Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

s KELETMAGVAHORSZAG 195?. s September 39, kedd. AZ IGAZSÁG EREJE \A népfront-mozgalom hírei rr/. __­A z ellenforradalom óta im' már két esztendő telt el. De nem lehet elfelejteni a ször­nyűségeket, az emberi lelkek megmérgezését, a nép ügyéért életüket feláldozó mártírokat, a milliárdos anyagi károkat, a „nemzet érdekében“ elhangzott szónoklatokat, a letűnt világból visszamaradt , dzsentrik bosszú- szomját. Halványodnak azonban az emlékek, a dolgos hétköznapok tüzében könnyen feledésbe merül­nek a régi nehézségek, a fenye­gető veszély. S ahogy olvassa az ember az országgyűlés legutóbbi ülésén elhangzott szavakat, em­lékezetében felsorakoznak a két évvel korábbi reménytelen naP°K a kilátástalanság, a pusztítás. Fe­lülkerekednek azonban a megtett út sikerekben gazdag eseményei, s csak ilyenkor érezzük igazán: pusztulástól mentette meg az or­szágot a párt, másodszori felsza­badítónk, a Szovjetunió, a mun­kások és parasztok kormánya, a forradalmi harcokban, nehézsé­gekben megedződött munkásosz­tály ,a falvak józan lakói. IV elmerül a kérdés: vajon elegendő lett volna saját erőnk a kilátástalanság megszün­tetéséhez, a munkanélküliség, az infláció, az éhezés elkerüléséhez, nagyszerű sikereinkhez? Nem! Jó hogy velünk volt és maradt az első szocialista állam, a Szovjet­unió, a baráti, testvéri országok népe. önzetlen anyagi segítségük révén hihetetlennek tűnő rövid idő alatt megteremtettük a biztos jövőt jelentő alapot a szocializmus építésének folytatásához. Vajon ki mert gondolni megyénkben a tom­boló, pusztító vihar idején, Ma- tolcsi Gergely termelőszövetkezeti párttitkár halálba kergetésének napján, Csályi Ferenc honvédszá­zados mártírhalálának perceiben jólétre, létbiztonságra, munkásha­talomra? Gombamódra szaporod­tak a fasiszta pártok, feltűntek születésével a legszélesebb körű üzemi demokrácia bontakozott kV ahol a munkások, műszaki értel­miségiek véleményükkel, javasla­taikkal, a termelésbe vMó közvet­len beleszólásaikkal formálják, irányítják életüket. Nem jött visz- sza és soha nem fog visszajönni a megszüntetett begyűjtési rend­szer. A dolgozó parasztság érde­kének megfelelő felvásárlási árak­kal biztosítjuk városaink ellátását. Senkit nem kényszerítettek, és nem is fognak kényszeríteni a szövetkezetbe való belépésre, bár világosan megmondjuk: a dolgozó parasztok felemelkedésének egye­düli útja a nagyüzemi gazdálko­dás, s meggyőzéssel, példamuta­tással, az értelemre hatva széles­körű felvilágosító munkát vég­zünk a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében. Az ellen­ség „terror“-ról beszélt, viszont nem láttak utcánkon felakasztott ellenforradalmárokat, a népi ha­talomra kezet emelő csendőröket. A nép által hozott törvények ere­jével vontuk felelősségre az éle­tünkre, a munkáshata’pmra törő néhány elleforradalmár vezért. Állításukkal szemben a történe­lem folyamán soha nem volt olyan széles lehetősége népünknek a közügyekbe való beleszólásra, mint most. Minden dolgozó vá­lasztó és választható, községi ta­tácsainktól az országgyűlésig de­mokratikus választások útján de­legáltunk küldötteket. (VJ egdőlt az a hírverés, hogy 1 1 visszatérnek a korábbi években elkövetett hibák. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével kijavítottuk a párt- és ál­lami életben előforduló hiányossá­gokat. Ami viszont saját hibáin­kat illeti, mikor azokat felismer­tük, nyíltan beszéltünk is azok­ról, hogy soha többé ne ismétlőd­hessenek meg. A hároméves terv irányelvei reálisan számolnak le­hetőségeinkkel, megvalósításuk milliókat érintő lakáshelyzet köny- nyítésé.e. Államunk azonban min­den telhetőt megtesz, és a jövőben is elkövet, hogy ezen a téren is jelentős lépéssel haladjunk előre. Mint ahogy megszüntetjük a nyugdíjrendszerben meglevő aránytalanságot, s a nemzeti jö­vedelem 12 százalékából elsősor­ban a dolgozó emberek nyugdíját kívánjuk rendezni, úgy a lakás- problémát is megoldjuk. A választási agitáció során bizonyára megkísérli majd az ellenség háborús pánik kelté­sét. Mi viszont azzal válaszolunk erre, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszu­sának irányelvei alapján tovább kívánjuk növelni kapcsolatainkat elsősorban a testvéri országok né peivel s minden más országgal a békés együttélés ismert elveinek betartásával. Hatalmas erővé nőtt a béke-világmozgalom, amelynek élén minden agresszióra súlyos csapással válaszolni kész szoci­alista ország, a Szovjetunió áll, mögötte a hatalmas Kínával, a népi demokratikus országok né­peivel ,a gyarmati és félgyarmati sorból kitörni kész milliókkal, s más békeszerető népekkel. Nem kérkedünk erőnkkel, de ha hábo­rúba sodorják egyes nyugati ' szágok az emberiséget, a Szovjet­unió, a szocialista világtábor ren­delkezik olyan erővel, amelynek felhasználásával megsemmisül az agresszor, az ellenség minden ereje. Nincs okunk a félelemre, bizakodva tekintünk a jövőbe, mert a béke erői hatalmasabbak a háborús hisztéria hirdetőinél. S amikor a Népfront jegyében le­zajló választás sikeréért indulunk harcba, a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat további javulása révén mi is egységesebbé ková­csoljuk sorainkat, s a dolgozók millióinak támogatásával siker koronázza terveinket, az igazság ereje győzedelmeskedik. l a Koson a nepirvmoan uu,- gozó kommunisták kezdemé­nyezésére széleskörű társadalmi munkát szerveztek az épülő kultúrház befejezése érdekében. A párt. és tömegíjzervezetek összefogása, munkája révén tető alá hozták a kultúrházat, kétezer méter hosszan megtisz­tították a csatornákat és ho­mokkal töltölték meg az iskola udvarát. A munkálatok során tizennégyezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. ★ Márokpapiban jelentős segítsé­get nyújt a népfront-bizottság a községfejlesztési tervek valóra- váltásához. Eddig közel két kilo­méter betonjárdát építettek, mintegy 43 ezer forint értékben. ★ A nagykállói községi nép­front-bizottság nemcsak a községfejlesztési tervek valóra- váltása érdekében szükséges társadalmi munka szervezésé­hez nyújt segítséget, hanem különböző szakelőadásokat is tart a mezőgazdasági termelés­sel kapcsolatban. Ezen kívül novemberben megrendezik a Kölcsey-emlékestet és jelenté­kenyen közreműködnek a no­vember 7-i ünnepségek meg­rendezésében is. ★ , Bökönyben a községfejieszlési [ tervben szereplő létesítmények - I kel kapcsolatban véleményt kér­itek a dolgozóktól. Figyelembe ívették a javaslatokat és a falu dolgozóinak egységes kívánsága • szerint autóbusz-megállóhelyet és • várótermet létesítettek. Ezen kí- ;vül 300 méter betonjárdát építet- ; tek, mintegy 30 ezer forintos ; költséggel. ★ A bökönyi népfront-bizottság és a tömegszervezetek össze­Jó hír a Sóstóról Az építő vállalattól nyert érte­sülés alapján jó hírt köziünk a Sóstóról: befejezték az ezer négy­zetméteres termál-medence épí­téshez szükséges felvonulást. Az új medence, amely a gyógyforrás­hoz épül, az anyagellátástól füg- Nagy Tiborigően még ez évben megépül. fogása révén régi épületekből kettantermes iskolát létesítet­tek. A község dolgozói szíve­sen segítettek az építkezésben, mert ezzel gyermekeik tanulási lehetőségeinek szélesítéséhez járultak hozzá. ★ Rakamazon egy többszázezer forintot érő kultúrház építésén kívül sokirányú helyi feladatok megvalósítását is célul tűzték, ki a községfejlesztési tervek készí­tése idején. A tervezett munkák nagyrészét valóra váltották. A kultúrházat rövidesen felavatják, rendbehozták az utakat, kutakat s mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. ' •k Az aranyosapáti községi nép­front-bizottság nemcsak a köz­ség szépítéséhez, formálásához nyújt jelentős segítséget, ha­nem a párt. és tömegszerveze­teket segítve ismertetik a párt- es kormányhatározatokat, in­tézkedéseket, s tevékenyen részt vesznek azok megvalósí­tásában. Kisgyüléscket, család- látogatásokat szerveznek, falugyűlésen számolnak be az elmúlt 13 évben elért országos és helyi eredményekről. ★ Baktalórántházán a gazdasági jellegű feladatok valóraváltásá- nak elősegítésén kívül nagj gondot fordít a népfront-bizott­ság a kultúrmunkára is. Külön­böző szakelőadásokkal segítik a mezőgazdasági termelés fokozá- ! sát, a szocialista mezőgazdaság megteremtését. Egyénileg dolgo­zó parasztok részvételével láto­gatásokat szerveznek állami- és kísérleti gazdaságokba, hogy a hasznos tapasztalatokat felhasz­nálva segítsék a dolgozó, parasz­tokat terméshozamaik emelésé­ben, az új módszerek elsajátítá­sában, a nagyüzemi gazdálko­dással való ismerkedésben. Kétmilliós munka A 6. sz. Mélyépítő Vállalat dol­gozói megkezdték a tarcali kő­bánya korszerűsítését. A mintegy kétmillió forintot igénylő beruhá­zás teljesítésével a kőbánya Ke- Ietmagyarország egyik legnagyobb kapacitású bányája lesz. megyénkben az egykor ezer hol­dakat bitorló földesurak, megmoz­dultak volt csendőrök, főjegyzők, nyilasok, kulákok, a magyar nép ádáz ellenségei: vért ontva dü­hödten támadtak vívmányainkra kilátásba helyezték haladó gon­dolkodású személyek fizikai meg­semmisítését, rombolták gazdasá­gainkat. üzemeinket, intézménye­inket, s minden erejükkel küz­döttek hatalmuk visszaszerzésé­ért. S hogy ez mivel járt volna, Mindszenty hercegprímás mon. .a meg világosan: visszavenni az ezer holdakat, lesújtani a „bukott rendszer4 építőire, tőkéseket ül­tetni a gyárakba s a „felső osz­tály“ kezébe adni a hatalmat. Nem rajtuk múlt tervük sikerle- lersége. A választásokra készülve a . párt szószólói minden csa­ládhoz eljutnak. Beszéljenek a múltról, a felszabadulás, különö­sen az ellenforradalom óta meg­tett útról, a tervekről, a jövőről. Ténykedésünket az ellenség nem nézi tétlenül. Emlékezzünk csak az ellenforradalom leverése utáni közvetlen időkre! Azt mondták, „nem lesz üzemi demokrácia, visszaállítják a begyűjtési rend­szert, erőszakolják a szövetke­zést.“ Terrorról beszéltek, s arról, hogy nálunk nincs demokrácia. Sok embert megtévesztett az el­lenség hírverése. Meggyőződtünk azonban: az üzemi tanácsok meg­biztosíték életszínvonalunk meg­tartásához, s a 10,9 milliárd fo­rintos beruházás 15 százalékos felemelése révén lehetővé vált a munkabérek és személyi jellegű fizetések 11 százalékos emelése, valamint a felvásárlási árak ren­dezésével a parasztság jövedelmé­nek 3 százalékos emelése az előző év első hét hónapjának időszaká­hoz viszonyítva. Ez lehetőséget ad az életszínvonal szerény növelésé­hez, és biztos alapokat teremtünk következő ötéves tervünk megva­lósításához. rF érveink szerények, de meg- 1 valósításukkal jelentősen növeks-' . , zdasági erőforrásunk, amely alapul szolgál az életszín­vonal folyamatos emeléséhez. So­kan felvetik a lakásproblémát. Sajnos, ezen rövid idő, alatt nem lehet segíteni. A kidolgozás alutt lévő 20 éves lakásépítési terv meg­valósulásával minden nehézséget megszüntetünk. Nincs mód erre azonban Amerikában, Franciaor­szágban, ahol sokkal nagyobb méreteket öltött a lakásínség, mint nálunk. Nincs lehetőség azért, mert fokozódik a munkás- osztály elnyomorodása kizsákmá­nyolása, a profitszerzés, s haj­sza következtében nem jut erő a moxgosdr&csc moromiortmex* (Dizp-ozii UzóniLa Három folyó partján pihen a község. Már elköszönt halk búcsúzával a nyár, és a Sza­mos, Kraszna, Tisza vizén hullá­mok fodroznak az őszi szél nyo­mában. Pergetik levelüket a viz- parti füzesek, hullatja ruháját a természet. A kopaszodó ágak mö­gül kitekint Namény a Tiszára és megmutogatja az öreg folyónak: ime lásd, a dolgos nyár alatt mi­lyen sokat nőttem... Két utca, néhány kastély és hatalmas kacsaúszic tó... Ennyi volt az egész község nem is olyan régen. Friedlander, Eötvös, Tom- csányi, Máté és a többi birtoko­sok kúriáin kívül a tiszamenti j zsellérek néhány salétromos, zsup- fedeles viskója hallgatta a vizek : zenéjét. — Itt, a műúttól nyugatra — ; mutat ki az ablakon a tanácstit- 1 kár — olyan volt az egész vidék, ' mint az ecsedi láp. Huszonyolc- I ban aztán „megkönyörültek” az I urak a népen: a lecsapolás után I házhelyeknek jelölték a terüle­tet... S okkal nyomják me« ° j naményi emberek a „könyörülés” i szót. A ,,huszonnyolcas házhelyek” 1 rossz emlékként élnek az emberek j tud'atában. Aki telekhez jutott, az | lemondhatott az ennivalóról, fol- j tozhatta évekig egyetlen nadrág­ját. Mert ki kellett nyögni min- i den fillért az uraknak... Nem kell mindezt külön kérdez­ni: ha Vásárosnamény fejlődésé­ről esik szó valahol, az emlékek előtolakodnak. Most is így törté­nik, ahogy kis összegezésfélét próbálunk készíteni a titkár szo­bájában. Nem új dolog beszámol­ni egy-egy község rohamos fejlő­déséről, de a naményi helyzet tolira kínálja magát... Ki gondolta volna még a háború előtt, hogy ötvennyolcra már 226 új ház hirdeti a megvál­tozott életet? Aligha valaki. De így történt és manapság már há­rom „háb rú előtti Namény” is kitelne a faluból. Az utcák száma is harmincra szökött. „Nyújtózko­dik a falu a töltések mentén” — így dicseliszenek a naményiak. De okkal veregetik a mellüket. Kevés lakosa van a falunak, ám a községszépítő és fejlesztő munká­ban sokszoros erő érleli az újat, a szebbet. Különösen a legközelebb álló négy esztendőre kellemes a visz- szapillantás. Ennyi idő alatt épült az új lakások háromnegyed része. Az évi közel félszázezer forintos fejlesztési alapból pedig mindig gyógyítóan orvosolták a múlt „ha­gyatékait”. Elűzték a sarat. Minden évben köveztek, járdát építettek. Esztendőnként több kilométert. Az Ady és Alkotmány utakat már bi­tumennel öntötték le ötvenhatban. Felszerelték az iskolákat és a múlt évben két tanteremmel bő­vítették a helybeli gimnáziumot. A sportpályára is áldoztak, de a falusi tűzoltó testületről sem fe­ledkeztek meg... Mindez csupán az emberek összerakott fillérei­ből, a község fejlesztési alapból. De az állami beruházásokból is megszépült az utóbbi években Vá­sárosnamény. Járási kultúrház bizto­sítja a szórakozást. Igaz, csak át­alakítás révén lett azzá, de az előadások alkalmával kitörő vas­tapsban ott honol az emberek elé­gedettsége is. Modern, milliónál is nagyobb befektetéssel épült szö­vetkezeti áruház teszi „városiassá” a falu központját. Lenn, a vizek táján pedig ugyancsak a felszaba­dulás után húztak ívet a Tisza és a Kraszna fölé... Napjainkban pe­dig legtöbben az új kórházról szólnak Naményban. Üj kórház. Hire túljut a Ti­szán és boldogságot ébreszt a be­regi emberek szivében. Október­ben adják át a közel 100 személyt befogadó járási kórházat, szülő­otthonnal, gyermekosztállyal és belgyógyászattal. Többmillió fo­rintot áldozott államunk az em­berek egészéségére... (angyal) •k Namény letekint a Tiszára, * az öreg folyó őszi muzsikával to­vahömpölyög...

Next

/
Oldalképek
Tartalom