Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-26 / 227. szám

RFLFTM AGVAR OUR* 4 O 1958. szeptember 26. pétitek Warren Wesver. az Egyesült Államok tudományos akadémiá­ján az atomsugárzás genetikai következményeit vizsgáló bizAt- ság elnöke bejelentette, hogy a jelenleg folyó termonukleáris robbantások következtében egy nemzedék alatt több mint tlzen- hateze. gyermek születik testi fogyatékossággal. A robbantási kísérletek folytatásával ez a szám természetesen növekedni Nagaszakiban és Hirosimában még mindig halnak meg fehér- vérdségben siz 1945-ben ledobott atombombák áldozatai. Láthatatlan veszedelem . A Tudományos Dolgozók Vi­lágszövetsége „Kockázat, ame­lyet nem vettünk figyelembe“ című brossurájában Joliot Cu- rievel az élen számos tudós meg­állapításait közli. Ezek elmond­ják, hogy az atom- és h'drogén- bornbák robbantási kísérletei so­rán keletkezett rádióaktív por Strontium 90-et tartalmaz. Ez az anyag behatol és hosszú évek­re befészkeli magát az emberi csont szövetébe, különösen a fej­lődő gyermek csontjaiba. Egy Angliában megjelent or­vosi közlöny rámutat, hogy az- emberi csontban egyre több Strontium 90 koncentrálódik, s megjegyzi, hogy az eddigi rob­bantások minden következmé­nyét még nem észlelhetjük tel­jes valóságban. A hollandi népjóléti miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy valahányszor a világban atom­robbanás történik, Hollandiában megnövekszik a levegő rádióak­tivitása. Thyll a Drapeau Rouge-ban arról ír, hogy az orvosok máris szorongva figyelik, hogy növek- szik-e a halva és csökkent szel­lemi képességgel, testig fogyaté­kossággal született gyermekek száma..; Mert a veszedelem itt van a levegőben, a növényben, mindenben, amit az ember eszik, iszik és ez a veszedelem minden atomrobbanással növekszik, s annál rettenetesebb, mert lát­hatatlan . . . Ez az egyik kép, amivel az őrült kísérleteikhez ragaszkodók rémületben tartják a világot. Épül a világ legnagyobb atomerőmüve Ugyanakkor a másik kép .;. 1957-ben a Bslgrádban tartott Energia Világkonferencián a szovjet küldött ismertette a Szovjetunióban épülőben levő 420 raw, teljesítményű atomerő­művet. Ez a -világ legnagyobb atomerőműve lesz, és a tervek szerint 1960-ban ad először ára­mot. Az épü'ő , szovjet erőmű két tömbből áll, mindegyikben egy-egy reaktor működik. A Szovjetunió vízrebocsátotta a világ első nagyteljesítményű atomjégtörő hajóját, ami a köz­lekedés egy új területén vezette be az atomenergia használatát. A hajó teljes egy évig tartóz­kodhat nyílt tengeren üzem­anyagának pótlása nélkül Súlya 16 ezer tonna, 134 méter hosszú, és feladata, hogy a Szovjetunió északi jeges-tengeri útján fenn­tartsa a rendszeres hajózás le­hetőségét. Az energiagazdálkodásnál rendkívül gazdaságos az atom felhasználása. A Szovjetunió ha­todik ötéves terve során épülő hatalmas erőmű egy évi szük­séglete nem kevesebb, mint százezer-vagon szén. Ugyanilyen teljesítményű atomerőmű tizen­két havi szükséglete összesen néhány vagon urán. A közlekedés nrs területén is nagy lehetőségek mutatkoznak az atomenergia hasznosítására. Atomhajtású mozdonyokat már a Szovjetunióban és több nyu­gati államban is készítenek. A tervek szerint az atomhajtású vasúti kocsik emeletesek lesz­nek. il növények termékenységét fokozza a rédióaktlv anyag Rendkívül érdekes az atom­GOND avagy a csekk átka A Rikőczi-úti Rádiöbolt éli a maga megszokott életét. Dél­előtt Va'i, a forgalom lehetne nagyobb. A két eladó lány meg­szokott tempóban választja cs