Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

4 KELETMAGYARORSZAO 1?$S. augusztus 28, csütörtök H IREK VITA a gyermeknevelésről 1958. augusztus 28, csütörtök, Ágoston féltékeny, mert a gyermekek jobban szeretnek Sorozás Virágokkal, zászlókkal díszített szekerek közelednek a nyírbátori járási kultúrház felé. A szekereken nyírcsászári fiúk dalolnak örömtől sugárzó arccal, vidám nótákat. Soro­zásra indulnak. A vidámság mellé kis szorongás is vegyük beválnak-e, magukra ölthetik a néphadsereg egyenruháját az őszön? A tiszt elvtársak szeretettel fogadják őket, majd rö­vid tájékoztató, aztán úgynevezett „villámkiképsés” követke­zik. Voltak ott más községbeliek is, de a nyírcsászári sorkö­teleseket megdicsérték, mert kiváló, fegyelmezett magatartást tanúsítottak. Sok köze van ennek ahhoz, hogy jónéhányan már elsajátították az egyes gyakorlatokat az MHS keretein belül s Nehéz János vb. elnök is tanította a sorozásra induló ifjakat. Lám, milyen más ma bevonulás előtt, mennyivel jobb és könnyebb elindulni az életnek ezen az első nagy útján, mint volt apáiknak, nagyapáiknak. Mert ma mindanyiunk szerete- te, segítő szándéka kíséri a besorozott fiatalokat, hogy jó és hú védelmezői legyenek a néphatalomnak. kemecsei és az újfehértói állami i gazdaságokban az egészségügyi! állapotokat, Kemecsén felhívtál; a 3 figyelmet a fejes előtti kézmo-j sásra, a köpeny használatára. Új- fehértón a gazdaság konyháját és] munkásszállását vizsgálták meg, és több hasznos javaslatot tettek. FELADATTERV A TSZ-EK SEGÍTÉSÉRE EIGYCL a VILLANY NYlR- GYLLAJON A hároméves tervben megyénk számos községében villamosíta­nak a TITÄSZ dolgozói. Termé­szetesen azon községek részesül­nek előnyben, amelyek lakossága maga is hozzájárul a villany be­vezetéséhez. A nyírgyulaji dolgo­zók sem nézték tétlenül államunk fáradozását, és az oszlopok egy- részét maguk adták, azokat a község dolgozói helyezik eL — Emellett egyelőre kétszázezer fo­rinttal és 100 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak /hozzá a villany bekötéséhez. ★ ŰJ SZEMÉLYKOCSIK A KfS- VASÜTON Hírt adtunk már arról, hogy a kisvasút ez évben több új sze­mélykocsival bővíti parkját. A napokban már megérkezett a há­rom teljesen korszerű, új személy- kocsi. amelyet már el is inditat­tak próbaútjára,- Az utasok nagy megelégedéssel szóltak a Debre­ceni Vagon gyár készítmény erői, amely a MÁV fővonalain is meg­állná helyét. ★ PARTHAZAT avatnak ber­keszen Már régebben elhatározták a berkeszi kommunisták, hogy mél­tó helyet állítanak, ahol megtart­ják taggyűléseiket, különböző rém dezvényeiket. a kommunisták második otthonának építésében a párttagokon kívül nagyon sok pártonkíviiü is részt vett. — Az épíkezést már befejezték s a na­pokban kerül sor a pártház ün­nepélyes avatására. EGÉSZSÉGÜGYI BRIGÁD NYÍREGYHÁZI JÄRÄSBAN Örvendetes, hogy a különböző szervek egyre nagyobb súlyt he­lyeznek a községek egészségügyi helyzetére. Jelentés érkezett, hogy háromtagú brigád ellenőrizte a Rendelet írja elő, hogy az al-| lami gazdaságok az eddiginél na-í gyobb segítséget nyújtsanak a! körzetükben lévő termelőszövet-1 kezeteknek. A mátészalkai járási] pártbizottság az állami gazdasá-í gok párt titkáraival és igazgatói-] val együtt feladattervet dolgoz ki,! amelyben egyik legfontosabb j szempontként hangsúlyozzák aj gazdaságok szakembereinek aj termelőszövetkezetekben végzett! patronálási munkáját, ilelve, hogy a a lsz-ek ilyen