Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
RELF1 MAG TÁBORRÁ AG 135S. AUGUSZTUS á ' T n niiw—ggniiv. ifTT-^»22. PÉNTEK Országos takarékossági versenyre kél a nyíregyházi járási központ A Földművesszövetkezetek Nyir- egyházi Járási Központjának igazgatósága — a pártszervezet titkára és a szakszervezeti bizottság elnökének bevonásával — megvitatta a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány takarékossági felhívását s az abból eredő szövetkezeti feladatokat. Vállalták, hogy az év hátralévő részében úgy segítik 'és ellenőrzik járásuk' szövetkezeteit, hogy azok túlteljesítsék tervkötelezettségeiA napokban két szakcsoport alakifiit a baktai járásban Nemrég adtunk hírt arról, hogy a baktai járásban szakcsoport alakult Székelyben és Bak- talórántházán. Azt is megírtuk: más községekben is mozgolódnak az egyénileg gazdálkodók. Ezt a mozgolódást tett követte és Leveleken hét taggal, huszonnégy katasztralis hold földön megalakult a cukorrépa- és burgonyatermelő társulás. Elnöküknek Szarvas János nyolc holdas egyéni termelőt választották meg. Nyirmadán pedig hat taggal tíz katasztralis hold földön gyümölcstelepítési szakcsoportot hívtak életre az egyénileg dolgozó parasztok. Hogyan van sertéshús Tiszabercelen? Az utóbbi években a tiszaberceli dolgozó parasztok nem igen panaszkodtak a szövetkezetre azért, hogy nem gondoskodott a község hús- és zsír- elláLásáról, A hentesüzletben állandóan lehet kapi húst, zsírt, méghozzá bőségesen. Most is több mint 20 mázsa sósszalonna várja az őszi mező- gazdasági munkák idejét, hogy gazdára találjon. A szövetkezet nemcsak a jelenről gondoskodik, hanem a további ellátás kielégítését is szem előtt tartja. Jelenleg is, a szövetkezet korszerű, minden igényt ^ kielégítő sertéshizlaldájában több mint negyven sertés hízik. A jó. és szakszerű gondozást dicséri az, hogy az egy mázsa felete-. tett takarmánytól a ráhízási átlag a 22— 25 kiló között mozog. Mert Hegedűs János sertésgondozó úgy sü- rög-forog a sertések körül, mintha sajátjai lennének. A keze alatt eddig még egyetlen elhullás nem volt. A sertések vágása pedig úgy történik, amennyi a község igénye. A kimérési nap előtt vágják le, s másnap friss hús kapható a hentesüzletben. A vágást úgy szervezik, hogy a levágott sertések a két mázsán alul ne legyenek. Hogy a szövetkezet idáig; jutott a község hús- és zsírellátásában, nagy érdeme ez a községi tanácsnak is. Ök adták a földterületet a hizlalda építéséhez, de figyelemmel voltak arra is- a . sertéseknek igen sok zöldtakarmányra van szüksége. Adtak egy akkora földdarabot, hogy azon a burgonya többsége, és a zöldtakarmány teljes egészében megterem. A. föld megművelését pedig az igazgatósági tagok végzik társadalmi munkában. Így. hát nem csoda, hogy a szövetkezet eleget tud tenni a falu dolgozói kívánságának. / Dorogi Mihály. két, s jelent.ös összegeket takarítsanak meg költségeik csökkentésével. Véleményük szerint r- s ezt pa- j pírra is vetették — például a harmadik negyedévi kiskereskedelmi eladási áruforgalmi előirányzatot négy százalékkal teljesítetik túl. Általában minden tervet teljesít- tettni, illetve túlteljesíttettni akarnak. A költséggazdálkodásban — az előző év félévéhez viszonyítva — j három tizeddel szeretnék csökken- j leni a kiadásokat. Ügy számolgatták, így közel kiiencszázezer forintot takaríttatnának meg. A megtakarított összeg csaknem kiteszi egy nagyobb, például a gá- vai szövetkezet egész évi tisztanyereségét. S ebből legalább négy szép vegyesboltot lehet építtetni. A tervek teljesíttetésével és a költséggazdálkodás megszigorításával el akarják- érni, hogy a járás szövetkezeteinek összvagyo- núkból való sajátvagyon-részcse- dése december 31-ig négy százalékkal emelkedjék. Többet törődnek a választott vezetőség segítésével, a szövetkezeti tagsággal való kapcsolat erősítésével és a szövetkezeti alkalmazottak nevelésével is. A járási központ célkitűzései elismerésre méltóak. Különösen a