Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
KELETMAGTARORSZAG 1958. SZEPTEMBER 2, KEDD ft Közel 60.000 ember fogadta nagy tetszéssel Marosán elvtárs beszédét (Folytatás a 2. oldalról.) szemináriumon, aki életre-halál- ra tiltakozott az ellen, hogy felosszuk a földet. S amikor 1945- ben földet kapott és megízlelte a „szent1’ magántulajdon örömeit és keserveit, nem akar lemondani róla. A három közül most az egyik hetven éves és nyolc hold földje van. Odajött hozzám és ‘a következőket mondotta: „Marosán elvtárs, te ismersz engem. Évtizedekig harcoltam a földmunkások jogaiért, most be akarok menni a szövetkezetbe. Odaadom a nyolc holdamat, csak adjanak nyugdíjat. Nem tudok dolgozni.” Nagyon tragikus dolog egy hetvenéves embernek nemet mondani, de én így válaszoltam neki: „Emlékszel, mit mondtunk 1947— 48-ban? . Ha te akkor belépsz a szövetkezetbe, úgy ahogy azt nagyon sokan tették a nagyszénási dolgozó parasztok közül, akkor most nincs nyugdíjproblémád” Budapesten kétmillió ember él. Borsod, Pécs túlzsúfolt, menekül a fiatal faluról. Nem akar élni a nadrágszíjon, mert nincs benne perspektíva. Mit kell tenni? Mint mondottam iskolára, egyetemre, kultúrára, színházra szükség van. Kultúra kell, koncertekre, hangversenyekre akarnak járni. De ezt nem lehet a nadrágszíj parcellán megcsinálni. Nem kellene itt megfordítani a dolgot? És a televíziót, a kultúrát, mindent amire szükség van, falura vinni? De igen. Viszont akkor meg kell változni, fel keli hagyni a nadrágszí,j parcella gazdálkodással és a szocialista, nagyüzemi mezőgazdaság útjára kell térni! Rossz jel az, ha a faluról menekül a fiatalság. Mi nem akarjuk, hogy a falu elnéptelenedjen. Rossz jel az is, hogy a fiatalság a könnyű munka felé megy. Az sgyik paraszt mondta nekem Mátészalkán, hogy ők látástól vaku- lásig dolgoznak. Én is dolgoztam húsz évig hasonlóan, de azért, hogy most ne kelljen látástól va- kuláslg dolgozni. Azért, hogy jöjjön a gép, a traktor, a műtrágya, a technika. De mindezt nad- rágszíj-parcellán nem lehet megcsinálni. Arra van szükség, hogy dolgozó parasztságunk mérleget vessen. Gondolkozzon azon, mi lesz vele tíz év múlva, há elmennek a gyermekei és egyedül fog maradni. Nem közömbös, bogy gyermekeink áldani vagy átkozni lógnak bennünket Valamikor a tanító ebben az országban félig pap, félig cseléd és a nemzet napszámosa volt. Ha ku- lákgyerek került a kezébe és hülye volt, akkor sem buktathatta meg, viszont a nincstelenét, a kis- parasztét, ha okos Is volt, a pad- ban előre nem ültethette. A tanító tudta jól, hogy milyen a falu szociális összetétele. Ki volt szolgáltatva. Most szabad az ember és az értelmére van bízva, hogy mit tesz. Ha a szülők és a pedagógusok összefognak, együtt dolgoznak, akkor egy boldog generációt nevelünk fel. üljenek hét össze az apák, az anyák, a pedagógusok és szocialista szellemben neveljék gyermeki..kei. hiszen a mi miaunkról és vérünkről van szó. Nem közömbös, hogy tíz év múlva áldani, vagy átkozni fognak bennünket gyermekeink. nek. De vajon ki fogja megírni a' mi életünket? Csak az írhatja meg, 5 aki velünk él, akinek élménye van.; Egy parasztnak az élete itt Szabolcsban 1900-tól 194ó-ig, 45-től mostanáig és majd öt év múlva \ három kötetre való könyvet tenne i ki. Sajnos költőink egyrésze olyan < vereslcet ír, mintha ebben az or- J szagban mindenki meg akarna J halni. Mi azt akarjuk, hogy a dől- S gozó parasztság fiaiból újságíró 1 író, színész, művész legyen, de 5 olyan, aki holnap meg fogja fa- 3 rágni. ' •fázni, eleveníteni a jövcj parasztját. A harmadik világháború a* imperialisták §ír|á( ásná wieg Marosán elvtárs a háború és a béke kérdéséről szólva a következőket mondotta: — Ez közvetlenül érint bennünket. A világ kétszeri került a háború közelségébe tizenhárom év óta. 1956 októberében a magyarországi események során, valamint Szueznál. és most Iraknál. A háborút azonban minden esetben a szocialista világi'í- bor, a Szovjetunió békepoiitlkája elhárította. Ebből is lemérhetjük, hogy a szocialista béketábor ereje óriási. S mivel az amerikai imperialisták mindkét esetben kudarcot vallottak, most Tajvan felé mennek. Itt azonban a kínaiak alaposan visszaütnek. Minden esetre, ha az amerikai imperialisták háborút akarnak kirobbantani, Marosán elvtárs beszél Nyíregyházán a nagygyűlésen Melyik az igazi műveltség ? Amit érinteni szeretnék, az a kulturális, az emberi értelem, a műveltség, az emberi tudat megváltoztatásának kérdése. Mi azt akarjuk, hogy a magyar kultúra és a magyar műveltség a dolgozó népből jöjjön. A kínai elvtársaknak van egy jó közmondásuk az, hogy a világ valamennyi tudósa kis emberből lett. Én grófi tudósokat, grófi feltalálókat nem ismerek. Akik a telefont, rádiót, televíziót stb. feltalálták, azok mind alulról, a népből jöttek. Ez azt jelenti, hogy a népben, hazánkban is hihetetlen nagy erők, értekek vannak. És ezt felszínre kell hozni. Nekünk az idővel haladnunk kell. Nos, senkit sem befolyásolunk abban, hogy szabadon gyakorolja vallását. Magyarországon ezt megteheti kivétel nélkül mindenki. De hangsúlyozom, hogy ez emberi értelem, természettudomány dolga. Mi mindezekről úgy cselekszünk, ahogy beszélünk. A szó és a tett nálunk fedi egymást. Ellenben nézzük meg: mi van Amerikában? Ok nagyhangon beszélnek az emberi jogokról, ugyanakkor a négereket, a színesbőrűeket megvetik, kizárják az egyetemről. Az istenre hivatkoznak, ugyanakkor különbséget tesznek fehér, fekete és sárga bőrű emberek között. Nekünk nincs jogunk lebecsülni más népeket, más nemzeteket, mintahogy a ml megbecsülésünk Is azon múlik, hogy milyen értelmesek vagyunk, milyen eredményeket ériünk cl az élet különböző területein. A művészetben, a kultúrában nem állunk az utolsó helyen. De, ha azt akarjuk, hogy minél nagyobbak legyenek az eredményeink, akkor tovább kell fejlődnünk. Ehhez viszont arra van szükség, hogy iskoláinkban értelmes, tudományosan megalapozott tanítás follyék. Mi nem akadályozzuk meg, hogy hittanra járjanak a gyerekek, de egyet megtartunk magunknak: természettudományos, materialista nevelést biztosítunk gyermekeink számára, hogy ha felnő, ne féljen a villámcsapástól, a dörgéstől s megértse azt is, miért sétálnak a szputnyikok az égen. A boldog családi élethez hozzátartozik az is, hogy gyermekeinknek megmagyarázzuk mind azt, amit nekünk szüléink nem magyaráztak meg. Gondoskodni kell minden családban arról, hogy ttieglegyen az ideológiai és kulturális nevelés. A* írók feladatairól Ezekután Marosán elvtérs az irodalom kérdéseivel foglalkozva, beszélt az írók feladatairól és többek között a következőket mondotta: Azók a népi írók, akik jöttek velünk a harcokban a két világháború között és műveikben nyilvánosságra hozták a nincstelen parasztok életét, nagy szolgálatot tettek. Most következik egy másik kérdés. A szocializmus felé haladunk, s a végén kisül, hogy ez az írói réteg — amelyik ezelőtt sokat segített — megállt a szocializmus alsó fokán, nem akar tovább menni. Ezek az írók le sem jönnek a parasztok közé, meg sem osszák a véleményüket velük. A kínai elvtérsak úgy csinálják, hogy a munkásírót elküldik a gyárba, a parasztírót a falura. Él* jenek ott az emberekkel együtt, Igaz, szükséges, hogy szép verseink, regényeink, filmjeink legyevegyék tudomásul, az az ő ;r sírjukat ásná meg, méghozzá ■' nagyon gyorsan. Ismeretes, hogy az első világháború eredményeként megszületett a szocialista Szovjetunió. A második világháború után Kína és a népi demokratikus országok kiszakadtak az imperializmus testéből és építik a szocializmust. Elképzelhető tehát, mit hozna számukra a harmadik világháború. Bennünket, magyarokat a hatalmas kínai nép is támogat. Mi ezen a téren ország és világ előtt kijelentjük, mint ahogy kijelentette Csou En-laj elvtárs: „A magyar nép harca mellett nemcsak a tizennégy millió kínai kommunista, hanem a 600 milliós Kína áll, S ezért mondjuk mi, hogy a tajvani küzdelemben nemcsak a kommunista magyarok, liancm az egész magyar dolgozó nép áll a kínai elv- társak mögött, Követeljük, hogy Kínát vegyék fel az ENSZ-be! Neki kötelessége ott lenni, segíteni a béke megvédésében. Az első világháborút Amerika cs Anglia páholyból nézte végig és mindketten meggazdagodtak belőle. A második világháborút Anglia már nem, de Amerika még mindig páholyból nézte. Ez az elkövetkezendő időben egy háború esetén már nem lenne így, mert tudják mit jelentenek a szputnyikok. Ha meg lehet semmisíteni Moszkvát, vagy Budapestet, akkor New-Ycrkot is és Washingtont is. Nincs már a Földnek egyetlen darabja sem, amelyet el ne lehetne érni, Mi azonban minden eszközzel harcolunk a béke biztosításáért. Magyarországon ezt a munkás, a paraszt, az értelmiségi munkájával, becsületességével és kiállásával szolgálja. és Máté szálkán. (Hammel J. felvételei) is a mi dolgunk volt. Hogy miért beszéltein erről a kérdésről? Azért, hegy bátorítást, bizalmat, előretekintést adjunk mindenkinek, aki ezen a gyűlésen megjelent. Minden tekintetben meggyőzően magyarázzuk az igazságot Marosán elvtárs ezekután az első és a második világháború következményeiről beszélt, arról a pusztulásról, emberi és anyagi károkról, amelyek e két világégést követték, majd így folytatta: — És itt vetődik fel a felelősség kérdése. Mit akarunk mi hagyni gyermekeinkre? Ha én harcolok u te gyermekedért, akkor te is harcolj az enyémért, mert minden becsületes embernek közös a célja. Ezért azt mondjuk minden kommunistának cs minden becsületes embernek: menjenek embertől emberhez és meggyőzően minden tekintetben magyarázzák az igazságot. Ez a feladat. Mi nem fogunk szövetkezeteket adminisztratív rendszabályokkal létrehozni. De azt sem fogjuk hagyni, hogy a dolgozó parasztság megálljon. Meggyőző erővel, a tények birtokában elmegyünk a parasztokhoz és megmutatjuk — mint ahogyan azt 1948-ban is tettük —, hogy mit csináljanak, mit tegyenek. S ebben is a megye kommunistáinak, a szövetkezeti parasztoknak, példát kell mutatni. Lássák az emberek azt, hogy milyen egy igazi harcos kommunista és termelőszövetkezeti tag. Megteremtjük az emberi boldogság alapjait Ezek után Marosán elvtárs a következő szavakkal fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét: — Legyen büszke a jövő generációja arra, hogy mi nemcsak a szocializmus építésének, nemcsak az emberi szabadságnak, hanem az emberi boldogságnak is megteremtettük a feltételét. Így induljon holnap munkába minden dolgozó. Gondolkozzanak azon, ha hazamennek, hogy igaza van-e tt pártnak, a munkás-parászt kormánynak, s ha úgy döntöttek, igazunk van, akkor, ne álljanak meg. Dolgozzon minden munkás, paraszt és értelmiségi becsülettel, Járjon elől ez a megye, mutasson példát abban, hogyan lehet boldog, szocialista Magyar- országot építeni! Marosán elvtárs beszédét hatalmas taps fogadta. A gyűlési hallgatósága még sokáig ott máé radt. Marosán elvtárs szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal, majd a sóstóhegyi Virágzó Föld Termelőszövetkezetbe látogattak j el kedves vendégeink. Az erről] szóló tudósítást lapunk 5. oldalán' közöljük. A szocializmus erői olyanok, hogy ha mégis kirobbantanának az imperialisták egy világháborút, annak a befejezése már a mi dolgunk lenne, mint ahogy a második világháborúnak a befejezése
