Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-16 / 218. szám
VlMf pfUtárití Sok új látnivaló a mezőgazdasági kiállításon Ez az almaosztályozó szabolcsi specialitás. Feliratán olvashatjuk: gyártja a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. — A gép munkájáról televíziós felvételt is készítettek. Felvonulnak az országoshírű ópályi borzderesek A hosszú séta után jólesik a tokaji (Hammel József felvételei) 1958. SZEPTEMBER 16, KEDD Ara 50 fillór XV. ÉVFOLYAM, 218, SZÁM • ÚJ TÜSKE ü A BÉKE OLDALÁBAN [ 13 ■ n ■ ■ assan és nehezen rendeződnek a világ problémái. * l I Bizonyára sok újságolvasó véleményét fejezi ki az ■ a karikatúra, amely az egyik amerikai lapban, a í ' New-York Timesben jelent meg a napokban. A rajz J « egyik felén egy ember sétál a földgömbön, újságját olvasva. I ■ Arca derült: „Végétért a közép-keleti válság” — hirdeti új- > , ságja főcíme. A rajz másik oldalán azonban emberünk már \ ■ kétségbeesetten viszi az irháját. Sűrű füstfelleg van a háta ■ mögött. A még mindig kezében őrzött újság ezt hirdeti: „Ki- ■ , tört a válság a Távol-Keleten”. J 3 A rajz igazát, találó hangulatképét nem lehet tagadni. , ’ Sok-sok millió egyszerű dolgozó érzését, kedélyét, gondolatát 1 a tükrözi a földgolyóbison sétáló, feszülő, megkönnyebbülő és = újra rémüldöző emberke. A kitűnő karikatúra egyben azonban hibázott. Ezt a vál- i ság-enyhülés-válság sorozatot valahogy úgy kezelte, mint a = természeti tünemények egymásutánját. Van eső, van szélvész, “ hó és napsütés — mit tehet itt az ember? = De ha egy 600 milliós ország szárazföldjének partjai mel| lett fekvő szigetek egy konokul ellenséges nagyhatalom kezén " vannak, ha ezeket a szigeteket a szóbanforgó nagyhatalom tp• letömi katonákkal, ha ezekről a szigetekről állandóan zavar■ ják a 600 milliós nép tengeri forgalmát — és veszélyeztetik a á partvidék biztonságát, az már nem természeti jelenség. És ha emiatt a helyzet miatt a világfeszültséget okozó l távol-keleti válság támad, ha ezért világkatasztrófa fenyeget - — ez már nem természeti jelenség. Ez igenis emberek, em’ berek csoportjának műve. Ez maradt ki a karikatúrából, ä Vagyis, ahogy a tekintélyes polgári lap, a Le Monde írja: I » „Valójában kevéssé fontos, hogy ezek a szigetek a kínai vize- j 5 ken belül terülnek-e el jogilag, vagy sem. A partokhoz való l közelségük, s az a tény, hogy mindig a szárazföldtől függtek, u elutasíthatatlan érvet jelent a kommunista Kínához való csa- 3 tolásra. Elképesztő lenne, ha világkonfliktus születne ebből az n ügyből keletkezett vitából.” És hadd idézzük tovább a fenti 3 francia újságot, mikor egy másik cikkében washingtoni tudó- 3 sítója felveti a kérdést, hogy kik is állanak ennek az „örvény ; szélén táncoló” politikának az élén. Az amerikai népet — • olvashatjuk — szinte anélkül, hoey tudná, egy világösszeütkö- = zésbe vonszolhatja a Robertson-törzs irányította külügymi- ’ nisztérium funkcionáriusainak egy csoportja, (Robertson állj lamtitkár a külügyminisztériumban. Szerk. megj.) Foster Dul- e les és veszélyes szemléletmódja és azoknak a katonai veze- 3 tőknek a csoportja, akik nem fogadták el Kína „elvesztését” Z és rosszul „emésztették meg” a kínai beavatkozást Koreában”. Az a körülmény, hogy a nyugateurópai polgári sajtó je- " lentős része is ilyen nyíltan állástfoglalt a katasztrófa politika 3 ellen, nem lebecsülendő tényező lehet a jelen válság további = alakulásában. A tajvani helyzet, hogy az angol REUTER lon- Z doni véleményét idézzük „továbbra is súlyos lehetőségektől =j „terhes” Eisenhower péntek hajnalban elmondott beszéde " után is. Ez a beszéd még mindig kitart amellett, hogy Kimoj ‘ és Macu szigetek „védelme” végeredményben az Egyesült Államok biztonságának védelmét jelentik. Amerika kész esetleg " a legnagyobb kockázatvállalásra is.” Vagyis az amerikai külpolitika, a Washington Post sza- j vaival élve „a kátyúból kikerülésnek azt a módját választotta, □ hogy még jobban beássa magát.” Ez a kardcsörtetés pedig = súlyos eseményekhez vezethet és épp erre figyelmeztet szom- 3 bat reggel a nyugateurópai polgári sajtó többsége is. „Meg- 3 van annak a veszélye, — írja a londoni Times, — hogy a fejle- 3 ményeket nem lehet megállítani. Jelenleg — fűzi hozzá az 3 angol lap — „mikor a tekintély forog kockán, legjobb esetben 3 hallgatólagos és átmeneti enyhülést remélhetünk.” \z ameri- 3 kai sajtó egy része is látja az Eisenhower nyilatkozatban 3 rejlő veszélyeket. 3 Eisenhower a tüskéket jó alaposan Benyomta a béke ol- H dalába. Nem lesz azokat könnyű kihúzni még akkor sem, ha n beszédének második részében igyekezett némi visszavonulási □ lehetőséget biztosítani az amerikai külpolitika számára. Igye- g kezett, mert erre intette őt és kormányát Kína és a Szovjet□ unió határozottsága, saját szövetségesei tartózkodó és óvatos□ ságra intő magatartása, és nem utolsó sorban az ázsiai köz- p vélemény ingerült nyugtalansága. 8 Sajnos nem lenne meglepő, ha e beszédet követően a feszültség növekedését kellene tapasztalnia a világnak. 3 Ha a józanságra ösztönző belső amerikai erők nyomására = és még annál is inkább a külső erőviszonyok hatására mégis ■ a feszültség csökkenése váltaná fel a robbanással fenyegető 3 légkört, a világ bizonyára nyomban könnyebben lélegezne 3 joggal, de talán nem eléggé előrelátóan. Ha a nrobléma meg- = marad és csak elodázódik, a ténvek és a körülmények válto- 3 zatlan elemei újra megteremthetik ugyanezt a gyúlékony él- — lapotot. Ahhoz, hogy a mi kis emberünk nyugodtan sétálhas- = son a karikatúrabeli földteke tetején és újságjában szívderítő 3 híreken mosolyogjon a szeme, a kérdés lényegéhez kell nyúlni 3 a Távol-Keleten éppúgy, mint a világ más neuralgikus gócain. = Ez pedig Tajvan hovatartozása és a népi Kína ENSZ-tagsága. " Lehet, hogy az út idáig nagvon hosszú lesz. Az amerikai ve- E zetőknek azonban, ha a békés rendezést, nem pedig a „leszá- ^ molás” vagy a ..kalkulált kockázat” politikáját akarják, rá Z kell lépniök. Előbb vagy utóbb. Ülést tartott a HNF megyei \ bizottságának v elnöksége Tegnap, szeptember 15-én délelőtt összeült a Hazafias Népfron' megyei bizottságának elnökség: Níregyházán, a Zrínyi Ilona utca helyiségében és Kokas Ferenc ms gyei titkár beszámolója alapját megvitatta a legfontosabb idösze rű feladatokat. Egy érdekes előadás A baktalórántházi járásban - tanévben került új nevelők ré szere Albert Antal járási tanul mányi felügyelő, az Oktatásüg Kiváló Dolgozója „Mit vár a szc cialista falu a nevelőktől?” címei előadást tartott, amit terméken hozzászólás követett. Az előadás nagy segítsége nyújtott a fiatal nevelőknek, aki most kezdték meg nehéz, de szé] pályájukat. Vidékre in visznek üzemet A híradástechnikai iparigazga tóság régebben foglalkozik azzal hogy a lehetőségekhez képest vi dékre telepítsen üzemeket, vág. egyes tömeggyártási folyamatoka Ennek a tervnek megvalósításár most kerül sor. Elsőnek a rádió alkatrész gyár létesít fióküzeme Szombathelyen. Az új üzem létesí tésére az idén 3-4 millió forintol s jövőre újabb 4—5 millió forin tot fordítanak. A szombathely üzem jövőre egyelőre 100—200 dől gozót foglalkoztat. Ahol Jancsi és Juliska Beethovennel ismerkedik Az iskola mellett külön zeneóvoda működik, ahol a gyerekek már 4—6 éves korukban behatolnak a zene csodálatos birodalmába. Itt kezdte az első bátortalan billentyűüiést, az első vonóhúzást sok fiatal, aki ma már képzett muzsikus, a komoly zene művelője. Olyan tehetséges növendékek tanultak itt, mint a kis 11 éves Nadzon Gusztiba, aki mestere a zongorának, s fényes zenei pálya áll előtte. Ma is itt tanul Légrádi Katalin, Farkas Erzsiké, Megyer Zsuzsa, Varga Béla, meg sok más tehetség — akik a zenei életben alkotói és művészi sikerekre tarthatnak számot. Aki egyszer belekóstolt a zenébe, sírig hű szerelmese lesz. S a nyíregyházi zeneiskola szenvedélyes szeretetet ébreszt a muzsika iránt, olyan világba vezeti az egyszerű embereket, amiből az úri időkben kirekesztették őket... GYŐRI ILLÉS GYÖRGY A nyíregyházi zeneiskola jó felszereléssel rendelkezik, az állam megfelelően ellátta hangszerekkel. Ez az iskola megyénk zenei éleiének motorja. Az iskola vezetői megyeszerte számontartják a zenei tehetségeket, s gondoskodnak fejlődésükről, kibontakozásukról. Zenei munkacsoportok ügyelnek Tiszavasváriban. Nyírbátorban és Mátészalkán is arra, hogy a tehetség ne kallódjék el. A tavalyi tanévben az iskola több mint száz hangversenyt rendezett, Idén is hangversenyek és zenei ismeretterjeszt ő előadások rendezésének sorát vélték tervbe. A zeneiskola szervezi a megyében a „Legyen a zene mindenkié“ mozgalmat. Zenebarátköröket szerveznek, mindé héten zenei műsort adnak a helyi rádióban. A zeneiskola célja, hogy a szabolcsiak tömegeivel megkedvel- tess'e a zenét, felkeltse az érdeklődést az örökszép melódiák, halhatatlan zenei értékek iránt. Régi divat volt, hogy az úrikisasszonynak zenit kellett tanulnia. Mérike mellé „freu- lein”, vagy mademoiselle“ járt — s természetesen zongoratanár. Akármilyen botfüle volt őkis- asszonySágénak, „klasszikus ‘ darabokkal kellett traktálnia az t-gybegyűlt vendégkoszorú t — mert így illett, így volt előkelő. Közben a ,,koszos parezt- kölykök“ még félembernyire sem nőttek, de már hajnaltól napestig túrták a földet a kenyérért. Mennyi tehetség veszett kárba: Ösztönös melódiák, ősi, fájdalmas dalok élteic az egysze.ű emberek szívében, s 'elfulladtak, a semmibe foszlottak —, a robo c- sok nem tanulhattak zenéh 1950-ben került állami tulajdonba a nyíregyházi zeneiskola. Ma már mintegy ölszáz növendéke van; a dolgozók gyermekei énekelni, -ongorázni, herdálni tanulnak, sőt megismerkednek a fúvós és ütőhangszerekkel is. Vikár Sándor igazgató és tizennégy zenetanár fáradozik azon hogy Szabolcsban terjedjen a zenekultúra.
