Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-03 / 207. szám
lyőa, SZEPTEMBER. 3,, SZERDA KfcLFT MAU V AKOR“ZAU 3 Újabb alakullak megyénkben A szakcsoportok és termelési társulásuk politikai, szervezeti és gazdasági téren egyaránt jelentősen megerősödtek ebben az évben. A múlt hónap elején harminchat szakcsoport és harminc termelési társulás működött megyénkben. Számuk nem nagy, de tekintélyük, elismerésük nőttön- nö. Eredményeikkel ösztönsze- rüen hatnak az egyénileg dol- guzó parasztok terméshozamának növelésére és elősegítik azok különböző társulásokban » aló tömörülésüket. Tehát nem véletlen, hanem ennek egyenes következménye az, hogy augusztus hónapban i szakcsoport és termelési társulás alakult meg megyénkben. Többek közt tizenhat ján- di egyéni gazdálkodó, nyolcvanhat katasztrális hold fö'dön hozott létre egy kisgép használati szakcsoportot. Szakolyban pedig hivatalosan is elismertté vált a kilenc tagú gyümölcs- termelési szakcsoport tizenegyhold területen. Szakcsoport és termelési társulás alakult még az elmúlt hónapban Székelyben, Bakta- lórántházán és Nyírmadán. Kisvárdán meg huszonhét szőlő, és gyümölcstermelő állt össze a hegyközség életrchiva- sáért. Arra törekszenek, minél több szőlő- és gyümö'cstcrme- Int nyerjenek meg az ügynek es kiterjedt hegyközség jöjjön tétre. Fábiánházán tej- szakszövetkezetét alakítottak meg a tehéntartó gazdák. Számos községben szervezkednek íz egyéni termelők a különböző termelési összefogások életrebi vasáért. Például: Nyircsaholj ban vízgazdálkodási és Demecserben baromfinevelési társulást akarnak alakítani a ftlu dolgozói, A falusi asszonyok életéről A hét elején összeült a megyei szövetkezeti nöbizottság. Megvitatták a második félévi munkatervüket. Igen sok szó esett arról, milyen feladatokat kell megoldaniok a falun élő asszonyoknak, lányoknak az életük szebbé-boldogabbá t ■te’éért, Ezért többek közt bevették a megyei munkatervükbe, hogy miként készülnek fel — a megyei Pötanáccsal közösen — a nők téli oktatására. Például pedagógiai, egészségügyi és természettudományi előadásokat akarnak tartani. Több községben pe. dig szabó-varró tanfolyamot és különböző mezőgazdasági szakoktatást — fő'eg baromfi neve- lést-szerveznek meg. Szélesíteni és erősíteni kívánják a szövetkezeti nőbizottságok tevékenykedését, szervezeti életéi. Segítene^ a különböző tanácskozáson tsz. és szakcsoport látogatások szervezésében. Mert eddig eléggé „bevett szokás” volt, hegy az egyéni gazdálkodók lányai, asszonyai, kimaradtak az ilyen látogatásokból. Nagyobb teret kívánnak biztosítani — a szövetkezeti választott szervek segítségével — a szövetkezeti nőbizottságok tagjainak, a szövetkezetek mindennapi életébe való beleszólásra. Különösen a szövetkezeti értékek megvédéséért a gyakoribb ellenőrzések által. Még számos okos, életszerű feladatokat tűztek ki a megye szövetkezeti nőbizottsági mozgalom elé, melyek megvalósításával nagyban hozzájárulnak a szövetkezeti rendszer tovább fejlesztéséhez. Rengeteg szilva termett megyénkben Minden mennyiséget átvesznek a szövetkezetek A szövetkezeti felvásárló telepek legtöbbje előtt — főleg a szatmári részen — egymást érik a szekerek. S a szekereken kékéllenek a ládában meghúzódott szilvák. A termelők egymás ellenében akarjak átadni, s ha aznap nem sikerül, égy néhánóan a szövetkezetei szidják. Lehet, hogy akad kifogásolni való egyes szövetkezetek fel- vásárlási munkájában, azért „mindenről ők sem tehetnek”. Különösen arról nem, hogy egyszerre nem bírják átvenni a nagy mennyiségű árut. . Az egész országban gazdag szilvatermés mutatkozik. Úgy any- nyira, hogy a nagykőrösi Konzervgyár több taroló medencét vett bérbe a demecseri gyártól. Itt akar tároltatni. Arra meg különösen jól emlékeznek a szilvatermelők, hogy nemrég felkeresték őket a szövetkezeti felvásárlók. Megkérdezték, mennyi termést várnak, s abból mennyit szándékszanak adni. Bizony többen félvállról válaszolgatlak. „Kibírjuk főzni lekvárnak. Megisszuk magunk is, azt a kis pálinkát”; A szövetkezetiek sem akartak beleesni a tavalyi „almabecslési betegségbe” mintegy 130— 140 vagonra becsülték fel a várható termést megyénkben. S most a kétszerese mutatkozik! A vihar pedig meggyorsította a szedést. Jobban mondva nagyon sok szilvafát széttördelt és azokról feltétlen le kell szedni a szilvát. A gazdák jórésze meg nem is rendelkezik elegendő tároló edénnyel, ' a pénz sem megvetni való és a szövetkezetiek szorítják az átvétellel. Tájékozódásunk szerint, senkinek sem marad a nyakán. Minden mennyiséget átvesznek a szövetkezetek. Ha nem is egyszerre, hiszen „az isten sem egy nap alatt teremtette a világot.” Földmüvesszövetkezeti mozgalmunkban — mint a legtöbb gazdasági tevékenységet folytató szervnél — nagyot csökkent a közösségi tulajdonért érzett felelősség az ellenforradalom alatt es az azt köt ető időszakban. Még felelős beosztású — éveken keresztül becsületesen dolgozó — embereket is magával sedert az át, s mikor rajtavesztett, töredelmesen kért bocsánatot. Kérdés, kapott-e? Azonban a rendteremtés nemcsak a választott szerveken és az ellenőrzéssel megbízott hivatali dolgozókon múlik, hanam áz ;ellenőrzőiteken is. Éríenek-e a szóból?! Sokhelyütt már igen. Legjobban észrevehető ez az első félévi hiányok erős csökkenésén. S ennek csak örülni tudunk. De annak már nem, hogy számosán még a régi szemüvegen keresztül nézik a szövetkezeti vagyonvédelem helyzetét. Ami a nagyobb baj, e szemlélődés jórészt a mozga műnktől táplálkozik. Elsősorban abból, meg ma is akadnak kisetó- nagyobb hiányok a szövetkezeti értékkezelőknél, s ezt általánosítják. A másik táplálója, hogy a választott vezetőségek nem eléggé tájékozottak szövetkezetük gazdasági életéről, eseményéiről. Gyakran még a jelenlétükben felvett leltári elszámolások eredményét sem ismerik... Hogyan tájékoztatják akkor a tagságot? Az egyik, körzeti szövetkezet választott vezetőségi tagjától megkérdezte az egyik korcsmaros, tudja-e hogy csak a leltár rozó bizottság segítségével sikerült .elszámolnia a községük itaibcltkezelőjének? A vezetőségi tag még a leltározásról sem tudott, s így nem foglalhatott állást a kérdésben. Azonban nem nyugodott Dele és megkér dezie az „iletékeseket”. Fény derült rá, az említett korcsmá- rcs 418.—forint többlettel számolt el. S hozzátehetjük, az utóbbi időben rendszeresen többlettel zárja s leltárjait, s az említett leltárnál megyei központunk részéről szintén ottvoltunk. A le tart szakszerűen xették fel, s utólag sem javították bele. Tehát a vád hazug. Ellenben, aki rágalmazott, a legtöbb esetben csak „káló” igénybevételével tud elszámolni. Ma még név nélkül írtuk meg P dolgot. Ds nem várunk tovább! Kendet . teremtünk a föidmű- vesszövetkezsti mozgalomban és bárki is megharagszik érte — a jogtalan rága'mazásckat sem tűrjük ej.! úton Imiinek Tjuzaszcűkútt ? I apozgatom és olvasgatom a tiszaszalkai körzeti föld- művesszövetkezeti vezetőség tagjai ülésének jegyzőkönyvét. A sorokból egyetértés, harag és remény csendül rki. Érdemes taglalni, boncolgatni a sokoldalú, de mégis egységes hangokat. Mit jelent náluk az egyetértés? Az ülésen megtárgyalták a MÉSZÖV. Igazgatóság termelés szervezéséről szóló határozatát. Minden mondatát helyeselték, mert a szándékukat, gondolataikat fejezte ki. Pedig különböző megélhetési forrásúak a vezetőség tagjai. Van köztük tsz.-tag, gépállomási dolgozó, egyéni gazda és más foglalkozású. Például Danes János gépállomási brigádvézető így fogalmazta meg mondanivalóját: „Mindenkinek látnia kell, hogy a hazánkban egész és nem fél szocializmust építünk, mezőgaz- r daságunknak is mindjobban rá kell lépnie a felemelkedés w útjára. Ki kell alakítani a gépesített, jól szervezett nagyüzemi gazdálkodást. S ezt meg kell értetnünk a földhöz nőtt középparasztokkal is. Ezért teremtsünk meg legalább olyan termelőszövetkezetet, mint amilyen községünkben már volt. Szerintem erre egyesítsük az erőnket.” S elmondta miként képzeli el a jelenlegi termelőszövetkezet vezetési, gazdálkodási és politikai megerősítését. Ki ez a Danes János? Nemrég még jómódú tizenöt holdas középparasztként dolgozott két lányával és feleségével. De belépett a híres „Búzakalász” Tsz-be, mert ott még biztosi- tottabbnak látta megélhetését. S akkor sem lett hűtlen hozzá, amikor az csak a régi fényének árnyékában járt. Bizony ez fáj nemcsak Danes Károlynak, a földműves- szövetkezet vezetőségi tagjainak, de a falu többségének is. A fájdalom kitört, hangot kapott ezen a szükebbkörű ülésen. Oláh Árpád igazgatósági.tag nyíltan kimondta szíve fájdalmát. Ö sincs megelégedve a tsz. mostani menetével. Az igaz. hogy csúnyán szétverte az ellenforradalom, kis létszámmal és kevés földön gazdálkodnak, mégis lehetne ezt máskép csinálni. És szívesen látná a régi vezetőket a kollektíva élén. Többek közt Gulyás Lajost, a tsz. volt elnökét, akinek nagy érdeme van a Búzakalász Tsz. híressé tételében. Joga van így beszélni? Igen, mert gyerekei és a földje a tsz-ben vannak, Márpedig gyermekeinek jobb sorsot szánt, mint magának. Milyen is volt az a nevezetes „Búzakalász Tsz.” a vezetőségével együtt, hogy úgy keseregnek utána? Nem akarok számokkal birkózni, csak két epizódot mondok el. A szomszéd faluból 1956. nyarán esy kőműves csinosítgatta, széoítgette az egyik tsz-tag házát. Szólt a gazdának, maradjon otthon néhány nap, s kevesebbe kerül a tatarozgatás. A tsz-tag gondolkodott, majd megkérdezte: — Mennyit tenne az ki? — Hát napi ötven forintot — válaszolta amaz. — Akkor édes öcsém hívjon segítséget, mert ősz fejemmel is megkeresem a hatvan forintot a tsz-ben. S ebben a községben ne is próbálkozzon, mert kinevetik. Tudja, itt '£ mindenki a nagycsaládba tártozikrüí'V'jon inkább a falujából. 15 A tiszaszalkaiak még többre emlékeznek ettől. Varjú Lajos bácsi is, s nem véletlen, hogy a szóbanforgó gyűlésen még csak érvelt a tsz. mellett és másnap pedig "belépett a családjával és négy hold földjével. Neki sem tetszik a tsz. mostani vezetése és gazdálkodása, azonban annak tagjaként akar segíteni a megváltoztatásán. B Ifjú Balázsi József tizenöt holdas gazdának, a szövetkezet termelési bizottsága tagjának sem kell húzódnia a még q gyenge tsz-től. A tavaszon már egyszer elhatározta: víssza§ lép. Nem tette meg. Arra hivatkozott, nincs jó kezekben a vezetés. Sajnos igaza lett. Azonban, ha belépett volna, lehet, H már akkor megindult volna a pár napja megkezdődött tiszti tulási folyamat. S vele együtt reméljük, ismét biztos kezek □ kormányozzák majd a közösséget. A tiszaszalkai földművesszövetkezeti vezetők jó úton ha- □ ladnak. Nagy érdemük, hogy nemcsak vitatkoznak, tesznek is □ a MÉSZÖV. Igazgatóság határozatának végrehajtásáért. S ez □ elsősorban saját sorsuk szebbé, boldogabbá tételét hozza meg. g * Varga Gyula. torra^noaocxxjaonnnDnannnnnnnn^^ Apátiak, apátiak . . . ! Az olcsvaapati szövetkezeti tagok — öe a falu dolgozóinak többsége kedveli, ragaszkodik a szövetkezethez. Azt mondja a közmondás: a tett beszél. Az apátiaknál ez nem hiányzik. Ez éviben már több mint hatezer forint részjegy értéket váltottak: Az éves előirányzatukat jóval túlteljesítik. A szövetkezet segítésének élén ott áll a választott vezetőség. Egyikőjüknek sincs kíiszáa forinton -aki! a részjegy értéke. Szász! Menyhért fel- úgyelobizottsági elnöknek négy, Tóth István igazgatósági tagnak öt, és Balogh Áron igazgatósági tagnak már hat ötven- forintos üzletrésze van a szövetkezetben. A szövetkezet saját vagyonának erősítése, gyarapítása még gyorsabb ütemű lenne, ha Barth a Lajos igazgatósági elnök rendszeresen összehívná a választott vezetőség üléseit. Megvitatn \ a vezetőségi tagokkal a szövetkezet ügyes bajos dolgait. Azonban eddig — míg a járási központ igazgatósága nem figyelmeztette — gyakran ..megfeledkezett“ erről. Keveset törődik a szövetkezeti nőhizottság segítésével is. A részükre kiküldött működési útmutatókat legalább két hónapig az asztal fiókjában „őriztet Talán a jövő nemzedék számára? Ezt tudva nem csodálkozunk. hogy a rőtagok közül még harmincegyen nem — —-w ki a r:s - jegyüket, A szövetkezet hivatali apparátusának törődnie, segítenie kell - a választott vezetésé, get és rajtuk kérésziül is ér íj-.:- 2'. l.-i, minél szorosabb kapcsolatot a falu lakosságává! . . . Megsokszorozhatják a szövetkezet eredményeit. E'nwnö s: Tóth Rálintni Vásárcsnamér/. 4 »»övét kese ti erkölcs,
