Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-26 / 227. szám
1958;' szeptember 26. péntek K F.LETM A G V A UÓRS^C 5 A gyümölcstermelés útja a nagyüzemi jorma Ankét a gyümölcstermelésről A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfront.és a TIT szervezésében ankétra gyűltek össze a termelőszövetkezetek, szakcsoportok szakemberei és a legjobb gyümölcstermelő gazdák. A gyümölcstermelés] ankét százhúsz résztvevője a kertészeti technikum tangazdaságában Radnóczi Ferenc igazgató és Inántsi Ferenc íőagronómus vezetésével megtekintette a szőlő- és gyü- mölcstelepítményeket. Látták, hogy a gondos agrotechnika . hogyan teremt öt évek fiatal szőlőn 25—30 mázsa termést holdanként s á gyümölcsösben milyen termelési eljárások vezetnek eredményre. A látottak és hallottak után tartotta meg vitanyító előadását Nagy Sándor, a megyei tanács kertészeti felügyelője. Kevés, de jó fajtát Nagy Sándor előadásának vezérfonala a telepítési kérdés volt. Ä szövetkezetek és az egyéni telepítők egyaránt kárt okoznak maguknak, ha új gyümölcseiket fajtagyűjteménnyé alakítják. Azt á fajtát kell telepíteni, amit a beí- és külföldi piac kíván. Kihangsúlyozta az előadó, hogy a J.ongthán mellett porzó és keres kedelmi fajtaként Strakinget. Húsvéti rozmaringot, Red dcli- ciusust, Cox narancs renetet érdemes telepíteni. Téli almaként az Arany parminnak nincs jövője! ‘ Ä telepítési irány megjelölése után felhívta a faiskolai termelők Ügyeimet, hogy ez irániban folytassák a. szaporítást. A .termelőket türelemre intette, ,,;azt javasolta', ho'gy minden esetben kizárólag koronás, jó minőségű oltványokat telepítsenek. Felhívta a figyelmet: akik találkoznak oltvány árusító- zugügy (tökökkel, azok haladék nélkül jelentsék a tanácsi, vágy rendőrségi szerveknek, mer.t ezek az ügynökök a falusi emberek- hiszékenységének legnagyobb.vámszedői; ahol.érik, ott csapják;'be a 'termelőkét! . Eqy kg. meggy = öt kg. narancs Az. előadó beszéde további részében foglalkozott a megye gyiimölcscllátásának kérdésével s-felhívta a f gyeimet; a télial- ma mellett telepítsenek a gazdák egyéb gyümölcsnemeket, úgy saját, mint a piaci ellátásra. Üzemi szilvás, ami számottevő lenne, alig veri 150 hold a megyében, pedig eladási és feldolgozási lehetőségei korlátlanok. Birset nagyüzemben nem ig főiméinek, pedig nincs az a tneny- riyiség, amit a külföldi piac lel he venné. Egy kilogramm Páriái meggy a világpiacon öt kilő naranccsal .Vetekszik. De nincs, mert nem Termelünk. a gazdák néni szelektálják -ki a legjabban íermp egyed.el et,. - -hogy azokat szaporítsák eh .Körtéből pz őszi T-'osc kobak, téli'Ser-es Olivér fajták,,igop jól díszlenének, de. a faiskolák sem "állítják élő kellő mennyiségben. A dió szaporítása — oltással — még mindig egy helyben topog, pedig Európa- szerte. t^res rrplptai- diónk megérdemelne az elterjesztést. A vitába a jelenlevők tekintélyes része, bekapcsolódott s látszott az az egészséges törekvés, hogy ,a kertészek tanulni akarnak a jobb eredmények elérése érdekében : A vita a permetezési időpontokról, a védekező szerekről, az oltvány kérdésről, az egyéni, ; de összefüggő telepítések előnyéiről, a metszésről folyt. Többen követelték, hogy, a tanácsi szervek szigorú rendszabályokat foganatosítsanak azok ellen, akik elhanyagolják á gyümölcsösök \ üdéimét. A vitában felszólalt Vinczc József, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Elmondotta,, hogy a szatoolcs-szdtmári gyümölcs- és szőlőtelepítések lehetőségei