Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

VlUf pflttiriái XV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ara 50 fillér 1958 OKTÓBER 30, CSÜTÖRTÖK ^□□□□QODDDCKOQDaOUDDOQCKllCXüDCXXXXXXüCXXDDOOr Fejlettebb technika — magasabb életszinvonal Szovjet vendégek lljfehértón A z első újítás talán az ősember kőszerszáma volt, ami elindította az emberiséget a fejlődésnek azon az út­ján, melynek eredménye a mai hatalmas kultúra és civili­záció. Komplikált gépek, automaták, szerszámok és jobbnál jobb munkamódszerek segítségével temvelünk. Repülőgéppel utazunk egyik világrészből a másikba, rádióhullámokkal küldünk üzenetet, pontosan mérjük a milliméter milliomod részét, és az atomtitkot is megfejtjük. Ezek az eredmények sokezer év fejlődésének, száz és százezer ember gondolkodó elméjének, találmányok, újítások, ésszerűsítések sorozatá­nak gyümölcsei. Az újítás a technika fejlődésnek alapja. Üjítások, ész- szerűsítések nélkül elképzelhetetlen például modem gépek létrehozása. Enélkül a technika egy helyben topogna, — ami viszont nem közömbös az életszínvonal szempontjából, hi­szen a- újítások legtöbbje hozzájárulás a társadalom anyagi és kultrális sziikséletének maximális kielégítéséhez. A mi államunkban nagyobb értéke van az újításnak és nagyobb becsülete az újítónak, mint bármely nyugati kapi­talista államban. Különösen az ellenforradalom után előrelendítette az újítómozgalmat az,, hogy megváltozott az újítókkal és újí­tásokkal való törődés. Növelte az újítók, ésszerűsítők ked­vét az újítási rendelet módosítása, aminek eredményei szá­mokban is lemérhetek. . Megyénkben az 1956. októberéig bevezetett újítások népgazdasági eredménye kétmillió 800 ezer forintot tett ki, s ezt az összeget 1958. első hat hónap­jában meghaladta a vállalatoknál bevezetett újítások gazda­sági eredménve. Az újítások, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasz­nálásával s új módszerekkel emelik a vállalatok műszaki szintjét. Szilágyi István dohánygyári dolgozó „dohánykiszedő és taposó gépe” például nehéz fizikai munkát helyettesít és meggyorsítja a termelést. A Mélyépítő Vállalatnál Mátis Gyula mérnök és társa egy 700 méteres fedett csatorna épí­tésénél a munka ésszerűsítésével 310 ezer forintot takarít meg. Tarr Gyula Alkaloida gyári dolgozó a kazán lefúvatott vizének melegét hasznosítja újításával tápvíz előmelegítése- hez. Nagy József a Patyolat Vállalatnál a kéményen kiszálló füst melegét „megfogja” a ruhák szárításához stb. Ezek csak kiragadott példák néhány vállalattól a közelmúlt hetek újításaiból. S hogy az újítóknak is kifizető újítással, ésszerűsítéssel foglalkozni, ezt sok újító eldicsekszi. A fent említett Mátis Gyula és társa például több mint Í8 ezer fo­rint újítói díjat kap az újításért. Ahol az újítói propagandamunka, ahol az újítási rende­leteknek megfelelően igénylik az újítási javaslatok elbírá­lását, az újítás bevezetését és az újítói díj kifizetését, azok­nál a vállalatoknál bebizonyosodott, hogy egyre több dolgozó kap kedvet az újításhoz és ésszerűsítéshez. Hozzájárult az újítómozgalom eredményeihez például az, hogy valamennyi vállalatnál és munkahelyen elkészítették és kifüggesztették az újítási feladattervet. Ezzel a dolgozók figyelmét olyan problémák megoldására hívták fel, amiken leghatásosabban segíthet az újítás. Hozzájárult a mozgalom kiszélesítéséhez az is, hogy a szakszervezetek megyei tanács mellett mű­ködő újítási bizottsága megyei újítási kiállítást rendezett. — Egyes minisztériumok — mint például az élelmezési tárca, 4— országos kiállítást és újítói tanácskozást is rendezett. — Pozitívan hatott a mozgalomra az is, hogy a rendelkezésnek megfelelően az újítókkal kötött szerződés a benne foglaltak teljesítésére ösztönzi és kötelezi a szerződőket. Ne; rég megjelent az újságokban egy közlemény, hogy az újítási közreműködői díjak összegét egytől 100 százalékig terjesztik ki. Ez az intézkedés jobban érdekeltté fogja tenni az újítás megvalósításában közreműködő dolgozókat, hogy minél nagyobb eredményre vezessen az újítás. Ezáltal ren­deződik az a régi probléma, hogy sok helyen vonakodtak az újítás bevezetésétől, mivel az többletmunkát okozott néhány dolgozónak, s emiatt bizony háttérbe szorult az újító és a né' gazdaság közös érdeke. A techrika fejlesztésének élharcosai az újítók. Erkölcsi megbecsülésüket szolgálja az, hogy a kiváló újítóknak ok­levelet adományoznak. A jövőben pedig kiváló újító jel­vénnyel törtetik majd ki az arra érdemes újítókat. Csak örülni lehet a hírnek, hogv az újítók megbecsülése és a mozgalom további kiszélesítése érdekében a szakszervezetek megyei tanácsa elhatározta újítói klub létesítését, — ahol az újítók rendszeresen találkozhatnak, megbeszélhetik problé­máikat, ötleteket meríthetnek valamennyi vállalat újítási feladaltervéből és a külföldi szaklapokból, folyóiratokból. Megszervezik az újítói tanácsadó szolgálatot is. Mindez bi­zonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy még több olyan újí­tás és ésszerűsítés szülessen, ami a technika gyorsabb fejlő­dését szolgálja és elősegíti a magasabb életszínvonalat. ÜDDDDDDDDDDODDOnDDODDOPQDDDDDDODODDDCXODODDO Kedves vendégeket fogadott október 26-án az MSZBT és a nőtar ács helyi szervezete, vala­mint a földművesszövetkezet nő­bizottsága. Szovjet elvtársakat és elvtársnőket hívtak meg baráti beszélgetésre. Az úttörők virág­csokrokkal kedveskedtek a bará­toknak. A pártszervezet és a nő­tanács nevében Gácsi imréné elv- társnő üdvözölte a vendégeket, majd asztalhoz ültek, teáztak, ba­rátkoztak és kicserélték tapaszta­lataikat. Ezek után a nagyhalászi kutúrcsoport előadásában gyö­nyörködtek. A vendégeket Tót­szegi elvtárs, a községi pártbizott­ság titkára és Valent Sándorné elvtársnő, a Megyei Nőtanács ki­küldötte köszöntötte. Aztán meg­szólalt . zene, és táncraperdültek az est résztvevői. Ma, október 30-án avatják és adják át rendeltetésének a korszerűen felszerelt és berendezett új kórházat Kisvár­dán, amely t°bb mint három és fél millió forintba került a népi államnak, A járás fontos egézsségügyi intézményében új szülészet, nőgyógyászat és aphrofiás részleg kap helyet, ahol a legmesszebbmenőkig gondoskodnak a nőkről, szülő anyákról és a csecsemőkről. (Foto: Hammel) OOOOOOQOOOQOOOOOQOOOGQOOGOQCQOGOOQOOOOOOQGGl Magyar kiszisták és szovjet komszomolisták találkoztak Nyíregyházán Díszünnepcly a magyar polgári forradalom 40. / évfordulója \ alkalmából Október 30-án, ma este fél hat órai kezdettel a magyar polgári forradalom 40. évfordulója alkal­mából emlékünnepséget tartanak Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Az emlékün­nepélyt a Hazafias Népfront és a TIT közösen rendezi. Megnyitót Tárnái Imre, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke mond. „Magyar prológ” címmel Bárány György tanár, a történel­mi szakosztály tagja tart előadást a forradalom emlékeiről. Az elő­adás után a „Harag napja” című magyar filmet vetítik az ünneplő közönségnek. Új vaskompot kapott Lónya Nagy öröm érte a napokban a lónyaiakat. Tudvalevő, hogy ezt a községet csak az autóbusz kap­csolta be eddig a forgalomba, és bizony sok problémát okozott a Tiszán való átkelés, a túlsó par­ton lévő földek művelése. A )ó- nyaiak a megyei tanács segítségé­vel kaptak új vaskempot, melynek értéke 100 ezer forint. A komp már működik is, és jó szol­gálatot tesz a dolgozó parasztság­nak. A lónyaiak ezúton is köszö­nik a népi állam segítségét. lil sikerűt a megyei birkavásár A napokban zajlott le egy több megyét érintő birkavásár, ahol 1600 darab fésüsmerinó tenyész- juhot adtak el a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok. A juhokat vérfrissítésre és tovább- szaporításra vitték Szolnok, Bács és Zala megyébe. A városi KISZ-bizottság ren­dezésében baráti találkozót ren­deztek két nyíregyházi KISZ- alapszervezetben a Komszomol születésének 40. évfordulója al­kalmából. A kedden este megtar­tott találkozókon tizenegy szov­jet komszomolista kötött igazi és hűséges barátságot a Vendéglátó­ipari, valamint a Közúti Üzemi Vállalat KISZ-szervezetének fia­taljaival. A Vendéglátóipari Vál­lalatnál megrendezett találkozón szívélyesen köszöntötték a vendé­geket. A klubterem ünnepi ruhá­ba öltözött és a kölcsönös meg­emlékező és üdvözlő beszédek után otthonossá vált a jóked.v és az önzetlen barátság. A kedves összejövetelen a vendéglátóipari kiszisták megajándékozták s szovjet vendégeket. Hasonlóan meleg baráti lég­körben találkoztak a szovjet komszomolista harcosokkal a Közúti Üzemi Vállalat kiszistái is. Mindkét ünnepségen jelen vol­tak a pártszervezetek, valamint a vállalatok vezetői is. A magyar kiszisták és a szovjet komszomo- listák azzal az elhatározással bú­csúztak, hogy a közeljövőben gyakran találkoznak és még meg­hittebbé teszik a KISZ és a Komszomol közötti baráti vi­szonyt. Hatszáz vasion almát exportálnak az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban — ha nem is volt az elmúlt évekhez hasonló termésmennyiség —, az alma minősége 10—15 százalékkal haladta meg az előző évjáratokét. A minőségi almatermelésben nem kis részük volt az ifjúsági export brigádoknak, amelyeknek tagjai régen tapasztalt szorgalommal küzdöttek a minőségért. A húsz exportbrigádnak is köszönhető, hogy az idén a megye állami gazda­ságai megfontolt becslés szerint hatszáz vagon almát tudnak expor­tálni. Eddig az NDK-ba 70, a Szovjetunióba 112 és Csehszlovákiába 23 vagon almát adtak el. Most kezdték mintegy 100 vagon alma különleges, a legkényesebb külföldi igényt is kielégítő csomagolá­sát. Ebből 50 vagonnal Finnországba küldenek. Egyre több termelőszövetkezetben vezetik be a vetésforgó szerinti gazdálkodást A nagyüzemi gazdálkodás nél­külözhetetlen feltétele, bogy a növénytermelésben, a növények egymásutánjában rendszer le­gyen. így biztosítják a gazdálko­dás arányosságát s képesek év- ről-évre növelni a termelés szín­vonalát. Erre eszköz a vetésforgó. Az állami gazdaságokkal párhu­zamosan egyre több termelőszö­vetkezet gazdálkodik a Wcstsik­féle homoki, vagy más vetésforgó szerint. A szövetkezetek közül a leg­jobb eredményeket e téren az őri Petőfi, a nyírmadai Kossuth, a rohodi Üj Élet, a besenyödi Szik­ra és a magyi Táncsics Termelő- szövetkezetben érték el. A beve­zetett vetésforgó szerinti gazdál­kodás eredményezte, hogy ter­mésátlagaik magasan fölötte vol­tak az idén az egyéniek átlagá­nak, Az egyéni gazdák 1610 hold gyüruöíesöst telepítettek hat év alatt Megyénkben az egyéni terme­lők körében is egyre nagyobb te­kintélye van a gyümölcsös kultú­rának. Ha figyelembe vesszük hat év statisztikáját, azt látjuk, hogy a telepítési kedv 1953 óta egyre nő. 1953-ban öt hold telepítés volt. Utána évről évre gyarapo­dott a telepítések mennyisége. A következő évekre sorban 45, 210, 340, 510 és 1958-ra 500 hold esik. A termelőszövetkezetek ebben az időben — hozzászámítva az 1958. évi őszi telepítéseket, 1779 hold fiatalost létesítettek a meg­lévő termő gyümölcsösök melléi Új kórház Kisvárdán

Next

/
Oldalképek
Tartalom