Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
1958. SZEPTEMBER 2, REDD KELETMAG? ARORSZAG $ A vasárnapi Marosán nagygyűlés után elvtárs, megyénk f több párt és állami vezetője kíséretében meglátogatta a sóstó- hegyi Virágzó ruid 'i'erme.oszó- vetkszetet. Megtekintették a szövetkezet gyümölcsösét, szőlőskertjét, az új épületekből álló tanyaközpontot. Elismerően szólt Marosan elvtárs a szövetkezet gondozott területéről, a dúsan termő szőlőről, a biztató kilátásokról, tervekről, a gyümölcstermelés előnyeiről. A gyümölcsöskertben tett hosz- szú séta után a szövetkezet meghívta a kedves vendégeket. Fehérruhás asszonyok serénykedtek az ízletes ebéd körül. Mielőtt azonban megízlelték volna főzt- jüket a vendégek, a szövetkezet tagjai egy kosár szőlőt ajándékoztak Marosán elvtársnak. Ezután két pirosnyakkendős úttörő állt Marosán elvtárs elé. ígérték, hogy jó tanulással igyekeznek méltók lenni az úttörő névre s Marosán elvtársnak jó egészséget kívántak, majd Fekete Bertalan elvtárs, a szövetkezet elnöke emelkedett szólásra. — Nagyon örülünk, hogy bentiünket ért látogatók megtiszte- lése. Jóleső érzés fogott el bennünket Marosán elvtárs beszeae hallattán. Én ígéretet teszek szövetkezetünk tagjai nevében, hogy követve a párt útmutatását, minden erőnket megfeszítve dolgozunk, hogy sikereink eredményeink fnkozcVHenpk. 1',T"rosán elvtársat és a Központi Bizottságot, hogy haladjanak tovább a megkezdett úton. Ezeknek a gondolatoknak jegyében ürítsük poharainkat a "árt v-zetesevel eddig elért eredményeinkre. E zután Marosán ely^"15s mondott pohárköszöntet. Meleg, közvetlen szavakkal köszönte a szívélyes fogadtatást, majd így folytatta: Nálunk a termelöszövetke- lati gazdálkodás alapját Ivóban rakták le. Sok nehézsegge küzdöttünk, de akkor meg sokan nem gondolták az alapító tagok közül, hogy néhány évi eredmo- nves munka után nyugdíjjal tejelik be a munkát a szövetkezetben. Mi azt akarjuk, hogy a sárból, mocsárból felemelkedve, rövid idő alatt bőséget teremtsünk, hogy a dolgozó parasztok túl lássanak saját mesgyejukon s a szövetkezeti gazdálkodásban saját jövőjüket ismerjék fel. Az új, jobb felismerésében segíteni kell a parasztságot. (Leninre hivatkozva elmondotta, hogy a dolgozó parasztok helyeslik a kollektív árutermelést, de visz- szafelé is kacsintgatnak.) — Nekünk és önöknek — mondotta — abban kell segíteni, hogy a dolgozó parasztok ne dolgozzanak látástól vakulásig, hogy végleg megszabaduljanak a kapitalizmus átkozott örökségétől. Szándékunkról beszeljünk nyíltan, őszintén. A megyéket járva egyik dolgozó paraszt azt mondotta nékem, hogy „rendelje el a kormány a szövetkezetbe való belépést, és akkor belépünk“. Mi soha nem hozunk ilyen rendeletet. Az ilyen szövetkezetfejlesztés olyan lenne, mint az egykori púpos lány férjhezmene- tele, akit gazdag hozományáért vettek feleségül. Mi azt akarjuk, hogy a dolgozó parasztok , szerelemből“ lépjenek a közös gazdálkodás útjára, vagyis': meggyőződésből. Mondják el: ha 1958-ban mezőgazdaságunk tel. jes szocialista alapokon nyugodott volna, negyvenezer vagon kenyérgabonával termett volna több hazánkban. És kié lett volna ez a gabona? A magyar népé, a dolgozó parasztoké, önöké. Azt akarjuk, hogy ne a munkájuk szerint elégítsük ki a dolgozókat, hanem az igényeik szerint. Ennek megvalósításához viszont szükséges, hogy előrelépjünk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Hivatkozzunk bátran eddigi eredményeinkre, gazdag szövetkezeteinkre, a szövetkezeti tagok jólétére. De csak olyanok