belátható'ideig korlátlanok. Megmutatta,. hogy nem-kell félni , a piackérdéstől. A gyümölcsexportunkban most kibontakozó., keleti piac hosszú időn át sokszorosát képes felvenni annak a ' legnagyobb' mennyiségnek, amit valaha a nyugati országokban eladtunk. A versenyképességhez' az olcsó, jó , minőségű" termeléshez azonban már nem jók a .régi módszerek s minden esetben káros a termelő magáráutáltsága. Az egymás mellé való, nagyüzemi követelményeknek megfelelő egyéni telepítések képesek a jövőben a piac- igényeit kielégítő árut termelni. A termelőszövetkezetek' jelentős része és az álla- rrii gazdaságok- ■ megmutatták, hogy a nagyüzem. a jövő mező- gazdfasági termelésének áz egyé-, dűli útja. Hagy éz így van, arra a, nyugati, agrárgazdálkodás is példa, ahol már eltűntek a kisüzemek, a kis parcellák. A két nagyüzemi forrna, között, azonban megvan a lényeges különbség. Amíg a nyugati nagyüzem á kicsik .tönkretételén,, nincstelenné válásán keresztül született, itt nálunk a kistermelők fognak ösfeze, hogy a: nagyüzemi lehetőségekkel éljenek. Súlyos balesetet okozott egy részeg motoros Szerdán a késő esti órákban súlyos közlekedési balesetet okozott egy ittas motoros, a megyei kórház környékén. Az erősen illu- minált állapotban, lámpa nélkül közlekedő motoros elütött egy dohánygyári munkásnőt, aki . harmadmagával kerékpáron tartott haza Borbányára. A motoros a gázolás után nem állt meg, hanem tovább hajtott egy mellékutcán a Dimitrov utca irányába. Azonban nem sikerült, megszöknie,'' -mert egy személygépkocsi beérte, és 'átadta a rendőrségnek. Az áldozatot eszméletlen állapotban szállították a megyei kórházba, s csak a hajnali órákban tért magához. 5.000 fociul jutalmai kapott a vcpscnjelső kisrárdai fém- és faipari ktsz A KISZÜV. szeptember 23-i elnökségi ülésén értékelték azt a. munkaversenyt, mely a , Kiváló Kisipari Szövetkezet” címért folyt A vándorzászlót a vele járó 5 ezer. forint jutalommal az első hé-' lyezést elért kisvardai fém. és faipari ktsz-nek ítélték. Második, lett a fehérgyarmati vas- és fémipari ktsz — oklevelét és pánzju-, .Úrimat kapott. Harmadik a gávai vegyes ktsz — oklevelet kapóit.„ • • :' ' ' ■s". ' ' ' Őszi gondok, őszi örömök Vénásszonyok nyara ide, vénasszonyok nyara oda, csak felfér már a ballonkabát. a szövetszok-.ya, vagy a pantalló, s a íázósabbja nem restell kötött holmit is magára venni. A gondos háziasszony szám- baveszi ilyenkor az egész család ruhátá- rát, mert kinek apróbb, kinek komolyabb ruhadarabja hiányzik,. vagy kinőtte a régit, vagy elhordta már. Minden asszony tud takarékoskodni — ha akar —. és melyik nem akar? De a mostani időszak különösen kedvez az' úgynevezett ,.spórolós asszonyoknak”, a kereskedelem ugyanis a tavasszal bevált szezonvégi árusítást ismét megrendezi. A kiárusítás lényege,.az, hogy teljesen hibátlan árukat jóval olcsóbban. lehet megvásárolni, csupán azért, mert sok van betör lük. ■ Lássuk, mit is tud bárki ‘ csökkentett áron beszerezni: cseh spertöltönyök különböző színben kétszázötven forinttal olcsóbbak ezúttal. Az ilyenkor, ősszel nélkülözhetetlen ballonkabátok közül a külföldi anyagból gyártott kabátok 909 Ft helyett 590 forintért vásárolhatók meg. Női kabát az eddigi 1000 Ft helyett 680 Ft ért szerezhető be. Kismama kötényruha 190 Ft mindössze az ezelőtt . 250 Ft-tal szemben. Akad olyan szoknya is, amely közel 100 forinttal olcsóbb. A hűvösebb időhöz szorosan hozzátartozik a kötött, holmi.. Ezek közül is- többet érint az ár- csökkentés, pl.: kártolt :. gyapjú kötött szoknya már -78 Ftért, tisztagyápjú olaáz- ka 400 Ft helye.t csak ?95 Ft-ért, míg az ugyancsak nagy közkedveltségnek Örvendő norvégmintás kardigán, amely mindig divat, kilencven forinttal olcsóbban kapható. A felsoroltakon .kívül ' még egész sor gyermekcipőt érint a? árcsökkentés. ' A , többi között 68 ‘és- 83 forintos árban gyermek- bákanésók '-kaphatók, ezek is- kb. .hatvan, illetve kilencven forinttal -olcsóbbak az eredeti áruknál. Olyan egész cipő • is van, amely 27-től 30-ás számig mindössze 23. forintba kerül. E szerint a • család bármely tagjáról -legyen szó, ruhatáruk kis pénzösszeg, fel- használásával is pótolható. R né. A világon talán mindenütt ismerik- a Fekete Péter” kártyajátékot; az a lényege, hogy a rossz kártyától — a „Fekete Pétertől” — megszabaduljon a játékos, másnák adja, az legyen a vesztes. A müncheni egyezmény miatti felelősségről folytatott viták riagyon hasonlítanak eh-" hez a Fekete Péterhez — minden bűnös igyekszik á többiekre hárítani a felelőssé-' get. S ez. a felelősség valóban rettenetes. 1938 szeptember 29-én a müncheni konferencián Nagy-Britannia, Franciaország, a náci.Németország és a fasiszta Olaszország legmagasabb képviselői döntést hoztak a Csehszlovák Köztársaság határvidékéinek eíszakítására. s ezzel kényre-kedv- re kiszolgáltatták az országot Hitlernek. Csehszlovákiának — amelynek képviselőjét meg sem hívták a konferenciára — a négy nagyhatalom ultimátumaként nyújtották át a döntést, amelynek elfogadására hat óra haladékot adtak. A müncheni szerződés következménye volt, hogy Hitler néhány hónappal később megszállta Csehszlovákiát s megalakította a „protektorátust” — az első német gyarmatot Európa szívében. München azonban nemcsak Csehszlovákia népének tragédiáját okozta. Münchenben indult el a lavina, amely a második világháborúhoz, az emberiség történelmének legnagyobb és:legvéresebb összecsapásához vezetett. A müncheni események segítették keresztül Hitlert a faT sízmps akkori súlyos válságán. Ez., az egyezmény — milliók szerencsétlenségére — megmentette a náci rendszert, hozzásegítette a háború első éveinek sikereihez, egész Európa átmeneti meghódításához. München .válságba döntötte a nemzetközi bizalmat, hiszen a nyugati hatalmak — lábbal taposva ünnepélyesen vállalt kötelezettségeiket — nemcsak elhagyták első világháborús szövetségesüket, hanem, megbilincselt kézzel-lábbal ki is adták az Gustav Bares i A müncheni egyezmény tejesei Történelmi risszapillaniás ellenségnek. A Szovjetunió elleni elva- kultságukban készek voltak Münchenben döntő módon, megerősíteni Hitler pozíció1 5át, olyan helyzetet teremteni számára, amely bőt aztán az egész világ nemzeteinek biztonságát veszélyeztette. A világ népei sohasem felejtik el München előkészítőinek ezt a felelősségét, A „müncheni. férfiak” már akkor tudták, milyen hazárdjátékot folytatnak. Az' c korral foglalkozó történész rendkívül. komplikált és rafíinált intrikák áttekinthetetlen szövedékébe ütközik; ezek segítségével . biztosították München előkészítői az. alibijüket. Egymással takaróztak, hogy a felelősség nagyobb részét mindig a másikra háríthassák. Az angol/és francia kormány képviselőinek 1938 szeptember 18-i, tehát Chamberlain első berchtesgadeni, útja előtti londóni értekezletén sem okozott különösebb vitát, vajon' clfogadják-e Hitler követeléseit. A tárgyalás legfontosabb pontja,az volt, hogyan közöljék ezt a példátlan aktust a nyilvánossággal, hogy