jó szándékuk miatt. Azonban sokkal jobb lett volna, ha előbb a járás valamelyik szövetkezete ébredt volna fel.Mert végső soron tőlük függ, életrekelnek-e a számok ... Nem így történt! De a járási központ igyekezett helyreütni a hibát. Célkitűzéseiket ismertették a járás földmüvesszö- vetkezeteivel, s a rakamazi körzeti szövetkezet versenyre hívta a járás és a megye szövetkezeteit. A mátészalkai járási központ már elfogadta a versenykihívást. A nyíregyháziak nagy riválisa — a kisvárdai járási központ — amelyet párosversenyre hívtak ki — még hallgat. A nyíregyháziak viszont várják a választ a megye, s az ország járási központjaitól. Az úszkál könyvbarátok és a termelés A fehérgyarmati já- *-*- rásban az egyik legkisebb falucska Uszka. A lakosság száma még a négyszáz főt sem éri el. A megyénknek ebben a kis „istenháta mögötti” községében számos „könyv-szerelmesél. Még a pénzszűkebb hónapokban sem sajnálják a forintokat a könyvekért. A legutóbbi három hónapban is több mint másfélezer forint értékű könyvet vettek meg. A szépirodalom mellett mind több mezőgazdasági szakkönyvet forgatnak. Gazdálkodósukban hasznosítják is. Ha nem gazdálkodnának több hozzáértéssel, még a kenyerüket sem bírnák megtermelni az agyagos — sok helyen szikes — földön, nemhogy piacra vihetnének. Meg az új termelési ágak bevezetéséhez és meghonosításához nélkülözhetetlenek is az útbaigazító szakkövy- vek. Szerencséjükre, Szabó Sándor szövetkezeti boltkezelő maga is nagy könyv-barát. Az új könyvek legtöbbjét átolvassa és tudja, kinek milyen könyvet adjon a kezébe. Sok ilyen könyvbizományos kelne el a gyarmati járásban. Mert sajnos, elég kevesen vannak a könyveladással szívesen és szeretettel törődő bolt- kezelők. Például ott van Tarr Gyula, a nábradi szövetkezet üzletvezetője. Kisebb gondja is nagyobb attól, hogy megfelelő választékú könyveket biztosítson a falubelijei részére. így több nábrádi a heti piaci napokon a járási könyvesboltban szerzi be kedvenc olvasmányait. Többek közt Nábrádon is mind nagyobb teret hódít a gyümölcstermelés. Azonban a jó szándék, munkaszorgalom még nem elég. A szakmai tudással kell párosulniok! S ezt nem minden náb- rádi gyümölcstermelő meri állítani magáról. Ezért szívesen forgatják a szakkönyveket. Segiteniök kell a könyvértékesitéssel megbízott dolgozóknak a falusi lakosság olvasási igényeinek növelését és kielégítését. Akkor nwná- hatjuk, hogy komoly sikert értünk el e téren is, ha dolgozó parasztságunk egyik kezében a kapát, a másikbon a könyvet szorongatja. Akad már ilyen dolgozó paraszt sok a gyarmati járásban is. De nem sok. Harcoljunk érte, hogy napról napra több legyen. KISS LÁJOS s Megépítik a miutegy huszonöt kilométeres csatornát a peuészlekiek P enészleken elsőként alakult meg a vízlevezetési társulás megyénkben. Az alakuló ülésen — a tavaszon — megbízták a Vízügyi Igazgatóságot a szükséges tervezések elvégzésére, hogy utána összeüljenek a továbbiak megbeszélésére. A mérési és tervezési munkák megtörténtek, s a társulás vezetősége gyűlést tartott. Mintegy nyolcvanhat érdekelt ment el a közgyűlésre. A megjelentekkel Kiss József szakaszmérnök ismertette a terv- javaslatot. Többek közt elmondta, hogy az ötszáz holdat veszélyeztető talajvíz elleni hatásos védekezésre legalább huszonöt kilométeres csatornát kell megépíteniük. Minél előbb, annál jobb, s így hamar megszabadulnak a régi „átoktól”. Mert hiába küzdenek hajnaltól késő estig a jó termésért, La ezt nem oldják meg. Igaz, mintegy negyvenkétezer köbméter földet kell kiemelniük vagy kitermelniök, s ez benne lesz vagy kiiencszázezer forintba. Nagy számnak tűnik ez, de meg kell nézni, ha megvalósul. mit hoz a konyhára. A Vízügyi Igazgatóság ezt is kiszámolta. A kétszázötven hold szántó, a százötven hold kaszaié és a száz hold legelő két esztendőn belül visszatéríti a pénzt és a fáradságot. S a víz többé nem mossa el. verejtekes munkájuk gyümölcsét. Nem beszélve arról, hány darab jószag menekül meg évente a mételykortól. S több és jobb lesz a termelők állatállománya, valamint az abból szerzett forintjaik. A jelenlévők értettek az okos szóból. De azért meghány ták-velették a dolgot, s csak azután döntöttek. Elfogadtak a költségvetést, a jövedelmezőségi számítással együtt. Kimondták, különböző költségekre befizetnek egyenként száz- száz forintot. A munkában pedig résztvesznek és nyomban munkabrigádokat szerveztek. Az Alkotmány ünnepe után rögtön hozzákezdenek a hetes számú csatorna megépítéséhez. A közgyűlés felhatalmazta a vezetőséget ötvenezer forint hitel felvételére. Mert ilyentájt még a penészlekiek szűkösen állnak pénz dolgában. Meg az állam sem hagyja magukra őket, s a rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi erővel támogatja a penészlekiek kezdeményezését. Ezt szolgálja majd a hitel megadása is. A penészleki határban megépül a több csatornából álló vízlevezető,si csatorna-rendszer. Nyomában a dolgozó parasztság szorgos keze által dús, gazdag mező születik ott, ahol ma még a nyári estéken béka-brekegéstől hangos a határ. Gyeiké Miklós, fl rakamaziak meg akarják tartani a vándorzászlút Ünneplőbe öltözött emberek töltötték meg Rakamazori a párthelyiség nagytermét. A föld- müvesszövetkezetek között folyó versenyben Rakamaz elnyerte a „Kiváló földművesszövetkezet” címet és vele együtt a KPDSZ és SZŐ VOSZ Igazgatóságának vándorzászlaját. A községi párt, tanács és szövetkezeti vezetőkön kívül ott ült az elnökség soraiban Serfőző László elvtárs, a SZÖVOSZ Igazgatóságának tagja, Mikolai Zoltán elvtárs, a KPDSZ vezetőségének tagja, Endrédi Endre elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Aczél Béla elvtárs, a MÉSZÖV elnöke. A helyi szövetkezet igazgatóságának elnöke, Kassai József elvtárs ismertette az első félévben elért eredményeiket. Többek között elmondotta, hogy az első félévi eladási tervüket hét és félmillió forint helyett közel nyolc millióra teljesítették. A felvásárlás érteke pedig egy millióval volt több, mint a tervük. Különösen nagy eredményeket értek el az újburgonya felvásárlásában. A környék parasztságának mintegy tízmillió forintot fizettek ki burgonyáért. A gépállomással kötött talajmunka és szállítási szerződést túlteljesítették. Az eredmények ismertetése után Serfőző elvtárs atadta a vándorzászlót s felhívta a szövetkezet dolgozóinak figyelmét a SZÜVOSZ IV. Kongresszusa határozatainak megvalósítására. Utána Aczél Béla elvtárs jutalmazta meg a szövetkezet egyes dolgozóit, majd Kassai elvtars kiosztotta a kitüntetéseket, okleveleket és pénzjutalmakat. — Kovács Lajos .es Borbély Janosné kiváló szövetkezeti dolgozók-’ nak -.-járó jelvényt kaptak jó munkájuk elismeréséért. A zászló és oklevél átvételekor Kassai elvtárs a szövetkezeti ta-i gok és dolgozók nevében vállalta, hogy a következő félévi munkájukkal kiérdemlik a vándorzászló megtartását. Nagyon helyes törekvés ez. Nem szeretnénk ünneprontök lenni és azt mondani, hogy az eredményeik lebecsülendők. Szépen gyarapították vagyonukat, jól kereskedtek, a gépállomási szerződést is teljesítették de . .. A vándorzászlót kísérő okle-« vélen az első helyen az áll, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításában végzett jó munkájukért, aztán következik a termelés, majd az értékesítés es fogyasztás, Mégegyszer hangsúlyozzuk: nem akarjuk eredményeiket, kisebbíteni, de ezen az ünnepségen erről az első részről, illetve ezen a téren elért eredményekről nem Igen volt szó. Jó állattenyésztők, kiváló burgonya-, cukorrépa- termelők vannak R akarna- zon és ez az erős szövetkezet nem rendelkezik egyetlen szakcsoporttal, semmiféle társulással. Ügy hisszük, a következő értékelésnél már nemcsak az oklevélen szerepel ez a „szempont”,, hanem az értékelésnél is. Ünnepeljenek tehát vidáman a rakamaziak, de amikor a van- dcrzászló megtartásáért indulnak munkába, tettekkel bízó-* nyítsák be, hogy a mezögazdasag szocialista átszervezésében isj leptek előre. Cs, S»
