Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
2 KELFTMAGVARORSZAO 1P58. szeptember 28, vasárnap Gép szüreteli a burgonyát Vidáman, nótaszó kíséretében szedik szövetkezetünkben a burgonyát. Vidámak azért is, mert a kemény földet nem nekik kell már kapával vágni* hanem szabolcsi szerkesztésű és Nyíregyházán gyártott nagyszerű gép vájja helyettük a földből a gumókat. Olyan sűrűn vannak a zsákok, hogy a szedőgép után alig győzi a vontatónk és teherautónk összehordani a gazdag termést. A gépet csak dicsérni tudjuk, azért is mert megkönnyíti a munkánkat, de azért is mert törés, zúzódás nélkül forgatja ki a burgonyát, tehát minőségileg is igen jól dolgozik. Az elnökünk nem rég említette: úgy szervezzük meg a munkánkat, hogy az esős idő alatt, ha a határban nem lehet dolgozni, bent a dohány csomózását végezzük. Zárszámadás előtt a dohányt ie be akarjuk szállítani. Szép hízóink és sőréink vannak. Minden reményünk megvan arra, hogy évi munkánknak gazdag eredménye lesz. Jónai József levelező, Császárszállás. Üj Alkotmány TSZ Fellendül az aprómagbegyűjtés 3400 mázsa here- és luccrnamagot vásárolt eddig a Mezőmag Két alkotmány Az aprómagcséplés kezdetén több panasz vetődött fel, hogy a megtermelt lucerna, vöröshere és egyéb aprómagot nem tudják értékesíteni. A türelmetlenségnek volt is alapja, mert például a termelők nem kapták meg a tisztítógépeket, a szelelőrostákat. Akadályozta a felvásárlást az is, hogy nem volt kielégítő a Mezőmag kapcsolata a földművesszövetkezeti termeltetési felelősökkel, de közel háromhetes késést jelentett az is, hogy nem állt rendelkezésre zsák és tárolóhely. Ezeket a hiányosságokat a vállalat megszüntette, s ma már megfelelő mederben folyik a felvásárlás. Az idén jó volt az időjárás magkötéskor. Sokat segített az is a terméseredményen, hogy a szerződéses termelők ingyenes porzószerrel védekezhettek a kártevők ellen. Az arankával fertőzött területeket kikaszálták a gazdák és így a tisztaság is jónak mondható. Eddig a Mezőmag Vállalat 34 vagon vöröshere és lucerna magot vásárolt fel, amiért hozzávetőlegesen hét millió forintot kaptak a termelők. Ugyancsak folyik a szerződéses csillagfürt mag átvétele is. A várható termés 60 százaléka, mintegy 24 ezer mázsa már raktárakban van. A tíszavasvári gépállomás gépei szedik a cukorrépát A tíszavasvári gépállomás jelentősen támogatja a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteket. Erőgépei jelenleg is több tsz. földjén végeznek vetőszántást. A gépállomás traktorosai a tíszavasvári Rákóczi és Lenin, a tiszadobi Táncsics és a tiszadadai Vörös Csillag földjein végeznek igen jó eredménnyel talajelőkészítö munkákat. A cukorrépa termés betakarításánál megtalálhatók a gépállomás répakiemelő gépei. A termelőszövetkezetek nagyrésze e hét folyamán befejezi a cukorrépa szedését s az elszállításnál is számba jönnek a gépállomás szállító eszközei. A tiszaeszláriak is már előre bejelentették igényüket. Mintegy 120 holdnyi rizsvetésüket szeretnék a gépállomás cséplőivel csépelteim. Az aprómagvak cséplé- sét is napokon belül befejezik valamennyi tsz-ben. Azon kívül, hogy a soronlévő gazdasági munkákban a tsz-eknek a legnagyobb segítséget nyújtják, a gépállomás dolgozói aktív részesei lesznek egy olyan kezdeményezésnek, mely az egész járás területén érezteti majd hatását. Most kezdték meg az öntözéses területek felmérését. Nagy területek vízellátását oldják így meg, s a tereprendezési munkák befejeztével a gépállomás Sz—80-as erőgépei, — melyekhez van csa- tornanyító ekéjük — végzik a talajmunkák nagyrészét, mimimimii — wmiimimmh Algériában cs Franciaország több más tengerentúli területen már folyik a szavazás, magában Franciaországban ma, vasárnap döntenek az állampolgárok az új alkotmányról. A távol-keleti feszültség mellett ez a szavazás áll ma a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Túlzás nélkül mondható, hogy Franciaország további sorsát nem kis mértékben befolyásolja majd c szavazás végeredménye cs a végeredményen túl az urnába dobott ,igen”-ek és „nem’‘-ek aránya. A nagy döntés előestéjén érdemes a 92 cikkelyből álló új alkotmány néhány fontosabb előírását felidézni. E cikkelyek önmagukban is beszédesek. Világos bennük a szándék: A francia polgári demokrácia elsorvasztása, egy majdnem monarchikus jellegű állam megteremtése. És ami ebből következik: kedvező talaj bármely fasiszta próbálkozás, vagy fasiszta törvényhozás számára. A De Gaullc-kormány új al- kotmány-tervezte a jelenleg érvényes alkotmánnyal szemben háttérbe szorítja a választott nemzetgyűlést és csaknem dik- tátori hatalommal ruházza fel a köztársasági elnököt. Az elnököt eddig kizárólag a parlament választotta. Az új tervezet szerint a döntés egy különleges választói kollégium kezébe kerül. E kollégium tagjai a megyei és városi tanácsok kiválasztott képviselői, a tengerentúli parlamentek és franciaországi páriáin qpt tagjai. Vagyis, e körülbelül hetvenötezer főnyi testületnek csupán egy töredéke nemzetgyűlési képviselő. A jelenlegi alkotmány szerint a köztársasági elnök által megbízott miniszterelnöknek ahhoz, hogy valóban miniszterelnök legyen, meg kellett kapnia a nemzetgyűlés abszolút többségének jóváhagyását. De Gauel- lc-ék tervezetében a köztársasági elnök egyszerűen kinevezi a neki megfelelő személyt. A nemzetgyűlést eddig csak bizonyos körülmények között oszlathatta fel a kormány, a nemzetgyűlés elnökével folytatott előzetes tanácskozás után. Az algériai puccsból született alkotmány-tervezet a döntő szót itt is a köztársasági elnöknek juttatja, A kormáy eltávolítása eddig megfelelt az általános polgári demokratikus gyakorlatnak. A ma szavazás elé kerülő cikkelyek ebben a tekintetben is megszorítást tartalmaznak. — Amennyiben a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt leszavazzák, az indítvány benyújtói abban a parlamenti szakaszban nem terjeszthetnek elő még egyszer ilyen javaslatot. És hogy a nép akarata, amely már a parlament két házában is csak megszűrve fejeződhetik ki, még kevésbe befolyásolhassa a „szilárd kormányzást’*, a köz- társasági elnök szükségállapot esetén rendkívüli hatalmat ruházhat önmagára. Az öszehasonlítást még folytatni lehetne. A francia népre és a francia birodalomhoz tartozó többi népre várakozó veszély nagysága azonban e pár cikkelyből is világosan kirajzolódik. Nem véletlen, hogy a Manchester Guardian című angol polgári napilap azzal a gondolatai zárja pénteki vezércikkét: Franciaországban a köztársasági intézmények fennmaradása attól függ, hogyan alakni a „nem" szavazatok aránya. URAMBÁTYÁM ORSZÁGA A polgármester úr elszól ja magon 3. A két Dessewffy gróf a telefonbeszélgetés alatt ott ült az alispán! szobában. Nyakig süppedve a bőrfotelba, cigarettáztak. Tetszett nekik az alispán terve, egy kicsit csodálták is okos ravaszságáért. Vezetésre termett ember ez a Mikecz — beszélték maguk közt —, minőig tudja, hogy lehet a vármegye javára fordítani az előkelőségek látogatását. A két grófnak eszébe sem jutott,- hogy Mikecz nem több közönséges utánzónál; azt csinálja amit az erdei gombák, jól megél a nagyobb iák gyökerén. Amikor az alispán leült hozzájuk a kis asztal mellé, Dessewffy Béla megkérdezte: — És most miért hívod ide? — Tovább fogom szidni, aztán megrendeztetem vele az őz-cserkészetet. Dessewffy Dezső megcsóválta a fejét. — Nem lehetne a szidást most elhagyni? Mikecz felnevetett. — Méltóságos uram — tette a gróf vállára a kezét —. látom, hogy önnek is jó intézője van ... Talán túl jó, mert úgy elintézi ügyes-bajos dolgait, hogy méltóságodat szinte elrekeszti vele az élettől, az emberektől. A gróf nem értette és kissé bandzsi képet vágott. — Hát gondolkozzunk! — emelte mutatóujját a homlokához Mikecz. — A cserkészet megrendezéséhez pénz kell. Nekem nincs A városnak van, hát nem világos? — kérdezte. A két gróf azonban nem tudta ezt a közigazgatási gondolatmenetet követni. s nem is értette, ök a kártyaasztal fogásaiban és az illatos női szobákban otthonosak, azok filozófiáját ismerik. Különösen Dessewffy Béla nem értette meg az alispánt és mindjárt más megoldást ajánlott. — Inkább a tábornok nevével kellene megnyerni, vagy ... hogy is . ..? Az alispán a fejét rázta. — Ugyan urak, ugyan ... — adta a méltatlankodót. — Hát legyünk már egy szer legalább önmagunkhoz magyarmiskásan őszinték. Kérdem én: melyikünknek ér akár csak egy koronát is egy tábornok, vagy egy miniszter, ha nincs reményünk arra, hogy legalább két koronát nyerünk a barátságán? Ugye egyőnk- neksem! Nos, akkor miért érne éppen Bállá Jenőnek? — Dehisz, akkor a költségeket sem fogja vállalni! — aggodalmaskodott a gróf. Mikecz újra nevetett. Jól mulatott a két gróf tudatlanságán. Az igaz, hogy Baliának nem hoz egy koronát sem az őz-cserkészet, de — és ezt csak ő tudja —■ hoz mást. Bállá felülvizsgálat előtt áll érdekében áll a plakát miatt kapott feddést valamivel jóvátenni. El fogja válla’ni a megrendezést, és még a költségeket is fedezi. — Bízzátok csak rám, urak, majd én tudom, hogyan kell! — mondta magabiztosan az alispán. Mindjárt hivatta a titkárnőt, és szigorú hangon ráparancsolt. hogy ha Bállá polgármester úr Öméltósága megérkezik, azonnal vezesse be hozzá. A két gróf értelmetlenül nézett rá: Az előbb még a titkárnőjáhez is kedves alspáh e-ycsa pásra mord lett. Miér!? Ezt csak Mikecz értette. Már tapasztalatból tudja, hogy mielőtt valamelyik alárendeltje belép a szobájába, mindig megkérdezi a titkárnőt: , Milyen hangulatban van őmálfó- saga?" Most Ballának azt mondja majd a titkárnő: „Vaarnj elrontotta a kedvét!" Annál nagyobb lesz a polgármesterben az igyekezet őt jó hangulatba hozni 4. Mikecz halkan, de a vezetőemberek határozottságával oktatta a polgármestert. Az szótlanul hallgatta, olykor bólintott, olykor nemet intett, de száját fel nem nyitotta. A két gróf kíváncsian figyelte a jelenetet. — Méltóságodnak tudnia kellene, hogy ősszel választások lesznek — mondta Mikecz — és csak olyan intézkedést írjon alá, ami nem ad okot az ellenzéknek a támadásra. Figyelmeztetlek, hogy nézz körül hivatalodban, nem működik e ott valami rebellis társaság. Bállá meghökkent. A kioktatást eddig csupán formaságnak tartotta. Ál-, modni sem merte volna, hogy az alispán ilyen messzemenő következtetéseket von le abból az -ártatlan plakátügyből. Hát valóban lenWe ott olyan, aki tudatosan igyekszik hibát elkövettetni vele? Lehetetlen, hiszen a legmegbízhatóbbak maradtak csak a hi vatalban, a többi régen a fronton harcol. Az alispán önelégülten mosolygott, ér lopva rákacsintott a két grófra, aztán felállt, odalépett a vitrinhez és kivett egy . üveg konyakot. — Uraim, igyunk egy pofával! — mondta nyersen mert mindig szeretett nyers lenni. Különösen, ha vendégiá’ó szerepében tetszelgett. Idealizálta a múltszázad földesurait, akiknek a szája pokol volt, de a szíve — legalábbis ő így hitte — arany. A negyedik pohár után a megbocsátó apa gangján, a kedvező szülő modorában elmondta, hogy h’vatali elfoglaltsága miatt nem vehet részt a cserkészeten, csupán a vacsorán lesz ott. — Kj lesz a tábornokkal, — kérdezte csodálkozva Baila. — Méltóságod! — válaszolta röviden és a legnagyobb természetességgel Mikecz. — Dehisz ez akkor azt jelenti, hogy én rendezzem meg — kiáltott fel. — Zseniális ember vagy. a számból lopod el a szót — dicsérte Mikecz. Az alispán majdnem felugrott örömében. íme, hát mégis sikerül. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor a polgármester arcáról lehervadt a mosoly, aztán hirtelen felállt.- — Nekem uraim nincsen erre pénzem. Vigyék ki méltóságocjék, lássák vendégül — pillantott a két gt’ófra( — En nem fűzök különösebb várakozást Ta- bajdy személyéhez. Méltóságodéknak érdeke szerint lehet, de ne akarják a városra hárítani a költségeket. Méltóságod tudja — fordult az alispánhoz újra —, hogy felülvizsgálat előtt áll a város, nem lehet hát ezt megtenni. Utána még esetleg, bár sohse voltam bőkezű a más pénzével. .. Az alispán elnevette magát. Ez a mosoly azonban olyan volt. mint amikor it harapófogó megnyílik. Cinikus, metsző. — És, hogy fogja méltóságod azt az ötszázezer koronát elszámolni, amit a város élelmezésén nyertek? — kérdezte, — Ez ellen tiltakozom! — Csak sohse heveskedjünk. nem vagyunk gyerekek! — intette az alispán és haragos képet öltve felállt. Mára befejezte, neki nincs több mondanivalója. Ezt is csupán azért mondta, hegy a polgármecter tudja, ő sem vak'; belelát a kártvák.ba. Bállá falfehér lett, és fel sem állt, pedig tudta hogy neki szólt az alispán figyelmeztetése. — Debát mit akar méltóságod? — kérdezte halkan. — Fiam — ült le újra Mikecz — nem szeretem, ha valaki szamárnak néz. ug>-e méltóságod sem? Bállá bólintott. — Én azt javaslom — folytatta az alispán —, szálljon b“ a város ar»al az összeggel a dsmeeseri hadiüzem átvételének tervébe. Amennyiben a városra is kedvező ajánlatomat méltóságodék nem feep^iák el. akkor... Bármilyen illetlen Is volt. a polgármester teleöntötte saiát poharát és gyorsén meg;’ta. Szótlanul ült eg'T ideig aztán mosolyogva, és sápad’ an fe’állt. — Az őzvadászatot mesrendez.em d° emez üev megfontolására kérek egy hét Köszönt és elment. (Folytatjuk.) Szabó György