adja ki az árut, ajánl új cikke­ket. S ebbe a hétköznapi szürke csendbe vegyül a beszélgetés. — Kérnek tíz kapcsolót... Középkorú férfi áll a pultnál, czcre'öruhában. A lányka már hozza is a kapcsolókat, s a meg­szokott „ezenkívül?'1 is elhangzik a száján. A férfi gondo'kodik és néhány apróbb cikket rendel. Ez is megvolna. — Mennyi lesz? — kérdi a vevő. Az eladó számol. Kettó- száz., hangzik a válasz, mire a férfi veszi a csekket és a pénz­tárhoz indul. Igen ám, de a pénztáros nem feledkezik meg a szabályokról, — Csekken nem lehet 590 fo­rinton alul vásárolni 1 — figyel­meztet. — Tényleg, — így a szerelőru­hás. — De mit is vegyek még há­romszázért? — Mit is, mit is, . töri a fejét az eladó. Van még ez, ez, ez . kínálja az árut. Ezután már na­gyobb az összeg, de még mindig hiányzik az ötszázból. Hát ez gond, nagy gond. — Mit is, mit is — morfondí­rozik a vevő. — Adjon néhány szigetelőszalagot — szólal meg azután. Megvan. De még mindig kell valami. A vevők türelmet­lenek már. Segítenének, csak­hogy nem ismerik az. Illető vál­lalat, szerv, szövetkezet, igényeit. Igyhát a gonddal egyedül marad a szere’őruhás. Az eladó újból próbál segíteni. — Vegyen még szigetelőszala. get — Jó, (egyén hozzá néhányat A pulton ott sorakozik már 29(!) szigetelőszalag, számtalan kapcsoló és más villamossági cikk, amit (a szerelő szerény vé­leménye szerint) talán sohasem fognak felhasználni. De mert nem készpénzzel fi­zet, a végösszeg 200 helyeit 570 forintra sikeredett. S mint meg­tudtuk, a Nyíregyházi Vegyes Szerelő Ktsz tagsága örülhet a számlának, amely közel négy­száz forinttá! lett több, mint amennyire szükség lett volna. Sajnos, a szövetkezet nem egye­dülálló a pazarlás eme módsze­rének gyakorlati tanulmányozá­sában. Naponta merül fel ilyen „probléma" a Rádióbo'tban és megyénk, városunk számtalan szakiizletcben, ahol a vállalatok, szervek, szövetkezetek emberei alaposan elgondolkoznak, mit is vegyenek még, hogy meglegyen az a bizonyos ötszáz?! Főkönyvelők és népi e'len- örök! Mindazok, akiknek köte­lességük a népi vagyonra vi­gyázni! Higyjék el, milliók úsz­nak el így a csatornákon felesle­gesen! A felelőtlenséget szigo­rúan meg kell büntetni! Minden területen szerezzünk érvényt a kormány takarékcssági intézke­déseinek! (K. J ) Nevelési hetet rendeznek Nyíregyházán Több bizalmat és nagyobb megbecsülést egészségügyij dolgozóinknak I gen sok rossz véleményről és előítéletről hallottam a Szabolcs-Szatmár me­gyei tanács kórháza or­vosainak és ápolóinak munká­járól. Többek között, hogy ho~zá- nemértő, gyengeképességű orvo­sok dolgoznak a kórházban, s csak az számíthat komolyabb gyógykezelésre, aki „megkeni a kereket“, azaz külön megfi­zeti az orvosokat. Az ápoló nő­vérek is hanyagok, felületesek stb. Megbetegedésemkor sok ismerő, sóm próbált rábeszélni, hogy Budapestre vagy Debrecenbe menjek kezeltetni magam, ne bízzam magam a nyíregyházi kórház orvosaira. Ennek követ­keztében komoly aggályaim vol­tak gyógyulásomat illetően, és a kórházba való felvételem után is foglalkoztam azzal a kérdés­sel, hogy mégis átutaltatom ma­gam a budapesti Honvéd Tiszti. Kórházba. A kórházban töltött első hét Után véleményem teljesen meg­változott. Kellemesen csalódtam kórházunk I. sebészeti -osztálya orvosaiban és ápoló személyze­tében. Háromhetes gyógykezelésem alatt megállapítottam, hogy a nyíregyházi kórház I. sebészeti osztályán igen jól képzett és be­csületes orvos, és ápolókollek­tíva dolgozik, akik sokszor em­berfeletti munkát