Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

A KELETMAGTARORSZAG 1953. SZEPTEMBER 3, S2EÄDA Miért veszteséges a pátrohai fmsz. mezőgazdasági üzemága ? A földműves szövetkezetek elég megszorított árréssel gazdálkod­nak Különösen a kisebbek ér­zik ezt. Minden fillért meg kell fontólniok, miért, és hova tesz­nek. A termeltetésjellegű feladatok fokozatos átvétele jelentős több­letkiadást oközótt a szövetkeze­teknek. Hisz meg kellett terém- teniök a személyi, gazdasági és egyéb feltételekét. Pénzre és pénzre volt szükségük. S bizony húzódoztak is tőié egyes fő­könyvelőik. A szövetkezetek me­zőgazdasági üzemágának több­sége veszteséggel zárta az első félévet. Akadt néhány kivételes Kömöiy károkat ókoz a vihar. ’Mégcsáppantja az amúgy is ke­veset ígérő gyümölcstermést. Vannak termelők, akik úgy se­gítenek a bájukon, a lehullott téli almákból kiválogatják áz egész­ségesebbeket, gondosan beládáz- zák, félszázalékos bordói lével le­pár me tezik és hűvös, széliős pin­cében tárolják. ,Mégérlelik”. Kern szövetkezet. Például a nyírtass! kis szövetkezet mezőgazdasági üzemága több mint két és fél­ezer forint tiszta nyereségét ért él. Hogyan? Ügy, hogy általában túltelies'tette szrfződésköísi terveit. Annyi gépszántási szer­ződést kötőit, mint négy-öt ha­sonló nagyságú szövetkezet együttvéve. Érdekes Viszont, hógy a Szom­szédos pátrohai szövetkezet majdnem annyit ráfizetett a mezőgazdasági üzemágra. Én­nek is megvan a maga oka! A4 1957—38. évi szerződéses előirányzat lebontásénál nem Vették eléggé figyelembe a köz­lesz belőle minőségi alma, de kedvező szerencse esetén még belföldre megfelelhet. Ez az érlelési módszer sokkal jobb, mintha a fák alatt hagy­nák „beérni” a vihar által lé­vert egészséges gyümölcsöt, mert őtt az érő* napfénytől megfő rty- nyadna ; esős időjárás esetén pedig élrohadna. ség termelési sajátosságait. — Többek közt Pátroha nem ka­pott édescsillagf űrire szerződé­ses keretet, mégis huszonnégy holdat kötöttek le. A cukorrépa szerződési előirányzatuktól meg nyolcvannégy holddal maradtak le. Viszont a termelők nyolc­vanöt hold káposztára nem a szövetkezettel, hanem a Buda­pesti Konzervgyárral szerződ­tek. (S ezután a szövetkezét nem kapott jutalékot!) Az ossz ter­melési és gépimunka szerződé­ses-terv nem teljesítéséért leg­alább kétezerháromszáz forint jutaléktól esett él a szövetkezet. Még ha énhék égy részét költ­ségként ki kellett vblna fizet­nie, akkor is jelentősen csök­kent volna a Vesztesége. Az sem mellékes: a szövetkezetei több- létmütrágya kiosztásáért ötszáz­hetven forinttal terhelte meg a Magtermeltető Vállalat. A ter­melési felelősnek meg közel há- romszá2töven forinttal többet fi­zettek ki a járó összegből. A szövekezet a péh2t kamatra kapja az államunktól, s háném használja fel célszerűén, néíh sok Hasznot hoz. A szerződéses terv nemtéljesítését megérzik a pátrohai dolgozó parasztok zse­bei is. A szövetkezetnék — á többi­vel együtt — mindént el kell követnie a mezőgazdasági üzem­ág nyereségessé tételéért. Gon­dosabb szervező munkával, a pénzgazdálkodás megszigorítá­sával és hasonló jó intézkedé­sekkel el is lehet érni. Ezt nagy­ban elősegíti az is, hogy az 1958/59. évre már a község adottságainak és a termelők kí­vánságainak megfelelő szerző­déses termelési irányszámokat kapnak. Még tűi is teljesíthető. A jakon is kétoldalúnak kell lennie a szerződéskötési feltételek teljesítésének Közel öt mázsa csirkét adtak át az aranyosapáti asszonyok Az aranyosapáti asszonyők mintegy négyezer darab csirkére kötöttek nevelési szerződést a tavaszon. A hetekben megkezdték a szerződésre felnevelt csirkék átadását. Már az öt mázsa körül tar­tanak. Például Balogh Menyhértné és Pongrácz Andrásné leszállí­totta az első mennyiségét. A szorgos gazdaasszonyok jó pénzt kap­nak a szövetkezetnek átadott baromfikért. A vihar-leverte alma „érleléséről" Kinek van i era zu ? A gávai szövetkezét termelési tanácskozása hát dolgozó kitün­tetésre való felterjesztését fo­gadta el és egyetértett a szövet­kezet „Kiváló Földtnüvesszövei- kezet’ címre való felterjesztésé­vel is. Sőt egyértelműen köve­telik: a köhyvélőség időben ké­szítse cl a szükséges adminisztrá­ciós munkát. Ügy érezték, jól dolgoztak az év első felében és megérdemlik a jutalmat. Azonban akadt egy kis bök­kenő. Nem a papírformák elké­szítésében, hanem abban, hogy Gyöngyösi János igazgatósági elnök nem értett egyet Zoltán Lászlóué a szakszervezeti bizott­ság elnökének felterjesztésével. S hiába kardoskodott mellette az ügyvezető és más hivatali dolgozó, Gyöngyösi elvtárs ki- ,húzta a termelési tanácskozás jegyzőkönyvéből. Szerinte még akkor sem érdemli meg a ki­tüntetést, ha teljesítette is a szocialista munkaverseny felté­teliéit. Bizony csodálkozott, hogy a MÉSZÖV és a KPVDSZ Megye Bizottsága mégis megadta Zbl- tán Lász Iónénak a járó kitün­tetést. Azon meg az igazgatóság többi tagja bosszankodott, hogy a „Kiváló Földművesszövétkc- •zet”-l oklevél átvételé után öt­ezer forintot osztottak szét az alkalmazottak közt. Többen va­lahogy így fogalmazták meg a történteket. „Nem tűrhetjük a szövetkezeti vagyon herdálását.” S a szövetkezeti dolgozok örS-tf méből üröm lett. Nem mintha vissza kellett volna fizetniük a kapott jutalmakat, csak bántottál ókét, ahelyett, hogy együtt vi-j gadna velük a választót vezető­ség, inkább piszkálják, bosszant/ ják őket. Kezdjük Zoltán Lászlónál ügyével. Joga van-e ahhoz az1 igazgatóság elnökének hogy a termelési tanácskozás döntését önhatalmúlag áthúzza? Bátran mondhatjuk: nincs. Herdálták-e a szövetkezeti dol­gozók a szövetkezet vagyonát az1 ötezer forint felosztásával? Erre is csak azt válaszolhatjuk: nem. Mégis némi igazat kell ad­nunk a gávai választott vezető­ségnek. Mert a SZOVOSZ Igaz­gatósága és a KPVDSZ Elnök/ sége szövetkezeti munkaverse/ nyerői szóló határozata szerint a kitüntetésre javasoltak névso­rát és a teljesítésüket, vala-j mint a szövetkezet felterjeszté­sét előbb igazgatósági illésen, kellett volna megvitatni. Ezután a szakszervezeti bizottság tár­gyalja meg e úgy kerül á ter­melési tanácskozás elé. Gávánl éz nem így történt, s így némi véletlen, hogy a választott vezs-i tőség érthetetlenül nézte a fo-: rintok szétosztását. Tehát az a tanulság, hogy a' külön utak helyett a közös utat kell járni s amiben pedig d,ön­tötték, az mindenkire kötél sző. Még áz igazgatóság elnökére is. Korábban hírt adtunk arról, a földműVéssZőVétkététék NW- egyházi Járási Központja taka­rékossági párosverseyre hívta ki régi „riválisát“, a Földműves­szövetkezetek Kisvárdai Jó'ősi Központját. A „kihívott" kezet adott. SSóval elfogadta á ver­senykihívást. Azonban küMtó-te s ez helyes is —, mivel a tag­szervezésre nincs központi terv, így e pontnál azért versenyezze­nek, melyik járásban tudnak több falusi dolgozót megnyerni a Szövetkezeti mozgatóműik. S ezt jól lehet viszonyítani at illéiő járás felnőtt lakosságáhdz. A verseny értékelését pedig újig képzélik él, hogy mind á két járás egy-egy viegbizoitjá vi­gyen részt a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága ver~ sényértékelő bizottságában. Kí­váncsian várjuk, hogy a „rivális“ járások versenyéből melyik ke­rül ki győztesen áz év vífféjél. Dé addig is hírt áduiik á nemes vetélkedésről. is. Például közel kétezer forint termelési előleggel tartózik a szö­vetkezetnék néhány termelő az előző évekre visszamenően. Ti­zennégy termelőt meg azért pe­resít, mivel ez évre almaszállítási, illetve cukorrépa termelési szerző­dést kötötték, a hitelekét és más juttatásokat felvették, de a ter­més nincs meg. Többekközt a cu­korrépát el sem Vétették. Ezekből áz előlegekből mintegy hat és fél ezer forint követelésé áll fent a szövetkezetnek. S akkőr nem kell szégyenkez- fliök a mezőgazdasági üzemig veszteséges működése miatt. — Sőt jelentős nyereségét is érhet­nek él és telik a tagság vissza­térítésére is. A termelőket pedig több fo­rinthoz juttatják a szerződéses termeltetés által, s azoknak még jobban lesz miből vásarólnlok a szövetkezeti üzletekben. varga Gyula. Miinkcnrersdity, de h@gf an f Hasznos Völt, hogy a KPVDSZ megyei etnóks-ge a MJsSZóV-vel közös értekezletet tartott, amelyen megbeszélték a szocialista munka­verseny feladatait. Ez különösen a nyíregyházi járás területén ho­zott pozitív eredményeket. FigyelembeVéve a kormány ta­karékossággal kapcsolatos felhívá­sát, takarékossági munkaversenyt kezdeményeztek a MESZöV-nél is, Kiízei 2 milliós költséggel épült tel Tiszsvasváriban az új szálloda-étterem A szobákban központi fűtés, Hideg-meleg viz — I tetöterraszos étterem fővárosi:; igényeket is kielégít Nem véletlen, hogy a megyé­ben négy fmsz. nygrté él a „Ki­váló FöldművessáövetkeZét” címet és ezek közül három (a rakamazi, a balsai és a gávai) á nyíregyházi járáshoz tartozik. Ez megmutatja a többi járási fmsz-ekríek, hogy érdemes a szocialista maimat éf- seny szervezésével és értékelésé­vel foglalkozni. A KPVDSZ megyei elnöksége a napokban egy értekezleten megál­lapította, hogy sokkal több föld- művesszövetkézet nyerhette Volna A él a kiváló címet, ha többet tö­rődnek a munka értékelésével. Áltálában hiányosság a járás szövetkezeteinél az, hogy á ver­senyt ugyan elindítják, dé az ér­tékeléssel keveset törődnek. A versenyző dolgozóknak ez elveszi a kedvét, és az is elveszi, hogy néhány frhsz-nél a Kiváló Dol­gozó jelvénnyel, illetve oklevéllel járó pénzösszeget nem adták oda; Vizsgálják felül a járás földmű- vesszövetkezeteinél, hogy hol ma­radt el a kifizetés a jutalmazási keret hiányában, és beszéljék meg a szövetkezet vezetőségével, hogy a tartalékalapból fedezzék a jól dolgozók megérdemelt jutal­mát. A járás szövetkezeteinél meg­tartott vizsgálat megmutatta, hogy a szakszervezeti bizottságok már jobban segítik a gazdasági fel­adatokat és sokat j avult a rnun- kavérsénnyel való foglalkozás. A tanulságokat adja tovább a KPVDSZ elnöksége a többi járási szakszervezeti vezetőknek. Ellen­őrizzék, hogy vajon mennyire is­merik és hajtják végre a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ elnökségének a munkaversényről szóló Iá,'1957,1 számú határozatát. Ó. -V A földművesszövetkezet Tisza, lök községben is tovább fejlesz­tette vendéglőjét és cukrászdáját. A helyiséget modernizálták és új berendezéssel látták el. Ezenkívül új halászcsárdát is létesítettek. A tiszalőki vendéglőt még egy új iörkerttel is bővítették. Az itteni rezétő is nyíregyházi, Kállai Pál. akinek eredményes jó munkáját bizonyít ja, hogy a vendéglő az -Imúlt évben 750 000 Ft-cs nye­reséggel zárt. Kérdésünkre Kállai elvtárs tl- nondjá. hogy Tiszáinkon is meg- .erveztek egy vasvárihoz hasonló izemet, ez azonban az eUcnforra- ialrhi események miatt Későbbre olódott. Minden remény megvan irra, hogy Tiszalök is követni fogja vasvári példáját és megépíti •övidesen az új szálloda-vendég­lőjét, (Farkas Pál) niéjs tökéletes. Előmosó és moso­gató gépekkel, s a modern kony­haművészet minden technikájával van felszerelve. Az új tiszavasvári szálloda vezetője Lipcséi László, aki eddig a nyíregyházi Vendég­látóiparnál dolgozóit. Az új vendéglőüzem megnyitá­sával kapcsolatosán megkérdeztük Rajcsányi Pál szövetkezeti ügyve­zetőt, hogy miért éppen íiszavas- váriban építették fel ezt a mo­dern, szép üzemet? — Szövetkezetünk eredménye­sen dolgozott és saját erőnkből építettük fél a vasvári szállodát és éttermet, amely aügüsztus 20., a megnyitás napjától kezdVe a dolgozók kedvenc étkező és szóra­kozóhelye lett. Büszkék is va­gyunk árrá, hogy fővárosi igé­nyekét is kielégítő vendéglátó üzemet létesítettünk községünk­ben, ; Meglepődik az idegen, ha Ti­sza vasvári községben szembe ta­lálja magát a neonvílágítással dí­szített, modem, emeletes szálloda- étteremmel, amit a földművessző- ; Vetkezet közel 2 milliós költséggel ! épített fel. A szálloda-feljáró szőnyeggel borítva, a félemeletért elegánsan j berendezett hall, divatkiállítást ♦ szolgáló vitrinek. Az első émelé- t ten tetőterasz, neonvilágítássál és ^tetszetős, szép berendezéssel. A 1 szállodai szobák központi fűtés­sel, hideg-melég vízzel Vannak felszerelve. | Az étterem tágas és levegős, ugyancsak neon tetővilégítaasal. ^ A földig érő ablakokat csipkefüg- |giny borítja. A terem középén im- Spozáns oszlopsor, az ét térem félső ^.sarkában, emelvényen sújtásos | ruhában cigányzenekar szolgál, itatja a zenét. Mindenütt ragyogó ♦tisztaság és rertd. A konyha higié­Allafnunk milliókat fizet ki a termelőknek kamatmentes előleg­ként szerződéses termékeik Utált. A hitelnyújtásnak ez a formája évf öl-évre nő vek,zik és nagyoan elősegíti a termelés mennyiségi és minőségi emelését. Többek közt az egyéni gazdálkodók is a pénz- tszükösebb időben jutnak forintok­hoz, s annak befektetésével nö­velhetik terméshozamukat. A be­csületes egyéni gazdálkodók elis­merik é támogatás jelentőségét, s igyekszenek betartani a szerződés­kötés rájuk vonatkozó részét. Meg­termelik a vállalt termékeket, időben, megfelelő mennyiségben és minőségben adják át azt. Sió­val tisztességesen elszámolnak ái állammal a földmű vesszözvetkeze- tük közvetítésén keresztül... Mert nem akarnak szégyenkezni a falu előtt a kötelezettségük elmulasz­tása miatt. Na meg azzal is tisz­tában vannak, hogy a szövetkeze­tük kezességet vállalt értük aí állammal szemben, s ha időben nem teljesitik a szerződésben elő­írt feltételeket, a saját szövetke­zetükét csonkítanák meg. Márpe­dig az az övék is. Így nem lehet mindegy a számukra, rendben van-e a szövetkezet szénája. Mindent egyhelyert. Az ajaki termelők többsége Szintén megérti ezt. Minden külö­nösebb figyelmeztetés nélk' l tel­jesítik a szerződésben vállaU kö­telezettségeiket. Azonban szép számban akadnak olyanok is, akik szívesen megfeledkeznek erről. Hiába szól kétszer, vagy többször a szövetkezet a kötelezettségeik teljesítése miatt! Márpedig időt­len időkig nem lehet húzni-halosz- tapi az elszámolást. Mert a szö­vetkéz- ű — a termelők helyett — visszafizette az államnak az elő­legeket, s így az ő pénze bánja meg, ha odavész. Ezért peresíti a; mulasztókat az ajkai szövetkézét' A ^kihívott44 kezet adott

Next

/
Oldalképek
Tartalom