúpia feketék ezreibe, a fiatalsága röppent el a milliónyi tortaszelet és a fagylaltkúp erdőiben. Az idő'elszállt'és a Nagy Vendég szolgálata már megkísérelte, hogy ezüst hajszálakat lopjon az aranyszín hajkoszorúba. És most — milyen megható is! — Bözsike nem sokáig lesz már Nagy Erzsébet... Dehát mit is pletykálunk itt’ Ha egy r.apig hiányzik majd a presszógép mögül, iszunk valamit az egészségére. Az egészségükre... íme kettő a „fogaskerekek” közül. Nem. dehogyis „fogaskerekek” ck. Emberek, akiknek nemcsak szakmaja; de mindene a vendég szolgálata. És. akik megérdemlik az ünneplést. De máskor is az őszinte megbecsülést és tiszteletet. Hámori. kokat, az első gorombaságot —* de hiába. A villamos csörrentve indul és senkinek nem emlegeti kedves rokonait, inkább csendesen, szerényen, vagy tréfálkozva összébb szorulnak, hogy mindenkinek helye legyen. A pesti már nem olyan fölényes, szégyenkezve hallgat. Egyszercsak megáll a villamos. Áll, áll... Mi az, mi történt?... Szusszantva, fújtatva jön a kisvonat. A kanyarban akkorát füttyent, hogy szinte beszakad az ember dobhártyája. A pesti ember csak ámul. Mi a szösz, vonat a városban? Ez is csak vidéken fordulhat elől— — s máris olyan fölényes, mint az imént volt. Aztán a tanácsnál leszáll. Nézelődik a téren, megbámulja a „kétcsövű"-t, s kis kérdezőskö- dés után magabiztos lépésekkel indul a „Kossuth“ szálló felé. A Nyugatiból tódul az utazó- közönség. A nyíregyházi polgár sodródik az árral a kijárat felé. Nehéz bőröndje a kezét, türelmetlen kíváncsisága pedig< az oldalát húzza. Végre kiért! Hatalmasat szippant a „jó“ pesti levegőből, s csak ezután néz körül. A Nyugati előtt valóságos emberboly hömpölyög. Csikorognak a villamosok, autók suhannak. . — Mi az, .nem lát a szemétől?— gázolja le egy méltatlankodó bőrkabátos benszülött. s már rohan is tovább. S a nyíregyházi ember <t rengetegbe veti magát. A villamoson valaki oldalba könyökli, szidja, csepüli. — Mit bámészkodik? Más is fel akar szállni! A nyíregyházi ember sértődötten húzódik beljebb. Ez pedig így megy két napig.... Aztán, amikor leszáll a nyíregyházi állomáson, jó mélyet szippant az ismerős levegőből. A villamos lépcsőjén könyökével iitat tör magának, s ' a Pestet járt ember fölényével nézi az ismerős utasokat. Egy kicsit idegen — s mégis olyan' kedves lett ez a világ... GYŐRI ILLÉS GYÖRGY.’ Amikor befut a pesti gyors, s a pesti ember áz állomás élött a villamosra vár, lopva körülnéz a „vidéki“ világban. Itt is nagy a sürgés-forgás, de ez csak néhány ,,vidéki“... A villamos nevetségesen keskeny, a pesti, a pesti villamo- sozók fölényével kapaszkodik felfelé. De mi ez? Itt is olyan a tumultus, akár a hatoson. S a pesti ember várja az első szit
