Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-09 / 265. szám
2 KELETMAGYARORSZÁG 1953 NOVEMBER 9, VASÄRNAP Aki másokért fáradozik... Á Csillag és Rózsa Utca lakói másodszor is városi tanácstagnak jelölték Takács Józsefnét, az Ingatlan- kezelő Vállalat dolgozóját, három gyermek édesanyját. Takács József né egy kissé csodálkozott a jelölő gyűlésen, amikor látta, tapasztalta, hogy egyhangúlag őt tartják a körzet választói méltónak erre a megtiszteltetésre. Csodálkozott, mert — amint mondta — ő nem vitt véghez valami nagy hőstetteket. Ő csak egyszerű asszony, a hétköznapok embere. Takács Józsefnére jellemző ez a szerénység és az, hogy érző szíve van, hogy meghallgat minden panaszt, hogy lelkiismeretesen igyekszik segíteni a legapróbb ügyekben is. és hogy bíznak benne a körzet dolgozói. Mindenkihez van egy kedves szava, vigasztaló mosolya, de van ennél több is: másokért, a közért való önzetlen fáradozásai, tettei, amelyekről nem szeret beszélni. Nagy teltek azok? Nem mondható, hogy országos jelentőségű dolgokat visz véghez, de mégis nagy tettek, jelentős dolgok azok, amikért ő kilincselni indul hivatalról hivatalra, ha úgy hozza az élet, azoknak az embereknek az élete, akik közt él: a Rózsa és Csillag utcabeliek élete. Nem jelentős dolog az, hogy a Csillag utcában járdát építettek, nem jó dolog az, hogy az öreg, gyámolító nélküli Csertő-házaspárt szociális juttatáshoz segítette, vagy az, hogy két mostoha viszonyok közt élő gyermeket gyermekotthonba felvétett és hasonlók? Bizcny, az egyes emberekre nézve nagy dolog az ilyesmi és jelentős segítség. S mindezt Takácsné természetesnek veszi, még csak köszönetét sem vár értük. Ezért szeretik és ragaszkodnak hozzá választói, ezért tisztelik meg mindnyájuk képviseletével a városi tanácsban. Tudják, hogy Takácsné kezében jó helyen van a körzet ügye. És ez méltó köszönet eddigi jó munkájáért és kitüntető bizalom a jövő reményében. A munka diadala Nylrbogdányban „1958. évi tervünk teljesítésében lemaradást okozott az, hogy a Budapesti Kőolajipari Gépgyár késett a vazelinüzemi szerelésekkel és a vazelingyártási kísérletek sem folytak kellő sikerrel. A háromhavi termeléskiesés behozását megbeszéltük a dolgozókkal. Munkafelajánlásokat lettek november 7 tiszteletére. Vállalták, hogy egy hónap alatt kéthavi tervet teljesítenek és az év végére behozzák a' nagy lemaradást. A munkaversenyben rekord eredmények születtek a vállalatnál. A felajánlásokat valóra váltották minden üzemrészben. Legszebb sikert a vaselin-üzemi munkások értek el: októberben a vaselingyártási tervet 287 százalékra teljesítették. 74.523 forint értékű vegyszert takarítottak meg a gyártásnál. Nagy szorgalmuk és kiváló munkasikerük hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat október havi tervét 107,6 százalékban sikerült teljesíteni. A további jó munkával, a munkaversenyt folytatva sikerülni fog teljesíteni 1958. évi vállalati tervünket. FÜLÖP JANOS, igazgató. Párttagok előnyben Indulóban Felszállt a köd, csendes őszi reggel fogja át a várost. Az úton járókelők menete, ki-ki siet a dolga után. Megszokott, békés mindennap ez is, mint a többi. Mégis van valami ünnepélyesség a mostani nyíregyházi ébredésben. Az utcai törpeakácok, mintha új tavaszt éreznének. Lobogók lengenek rajtuk, üdén, fiatalosan. A Széchenyi utca állomás felőli bejáratát díszkapu íveli, s a díszkapun üdvözlő felirat: „Köszöntjük a bevonuló elvtársakat.” Üdébbről nótaszó haitik, s a kapunál iskolás gyerekek, piacról hazatai tó háziasszonyok várják a dalolok érkezését. Léptek dobbannak a harmat áztatta macskakövcs úton s a rendezett sor a belváros felé tart. Vidéki fiúk, megtermett harmincnyolcasok. OlSikerül a radiátor November 7-én elkészült a Vulkánban az első radiátoron t- vény. Búza Barna, a Vulkán főtechnológusa erről így nyilatkozott: pontos a méret, a súly és a minőség is megfelel. Az általunk alkalmazott öntési eljárásnál kevesebb kötőanyagot használunk, miáltal az önköltség csökken. Szabó István öntödei főmű-* vezető mondotta: — A vállalat műszaki gárdája rendelkezik olyan képességekkel, hogy bátran vállalhatdalt cgyenruliás tiszt diktálja 3 lépést, míg a nótakezdö rázendít: „Ez a vonat most van indulóban...” És száll a dal a széles utcán, a reggelt köszöntő házak között. Még nem megy egyszerre, kicsit fars is, de telctorokból bugyog, eleven kedvvel. Utánuk siklik a járókelők tekintete s megsimogatja az újoncok almapiros arcát. A városi kultúrház bejáratánál már katonásan hangzik a, vezényszó, egyszerre koccannak össze a cipő és csizmasarkok. Néhány perc, búcsúölelések cs a Pisták, a Jóskák átlépik a bejáratot. Vissza-vissza intenek, mosolytól telt arccal, s pillantásuk örömkönnyeket csal a búcsúztató mamák, kedvesek szemébe... (a. s.) öntése Kisvárdán juk a radiátorgyártást. Már de-( ccmberben 25 tonnát fogunk gyártani. A lakásépítkezéseknél nagy szükség van a radiátorokra.- Gyártását a megnövekedett igényeket kielégítően a Budapesti Kadiátorgyár nem tudja elvégezni. A Vulkánban viszont megvannak az adottságok az üzembővítésre, és amennyiben az erre és a felszerszámozásra tervezett beruházási összeget megkapja a vállalat, eredményesen teljesíthetik a gyártási, tervet. < Rakamaz népzsra asszonya Ifjú Héri Ferencné, a rakamazi Nőtanács elnöke. Most jelöltek a dolgozó parasztok először tanácstagnak, de egyhangúlag. A raka- maziak jól ismerik, tisztelik, becsülik őt, mert barátságos, kedves asszony. Igazságos szavú, épp ezért bíznak benne. Azt tartják róla, hogy ügyes és utána tud .járni minden problémának. Most készült a falu két kínai nő vendégfogadására. Héri Ferencné a többi szervek vezetőivel együtt jól előkészítette ezt a fogadást, ma: 9-én bizonyára emlékezetes lesz ez a találkozás a vendégek meg a rakainaziak számára is. rI1 íz évvel ezelőtt a nagyke- reskedelem részvénytársaságok és tőkés kereskedők kezében volt a megyében. A Fűszer és Gyarmatáru R. T. a Rosenthal Gyula-cég, a Goldmann- cég, a Schwarcz-cég és a Zele- nyánszki-cég kénye-kedvétöl függött sokminden Nyíregyházán. Ezenkívül a megyében Kisvárdán, Nyírbátorban, Fehér- gyarmaton, Mátészalkán és másutt voltak nagykereskedelmi magánérdekeltségek. Ezek szerényen számítva is 10 százalék hasznot húztak az általuk továbbított élelmiszerek, édességipari és gyarmatáruk után. Annak a kiskereskedőnek adtak árut, aki nekik tetszett, természetesen a hitelért számított dusás kamatért. Végérvényben a vásárlóközönség viselte az egyes árucikkek értéket terhelő költségeket. Ezt az állapotot szüntette meg a nagykereskedelmi vállalatok államosítása. Nyíregyházán is megalakult a FÜSZÉRT Nemzeti Vállalat, majd három hónap múlva az Édességnagykereskedelmi Nemzeti Vállalat. Az áru elosztását már nem az országos irányító szerv, hanem a megyei tanács intézte a Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalattal. A földművesszövetkezetek a megyében hat helyen rendelkeztek áruelosztó raktárral, s ezen árubázisokat ez év októberében a FÜSZÉRT-hez csatolták. Az áruterítést a FÜSZÉRT fiók raktáraiból intézik. A FÜSZÉRT azt a célt szolgálja, hogy az áru tárolása és elosztása a dolgozó nép érdekében tökéletes legyen és minél rövi- debb úton és kevesebb költséggel jusson a kiskereskedelmi vállalatokhoz, a boltokhoz. A vállalat 182 dolgozója eredményesen végzi ezt a feladatot, aminek bizonyítéka az is, hogy fennállása óta, háromszor volt kiváló vállalat a FÜSZÉRT. Jelenleg is versenyben vannak Hajdú és Békés megye FÜSZÉRT Vállalatával. Egy hónap alatt ebben az évben 13 vagon rizs, ugyanennyi vagon zsír, 57 vagon cukor, 79 vagon liszt, 9 vagon konzerv és 9 vagon édességáru fogy cl a megye boltjaiban, amit a FÜSZÉRT kap és továbbít. Különösen megnövekedett az utóbbi években a konzervfogyasztás, itt 500 százalékos az emelkedés tíz év alatt. 1954-ben egymillió 300 ezer forint költséggel felépítették Nyíregyházán a FÜSZÉRT korszerű áruraktárát a Simái úton. Sokat változott és javult a FÜ- SZÉRT-riél az áruraktározás, az árumozgatás, könnyült a dolgozók munkája. Azelőtt a régi raktárban háton cipelték a sót és egyéb árukat a dolgozók, most lift és kézikocsi végzi ezt a munkát. A konzervek csuzdán kerülnek a vagonokból a tároló helyre. A raktárban dolgozó negyven munkásnak korszerű étkező, öltöző és zuhanyozó áll rendelkezésre, s a FÜSZÉRT- nek az a terve, hogy valamennyi fiókjánál minél előbb elérjék ezt a szintet. A FÜSZÉRT dolgozói büszkén tekinthetnek vissza az elmúlt tíz esztendőre. Jó munkát végeztek. Hárman — akik elsősorban kitűntek jó munkájukkal a FÜSZÉRT-nél, — a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója jelvényt viselik. A jubileumi ünnepségen osztják majd ki a FÜSZÉRT dolgozóinak a megérdemelt jutalmat. Ez alkalommal kukkantsunk a kulisszák mögé... Ismeretes, hogy a MÉP vezetői az ipszilonos, címeres grófok, bárók sokat szónokoltak gyűléseiken az egyenlőségről. Nos, most az alábbiakban szószerint idézünk egy levelet, amelyet a Magyar Élet Pártja Szabolcs vármegyei elnöksége intézett tagjaihoz, íme: „Kedves Munkatárs! A Magyar Élet Pártja Szabolcs vármegyei szervezetei s annak vezetői mindig és minden alkalmat felhasználtak cs felhasználnak arra, hogy a közös nemzeti munliában a párt országos központját támogassák. Ezt köszönheti legelsősorban a párt tisztségviselőinek (pártvezető, h. pártvezelő, titkár, h. titkár, körzetvezető, körzeti titkár, híradóosz- tagparancsnok, szervezők és tizedesek), akik fáradságot nem ismerve, önzetlenül mindig elsők voltak a becsületes nemzeti munkában, és mindent megtettek, hogy a párt szervezeteit kiépítsék, azt a választásokon is hasznosan és sikeresen felhasználhassák. Mindezekből kifolyólag szükségesnek tartjuk, hogy úgy a magunk részéről, mint a vármegye országgyűlési képviselői és felsőházi 192G-ban Kálmánházán született. Agrárproletár családból való. 1950-től vesz részt a munkásmozgalomban. Üjfehértón. Nagyhalászon, majd