szakemberekkel is] erősödjenek. BEIRATKOZÁS ALTALANOS ISKOLAI LEVELEZŐ TANFO­LYAMRA A VI. számú általános iskola] igazgatója felhívja azokat, akik. az általános iskola levelező tago-i zatáát tovább akarnak tanulni,! hogy az öt, hat, hét és nyolcadik 3 osztályba a beiratkozás folyó hó] 29. és 30-án délután 3—5-ig lesz. 3 A tanfolyam tízhónapos, teljesen! díjtalan. ÍZ érem, 32 éves vagyok, há- "-*■ rom gyerek apja. Foglal­kozásom olyan vándor foglalko­zás. Sokat vagyok vidéken, s ahogy hazaérkezem, nyugalmat szeretnék, csendet. A feleségem mindig azzal fogad, hogy Janika kitépte Manóinak a haját, s kis Pali pedig az óvoda réme, mindnekit óssze-vissza harapdál, hát csináljak rendet. De kérem, hogyan? Hiszen alig vagyok a gyerekkel és soha sem rosszak, ha otthon vagyok. Régi dolgo­kért meg hogy szedjem elő őket? És a feleségem mégis azon eről­ködik, hegy az én dolgom íe- gyelmezni a gyereket. No, hiszen tudom, hogy az egyik ok: félté­keny rám, mert a gyerekek en­gem jobban szeretnek és úgy gondolja, hogyha néha megve­rem őket, majd elriasztom ezzel a közelemből. De én nem aka­rom! Hiszen olyan jó még azt a nótát is hallgatni, hogy „átölel két puha kéz”. Ha pedig előfor­dul néha, hogy jelenlétemben is rosszalkodnak a gyerekek, ak­kor én soha sem kérem a felesé­gemet, hogy csináljon rendet, rájuk parancsolok. Nincs szük­ség az én verésemre. Feleségem . néha ezzel is érvel, hogy énrám hallgatnak, őrá meg nem. igen,1 mert ő minden csip-csup dolo­gért csépeli őket és a gyermek megszokja a verést. Hiszen, ha nekem több időm lenne, többet vállalhatnék a nevelésből, pedig szerintem ez az asszonyok dolga, hiszen ők vannak állandóan a gyerekekkel. Meg különben is mindig azt hangoztatják, hogy még a pedagógus hivatáshoz is több érzékük van nekik, mint; nekünk, férfiaknak. Éppen ezért ne várjanak ránk a gyermekne­veléssel, ne legyenek féltéke-1 nyék arra is, hogy a gyerekek' szeretik az apjukat is, hanem’ keveseob idegességgel, több meg­fontoltsággal és nem minden apróságért veréssel igyekezze­nek maguknak tekintélyt sze­rezni a gyerekek előtt és akkor a munkából hazatért, fáradt apának megkönnyítik, megszépí­tik az otthonlétét. Persze, más­ként van ez, ahol az asszony dolgozik, de nálunk nem dolgo­zik. Acs János Nyíregyháza. „Társadalmilag mi hasznosabb: a gyermekkel foglalkozni, vagy Wgezni a magam munkáját 30-AN: NYÍREGYHÁZÁN SZE-j REPEL A PETŐFI SZÍNPAD Augusztus 33-an városunkba j látogat a pestmegyci Petőfi szín-« pad együttese. Ez alkalommal aj „Feleség kis hibával” című há-J rcmfelvonásos vígjátékot mutat­ják be a szabadtéri színpadon. — Jegyek elővételben a József At­tila Művelőd.ési Ház pénztáránál] kaphatók. A Csok&nai Színház Nagykátlóban Nem meglepetés, ma már természetes hogy a Mgszo-oö színészi alakítás, a legjobb színházi produkció sem okoz különösebb meglepetést műve.., lődési otthonainkban. — A Csokonai Színház a tőle megszo­kott nívójú előadással közönsé­günk kedvence lett. Ezért hát természetes, hogy a „Majd a pa­pa’1 zenés .vígjáték sikere csak öregbítette ezt a jó hirt. E vígjáték új. Kállai István és Fényes Szabolcs műve. A téma is új, csak a régi operett formák ismerhetők fel itt-ott, tehát en­nél tökéletesebb még ma nem ismeretes a zenés vígjáték mű­fajában. Szerencsém volt látni a budapesti előadást is. Ott heves művészek játékában gyönyör­ködhet a közönség és mégis azt kell mondani, hogy a debrece­niek előadása nívóban nem ma­radt