Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-30 / 230. szám
\95S. szeptember 30, kedd & ELETM A G V A RORSZ A G S „Igen^-É kapott De Gaulle összefoglaló helyzetjelentés a franciaországi népszavazásról PÁRIZS (MTI) Vasárnap Franciaországban, az algériai nagyvárosokban, az afrikai gyarmati területeken és a francia megyék jogállásával rendelkező Guadeloupe, Martinique, Réunion szigeteken és a Francia-Guienná- ban megtartották a népszavazást. Franciaországban — az első jelentések szerint — rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott meg a népszavazás iránt, számos városban, így Marseille- ben, Le Hav- re-ban, már a délutáni órákban meghaladta a szavazók száma a legutóbbi képvissiőválsztáson az urnák elé járult választók számát. A szavazás Franciaországban, mind Párizsban, mind a vidéken különösebb incidens nélkül zajlott le. A népszavazás napjának nyu galma ellentétben áll az utóbbi napok szenvedélyes hangulatával, amikoris a szélső jobboldali elemek megsokszorozták támadásaikat, merényleteiket a demokratikus pártok helyiségei, a kommunisták és különféle demokratikus szervezetek tagjai ellen. I francia népszavazás anyaországi eredményei PÁRIZS (TASSZ): A francia belügyminisztérium kiadta az új francia alkotmányról tartott népszavazás anyaországi végleges eredményeit. A közlemény szerint a választói névjegyzékben 26,606.948 személy szerepelt. A szavazásban 22,595,703 személy vett részt, vagyis a választójoggal rendelkezők 84.9 százaléka. Az új alkotmányra 17,666.828 személy szavazott, vagyis a szavazók 79.25 százaléka. Az tij alkotmány ellen leadott szavazatok száma 4,624.475, vagyis 20.75 százalék. Ilyenformán a De Gaulle-kor- mány Franciaországban megkapta a jóváhagyást az általa kidolgozott alkotmánytervezetre. A f.eltevések szerint az új alkotmányt október 5-én hirdetik ki hivatalosan és teszik közzé a kormány hivatalos lapjában. A kihirdetés pillanatától kezdve a kormány az új alkotmány alapján négy hónapi időszakra rendkívül széleskörű felhatalmazást kap. Az alkotmány 91. cikkelye szerint „az alkotmányban előirányzott köztársasági intézményeket az alkotmány hatálybalépésétől számított négy hónapon belül létre kell hozni.” Az alkotmány 92. cikkelye értelmében a kormánynak joga lesz „törvényerejű rendeleteket kiadni az új hatalmi szervek létrehozása céljából. A kormány dolgozza ki és erősítse meg a rövidesen megtartandó parlamenti választásokhoz szükséges választási törvényt." Ezenkívül „megteheti” azokat az intézkedéseket, amelyeket az ország életében szükségesnek vél „az állampolgárok megvédésére és a szabadság biztosítására.” Ilyenformán a rendkívüli felhatalmazás mérve teljesen az említett cikkelyek értelmezésétől függ. Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja a népszavazás francia anyaországbeli eredményét kommentálva az Humanitében megállapítja: „A nemzet élenjáró erői nemet mondtak a diktatúrára. Híd épül az Amu-Darján A munkásosztály többsége pártja felhívására válaszolva megmutatta azt az utat, amely megfelel a nemzet érdekeinek, ismét bebizonyította, hogy ellenáll a fasiszták terveinek. Számos esetben a köztársaság hívei — szocialisták, radikálisok, katolikusok szintén csatlakoztak szavazataikkal a kommunista választók szavazataihoz.” - Fajon a továbbiakban megállapítja, hogy a francia demokratáknak nem sikerült győzelmet aratniok a szabadságért vívott harcban. „De Gaulle megkapta az igent, amelyet annyira követelt — írja Fajon. — A demagógia és a széthúzás segítségével kapta meg, mely megakadályozta a demokratikus erők összefogását, hamis irányba terelte a dolgozók és a kispolgárság egy részét.” Fajon hangsúlyozza: „Nem szabad tagadni, hogy ilyenformán komoly helyzet alakult ki.” „A köztársaságellenes alkotmány veszedelmes és korlátlan hatalommal ruházza fel a diktátort. Arra irányul, hogy megkösse a népnek és demokratikus szervezeteinek kezét, utat nyit a fasizmus felé és kedvező a fasiszta fegyveres csoportok bűnös akciói számára. Gyorslista az V. és VI. Békekölcsön vasárnapi húzásáréi (Folytatás a 4. oldalról.) Sorozat Szám Nyeremény 72.457 01—50 200 72.458 01—50 200 72.483 01—50 200 72.515 01—50 500 72.608 01—50 200 72.629 01—50 200 72.641 01—50 200 72.646 01—50 200 72.888 01—50 200 73.004 01—50 200 73.150 01—50 200 73.242 01—50 200 73.264 01—50 200 73.577 01—50 200 73.646 73.819 01—50 01—50 200 200 74.138 01—50 500 74.160 01—50 200 74.183 01—50 200 74.239 01—50 200 74.394 01—50 200 74.590 01—50 200 74.667 01—50 200 74.764 01—50 200 74.767 01—50 200 74.970 01—50 200 74.983 01—50 200 75.259 01—50 200 75.350 01—50 500 75.453 01—50 500 75.567 01—50 200 75.579 01—50 200 75.614 01—50 200 75.670 01—50 200 75.771 01—50 200 76.007 01—50 200 • 76.109 01—50 200 76.151 01—50 300 76.234 01—50 200 76.261 01—50 200 76.479 01—50 200 76.542 01—50 200 76.639 01—50 200 76.641 01—50 200 76.721 01—50 200 76.848 01—50 200 76.870 01—50 200 76.887 01—50 200 77.141 77.144 01—50 01—50 200 200 Sorozat Szám Nyeremény 76.164 01—50 200 77.172 01—50 ,200 77.260 01—50 200 77.488 01—50 200 77.821 49 5.000 77.821 01—50 200 77.834 01—50 200 77.899 01—50 200 78.003 01—50 200 78.418 01—50 500 78.594 01—50 200 78.782 01—50 200 78.816 01—50 200 78.875 01—50 200 78.896 01—50 200 78.957 01—50 200 79.027 01—50 200 79.054 01—50 200 79.125 01—50 200 79.332 01—50 200 79.357 01—50 200 79.364 01—50 200 79.366 01—50 200 79.543 29 50.000 79.543 01—50 200 79.576 01—50 200 79.585 01—50 200 79.680 01—50 200 79.703 01—50 500 79.896 01—50 200 79.930 01—50 200 79.948 01—50 200 79.965 01—50 200 Az Ötödik Békekölcsönt tizenegy, a Hatodik Békekölcsönt tizenhat osztályban bocsátották ki, így a jegyzékben feltüntetett so- rozatszámokhoz tartozó összes kötvények — a százezer forintos fő-1 nyeremény kivételével — mind a tizenegy, illetve mind a tizenhat osztályban nyertek. A fenti két gyorslista közvetlen nül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk! Az Első, az ötödik és a Hatodik Békekölcsön kisorsolt nyereményeit október 2-ától fizetik az Országos Takarékpénztár fiókjaiban és a postahivatalokban. Szovjet mérnökök elkészítették az Amu-Darján épülő híd tervét. A híd 782 méter hosszú lesz. Szerkezetét vasbetonból készítik. A két vasbetonpilléren 70 méteres hídív nyugszik majd. A pillérek súlya egyenként 500 tonna. Az építkezés érdekessége ,hogy a pilléreket a parton készítik el és úszódarukkal helyezik a vízbe. Nagy munkát igényel a partok kidolgozása is. Itt alkalmazzák a Szovjetunióban először a vasbetonból és aszfaltbetonból készült úgynevezett „matracokat”, amelyeket a part falában helyeznek el. Előreláthatólag 25.000 köbméter vasbetont használnak majd fel és 270.000 köbméter földet mozgatnak meg. Az Amu-Darján épülő híd nemcsak Nyugat-Üzbekisztán gazdasági fejlődését segíti, hanem önmagában is érdekes építészeti akotás lesz. Beszterce nyerte a lermelőszüvetkezeti bajnokságot De Gaulle felhasználja majd az új alkotmányt az algériai ’ háború fokozására is. Ebben a tekintetben Algériában támaszkodni fog a Sálán és Massu által rendezett népszavazás tragikomédiájára is” Fajon befejezésül rámutat arra hogy az összes demokratikus erőknek össze kell fogniok a megnövekedett fasiszta veszéllyel szemben. A nyíregyházi járás termelőszövetkezeti labdarúgó-bajnokságában hét csapat szerepel. Sportszerűségben különösen kitűnt a kó- taji Vörös Október együttese. Nem igyekeztek idegen játékosokkal növelni esélyeiket (máshol előfordult ilyen). Szép, sportszerű játékukért dicséret illeti a Vörös Október játékosait. Ez volt a tsz-bajnoks'g végeredménye: az első helyen Beszterec végzett. Hát mérkőzésből hármat nyert. Két döntetlent ért el és egy vereséget szenvedett. Nyolc pontot szerzett. Második Kótaj hét ponttal. 3, Ibrányi Dózsa, 4. Tíszateleki Béke, 5. Vasmegyeri Micsurin, 6. Demecseri Dimitrov egyaránt 6-6 ponttal. A Tíszateleki Vörös Október csapata három pontot szerzett. Gustav Bares: A müncheni egyezmény tettesei Történelmi visszapillantás (111. rész) A kritikus 1938. év elején az agrárpárt a kormányba akarta juttatni Hen- leint; csak a népi ellenállás hatalmas hulláma akadályozta meg e terv keresztülvitelét. A prágai német követ jelentései bizonyítják, hogy Borán, az agrárpárt elnöke (a München utáni miniszterelnök) titkos kapcsolatokat tartott fenn Hitler képviselőivel, állandóan tájékoztatta a belső helyzetről és annak érdekében dolgozott, hogy Csehszlovákia a harmadik birodalom ölébe hulljon. Tüntetést rendezett a „Birodalommal való jóviszony mellett” — vagyis Hitler követeléseinek elfogadásáért. A reakció hangsúlyozta, hogy minden áron el kell kerülni a konfliktust a fasiszta Németországgal; nem azért hirdette ezt, mintha Csehszlovákia oly gyenge lett volna, hanem azért, mert a védekezésnek a népre, külpolitikailag pedig a Szovjetunióra kellett volna támaszkodnia. Egy nagybirtokos agrár-nemes felmutatta a parlamentben degeszre tömött pénztárcáját, és cinikusan kijelentette: „Ha a bolsevikok jönnek, akkor ezt elveszik tőlünk; de Hitler legalább ezt meghagyja.” Végül azonban bebizonyosodott, hogy ez is elég vigasztalás, mert Hitler nem volt tekintettel régebbi segítőire. Az a reményük sem teljesedett, hogy „nem lesz rosszabb, mint az osztrák uralom idején volt." Ezek a kapitalista osztá'yérdekek dolgoztak Hitler terveinek keresztül viteléért. A fennmaradt dokumentumok bizonyítják, hogy a Preiss—Beran—Hodza triumvirátus (a nagytőke és az agrárpárt) lelkesen dolgozott az ország védelmének meghiúsításáért és megadásért. A , megrendelt ultimátum” sötét ügye éppen e hazaáruló triumvirátus tárgyalásaival és machinációival függ össze, Jellemző azonban az akkori helyzetre, hogy a reakciónak a kulisszák mögött, titokban kellett tartania összeesküvését, nem vallhatta be nyíltan terveit: ahhoz gyenge volt, hogy a nép hata'mas hazafias frontjával szemben nyíltan kersztülvigye akaratát. Ennek bizonyítéka az is, hogy amikor a Hodza-kormány az angol-francia ultimátum után elfogadta a berchtesga- deni feltételeket, az általános sztrájk és a hatalmas tüntetések azonnal e’söpörték. A nép nem akarta magát megadni nem akarta elfogadni a fasiszta jármot és a nemzet rabszolgaságba döntését. Mérhetetlen történelmi felelősség sú- lyosodott Benes akkori köztársasági elnök, valamint polgári és kispolgári demokratikus táborának vállaira. Ebbe a táborba tartoztak a szocialista kormánypártok (a csehszlovák és német szociáldemokrácia, a csehszlovák nemzeti szocialisták, a cseh katolikus párt és néhány más polgári párt kisebb csoportjai). Benes többször hangoztatta, hogy sosem kapitulál, sosem adja ki Csehszlovákiát Hitlernek. Ez a pozíció igen erős lett volna, mert aktívan támogatta a nép; a kommunista párt minden erejét megfeszítve támogatott és segített minden intézkedést, amely a szabadság megvédését szolgálta; a hadsereg jelentős része is a megadás ellen volt. S ez a pozíció külpolitikai szempontból is erős volt, elsősorban azért, mert a Szovjetunió nyíltan kiállt a fenyegetett Csehszlovákia mellett, s kész volt segítségére sietni. De Nyugat felé sem volt reménytelen a helyzet: az angol és francia „müncheni kormánynak” súlyos harcokat kellett folytatnia a közvéleménynyel szemben, amely „Hitler bákitgetésé- nek politikájával" szemben foglalt állást. S az egész „békítgető” politikának az volt a feltétele, hogy Csehszlovákiával úgy lehessen bánni, mint engedelmes vazallussal, mint a nemzetközi öszeesküvés néma bábjával. Csehszlovákia határozott állásfoglalása tehát — előbb '.agy utóbb — csődbe juttathatta volna ezt a politikát. Benes azonban nem helyezkedett erre az álláspontra. A döntő pillanatokban az osztály kapcsolatok mutattak számára irányt, amelyek a cseh reakcióval és a nyugati hatalmak, Franciaország és Ang lia iránti engedelmességével kötötté.: össze. Chamberlain és Hitler berchtesga- deni találkozásától kezdve Benes lényegében a kapituláció felé irányította az állam hajóját. Bár a nép előtt távolról sem kompromittálta magát annyira, mint a nyílt reakciós összeesküvők és hazaárulók, történelmi felelőssége mégis a legnagyobb volt. A polgári demokrácia összeomlott, amint szembekerült az egész népre leselkedő halálos veszéllyel. Ezek voltak a „belső erők”, amelyek segítették keresztül vinni a müncheni kapitulációt. Az ellentétes erők az országon belüli népi ellenállás és hősi elhatározás erői nagyobbak voltak. A kommunista párt, amely 1936. évi VII. kongresszusán a köztársaság Hitler elleni védelme mellett tört lándzsát, gigantikus erőfeszítéseket tett, hogy egységbe fogja a demokratikus hazafias frontot és megszervezze a védelmi erőket. A müncheni ultimátum perceiben azonban elhullott valamennyi ■ más táborba tartozó szövetségese, a párt átmenetileg egyedül maradt határozott ellenállásával. Csehszlovákia csak a hitleri követelések érdekében történt aktív angol és francia beavatkozás nyomására adta meg magát. •k Érthető, hogy a csehszlovák nép mindjárt a felszabadulás után. 1945-ben hozzálátott a nemzeti tragédiát okozó belső erők felszámolásához. A nemzeti és demokratikus forradalom első intézkedése a fasiszta megszálló rendszer reakciós támaszainak megdöntésére, a német árulók és kollaboránsok vagyonának elkobzására irányult. A legfontosabb további lépés a bankok, biztosító intézetek és ipari vállaltok államosítása, aföldreform megvalósítása volt. Csehszlovákia népe nem hagyhatta meg a burzsoáziának sem politikai, sem gazdasági vezető szerepét — hiszen a burzsoázia éppen osztályhelyzetével és osztályérdekeivel vállalt részt a müncheni kapituláció bűnében. Megvalósult a népi demokratikus rendszer, megkezdődött a szocialista társadalom felépítése, amelyben nem találhatnak többé támaszra a müncheni erők.