végeznek. Na­ponta 15—20 műtét is lefo;y,k itt, legegyszerűbbtől a lcgkomp- likáltabbakig. Elég gyakori még a szívműtét is. Megyénk dolgozói közül azok, akik még nem kerültek erre az osztályra gyógykezelésre, kevesen ismerik dr. Eisert Árpád főorvos kiváló képességeit, aki többszáz dolgozónak adta már vissza egész­ségét. Eisert főorvos jellemzője a szerénység, a mély emberszere- tetből eredő lelkiismeretes orvo­si munka. Beosztott orvosai rend­kívül ragaszkodnak hozzá, mert igyekszik tudását átadni a fiatal orvosoknak. Ennek köszönhető, hogy osztályán igen jóképességű sebész-orvosokat nevelt. Érdemes például megemlíteni az egyetemről alig négy éve ki­került dr. Makiári Elek sebész­orvosnak az augusztus 30—31-i ünnepi 48 órás ügyeletes orvc szolgálatban végzett munkáját, amikor egyedül, az asszisztensek és ápolók segítségével szombat déltől hétfon reggelig 19 soron- kívüli beteget vett fel. Ebből 8 főt kisebb-nagyobb csonttörés és zúzódáss; 1.-akiket gipsz- és egyéb kötésekkel látott el. Hét főnél vakbél-, gyomorátfúródás stb műtétet hajtott végre. Négy főnél kisebb baleseti sérülésből eredő sebeket szerelt le. Az osz­tályon fekvő betegek közül 13 főnél végzett kisebb nagyobb gyógykezelést. 43 órás szolgálata alatt alig hunyta le a szemét.­Makiári doktort igen szeretik a betegek barát ágos, kissé humo­ros beszédmodoráért, és a bete­gek között végzett lelkiismeretes munkájáért. Meg kell emlékeznem dr. Do- hanics Sándor sebész-orvosról is, aki rendkívül teheíséges or­vosnak ígérkezik. Kü ön becsü­lendő nála az, hogy önként ott­hagyta a sokkal nagyobb jöve­delmet biztosító körzeti orvosi beosztást csak azért, hogy jól képzett sebész-orvossá válhas. sék. Műi kajáról máris nagy el­ismeréssel beszélnek a betegek. Dr. Romhányj Tibor adjunktus­ról is csak a legjobbat lehet mondani. Az ápoló nővérek kö­zül különösen kiemelkedett Er­zsébet nővér (Kotricz Erzsébet) és Zsófia nővár (Dóbiás Péter­nél, ’akik a legnagyobb áldoza.. készséget és barátságos magatar­tást tanúsították a betegekkel szemben. .Ezúton js köszönetét mondok az ■ I. sebészet orvosainak és egészségügyi dolgozóinak bc.c .- letes munkájukért. Mi az oka., annak, hegy mégis ilyen ferde beállítású hírek ter- jengenek a dolgozók között „ nyíregyházi kórházról? A kér­déssel foglalkozva, véleményem az, hogy ez az alábbiakból adó­dik: Dolgozóink körében ma még erősen uralkodik az r. kispolgári nézet, hegy ha valamit cl aka­runk érni, „meg kell kcn.j a kereket, hogy forogjon“. Azt hi­szik, ha külön megfizetik a mű. tést végző orvost, az jobban igyekszik az életüket, egészségü­ket megmenteni. Ez pedig téves nézet, mert a betegek zöme ke­vés jövedelmű ember, akik nem tudnak semmit f ize. ni, mégis ugyanolyan egészségügyi ellátásban részesülnek, mint a jobban fizető ki., polgári egyé­nek. Véleményem szerint nagyobb bizalmat, nagyobb megbecsülést érdemelnének a kórházi orvosok. Nem lehet minden orvost egy kalap alá venni. A kórházi or­vosok nagyrésze elítéli az egyes? orvosok pénzhajhászó magaiar-S tását, főleg egyes körzeti orvo-|j sok esetében, akik igyekeznek jól kihasználni a vagyonosodásj lehetőségét. ♦ Azt is elvárják kórházi orvo.| saink, hogy a megye dolgozói? bizalommal forduljanak hozzá- J juk, cs ismerjék cl felelősségtől-?£ jes, áldozatkész munkájukat.? t Ne terjesszenek alaptalan rossz? I h rckct megyénk egyik lógna-fi gyobb kórházáról, mert ezzel ^1 so, át mogukat csepiá ; be. Ifa|a bizalmatlanok, és Budapesten |£ vagy Debrecenben keresnek | c gyógyulást, saját magukat ésfc családjukat sodorják nagyoboir költségbe a látogatási és egyéb11 utazási költségekkel. Az ered-fs mény pedig egyforma lesz. . is Hudák András .T i honvérlszázados. r Nevelési hét címen pedagógiai előadássorozatot rendeznek Nyír­egyházán a József Attila Művelő­dési Házban, szeptember 23. és október 4. között. Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 29-én este 7 órai kezdettel kerül sor a Művelődési Ház nagytermében. Megnyitót mond Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei tit­kára. A párt művelődési politiká­jának szellemében megrendezésre kerülő előadássorozat foglalkozni fog gyermekeink helyzetével, s az ezzel kapcsolatos nevelési kérdé­sekkel. Az előadások a .követke- zök lesznek. Horváth Miklós: is­kola és társadalom. Fálfi Ernő; Mit tett a dolgozó nép gyerme­keiért a Tanácsköztársaság? Ko­kas Ferenc: Mire nevelt a Horthy, rendszer? Arató Ferenc: Mit telt gyermekeinkért népi államunk? Porzsolt István: Mire neveljük gyermekeinket? Dr. Kiss Lajos: Hogyan neveljük gyermekeinket boldog emberekké? Az előadássorozatot a Népfront, a TIT, az MSZBT cs a pedagógus szakszervezet kultúrotlhona közö­sen rendezi] A komoly zene sikere Mátészalkán Az elmúlt napokban az Orszá­gos Filharmónia rendezésében lis­tai művészgárda mutatkozott be Mátészalka közönsége előtt. Erkel Ferenc operáiból adtak elő rész- leteket. Úttörő kezdeményezése ez a rendezőségnek, ismertté tenni az operairodalom remekeit min­denki előtt, illetve megkedvelietnj az ifjúsággal a komoly zenét. En­nek első lépése sikerült Mátészal­kán. Erkel zenéjének s általában a későbbi operaismertető előadá­soknak méltó lolmácsolója az a művészgárda, akiket a szalkaiak megismertek. 4 A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL 4 ■— „t„mí— *via KóLáb l(>lliiisTná!»sánaL IpllfínSElPfi energia felhasználása az építé­szet területén. Á legújabb kuta tások eredményeként a fizikusok megállapították, hogy a mester­ségesen előállított atommc.gból megfelelő technikai folyamat.aí előállított, úgynevezett Gamma, sugarak alkalmasak bizonyos műanyagok fizikai tulajdonsá­gainak . megváltoztatására. Ez nagy lehetőséget nyit a Gamma­sugarak segítségével megvái! áz­tatott tulajdonságú építésre al­kalmassá tett műanyagok fel- használására a házak építésé­nél. A rádióaktív anyagok felhasz­nálásának széleskörű lehetősége nyílik a mezőgazdaságban is. A nehezen fejlődő magvakat be­sugárzás al lényegesen terméke­nyebbé lehet tenni — állapítot­ták meg a szovjet tudományos kutatók. Az elvégzett kísérletek eredményeként az őszi búza termését 3—5, a cukorrépáé^ 19 —31 mázsával növelték. Állat- tenyésztésben is hasznost jak a rádióaktív anyagokat: számos fertőző vészt megelőznek azál­tal, hogy a baktériumokat besu­gárzással elpusztítják. Az élel­miszerek tartósításában i; nagy szerephez jut, mert megsemmi­síti a romlást okozó vírusokat. A nagy őszi bevásárlásnál vá­sárlóinak minden igényét kielégíti i nyíregyházi Állami Áruház. Számos olyan terület van, ahol a tudományos . kísérletek alapján megoldható az atom. energia felhasználása és még­sem lehet alkalmazni, mert még ném találták meg a sugárvéde­lemre a megfelelő megoldást. A Szovjetunióban azonban egyre jelentősebb eredményt érnek el ezen a területen is, ami lehetővé teszi, hogy az atomenergiát, mely az imperialisták kezében az atomhalál rémképét idézi fel, az élet minden területén az em­beri boldogulás, a jólét szolgála­tába állítsák. Kiss István

Next

/
Oldalképek
Tartalom