mögötte a budapestiekének, sőt itt, ott a debreceniek színészi munkája átgondoltabb, inkább karakterisztikusabb, mint a pes­tieké. A papa — Oláh György. Ez a fiatalember Kajz Jánost tekinti példaképének. Nemcsak azért, mert a híres Csokonai Színház színpadán nevelkedett Rajz Já­nos is, hanem mert az ő karak­terében talán tényleg a legkö- vetésreméltóbb. Ez meglátszik a munkáján. Angyal Sándor Gö­rög Sándoia, Körösi Anni Évá­ja kedves pár. Komolyan, jól komédiáznak. Talán Körösi An- ' ni marad néha egy kicsit hát­rább a színészi kimunkáltság­ban. Újvárosi Kató, Novák Ist­ván, a bájos Halasi Marika, az örökifjú Selmeci Mihály jól szó­rakoztatnak, miközben maguk is szórakoznak a színpadon és ez bensőséges hangulatot teremt. Mindent egybevetve a Csoko­nai Színház művészei kellemes estét szereztek a kállóiaknak, de a kállóiak sem maradtak adó­sok a megérdemelt tapssal. Dériné Színházi „Szókimondó asszonyság a Egy zenés vígjáték, melynek konfliktus-anyaga elég lenne egy nagy drámához és ez jó. Szórakoztat, nemesebben szóra­koztat, mint az általában is­mert fel-feltűnő vígjátékok. S a Faluszínház társulata meg is állja a helyét, meg is oldja a feladatát, bár nekik nehezebb volt, mint a debrecenieknek Káliéban, mert a nyíregyházi szabadtéri színpadon szinte el­szürkült, elszegényedett a kismé­retű díszlet. Igj' hát az előadás kerete szűk volt, s a színészek nehezen tudtak kitörni, hiszen lassan már a századik előadás­hoz közeledik a darab, de ilyen nagy színpadon még nem igen voltak. Néhány szóban a vígjátékról. V. Sardou vígjátékét átdolgozta Darvas Szilárd. A muzsika ma­gyar hozzá. Polgár Tibor szerze­ménye. Napoleon korában a francia forradalom időszakában kezdődik, a császár második há­zassága idején játszódik a da­rab két utóbbi felvonása. Kata­\ gyermeknevelés gondjáról, ^ bajáról, öröméről úgyszól­ván naponta szó esik a házas­felek között. Sokszor szépen, sok­szor csúnyábban és olykor — mondjuk meg őszintén — egé­szen durván is. Utó végre sen­kinek sincsenek hajókötélből az idegei. A gyerekek pedig az örömök mellett bosszúságot, oly­kor szomorúságot is okoznak a velük és tetteikkel szemben «fern közömbös szülőknek. Érthető, hogy olykor a nevelés vitaté­mává tesz a házastársak kö­zött, vagy a nagyobb körű csa­ládban. Min szoktunk például mi vi­tatkozni? Röviden: mi a társadalmilag hasznosabb", ha a gyermekkel foglalkozom, vagy végzem a magam munkáját? Ezt kérdezi .a férjem. Foglalkozása valóban olyan, ami nem fejeződik be a munkaidő lejártával. Otthon is gondolkoznia, törődnie kell. Sze­rintem mégis fontosabb a gyer­meket nevelni, a gyermeket olyanná nevelni, hogy úgy sz«m resse a munkát, mint ahogy ő szereti. A gyermeknevelés tár­sadalmi kötelesség is, de emel­lett szülői kötelesség is. Most helyes áolog-e eleget tenni a társadalomnak a munka terén, annyira eleget tenni, hogy emiatt adós maradjak egy mád sik kötelességem teljesítéséiül, a gyermekem nevelésével? - Erre a férjem azt feleli, hogy jó, jó; hiszen ő közvetve, létével vagy jelenlétével is .nevel. Az anya minden szava, tette, sikere a férje égisze alatt történik. A férj a tekintélyéből, a nevéből min­dig kölcsön ad valamit az asz- szonynak. Ez pedig — szerinte — nem is jelentéktelen hozzájá­rulása a gyermekek nevelésé­hez. Szeretném, ha akadnának, akik vitába szállnak a férjem- xnel, talán akkor jobban es könnyebben igazat adna nekem IC Hornyák Gáborcő Nyíregyháza. Idill az esőheti 1 Kedden este tör­tént, amikor ügy he* lóra jelé elég gyorsan \beborult az ág. A sö­tét felhőket mind si't- ; rűbben világították '.meg a cikázó viliá­lmok, s néhány dörgés ' után a szemerkélő eső egyszerre záporra 'változva, szűnni nem íakarőgn öntötte a há­ld eg zuhanyt. ► A bátrak — vagy iakiknek esőkabátjuk Ivóit — tovasietlek, de >a széles eresz alatt — >chová én húzódtam — Iegyre többen gyűl- I tűnk össze. Sapka [nélkül két vidám fiú •érkezeti előbb. Fehér ; ingük ázottan tapadt ’testükre. Egyikük ak­tatáskát fogott a hóna alatt. Középkorú nő érkezett ezután, majd elázott kiskutya, csuk úgy, póráz nélkül; fé­lénken igyekezett vol­na á védettebb hely­re. A kutyusn-K néni .volt szerencséje. Aho­vá ő menekült, éppen lyukaa le heteit az eresz, s amikor csalo­gatni kezdtük a csur- gás alól, megijedt és inkább c záport vá­lasztotta. Az esőfüggöny újra szétnyílt. A felviVanö fények kedves leány- arcot világítottak meg. Igyekeztünk összehú­zódva helyet adni. A két fiú ügyesen és szolgálatkészen fogta közre a kisleányt, aki — különösen amikor csattanás is kísérte a villámlást — félősen bújt hozzájuk. <1 fi­úknak ismerős lehe­tett kis védencük, s lassacskán a beszélge­tés is megindult, űk az asztaliteniszről, partnerük a kézilab­dáról szólt szívesen. Megtudtam, hogy Pé­ter, Laci és Éva a hármójuk neve. Azíáit hevesebb vita utáni az is kiderült, hogy 2:1 arányban képviselik az NYVSC és az NYSZSE sportkörö­ket — tehát „ellepje- lek«. Az cső nem akart szűnni. Egyszeresük sportvitájuk közben élesebb szóváltás hangzott, majd Éva kivált közülünk és si­etve indult tovább. Ennyit szólt vissza: „Ügy is a mi ping- pongosóink a jobbak!”- Laeí most sietve ki. bontotta táskáját, mé­teres falragaszt vett elő cs Éva után ro­hant. Utolérte, majd néhány szót válthat­lak, s egy-cgy csücs­két fogták a nagy pa­pírnak, fejük felett tartva összesimulva indultak tovább. Azt talán észre sem vet­ték, hogy a nyakukba csörgött az eső. HAMMEL JÓZSEF Színházi Lenéi lin — a mosónőből lett hercegnő, — küszködik a XIV. Lajos ud­varát majmoló császári udvar etikettjével. Ez adja a főkonflik- tust. Ennek hátterében Napoleon — a kicsit paprikajancsi-ízű császár — rendőri rendszerének kifigurázása áll. Persze a vígjá­ték a történelemhez nem szol­gáltat újabb ismereteket, sőt torzít is. De végső fokon mégis jól szórakoztat, A színészek, — mint már em­lítettük — nehezen tudták ki­használni a szabadtéri színpad előnyeit, sőt itl-ctt törést i- okozott, hogy fedetlenül alkai-: mazkodm kellett a hangéi ősitől berendezéshez. De azért Csen Gitta szép színű hangja nagyon megnyerő volt. Vajda Dezső, az őrmester, kicsit érdes volt mel­lette. Két színfoltot kell még ki­emelnünk: Karolin — Somfai Margit — és Eliset — Szántó Margit alakítását. Finoman ka- rikíroztak, tették nevetségessé Napoleon parvenü udvarát és családját. A körülményekhez képest mindenki a helyén volt, talán csak Saveri rendőrmi- ■ Kittiéi bamhasága volt túlságo­san szájbaragón ábrázolva. Mindkettő vígjáték, zenés víg­játék. A bohózatok, zenés víg­játékkal, kabaréműsorok — úgy­nevezett eszi ródműsorok —hcsz- szú sorában nem túlságosan könnyű ez? Igen! Nyár van. — Nyáron ez kell, de közeledik az ősz és a színház csak akkor tölt­heti be hivatását, ha a műsor- politika változik és Nyíregyháza közönsége — minden ellenkező híresztelés dacára biztosan igényli majd a komolyabb mű­fajt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom