Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-22 / 276. szám

2 K.ELETMAGYARORSZAG 1838 NOVEMBER 22, SZOMBAT Ünnepi taggyűléseken emlékestek meg a KMP megalakulásának negyvenedik évfordulójáról A MÉK nyíregyházi központjá­ban csütörtökön este ünnepi tag­gyűlésre jöttek össze a kommu­nisták, hogy megemlékezzenek a KMP megalakulásának 40. év­fordulójáról. A beszámolót Győri Sándor elvtárs párttitkár tartotta, majd Éva András elvtárs, vete­rán harcos mondta el élményeit, melyeket nagy figyelemmel hall­gattak. A taggyűlés befejezése után elvtársi, baráti légkörben még hosszú ideig együtt marad­tak a kommunisták és munkás­dalokat, indulókat énekeltek ★ Nyírtasson a kommunisták mellett sok pártohkívüli is részt vett az ünnepi összejövetelen. — Több mint hetven kommunista és pártonkívüli előtt a községi ta­nács vb. elnöke, Szilágyi József elvtárs emlékezett a KMP meg­alakulására, munkájára, fejlődé­sére és harcaira. Még ünnepé­lyesebbé tették a megemlékezést (jyüre és Kocs elvtársak, régi harcosok felszólalásai, akik él­ményeikről számolták be. A két veteránt virágcsokrokkal köszön­tötték a fiatal kommunisták, majd közös vacsora következett. *1 Az MSZMP városi bizottsága, a KISZÖV, Moziüzemi Vállalat és a Ruházati TSZ kommunistái közös taggyűlésen ünnepeltek a nagy évforduló alkalmából. Az egybegyűltek előtt Soltész István élvtárs, a Moziüzami Vállalat igazgatója mondott érdekes és értékes beszámolót. A taggyűlés után az „Életem árán'’ című szov­jet filmet vetítették, mely egy kommunista hősiességének állít emlékek ★ Méltóképpen ünnepeitek a KMP megalakulásának 40. évfor­dulóját a nyírteleki honvédek is. A városszerte ismert vöröskato­nát, Henzsel elvtársat kérték meg, hogy számoljon be élmé­nyeiről. Az értékes beszámoló után a pártmunkában kitűnt baj- társakat értékes ajándékokkal ju­talmazták. A TISZALÖK1 JÁRÁS valamennyi községében összevont ünnepi taggyűléseket tartottak, ahol az úttörők és a KJSZ-tagok köszöntötték a pártot, az idős kommunistákat. Számos helyen szavalatok, felolvasások, mozgal­mi dalok, a veteránok élmény- beszámolói tették elmélyültebbé az ünnepi hangulatot. Tiszalökön az ünnepi beszédet Ignéczi András, a községi párt- bizottság titkára tartotta meg. — Balogh János munkásőr és Lu­kács Ilona gimnáziumi tanuló lelkesítő verseket szavaltak, a gimnázium énekkara forradalmi dalokat adott elő. A tiszavasvári Alkaloidában az ünnepi műsor keretében idöä kommunisták felszólalásaik alkal­mával arra kérték a fiatalokat, olyan hűségesek legyenek a párthoz, mint az első alapítók és a Horthy-fasizmus idején ül­döztetést, szenvedést vállaló, a népért küzdő elvtársak. A már­tírok emlékének egy perces néma felállással áldoztak. A tiszavas­vári ünnepi taggyűlésen Szabó László veterán mondta el élmé­nyeit, aki 1918-ban sokat fára­dozott a KMP megalakításáért. Tiszadobott a Táncsics TSZ és a községi alapszervezet összevont ünnepi taggyűlésén a KISZ és a Nőtanács köszöntötték a pártot, az idős veteránoknak virágcsok­rot adtak át. A veteránok, pél­dául Kotier Károly és Novák Sándor elmondták, hogyan har­coltak a nép jogaiért a Horthy- rendszer sötét éveiben. FEHÉKGY ARM ATON a községi alapszervezetek no­vember 19-én este a pártbizott­ság újjávarázsolt, feldíszített ter­mében emlékeztek meg a KMP megalakulásának 40. évforduló­járói. Ünnepi beszédet Illés Pál elvtárs, a járási pártbizottság tit­kára mondott. Beszédében emlé­keztetett a párt 40 éves munkás­ságára, az eredményekre és a hi­bákra. Hangsúlyozta a történelmi dátum társadalomformáló jelen­tőségét. Az Internacionálé el- éneklése után a tömegszerveze­tek virággal köszöntötték a párt­bizottságot, majd a technikum és a községi KISZ-szervezet kultúr- csoportja szórakoztatta az ün­neplőket. A CSENGERI JÄRÄS ünnepi taggyűlésein — Tyúko­don, Porosaimén, Gacsályban, és másutt — megjutalmazták az öreg veteránokat, az úttörők, a KISZ-tagok műsort adtak. A csengen taggyűlésen 130 résztvevő előtt Danes elvtárs, a járási pártbizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. Felszólal­tak Bakó László. Simon László, Baranyai Gyula és Csűri István 83—84 éves veteránok, akik könnyes szemmel, reszkető han­gon köszönték meg az ajándékot és mondták el a régi idők hősies küzdelmeit. Baranyai Gyula bá­csi többek között ezt mondta: — Amíg élek, megtartom ezt a könyvet, amelyet most a párt ajándékozott nekem. Nagyon jól esik, hogy ilyen szeretettel gon­dolnak ma az öreg harcosokra, amit a korábbi években nem ta­pasztaltunk. Simon László a karhatalmi egységek képviselőihez: a honvé­dekhez, a rendőrökhöz és amun- kás őrölthöz szólt. Arra kérte őket: védjék meg a nép hatal­mát, hogy ne forduljon elő még egyszer sem Horthyék fehéi-terrorja, sem 1956 októbere. A kommunisták hűségesen vi­gyék tovább a dolgozó nép meg­bízásából Marx és Lenin győzel­mes vörös zászlaját^ Csepelről levél érkezett a párt nyíregyházi városi bizottságához, a hetvenkét esztendős veterán, Fényes János részére, aki Csepe­len dolgozott, mint üzemi mun­kás. Az idős kommunistát a KMP 40. évfordulója alkalmából köszöntötték a csepeliek, aki résztvett a párt megalakításában, harcaiban. A csepeliek nevében a városi bizottságtól felkeres­A Nyírmadai Állami Gazdaság területén itt is ott is furcsa „kü­lönítményekkel” találkozhatunk; fiatal, 14 éves gyerekeket látni a gyümölcsösökben, az állattenyész­tésben és a műhelyekben. Mit ke­reshetnek itt ezek az apró em­berkék? Erre a kérdésünkre adott felvilágosítást Juhász József, a gazdaság igazgatója: — Ezek a gyerekek valóban 14 évesek és valamennyien a nyá­rom végezték el a nyolc általá­nost. Nem tartoznak azonban a dolgozók állományába, mert ők tanulók. Ezen az őszön kezdődött meg — az ipari tanulóképzés min­tájára — a mezőgazdaságban is a tanulóképzés. A mezőgazdaság, mint igen fontos termelési ág, speciális szaktudást igényel. — Vége már annak a hiedelemnek, hogy a „parasztszakmát”, a me­zőgazdasági termelést nem kell tanulni, abba beleszületik a lusi ember. Ez nem igaz! És hogy mennyire nem az, azt a ték Fényes elvtársat és átadták az üdvözletét. Átnyújtották a „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban” című könyvet is, a csepeli munkások ajándékát. — Közölték azt is, hogy nyugdíj­ügyében intézkedtek, öreg nap­jaira Fényes elvtárs 1050 forintot kap havonta. legfényesebben a tudományosán irányított nagyüzemek eredmé­nyei bizonyítják. — A tanulók — kezdetben ne­héz volt a toborzásuk — szívesen dolgoznak a termelés különféle agaiban s a napokban is voltak újabb jelentkezők a környező községekből. Tizenheten a gyü­mölcstermelésben, kilencen mű­szaki segédüzemekben és öten az állattenyésztésben tanulnak. — A kertésztanulók éppen a fiatal fák telepítésénél segédkeznék. —* Gyakorlati munkájuk most de­cemberig tart és elsején kezdő­dik számukra a három hónapos elméleti oktatás. Utána újra a gyakorlat következik. így tanul­nak az állam hathatós támogatá­sával három éven át és szak­munkás-képesítettségükről bizo­nyítványt kapnak. Utána képzett, művelt mezőgazdasági munká­sokként találják meg helyüket a termelésben. —,i I Ktm Fiatalok, akik a rög titkaival ismerkedned Ötven évvel ezelőtt Ragyogó évfordulók sorozatát ünne­peli a magyar nép. A magyar munkás- mozgalom legdicsőbb dátumainak fordu­lói sorakoznak egymás után, s mi mind­annyian megállunk, emlékezni és erőt, lelkesedést meríteni. Pár napja ünnepeltük a magyar kom­munista mozgalom születésének évfordu­lóiét. Ma hadd szóljunk az if jóságról. Az egyetemista fiataloknak azon csoportjá­ról, amely 50 évvel ezelőtt bontott zászlót a forradalmi harc jelszavával, a népért, a munkásosztályért, a békéért, a szocializ­musért. ötven évvel ezelőtt alakult meg a Galilei Kör, a szocialista diákok szerve­zete. A szocialista diákmozgalomnak ek­kor már szép múltja volt Magyarorszá­gon. Már 1902-ben röpirat jelenik meg német nyelven „a budapesti szocialista diákok egy csoportja” aláírással. Igaz, a röpiratot, mely a magyarországi nemze­tiségi kérdéssel, a nemzetiségi diákok helyzetével foglalkozik, egy akkor szer­vezett diákkongresszus alkalmából Szabó Ervin írta, de valóban létezett szocialista diákcsoport is Magyarországon. Ekkori­ban ez a csoport a Szociáldemokrata Párthoz állott legközelebb. Később — amikor Szabó Ervin maga is szembefor­dult a párt opportunista politikájával, ez a diákmozgalomban is érezteti hatását és az 1908-ban megalakuló Galilei Kör már szervezetileg nem tartozik a szociálde­mokrata Párthoz. A Kör 1908-as célkitű­zéseinek lényege az volt, hogy minden eszközzel törekedtek az igazi tudomány eredményeinek és az élet valóságának megismerésére, mert ezt a hivatalos ■egye­temi oktatástól hiába várták, nem kap­ták meg. Később a Kör nem elégedett meg az­zal, hogy a tudomány szavát a diákok viszonylag szűk csoportjához vigyék el, hanem hivatásuknak érezték annak ter­jesztését a nép között is. így kerültek kapcsolatba a magyar munkásosztállyal, amelynek az eredménye lett többek kö­zött, hogy a Galilei Kör diákmozgalma a későbbiek folyamán egyik forrása annak a folyónak, amellyé a magyarországi bal­oldali munkásmozgalom különböző áram­latai az 1918-as októberi forradalom győ­zelme után, kommunista párttá egy esül­tek. A galileisták működésének első sza­kasza — a háború kitörése előtti időszak — elsősorban kulturális tevékenységgel telik el. Volt olyan év, amikor 239 elő­adást, 38 szeminárumot, 170 tanfolyamot szerveztek és 20 kirándulást, elsősorban az 'ipari munkásokkal. Kiemelkedő ese­mények voltak a Galilei Kör által rende­zett 1848-as ünnepségek. Ezekre az ün­nepségekre meghívták a munkásság kép­viselőit és az ünnepségek szellemét hatá­rozottan elkülönítették a hivatalos ifjú­sági ünnepélyektől. „A népjogokért küz­dő radikális ifjúságnak van joga ünne­pelni, nem pedig annak a diákságnak, amely a reakciós politikai tábor szolgá­latába szegődött” — hangzik az egyik ün- \i beszédben, március 13-én. Szoros kapcsolat fűződik a galileisták es Ady Endre, a korszok legnagyobb for­radalmár költője között. Ady az ifjúság mozgalma iránti rokonszepvének nem egy versében adott hangot; „Testvéreim, nincs nemigaz szavatok, S százszor többet merhettek, mint­hogy mertek, Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb Életre váltott jussa nem volt soha Mint mai, bús magyar ifjú embernek.” Ady mondott ünnepi beszédet a Kör ötéves fennállásának évfordulóján: „Ba­rátaim! Szívemnek ifjú testvérei!... sem­miképpen sem jöttem én azért tihozzá­tok, hogy rekedt és síró hangommal kiabáló, harsány szózatot mondjak: Csak egyszerűen eljöttem, itt vagyok, mert már régen itt vagyok...” Majd így folytatta: „...Az új magyar diákságnak, az új ma­gyar ifjúságnak, a Galilei Körnek száz letiport szabadság és száz szép életlehe­tőség szabja meg mennyeien útját és cél­ját...” Az első világháború kitörése után a Kör tevékenysége egyre jobban radikali- zálódik. A Kör tagjai azon kevesek közé tartoztak Magyarországon, akik erőteljes háborúellenes agitációt folytatlak az első pillanattól fogva. Idézünk az egyik há­borúellenes tevékenységüket példázó irat­ból: „Állandó békét akarunk! Nem ál­landó béke. csak fegyverszünet az, amely­nek megkötésekor az egyik fél megalá­zását jelentő feltételeket diktálnak kato­nai győzelmek alapján. Követeljük a nemzetközi tárgyalások azonnali meg­kezdését... A háború után nem kérdik öntől, hogy volt-e a fronton, de megkér­dik öntől, mit tett a békéért? Mit felel majd erre?” A háború végén a Galilei Kör tagjai között már nemcsak diákok, hanem mér­nökök, tanárok, műszaki tisztviselők, munkások, munkásifjak is vannak. Kö­zöttük van Sallai Imre 21 éves tisztviselő, aki több társával alapító tagja lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Közöttük van Duczynska Ilona 21 éves bölcsészhallgató, aki a külföldi baloldali munkásmozgalommal a zimmerwaldi szo­cialistákkal állott kapcsolatban. De kö­zöttük van a kiváló képességű Mosolygó Antal munkás is, aki több társával biz­tosította a Kör és a szervezett forradalmi munkásság kapcsolatát. A háború végén működő „forradami szocialisták csoport­ja”, majd „a Zimmerwaldhoz csatlako­zott magyarországi szocialisták csoportja” néven működő forradalmi szervezetekben a Galilei Kör tagjai is nagy számmal te­vékenykedtek. Az 1918-as nagy januári sztrájkkal kapcsolatban a rendőrség a Galilei Kör vezetőit is letartóztatta, de ez tevékenységüket nem tudta megaka­dályozni, mert új vezetők támadtak a ré­giek helyébe. Bár a Kör legöntudatosabb tagjai a KMP. megalakulása után annak keretei között folytatták tovább harcukat, a for­radalmi diákszervezet önállóan is foly­tatta továbbra is tevékenységét. A Ta-. nácsköztársaság ideje alatt elsősorban a kulturális és népművelési munka terüle­tén folytatták tevékenységüket. Egyik plakátjuk szövegéből idézzük: „DiákElv­társaink! A közoktatásügyi népbiztosság nagyszabású népművelési munkába fo­gott. Még mindég a proletárok milliói, fő­leg a földműves szegények, nem tudnak sem írni, sem olvasni. Diák Elvtársaink! Hozzátok fordulunk, akiknek lelkében él az elnyomott emberiség felszabadítómun­kája iránti lelkesedés, jelentkezzetek mi­nél nagyobb számban, hogy ebben a nagy oktatómunkában részt vegyetek.” A Kör működésének az ellenforrada­lom hatalomra jutása vetett véget. Tag­jait a többi haladó elemekkel együtt ül­dözte az ellenforradalmi rendszer, s tevé­kenységüket tüzzel-vassal megakadályoz­ta. Emlékük és példájuk an-a kell, hogy figyelmeztesse és ösztönözze a ma értel­miségi fiataljait, diákjait, hogy életük ak­kor nyeri el igazi értelmét, ha munkáju­kat a nép szolgálatába állítják. H. P. A csepeliek levélben köszöntötték Fényes Jánost, a munkásmozgalom öreg harcosát Öreg kommunistákat látott vendégül a párt megyei és városi bizottsága Az MSZMP megyei és városi bizottsága a KMP 40. évfordulója alkalmából közel 100 veteránt látott vendégül csütörtökön este a megyei tanács nagytermében. Az igazán bensőséges és ünnepé­lyes találkozón részt vettek a párt és a tömegszervezetek me­gyei és városi vezetői is. A párt régi harcosait Orosz Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd megtekin­tették az Édes Anna című magyar filmet és a közösen elköltött vacsora közben felelevenítették a régi harcok emlékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom