Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-18 / 220. szám
„Oázisok“ a Nyírségben XV. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Ära 50 fillér 1958, szeptember 18, csütörtök Száz holdon már a búzát is elvetették a császárszállási tsz'ben Szövetkezetünkben most takarítjuk be a nyári termést, másrészt már készítjük elő a jövő évi gazdag aratást. A dohánytörést már befejeztük, rövidesen megkezdjük a burgonyaásást is. Az állatok részére 1200 mázsa pillangós, 350 mázsa réti széna és 320 köbméter silg biztosítja a téli takarmányt. A nagykállói szövetkezeti napon, szeptember 14-én kertészetünkkel elsők lettünk a kiállítók között. A másik jó hír pedig, hogy még ebben a hónapban kigyullad a villany szövetkezetünkben. Tapasztalatból tudjuk, hogy milyen jelentősége van a korai vetésnek. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az idén is biztosítsuk az ősziek mielőbbi elvetését. Eddig földbe került 50 hold őszi árpánk, 13 hold takarmánykeverék, és 100 hold búza. Az ellenforradalomkor kilépettek látják, hogy mi sokkal jobban boldogulunk, akik bentmaradtunk, mint ők. Számosán kérik is vissza magukat a szövetkezetbe. JÚNAI JÖZSEF levelező, Császárszállás, Űj Alkotmány Tsz. A múlté már az az idő, amikor a nyírségi embernek kilométereket kellett gyalogolni, hogy teleönthesse kulacsát, égetett cserépkorsóját, néhány liter friss vízzel. Valamennyi községben új artézi kutak ontják a legegészségesebb hűsítőt. Sőt! Mint a fenti apagyi felvételünk is igazolja: több helyen valóságos „mesterséges oázisok” épültek az utóbbi években. Csupán gépállomásainkon már nyolc ilyen víztorony hirdeti az alkotó munka sikerét. Több állami gazdaságunkban is ilyen víztornyokkal biztosítják a modern vízellátást. (Foto; Angyal) November 7. tiszteletére folyik a verseny a fermentálóban A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat dolgozói már több ízben tanújelét adták annak, hogy méltat a megbecsülésre, az „élüzem'’-kitünte- tésre. Most is, hogy a borsodi nagyüzemekben versenyt kezdeményeztek a munkások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére, megyénkben elsőként a vállalat mechanikai üzemének dolgozói csatlakoztak a versenyhez. Értékes felajánlásokat tettek. Ilyen például az, hogy bár a törmelék és nikotin csökkentését 16.1 százalékra írja elő az éves tarvfeladat, ezt a dolgozok a dohány anyag gondos puhítá- sával és keziésével további 5.2 százalékkal csökkentik, s így az üzem közel száz mázsán felüli többlet leveles dohányt nyer.— Vállalták továbbá a minőségi kihozatal emelésének céljából, bogy fonatlan zölddohány anyagot nem hagynak a következő napra, és a zölddohány fonásánál száz százalékon aluli teljesítés nem lesz. A szakszervezet felvilágosító és ellenőrző munkásai eléri az igazolatlan hiányzások kiküszöbölését. A vásár osnaményi beváltó üzem a vállalathoz tartozó ösz- szes beváltéi versenyre hívta öt pontból álló versenyfeltétel teljesítésére, amiben a legszembetűnőbb az, hogy az anyagtakarékosság területén az előző év hasonló időszakához viszonyítva 0.5 százalékos eredményjavulást kívánnak elérni. Égy látszik, a vállalat dolgozói mindent meg akarnak tenni azért, hogy a büszke „élüzem”- cím továbbra Is a vállalatnál maradjon, s hogy jövőre is több heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésben részesülhessenek. Javasoljuk, hogy a többi üzemekben is vizsgálják felül a korábbi vállalásokat, amelyeket az éves terv minél sikeresebb teljesítésére tettek, és a további feladatok ismeretében mozgósítsák a dolgozókat teljesíthető új vállalások megtevésére. Szélesítsek ki a versenymozgalmat, hogy minél többen versenyessenek november 1 tiszteletére. vvYvyYYVVVYYVwvYVYyvvvyyyyyyywvwwww' twvywm BIZTOS FÖLÉNY (Tudósítónktól.) A£ÜH AZ IDuK már bizony messze vannak, amikor a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti szervezésekor itt, Nagyecseden is kígyót, békát kiabáltak a megalakult termelőszövetkezetekre. Igen érdekes lenne ma, ha valaki ösz- szegyüjtötte volna annakidején a C3ajkamesétől a közös embarako- iig, a koldússzegényseglcil a szövetkezeti tagok gyermekeinek elhurcolásáig elképesztően széles skálájú mende-mondákat. Mert mára már az van, hogy rendre elmaradtak, széthull.as" a korábbi rágalmak, ködös találgatások, s a Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyre szilárdabb, egyre inkább lö- lénybe kerülő veté'y társként emelkedik a kisparcellás gazdálkodás fölé. A HANGSÚLY mindinkább arra terelődik a községben: teljes beleegyezésseT és részrehajlás nélkül el kell ismerni, hogy a szövetkezet terméseredményei bizton vezetnék az egyéniek előtt. A kalászosok idei termésátlaga így alakult: Termelőszövetkezet Egyéni Őszi búza 11.33 mázsa 7.81 mázsa Őszi árpa 16.47 mázsa 16.— mázsa F.ozs 11.32 mázsa 7.93 mázsa Zab 7.75 mázsa 4.— mázsa Igen, kérlelhetetlen valóság ez: a szám k megmásithatatlanul mutatják a nagyüzemi fölényt. Hiszen az őszi árpa kivételével nem is kiló!.kai, hanem egyenesén mázsákkal (!) űzetett többet a törpe, vékonyan satnya ,.öccseivel” szemben a szövetkezeti nagytáblás föld. DE HOZZÁÉRTŐEN megállapíttatott már becslés útján — a község határát illetően — a kapásiét várható termése is. Eszerint a Vörös Csillag birtokán például burgonyából 70, kukoricából (csövesen) 28, míg az egyénidénél előbbiből csak 50—60, utóbbiból pedig 17 mázsa termésre lehet számítani. A község egyénileg dolgos» parasztjai ma már nemcsak a termelőszövetkezet puszta létezését, szilárd szervezeti egységét, hanem biztos termelési fölényét is kénytelenek elismerni. A KÜLÖNBSÉG tehát mind a nemzetgazdasági, mind az egyéni érdeket tekintve, igen jelentős —> a nagyüzemi gazdálkodás javára. S egyben világosan igazolja a jobb, könnyebb paraszti életformát és ezen belül — természetesen — az általános paraszti jövendőt. Asztala* 8a*«t. Vllig prnletárlai egyesüljettí Ji-iLjLJuuuuuuuuODDODDaDaDaDDCraDDDDOanDCXjDaaOQD Takarékoskodjunk! () lyan jótanács, felhívás és figyelmeztetés ez minden ember számára, aminek sok köze van az életszínvonalhoz. Választ ad arra, hogyan lehet olcsóbban, jobban élni. Ezt a jelszót nem elég csak hangoztatni és felírni az üzem, a műhely, a bolt, az iroda stb. falára, vagy akár a kerítésre. Úgy jó, ha az embereknek, a dolgozóknak a tudatában van mindenapos tetteinek szerves része. Azonban már a takarékosságról való beszédnek és a betűknek is cselekvésre mozgósító hatása van. Minél jobban érvelve beszélnek a munkahelyeken a takarékosságról, arról, hogy a takarékosságnak a szocializmus építése egyik fő módszerévé kell válni, __ annál többen értik meg ennek jelentőségét és válnak a pazarlások ellenségeivé. A kommunistáknak, a gazdasági vezetőknek kell elsősorban harcolni a takarékosságért. A párt- és a kormány tőlük vár elsősorban nagyobb felelősséget a pazarlások megszüntetéséért folyó harcban, de fokozott takarékosságot vár mindenkitől, aki szereti a hazáját és itt jobban akar élni. Néhány hónap alatt nagyot fejlődött a takarékossági mozgalom. Ez annak következménye, hogy az üzemekben, munkahelyeken általában mindenütt megvitatták a takarékossági felhívást. Megvizsgálták, hogy területükön milyen takarékos- sági lehetőségek vannak. A dohányfermentálóban, az Alkaloida Vegyészeti Gyárban, a kisvárdai vasöntödében, a Kőolajipari Vállalatnál és számos nagy és kis vállalatnál és ktsz-ben takarékossági brigádot alakítottak, takarékossági intézkedési tervet készítettek, s ezeknél a dolgozók meglátásait, javaslatait figyelembe vették. A fermentálóban például a gőz- és villanyenergia-takarékosságra tett javaslatok megvalósításával 184 ezer forintot, a munkaerő jobb foglalkoztatottságával és az apró-cseprő költségek lefaragásával 200 ezer forintot takarítanak meg és csökkentik a dohánylevél-törmeléket, javítják a munka minőségét, ami szintén több 100 ezer forint megtakarítását jelenti. Az Autóközlekedési Vállalatnál a takarékossági mozgalom kiszélesítése eredményeképpen havonta több tízezer forint értékű benzinnel és gázolajjal kevesebbet használnak fel és a műhelyek dolgozói házilag készítenek olyan alkatrészeket, amelyekkel új alkatrész vásárlását teszik feleslegessé. Ezzel szintén tízezer forintokat takarítanak meg. A MÁV fűtöház a szállításoknál három hónap alatt több, mint nyolcszázezer forint megtakarítást ért el. A záhonyi vasutas fiatalok pedig tizennégyezer forintot takarítottak meg négy hónap alatt azzal, hogy vigyáznak: feleslegesen sehol ne égjen a villany. Sokáig lehetne sorolni a takarékossági eredményeket, melyek minden üzemben számottevők. Minden centiméter és dekagramm anyag, és minden megtakarított fillér sokat ér, — amiért elismerést érdemelnek azok, akik a takarékosságban közreműködnek. De itt mégis inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a takarékosság nem kampány, hanem állandó feladat. Nem elég felvetni a megtakarítási lehetőségeket és nem elég elkészíteni a takarékossági intézkedési tervet! Csak akkor ér valamit mindez, ha kimutathatók a megtakarított forintok. És sehol nem mondhatják azt, hogy mi már eleget takarékoskodtunk, mert ezt a feladatot nem lehet egyszers- mindenkorra letudni! Nézzenek csak körül egy kicsit jobban az üzemekben, a műhelyekben és az irodákban! Megtalálni még a pazarlást. A kommunisták járjanak elől jó példával: lássák meg a lazaságokat a tervezésben, a vezetésben és a feladatok végrehajtásában. Vegyék észre a munkaerővel, a munkaidővel, a gépekkel, üzemanyagokkal és pénzzel való pazarlást. Figyeljenek a termelést drágító hibákra és harcoljanak azok megszüntetéséért. Beszéljenek a dolgozókkal arról, hogy a jólét feltétele az, hogy kevesebb költséggel, ésszerűbben és olcsóbban termeljünk, s hogy joguk és kötelességük az embereknek meglátni és feltárni azokat a hibákat, amelyek fékezik Í előrehaladásunkat és drágítják a termelést, növelik a termékek órát. A kényelmeskedés és szervezetlenség a pazarlás melegágya, de van még tennivaló a forgóeszközök forgási sebességének növelése terén, mint a pénzforgás meggyorsítása területén is. Jó, hogy erre például a Finommechanikai Vállalat is rájött és intézkedett, hogy szűnjék meg a vállalatnál a késedelmes számlázás. Megéri egy kicsit jobban megfigyelni a műhelyekben, hogy hogyan történik az anyagfelhasználás. Bizony a dolgozók egyrésze hajlamos rá, hogy a munkához szükséges anyagot nem használja el teljesen, hanem újat, egészet kezd meg, s a használtat eldobja. Ha valaminek az elkészítéséhez több anyagot használunk fel és több időt fordítunk rá, ezzel megdrágítjuk azt. S hova vezetne, ha sok termék önköltsége nőne és nem csökkennék?! Mindannyiunk vágya és érdeke az, hogy olcsóbb, köny- , 5 nyebb és jobb legyen az élet. Tegyünk is érte valamit a taka- • j rékossággal is!