hirdessék a szövetkezeti gazdálkodás ma CTas =< bbrend űsé „ gét akik maguk is meg vannak győződve annak előnyeiről. ésőbb a Szovjetunióban ** elért eredményekről beszélt és arról, hogv a szövetkezeti eszme nem újkeletű. Százéves múltra tekint vissza s bár többször verte vihar, csak ágait tépdeste meg. A közelmúltban lezajlott megrázkódtatásokban is megmaradtak, megerősödtek és egyre többen választják a közös gazdálkodást. A szövetkezetek tagjai szíves szóval, meggyőző érvekkel segítsék elő az egyénileg dolgozó parasztok megmozdulását s előrejutását, közeledésüket a közös gazdaság felé. — Nehéz, de szép feladat vár a kommunistákra, a termelőszövetkezetek tagjaira — mondotta befejezésül Marosán elvtárs. — Szóval és írással, példákkal kell hatni az emberek értelmére s akkor megértik: a párt ezért hirdeti nyiltan a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségszerűségét, mert ezzel az egész magyar nép érdekét kívánja szolgálni, mert ennek megvalósításával még több jut a család. az ország asztalára — fejezte be pohárköszöntőjét Marosán elvtárs. Aztán i maga és a Központi Bizottság nevében ismét megköszönte a baráti, szívélyes fogadtatást, vendéglátást és sok sikert, jó egészséget kívánt a szövetkezet tagjainak. ÍN. T.) Ejrv hét alatt 94 ta'*»»a( és 384 hold földdel erősödlek a meglévő isz-ek Két új tus és egy tszcs alakú’t Az elmúlt héten úiabb sikerek születtek a termelőszövetkezeti mozgalom terén. A meglévő termelőszövetkezetekbe 94 tagot vettek fel a közgyűléseken és 384 hold földdel szaporodott a közös terület. A tiszalöki járásban 23 egyénileg dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti útra. A tiszavasvári Munka TSZ-be 9 család 14 taggal és 35 hold, földdel lépett be. A nemrég alakult Lenin TSZ-be 4 új tagot vettek fel, akik tizenhat hold földet vittek be. A nagykállői járásban számos A szép iskolai* táskákon, ruhácskákon kívül — melyet a kis család ajándékoz a legifjabbaknak —* a „nagy család” is tartogat egy-két meglepetést. A megye 95 ezer általános iskolai és négy és félezer középiskolai tanulóinak ebben az évben 12 és félmillió forintért több tucat általános és gimnáziumi tanterem épül állami beruházásból. Ez hát a nagy család ajándéka. Ebből az összegből építik fel a nyírbátori nyolctantermes, emeletes középiskolát és a négy tantermes tiszalöki gimnáziumot. De ebből épül tovább a mátészalkai tizenikéttantermes gimnázium, a cégénydányádi gyermekotthon, a tiszaeszlári és nyírcsászári óvoda, és nem kevesebb, mint harminchat általános iskolai tanterem. Egy csomó helyen már új tanteremben középparaszt is felvételt nyert. A balkányi Rákóczi TSZ-be Nagy Sándor 8 holddal, a nagykállői Vörös Zászló TSZ-be Szabó Sándor 15, ugyancsak Nagvkállóbau, a Zöld Mező TSZ-be Vágó István 13 holddal lépett be. Űj termelőszövetkezet alakult Székelyben és Beregsuránybun. Székelyben Dózsa néven 16 tag 71 holdon alakúoit szövetkezetei. Beregsurányban 14 család 141 hold földen alakított szövetkezetei. Kishódoson Béke néven 11 család termelőszövetkezeti csoportot alakított. Szeptemberi ajándék: Vj iskolák megyénkben tartották az évnyitót. Ahol pedig még hátra van az utolsó simítás, hamarosan otthonos lesz a gyermekzsivaj. Arról szólunk, ahol már elkészült a szeptemberi ajándék. Geszteréden két- tanterrr.es, Mándokon négy, Nyíregyházán pedig nyole tarí- termes iskolát vesznek birtokukba a gyermekek. És más-’tt: Nyírmadán, Beszterecen, őrben, Kéken, Nyíregyháza Szabadság-telepen Magyon, Tisza- bezdéden, Apa gyom, Kálmánhá- zén, ökörkúten, Szabolcsveres- marton, Apcrligeten, Nyírgyu- lajban és Panyolán szintén új, egészséges tantermek várják majd lakóikat. Nyírpazonyban kettő. (Ezen a helyen folyik leggyatrábban az építkezés), Napkoron négy, Nyírbogdányban kettő, Beregsurányban egy, Szamot becsen szintén egytantermes iskola épül. Ne késsen a szeptemberi ajándék Nyugdíjas tanító, mint „kőműves“ Kóstolónak ennyit az állami beruházásból születő iskolákról. Van azonban megyénkben egészen másfajta iskola is. Ez pedig, mint mondják, a vegyes házasságból született gyermek. Vagyis? Az állami támogatásból és a társadalmi erőből közösen épülő iskola. Erre a célra a 12 és félmillión kívül 2 millió 78 ezer forintot kapott a megye. Ehhez az i'fs-mphez '.'tt még a nyírségi emberek hangyaszorgalma (-3 közős , mely együttesen öt-hat millióra nagyobbította az eredeti összeget. Magyarul: 49 általános iskolai tanterem épül az idén közös erővel. A legjellemzőbb mozgolódás Nyírlugoson tapasztalható, ahol az idén már tanítani akarnak a háromtantermes iskolában. Ezenkívül óvodát is építenek. Figyelemreméltó, hogy a község apraját-nagyját foglalkoztató építkezésben oroszlán- rész jut Körtvélyesi Gyulának, az iskola hatv anéves, az idén nyugalmazott igazgatójának. Az idős pedagógus mint tervező, építésvezető, kőműves dolgozik és mielőtt nyugalombavonul, közel milliós értékű, korszerű iskolával és óvodával írja te nevét a község történetébe. A megye új iskolái hárommillió 787 ezer forint értékű t :nbe- rendszést kapnak. Ugyancsak padokat, táblákat és berendezéseket az erre rászoruló régebbi iskolák. Több tízezer forintot tesz még ki az az összeg, melyet a nyári tatarozásokra, meszelésekre. javításokra és téli tüzelőre költenek. És ami még biztatóbb: a hároméves tervben jóval több iskola épül, mint amennyire számítunk. Végül itt jegyezzük meg, hogy a kormány ezután is támaszkodik a közös erőfeszítésben rejlő társadalmi ösz- szefogásra, és nem fog fukarkodni az állami támogatással. Azonban kívánatos, hogy a községek vezetői jóelőre — nem közvetlen az iskolaév megkezdése előtt — gondolják el tervüket. Ha időben „zörögnek“, akkor hamarabb kapják az építkezéshez nélkülözhetetlen célhitelt. Ugyancsak célszerű lenne központi készletből ellátni az ilyen fontos építkezéseket, így nem maradna tető nélkül egyetlen iskola sem. (Páll G.) Régi kastélyból új iskola Persze a többi községekben sem bánnak pazarlóan a pénzzel. Csak azt vásárolják meg belőle, ami nagyon égető, és a többit helyileg szerzik meg. Ez történik Nyíregyházán a tizenegy tantermes Guszev-lakótelepi iskolában és Vencsellőn, ahol egy régi kastélyt tontottak le, melynek használható anyagából új iskolát emelnek. Kótajban két- tantermes általános iskola alapzatát rakták le társadalmi munkában. Az említetteken kívül Tiszadobon héttantermes, Tisza-- lökön egy, Tiszadadán kettő, «, II „Kelet-Magyarország“ rejtvény pályásain ! Lapunk egyik cikkében egy kereskedelmi jelmondatot rejtettünk el. A mondat első hat betűje hiányzik. A rejtvény: megkeresni az elrejtett mondatot, és beleírni a hiányzó hat betűt. Jó tanulást az új iskolai évben £tfőt, zyéiz&éyet JHamián elntárs Vendégségben a sóstóhegyi Virágzó Föld Termelőszövetkezetben Úgyszintén állami támogatással, társadalmi erőből óvoda készül két községben: Nyírcsahclyban és Nyírbátorban. Egy-két helyen már a jövőre tervezett iskolákhoz is hozzákezdtek. Hárommillió 950 ezer forintból négytantermes iskolákat alapozzák Ajakon, Vásáros- naményban, Pócspetriben, Tor- nyospálcán.