később a nyírbátori gépállomáson dolgozott. Jelenleg mint motorszerelő a nyírbátori gépállomás dolgozója. Sallai elvtárs becsületes párttag, az ellenforradalom leverése után aktívan részt vett a párt újjászervezésének munkájában. Ismeri őt a környék, nemcsak mint jó szakembert, hanem mint gerinces kommunistát is. Eddigi tevékenysége alapján jelölték a nyírbátoriak az országgyűlésbe, pótképviselőnek. tagjai részéről minden, a vármegyében felmerülő kérdés elintézésénél elsősorban a Magyar Élet Párt vezetőit és tisztviselőit meghallgatni és kérésüket támogatni azért az önzetlen hazafias munkáért , amelyet ők kifejtettek és végeznek, Ebből kifolyólag szükséges, hogy a tisztviselők tagsági jeggyel igazolják magukat. A tagsági jegy tizedik sorában az illetőnek a tisztsége bevezetendő és piros ceruzával aláhúzandó. A tagsági jegy felmutatása alapján so- ronkívül és elsősorban lesznek kérvényeik elintézve. Hazafias üdvözlettel: Uzoni Jenő vm. titkár, dr. vitéz Jélcey Ferenc főispán, vm. elnök, vitéz Elekes Gábor vm. h. elnök.” Ehhez nem szükséges magyarázatot fűzmi. A levél beszél és igazolja Bertalan Kálmán földbirtokos országgyűlési képviselő úr koncepcióit, aki az egyik tanácskozáson a következőket mondotta: „Lassanként rá fogunk jönni, hogy nem mi vagyunk a pártért, hanem a párt van érettünk... A nemzet gerince a kispolgári társadalom, ezért kell összefognunk.” No, hisz ezeket az elveket vallotta és cselekedte is a Magyar Élet Pártja és hogy őszinték legyünk, Bertalan képviselő úr mint annak az általa hangoztatott kispolgárságnak a tagja, ugyancsak részesült juttatásokban^ előnyökben, mivel tagsági jegyének tizedik sorában ugyancsak vastag piros vonallal volt aláhúzva tisztsége. S erről szintén irat tanúskodik, amelyből a következőket tudhatjuk meg: „Magyar Élet Központjának, Budapest. Mai napon kézhez vettünk köszönettel 1500 pengőt, mely összeget Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő petíciója ügyében felmerült kiadások és költségek kiegyenlítésére fordítottunk, mert ezek igen sürgősek voltak.” S ezt kik írták alá, kik jelentették? Uzoni Jenő, dr. vitéz Jékey Ferenc és vitéz Elekes Gábor, azok akik a felhívásnak is aíákanyarínlottak. Bertalan Kálmán költségeinek fedezésére volt pénz. De arra nem, hogy az ellátatlanokon segítsenek es azok panaszait orvosolják. Pedig dr. Farkas Lajos szervező titkár a megyei szervezeteknek, kénytelen volt jelenteni az igazságot. Ezeket írja: „Tisztelettel jelentem, miszerint Kállósemjén községben 925 az ellátatlanok száma, Ezeknek egy deka zsírjuk sincs, és a községben sem tudják beszerezni, nem lévén vágás sertés hiányában ...” Fordulhattak a pártonkívüllek panasszal, írhattak kérvényeket szép cirádás betűkkel félve, vigyázva a tintapacára, ügyelve a megszólításra, a titulosokra, nem segített rajtuk senki. Bodnár Árpád nyugalmazott tanító tagja volt a MÉP-nek, a lánya mégis több mint kilenc évig nem jutott álláshoz. Miért? Mert nem volt tagja Gömbös—Teleky— Bárdossy pártjának, akik vizet prédikáltak, de bort ittak.] Egyenlőséget hirdettek, s ugyan-] akkor!. ? FARKAS KÁLMÁN.! Képviselője! tjeink: SALLAI JÓZSEF: IO K V Bemutatjuk a FLSZfcRT-et A Gömbis-Teleky-Bárdossy staféta SZEMELVÉNYEK A MÉP JEGYZŐKÖNYVEIBŐL Párttagok előnyben