megakadályozzák»a -nyugati hatalmak, presztízsének elvesztését és az elégedetlenség kitörését saját országukban. Bonnet akkori francia .miniszter még tovább ment áz „egymással való takarózás'’ terén: nyilvánosságra hozta Delacroix francia követ jelentését, amely szerint Hodza akkori jobboldali agrárpárti csehszlovák,miniszterelnök újabb ultimátumszerű jogy-- zekét kért Angliától és" Franciországtól, hogy a csehszlovák kormány igazolhassa népe előtt Chamberlain és Hitler berchtes-' gadeni. megegyezésének elfogadását. Ezt a jelentést és a csehszlovák kormánykörök ingadozásának és kapituláns hangulatának más megnyilatkozásait annak bizonyítékaként mutatták fel; mintha Csehszlovákia nem is akart volna védekezni, s mintha a. müncheni politika csak segítetté volna Csehszlovákia „vágyait”-, hogy lerombolják saját országát és a hitleri járom alá kerüljön. A Párizs és Prága közti komplikált intrika azonban végül mégis a ..müncheniek” ellen fordult: Bonnetnek csak azt sikerült igazolnia, hogy Anglia és Franciaország erőszakos külső ^nyomása nélkül sosem sikerült volna a csehszlovák uralkodó köröknek keresztülvinni a megadást, A müncheni egyezmény a négy nyugati- nagyhatalom Csehszlovákia elleni közös frontjának kialakításával e nyomás csúcspontj át jelentette. Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok reakciós .uralkodó köreinek a hitleri tervek keresztülvitelében viselt kezdeményező és döntő szerepét'bizonyító kétségtelen tényeknek -természetesen van egy másik oldala is: a csehszlovák nép, elsősorban munkásosztálvának elhatározott és. aktív álláspontjával szemben sosem sikerült volna a yHágreakciónak ke- resztülvinnip-.. Csehszlovákia megadását, ha nem támaszkodhatott volna bizonyos belső erőkre: a csehszlovák uralkodó körök fasiszta és reakciós erőire. Csak ez tette lehetővé, hogy áz öngyilkosságig en- - gedelmes vazallusként, a hitleristákkal való megegyezés- piszkos kísérletének aprópénzeként bánhattak az önálló Csehszlovák—Köztársasággal, hogy a „müncheniek” alázatos szolgákra és parancsaik teljesítőire találtak a háború előtti Csehszlovákia uralkodó osztályában és döntő politikai tényezőiben. Az ország függetlenségének, és szabadságának a német fasizmus .elleni védelme szempontjából már önmagában is- hátrány volt a csehszlovák nemzetgazdaság kapitalista szervezete. Csehszlovákia 1918-ban alakult meg önállp államként a monarchia romjaiból. A kapitalista szervezet következtében azonban nem szakadt meg a fonal, amely a német birodalmi és osztrák tőkével kapcsolta össze, sőt annak részben alárendelte az új ország gazdasági életét. A birodalmi német tőkének jelentős beruházásai voltak Csehszlovákiában,, s ehhez-kapcsolódott az Anschluss után az osztrák tőke érdekeltsége is (pl. a fontos cstravai szén- és kohóipari Rotschild érdekeltség). A német kisebbség burzsoáziája is erős volt: nem felejtette el régebbi uralkodó helyzetét, szoros kapcsolatban állt a birodalmi tőkével . s 1933 Után kifejezett támasza .lett Csehszlovákiában. Az öt legnagyobb bank közül kettő német volt (a Cseh Union Bank és a Cseh Leszámítoló Bank); a nagy tőkével dolgozó biztosító m'«izetek német, osztrák és olasz kézben voltak; a végyíparban áz angol tőke volt a nagv német vállalatok- partnere; a francia tőke, amely a csehszlovák íegyveripar jelentős részét- birtokolta, a müncheni eseményekkel kapcsolatban eladta a Skoda művekben (jelenleg Lenin niűvekl viselt érdekeltségeit a Herman Gőring Werke' konszernek. (Folytatjuk.)
