Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

1958. augusztus 17, vasárnap KELETMAGYARORSZAG 7 Mi történt az elméit héten a világpolitikában Politikai pókerjáték Nyugaton — a szemfényvesztés nem segít A kártyás minél többet ve­szít, annál kétségbeesettebb ha­zárdjátékba kezd. Idegei már- már földmondták a szolgálatot, az összeomlás előtt áll, pénze is fogytán, de mindent leplezni igyekszik, vakmerőén hív, blöf­föl és, ha ellenfelei elvesztik fejüket — nyerhet is. A jó la­pok ellen azonban minden erő­szakos manőverezés, minden blöff hiábavaló, akinél több adu van, több ütést visz el. Egyszerű igazság ez és érvé­nyes a nagy politikára is. Az imperializmus alól szerte a világon lassan kicsúszik a talaj, az imperialisták kétség­beesve igyekeznek menteni, ami még menthető és politiká­juk éppen azért vad pókerjá­tékhoz hasonlít, egyre nagyobb tétet dobnak az asztalra, de a békeszerető népek nem riadnak vissza, bizonyosak benne, hogy jobb lapokra tettek, mert az ő kezükben az erő mellett, ott van a jog és az igazság is. Ez a meg-megújuló politikai póker-játék különösen az el­múlt hetek világpolitikai ese­ményeire jellemző, és ahhoz hogy megértsük a mát, hogy következtetni tudjunk a hol­napra, feltétlenül összefüggé­seiben kell néznünk a világ különböző pontjain előforduló jelenségeket. Ha csak hét nap történetét akarjuk elemezni, akkor is emlékeztetnünk kell az olvasót arra a júliusi dél­utánra, amikor az első ameri­kai tengerészgyalogos Libanon földjére lépett és az ezt követő napokra, amikor angol ejtőer­nyősöket indítottak útnak Cip­rus szigetéről Jordániába. Ma­guk az egyszerű tények is fel- háborítóak. Két világhatalom megrohant két kis országot, sokmilliós hadseregek parancs­nokai fegyverrel támadtak két kis nemzetre, amelynek az összlétszáma is csak töredékét teszi ki az Egyesült Államok és Anglia fegyveres erőinek. Ezek a szorosan vett tények, de lényegében nemcsak ez tör­tént. Az imperialisták ezzel a lé­pésükkel a szabadságért és függetlenségért harcoló egész arab nép ellen tá­madtak es, am> talán még ennél is súlyosabb, kihívó támadásukkal felidézték a2 egész emberiség létét fe­nyegető harmadik világ­háború veszélyét. Számításukba azonban — mint már annyiszor — ismét hiba csúszott. — A béke erői résen voltak „az agresszorok megfé­kezésére irányuló nemzetközi ellenállás” gyors és hatékony volt. Az angolszász imperializ­mus kénytelen volt meghátrál­ni Közel-Keleten, a közvetlen háborús veszély elmúlt. A szov­jet kormány kezdeményezésére a legilletékesebb nemzetközi fórum, az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívüli köz­gyűlése megkezdte a közeiké­leti helyzet megvitatását. Korai lenne még arról beszélni, hogy milyen eredményeket hoz az ENSZ vita, egy azonban két­ségtelen, ezen a nagy nemzet­közi fórumon az angolszász imperializmus a vádlottak pad­ján ül. Az új helyzet természetesen új taktikát kényszerít az im­perialista körökre is. Az Egye­sült Államok politikusaiban a kártyásvér megint megmozdult. Dulles propagandagépezete a legutóbbi napokban nagy­szabású szemfényvesztő te­vékenységbe kezdett. Mint­ha mi sem történt volna, Washington azt akarja el­hitetni az arab országok közvéleményével: az Egye­sült Államok belátta, hogy eddigi közelkeleti politiká­ja hibás volt, s kész teljes fordulatot végrehajtani, ba­ráti kezet nyújtani az ara­boknak. Lényegében ebben a szellem­ben szólalt fel az ENSZ köz­gyűlés rendkívüli ülésszakának első napján Eisenhower elnök is. Beszédében igazolni akarta az Egyesült Államok politiká­ját, de mint az Egyiptomi As Saab című lap cikke is megál­lapítja „Beszédének minden egyes betűje és minden szava azt mutatja, Eisenhower nem azért jelent meg az ENSZ köz­gyűlés rendkívüli ülésszakán, hogy megmentse a békét, be­jelentse az amerikai csapatok távozását Libanonból, vagy „konstruktív javaslatokat ter­jesszen elő, hanem azért, hogy félrevezesse a világ közvéle­ményét, igazolni próbálja az agressziót, tovább bonyolítsa a helyzetet, megfenyegesse az arabokat és kijelentse, hogy Amerika hű marad a háború peremén táncolás régi politi­kájához.” A Szovjetunió álláspontja világos és félreérthetelen. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere előter­jesztett határozati javasla­tában követelte, hogy ha­ladéktalanul vonják ki az amerikai és angol csapato­kat Libanonból, illetve Jor­dánia területéről. A világsajtónak a közgyűlést kommentáló cikkeiből általá­ban kiderül, hogy a népek szerte a világon tudják, hogy óriás szakadék tátong az im­perialisták szavai és tettei kö­zött. A szemfényvesztés nem segít, a blöffök helyett tények­re van szükség. A szabad arab országok ezért támogatják egy­hangúan a szovjet küldöttség­nek az ENSZ közgyűlés elé ter­jesztett javaslatát, hangsúlyoz­va, hogy az Eisenhower által beterjesztett gazdaságfejlesztési terv nem más, mint átlátszó kísérlet a kérdés lényegének megkerülésére. Az arab nép az angol—amerikai csapatok azon­nali kivonását akarja és köve­teli. Az angolszász hatalmak egyébként a kulisszák mögött is lázasan folytatják a közgyű­lést megelőző napokban meg­kezdett politikai és diplomáciai tevékenységüket. Tekintettel arra, hogy most a világ köz­véleményének számot kell ad- niok esztelen és felháborító kö­zelkeleti cselekedeteikről, egy­részt mindent elkövetnek, hogy eltereljék a népek képvi­selőinek figyelmét a lényegről, rabló szándékaikról, másrészt különböző taktikai fogásokkal, hízelgésekkel és fenyegetések­kel próbálják „megolajozni” az egykor oly jól működő, de most egyre inkább csikorgó ENSZ- beli szavazógépüket. Ez is egy­re nehezebb lesz. Nem azért, mintha a jelenlévő nyugati és délamerikai diplomaták többsé­gét nem tudnák megpuhitani, hanem azért, mert ezek a dip­lomaták is tudják, hogy orszá­guk igazi közvéleménye, a dol­gozó milliók, békét akarnak és elutasítanak minden agressziót. Ennek a közvéleménynek az erejét érzi Hammarskjöld főtit­kár is, aki a legújabb hírek szerint „kis csúcsértekezlet” összehívásán fáradozik és el­gondolása szerint az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztár­saság külügyminiszterének külön megbeszélésén kelle­ne kidolgozniok valamiféle kompromisszumot. összegezésképpen megálla­píthatjuk, hogy bár még min­den kérdés nyitott, az elmúlt hét eseményeinek mérlege mégis inkább kedvező, mint kedvezőtlen. Az imperialista nagyhatalmak kényszerültek arra, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek és, ha mellékvágányra is akarják terelni, ha meg is akarják torpedózni az ENSZ rendkívüli ülését, szándékaik egyre inkább lelepleződnek. Az imperialista politika ma már kétségbeesett hazárdjáték és éppen ezért, mert kétségbe­esett, veszélyesebb is, mint bár­mikor volt. de a békét ak=ró közvélemény ereie is sokkal nagyobb, mint bármikor volt a történelem folyamán. Addig azonban, amíg a nyugati hatal­mak kormányai nem hajlandók a nemzetközi k-rd«~k rendezésének útjára lépni, az emberiség nem érezheti magát biztonságban egy új háború veszélyével szemben. Hruscsov elvtárs szavaival élve, bízunk azonban abban, hogy „végül is diadalmaskodik majd a józan ész és a legmagasabb színtű értekezlet — amelynek összehí­vását minden nép várja — megteremti majd az államközi kapcsolatokban a feszültség enyhülésének, az egész nemzet­közi helyzet megjavulásának feltételeit.” LEZUHANT EGY SZEMELYSZÄLLlTÖ REPÜLŐGÉP AZ USÄ-BAN — 19 HALOTT Nantucket, (AP): A Massachusetts állambeli Nantucket-ben csütörtökön este valamivel éjfél előtt lezuhant egy New-Yorkból érkező amerikai személyszállító repülőgép, amelyben 30 utas és háromtagú legénység tartózkodott. Szemtanúk állítása szerint a leereszkedni készülő repülőgép kigyulladt, majd zuhanni kezdett. A halottak száma eddig 19, több sebesült állapota válságos. A szerencsétlenségnél életét vesztette Gordon Dean, az amerikai atomerőbizotlság volt elnö­ke is, N. A, Bulganyin elvtárs a Sstavropoli Népgazdasági Tanács elnöke Moszkva, (TASZSZ): Hivatalosan közölték, hogy az OSZSZSZK Minisztertanácsa N. A. Bu'ganyint a Sztavropoli Népgazdasági Tanács elnökévé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége felmentette N. A. Bulganyint a Szovjetunió Állami Bankjának elnöki tisztségéből.; Hruscsov elvtárs válasza a „Hadjárat az atomleszerelésért“ angliai mozgalom breniwoodi tagozatának levelére Moszkva, (TASZSZ): A Szov­jetunió hajlandó az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia kormá­nyával együttesen ünnepélyes kö­telezettséget vállalni arra, hogy semmilyen . körülmények között sem használ nukleáris fegyvert sem légihaderő, sem pedig raké­ták útján — írja Hruscsov abban a levélben, amelyben a „Hadjárat az atomleszerelésért”, angliai moz­galom brentwoodi tagozata veze­tőinek válaszol. Hruscsov levelében emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió nem egy­szer javasolta az angol és az amerikai kormánynak, mondjon le az atom- és hidrogénfegyver használatáról. Hruscsov rámutat arra, hogy ha az angol kormány akarná, sokat tehetne saját népének és más né­peknek a megmentéséért, az esze­veszett nukleáris fegyverkezési versenytől. De az utóbbi napok eseményei arra mutatnak, hogy az angol kormány, sajnos, teljesen más utat választott. Az Egyesült Államokkal karöltve, újból ki nem provokált fegyveres beavatkozást hajtott végre a Közel-Keleten, amely azzal fenyeget, hogy világ­konfliktussá fajul. — A szovjet kormány vélemé­nye szerint — hangsúlyozza Hrus­csov, — lehet és kell is olyan megoldást találni a sürgős közel­és közép-keleti problémákra, amely megfelel az ott élő népek létfontosságú érdekeinek, bizto­sítja azok szuverén jogait, figye- lembevéve a Föld e részének or-! szagaival kapcsolatban álló va­lamennyi állam érdekeit. Gromiko találkozott az iraki külügyminiszterrel New-York, (TASZSZ): Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtö­kön megbeszélést folytatott Dzsaj- jarral, az Iraki Köztársaság kül­ügyminiszterével. A megbeszélé­sen a közel- és közép-keleti hely­zetről, valamint az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakának mun-j 1 kájáról volt szó. Joliot Curie-t augusztus 19-én temetik Párizs, (AFP): A francia kor­mány úgy határozott, hogy ünne­pélyes végtisztességben részesíti Frédérich Joliot-Curie-t s őt a nemzet halottjának tekinti. — A gyászszertartás augusztus 19-en, kedden 11 óra 30 perckor kezdő­dik a Sorbonne díszudvarán. A nagy tudós holttestét a Sor- bonne-on ravatalozzák fel és Pá- ris lakói vasárnaptól megtekint­hetik ravatalán a francia nemzet elhunyt nagy fiát. A temetésen csak a hozzátartozók és közvetlen barátai vesznek majd részt. Albán tiltakozó jegyzék Jugoszláviához Tirana, (MTI): Az Albán Táv­irati Iroda közölte annak a tilta­kozó jegyzéknek a szövegét, ame­lyet az Albán Népköztársaság belgrádi nagykövetsége 1958 augusztus 14-én nyújtott át a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársa­ság külügyminisztériumának Hasszán Spata albán állampolgár augusztus 7-én történt meggyilko­lása ügyében. Az albán kormány a legerélye­sebb tiltakozást jelentette be a jugoszláv kormánynál és követel­te a bűnösök szigorú megbünteté­sét. Mint a TASZSZ jelentette, Al­bánia moszkvai nagykövete csü­törtökön sajtóértekezletet tartott és nyilatkozatot olvasott fel Hasz- szan Spata jugoszláviai meggyilko­lásáról, a nyilatkozat elmondja, hogy Hasszán Spatát, aki Nyugat- Németországból Belgrádon ke­resztül hazájába tartott, jugoszláv területen a jugoszláv állambiz­tonsági szervek megölték, amikor állítólag szökni próbált a kon­centrációs táborból, ahová a ju­goszláv rendőrség érthetetlen okokból zárta be. A nagykövet emlékeztetett ar­ra, hogy Hasszán Spatának a hi­vatalos jugoszláv hatóságok át- utazási vízumot adtak és semmi ok sem volt letartóztatására. Halászhajók és gyorsnaszádok rakodják ki a szerencsétlenül járt holland repülőgép utasainak holttestét Dublin. (MTI): Galwai kikötő­jében haiászhajók és gyors mentő­hajók eddig számos holttestet tet­tek partra a Holland Super-Cons- tellation gépet ért repülőszeren­csétlenség áldozatai közül. Isme­retes, hogy a holland óriásgép eddig még kideritetlen okból — I csütörtökön hajnalban 99 utasával az Atlanti Óceánba zuhant. Pénteken este egymást követ­ték a hajók a kikötőben, hogy part­ra tegyék gyászos terhüket. El­sőnek a francia halászhajók ér­keztek, megcsonkított, összeégetett' holttestekkel. A szerencsétlenség ügyében már megindult a vizsgálat. A KLM re­pülőtársaság szóvivője hangoztat­ta: a repülőgép felrobbant, kigyul­ladt és egy másodperc töredéke alatt belezuhant a tengerbe. * Uj filmszínházak Moszkvában Moszkvában, az Xzmajlov- kör­úton megnyílt a „Tavasz” film­színház. Rövidesen megkezdik a filmvetítést a „Szputnyik” és a „Rakéta” mozikban is. Ezenkívül még öt filmszínház épül fel az idén a szovjet fővárosban. A közeljövőben új nevezetes­séggel fog gazdagodni Moszkva. A Turgenyev-téren felépül a Szov­jetunió legnagyobb, 3000 embert befogadó 30 méter széles-vászon­nal rendelkező filmszínháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom