Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! Közöljük az í. Békekölcsön sorsolásának gyorslistáját XV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM. Ara 60 fillér 1958. szeptember 28, vasárnap A győzelem záloga M inden tanulás megkezdése, így a pártoktatás első foglalkozása is ünnep a pártszervezetek, a propagandisták, a hallgatók életében. Olyan ünnep, ahol fogadalmat tesznek a résztvevők: Becsülettel helytállnak, szorgalmasan tanulnak, szélesítik látókörüket, ismeretüket, bővítik tudásukat, hogy könnyebben eligazodhassanak politikai, gazdasági, kulturális kérdésekben, eredményesebben szolgálhassák a párt, a nép ügyét. Ilyen ünnepre készülnek megyénk párt- szervezetei, propagandistái, a pártoktatásra önként jelentkezett hallgatók. Holnap megkezdődik a pártoktatás. Az előző évektől eltérően az idén korábban és háromnapos esti tanfolyammal kezdődik a pártoktatási év. Azért van ez így, mert most, a pártoktatási év kezdete egybeesik a választási agitációs munka megindulásával. A tanfolyamon minden oktatási forma hallgatói azonos témával ismerkednek: a proletárdiktatúra időszerű kérdéseivel, a párt és tömegek közötti kapcsolat jelentőségével, az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokkal, az elmúlt tizenhárom esztendőben elért, politikai, gazdasági, és kulturális eredményekkel, a szocializmus további építésének feladataival. A háromnapos esti tanfolyamon a propagandistákon, a hallgatókon kívül részt vesznek a párt- és tömegszervezetek vezetői és aktívái. Közösen tanulmányozzák az említett témákat, és közös erővel indulnak harcba az előttünk álló feladatok megvalósításáért. Közösen beszélik meg a párt- és a tömegek közötti kapcsolat további erősödésének feladatait, felelevenítik a felszabadulás óta eltelt időszak harcait és eredményeit. A háromnapos esti tanfolyamon megvitatásra kerülő témák egyben a választási agitáció alapját is képezik. A propagandistákat, hallgatókat, népnevelőket egyaránt érdekli, egyformán közös érdekük, hogy a háromnapos tanfolyamon szereplő kérdések alkotó módon történő tanulmányozásával felvértezzék magukat az előttünk álló nagy feladatok sikeres megoldására. Az idei pártoktatási év megkezdése alkalmával kettős megtisztelő feladat áll a mintegy huszonötezer agitátort mozgósító háromnapos tanfolyam előtt. Az egyik: pártszer- szerveztek aktivistái mélyen érezzék át a párttól kapott megbízás jelentőségét, s tudásuk legjavával szolgálják, viszonozzák a bizalmat. Pártunk mindig nagyra becsülte a marxiz- mus-leninizmus propagandistáit, s ezután még fokozottabban kíván támaszkodni a párt politikáiét hirdető, a szocialista társadalom építéséért harcoló, dolgozó kommunistákra és pártonkívüli dolgozókra. A közelmúltban lezajlott egyhetes megyei propagandistaképző tanfolyam pozitív tapasztalatai, a háromnapos járási tanácskozás résztvevőinek felelősségérzete, a párt által megbízott propagandisták lelkesedése nyomán minden remény megvan ahhoz, hogy mint annyi sokszor, a nehézségeket leküzdve, most is győzelemre visszük pártunk igazságos harcát. A másik fontos feladat: a kommunisták lelkesítsék a tanfolyamon résztvevő pártonkívüli hallgatókat, népnevelőket az anyag lelkiismeretes tanulmányozására, elsajátítására. Erősítsék bizalmukat, jövőnket, terveinket illetően, mélyítsék el a barátságot, fokozzák felelősségérzetüket a párt, az egész nép érdekében végzett munka megbecsülése, jelentősége iránt. A választási agitáció nem most indul. A csata már akkor megkezdődött, amikor a munkásosztály, a falvak dolgozói, a néphez hű értelmiségiek, kisiparosok s más dolgozók egy emberként fogtak össze az ellenforradalom leverése, a rend, a gazdasági kórok helyreállítása során. Ennek a harcnak komoly eredményei vannak. Szavazás volt mindez a párt, a kormány által célul kitűzött feladatok megvalósítása mellett. Most újból felidézik a kommunisták, a pártonkívü’i népnevelők a múlt átkos szörnyűségeit, a nyomort, szervedést, megaláztatást, pusztító járványokat, írástudatlanságot, s mindent, amely súlyos teherként nehezedett megyénk dolgozóinak vállára. Szóljanak a párt irányításával, a kommunisták példamutatásával, a dolgozók aktív részvételével született kimagasló eredményeinkről, az országos és helyi sikerekről, nagyszerű terveinkről, távlatainkról. Olyan érvek állnak rendelkezésre, amiket' letagadni, megcáfolni nem lehet, amelynek megteremtésében minden becsületes dolgozó részt vett. Van-e felemelőbb érzés az emberekkel való foglalkozásnál, beszélni az igazságról, fényt, reményt gyújtani a még kételkedők, tévelygők szívében? Aki nevel, tanít v!u»-s- ságot visz az eldugott falvakba, tanyákba, az emberi szívekbe, megmutatja a jövőhöz vezető utat, bátran vai h-.ija magáról: mestere ő a jövőnek, orvosa a panaszoknak, tanítója az embereknek. Szavával formálja, gazdagítja az emberi tudatot, segíti a párt célkitűzéseinek megvalósítását, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom felépítését. S akik ezt teszik, övezze őket szeretet és megbecsülés. flz országgyűlési képviselők és a tanácsok tagjainak általános választása 1958. november 16-án lesz Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton délelőtt 9 órakor ülést tartott. Megtárgyalta az országgyűlés 1958. szeptember 26-i ülésén hozott határozatot, s ennek megfelelően az országgyűlési képviselőknek és a tanácsok tagjainak általános választását 1958. évi november 16. napjára tűzte ki. Az Elnöki Tanács egyidejűleg határozatot hozott az országgyűlési választásokra vonatkozó jogszabályok összeállításáról. A választási jogszabályok hivatalos összeállítása a Magyar Közlöny 1958, szeptember 27-i számában jelent meg. Első fejezetében általános rendelkezéseket tartalmaz a választópolgárok jogairól, a megválasztott képviselők kötelességeiről. Az országgyűlést négy évi időtartamra választják. A megválasztott képviselők kötelesek választóiknak működésükről beszámolni. A választópolgárok a megválasztott országgyűlési képviselőket vi3z- szahivhatják. Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve, ha eltiltó ítélet hatálya alatt áll, rendőri őrizet, vagy felügyelet alatt van, vagy elmebeteg. Az országgyűlési képviselőket a választókerületek lajstromai alapján kell megválasztani. Minden szavazókerület szavazókörökre oszlik. A választásokra vonatkozó jogszabályok II. fejezete közli a választók névjegyzékének összeállítására vonatkozó intézkedéseket. Eszerint a választók ideiglenes névjegyzékét legalább három napra közszemlére kell tenni, hogy az esetleg kihagyott személy törvényellenes kihagyás miatt, a törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhessen. Az. a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, az előirt igazolás és a szemé’yi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes községi vagy városi tanácsi választókerület névjegyzékébe való felvételét. A választási jogszabályok III fejezete a választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok megalakításáról intézkedik. A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, járási jogú városi, a városi kerületi és a községi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve jelöli ki. A tagok kijelölését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. A jogszabályok IV. fejezete az ország- gyűlési képviselők jelölésével kapcsolatos tudnivalókat közli, míg az V. fejezet a választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Így intézkedik többek között arról, hogy a választás napját megelőző nap 12. órájától a választást követő nap 12. órájáig szeszes italt árusítani, vagy forgalomba hozni tilos. A VI. fejezet a választás kitűzésévé: cs a szavazásra! kapcso'atos rende’kérésekét tartalmazza, észérv f az országgyűlési választásokat az országgyűlés feloszlatásától számított három hónapon belüli időpontra, munkaszüneti napra tűzi ki az Elnöki Tanács. A vá'asztás kitűzését fa'- ragaszokon közhírré kell tenni. A továbbiakban a szavazás technikai lebonyolítására vonatkozó tudnivalókat sorolja fel. így intézkedik a fülkék felállításáról, továbbá közli, hogy mindenki személyesen szavaz. A szavazás a hivatalosan előírt és borítékba zárandó szavazólapon történik — nem egyes jelöltekre, hanem lajstromra. A választók érkezésük sorrendjében szavaznak személyazonosságuk és választójogosultságuk megállapítása után. A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a fülkében senki sem tartózkodhat. Meghatározza a jogszabályok hivatalos összeállítása, hogy a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott haté- rczata és intézkedése, valamint a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos határozata ellen a községi (járási jogú városi, kerületi) választási elnökséghez kifogással lehet élni. A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedö bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, s ha az ebben az időpontban még a helyiségben tartózkodók is leszavazlak, utána a szavazást is lezártnak nyilvánítja. Ezután kezdetét veszi a szavazatok összeszámlálása. Az erre vonatkozó tudnivalókat a jogszabályok VII. fejezete tartalmazza. Intézkedik az urnák felnyitásával, az összeszámlálás technikájával kapcsolatos teendőkről. A szavazatok összc- számlálása és a jegyzőkönyv aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke a jegyzőkönyv egy példányát azonnal elküldi az illetékes községi választási elnökségnek, a jegyzőkönyv második példányát a felhasznált és felhasználatlan szavazólapokkal, névjegyzékekkel és más választási iratokkal együtt, megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes községi tanács végrehajtó bizottságához kell megküldenie. A VIII. fejezet a választás eredményének megállapítására és kihirdetésére vonatkozó szabályokat sorolja fel. A IX. fejezet tartalmazza az intézkedést, hogy ha valamely országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak fele, vagy annál több nem szavazott le, pótválasztást kell tartani. Ugyancsak pótválasztást kell tartani az olyan választókerületben is. amelyben a lajstrom az érvényes szavazatoknak felét, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott. A X. fejezet a választójogosultság és a választások büntetőjogi védelmére hozott határozatokat sorolja fel, míg a XI. fejezetben foglalt vegyes rendelkezések felsorolják, milyen esetekben szűnik meg a képviselő megbízatása, intézkedik arra vonatkozólag, hogy a választási elnökségek és szavazatszedő bizottságok működésük tartama alatt hivatalos személyeknek minősülnek és az ezeket megillető büntetőjogi védelemben részesülnek. Előírja, hegy az illetékes tanács végrehajt bizottsága tartozik gondoskodni arról, hegy a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok, szavazólapok rendelkezésre álljanak. A választással kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás az államot terheli. Az országgyűlési választásokra érvényes törvények végrehajtásáról a Minisztertanács gondos- doskodik.
