Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-28 / 202. szám
195É. augusztus 28, csütörtök R ELETM Aü V A RORSZ. A G 3 8,600.000 forintos költséggel épül fel az új nyíregyházi színház .4s építkezési munkálatok ebben az évben, a belső berendezés és a színpad technikai felszerelése a jiivő erben készül el Nincs olyan lakója Nyíregyháza városának, akit ne érdekelne, hogy milyen lesz es mikor készül eí az új városi színház. Ellátogattunk a Bessenyei térre, »hol az épülő színház körvonalaiban impon? óan embkedlk ki az erkélyes. széles árkádos bejárat és maga a színház szép épülete. Öt külső és három belső, ún. szélfogó ajtó vezet a színház előcsarnokába, mely 5x9 méter nagyságban készült el. A tágas és világos előcsarnok közepén áll a pénztár. Az előcsarnok jobb és bal old Ián vannak az emeleti feljá.-ck. A színház helyiségét jobbról és balról három méter széles folyosók övezik. Mindkét oldalon ugyancsak három méter szélességben a ruhatárt helyezték el. A nyolc méter hosszú oldalfolyosókról nyíló ajtókon történik a szín- ■h'-' ;.t :ren:-be \Mi belépés és a- előadások végén ugyanezeken a helyeken történik a közönség .avo- zása is. Mindkét folyosó felső részén állanak a férfi és női «.oalett- helyiségek. 4 színház 520 férőhelyes A színház belső építkezése a modern színpadtechnika figyelembe vételével készült. Ezért mindössze 520 férőhelyes lesz, azonban minden ülőhely a legkitűnőbb látóviszonyoknak megíele. lóén készült. A színpad nagysága 9x12 méter, a színpadnyílás azonban 7 méteres. Ez a méret a színpad befogadóképességéhez mérten kielégítő. Forgószinpadunk nem lesz. ellenben a legkitűnőbb fe’sö gépezettel ellátott zsinórpadlás készül, amely pótolja a forgószínpad lehetőségeit. 4 színházhoz tartozó épületek ídehalük a közeli bérház gyermekeinek „Lánc-lánc, eszterlánca.” Az útszélen álló „rokkant” úthenger árvult gépésze csendes pipaszó mellett bográcsost főz — pirított hagyma illata terjeng. Arrébb a kis család tagjai serénykednek. 1957, januárjában „született” a héttagú család. Trifonov Miklós bácsi lett az„apa” Kozmá- nét meg szinte mamaként fogadta tagjai közé a kis közösség. Pogonyi Lajosné, Pogonyi Józseínc, Teravágimov Mártonná, és a többiek a göröngyös, de már ismert útat választották. 1956. rosszemlékű ószén őket is megpróbálták letéríteni a szövetkezeti útról. Nem birtak szakítani vele. Kedvvel dolgoztak a régi Ságvári tsz-ben, a jövedelemmel is elégedettek voltak. Majd amikor a személyeskedő viták után megváltak a Sárváritól, új szövetkezet alakítását határozták el heten. Tizennyolc hónap múlt el azóta. A Vasgyár-utcán nyolc holdon kezdtek munkához, majd a repülőtérnél 42 holdat kaptak. Ezzel már lehetett mit kezdeni. Néha bizalmatlanok voltak irántuk, de ők bebizonyították, hogy nincs ok bizalmatlanságra. Az- Új Erő kibirta a kezdeti nehézségeket. Hallatlan szorgalmuk nem ismert határt. Az 1957-es évet 74 forint 16 filléres munkaegységgel zárták. Egy-egy tag jövedelme átlagosan 2500 forintot tett ki. Anyagilag szilárdan kezdték az új évet. A jövedelmező gazdálkodás biztonságosabbá tette munkájukat. Többen felfigyeltek eredményeikre és egymásután kopogtattak az Új Erő tsz. kapuján. Szívesen fogadták a munkaszerető jelentkezőket. Kovács Ignác, Meggyesi Béla, Szaífián István, Meczner Józsefné épp úgy. mint az őket követő többiek, megtalálják számításukat a közösben. Ma tizenheten vannak. i* Ujrvescn kihasználják a közös gazdálkodás- nyújtetta lehetőségeket. Ez év tavaszán előcsi- ráztatott burgonyát vetettek. Ötvennyolcezer forintot hozott a házhoz. (Ebből fizették ki a rövidlejáratú hiteltartozásukat.) Előlegre is futotta. Az idén 57 ezer forintot osztottak szét. Nagyon összekovácsolta őket egymás megbecsülése, a munkaszeretet. Ez különösen aratás idején mutatkozott meg. Amikor levágták (géppel) harmincholdnyi kalászosukat, olyan segítséget káiptak, amelyre nem számoltak, de amit'ma is meleg szeretettel emlegetnek. Az történt, hogy megakadtak a hordással. De nem sokáig! A Városgazdálkodási Vállalat, a 6-os Mélyépítő és a Belsped dolgozói szállító eszközökkel, sőt munkaerővel is segítségükre siettek. így egy-kettőre, végeztek. Még a cséplésnél volt egy kis gondjuk, de ezt maguk oldották meg. Amikor megérkezett a gépállomás cséplőgépe, kiderült: nincs cséplöcsa- pat. —' Mit tegyünk? kérdezte az elnök. Maguk adták meg a választ. — „Kitellik belőlünk a cséplő brigád, elvégezzük magunkis!” Munkához láttak. Ki a dobra, a törekhez, vagy a zsákokhoz és három nap alatt rendberakták terményüket. 324 mázsát csépeltek 30 holdról. Mindenki olyan munkát kap, amelyhez rátermettsége, ereje elegendő. Számbaveszik ezt a munkabeosztásnál. Egyik helyen kaszálnak, vagy locsolnak a férfiak, máshol kapát fognak vagy az áruszedést intézik a nők. Munka mindég van, csak győzzék. Éppen ebből van, hogy a közeledőt szívesen veszik. Arra számítanak: ha számbelileg gyarapszanak, több árut tudnak előállítani, s nő a bevételük. Van még egy érdekes sajátossága az Üj Erőnek. Nem vesznek igénybe háztáji földet. így minden idejükben a közös gazdaság gyarapodását segíthetik. Amire pedig szükségük van, megtalálják a szövetkezetben. Nemrég öt tehén és tíz anyakoca vásárlását határozták el. Itt is a tagság "zükségleteinek kielégítésére gondoltak. lay fejlődött napjainkig és gyarapszik tovább az alig másfél éve elindult dolgos szövetkezeti család. Szép jövő áll előttük, bizonyos, hogy egymás megbecsülésével, dolgos kezük szorgalmával naprol-napra boldogabbá, válik életük. Hammel József — A régi színház épületét 1953- ban bontották le és akkor a Tatarozó Vállalat tervei szerint kezdtek építkezni. 1955-ben ezt az építkezést átvette a Középülettervező Vállalat és ettől az időtől kezdve a m:. terveink szerint folytak az éDÍtkezési munkálatok. — Mikorra várható a színházépület átadása? — Tervek szerint a színház építkezési munkálatait még ebben az évben befejezzük. Jövő évre marad p színház belső berendezésének elkészítése és a színpad technikai felszerelése ég génesí- tése. Mindenesetre 1959. október 1-ére átadják rendeltetésének Nyíreevháza város új színház- épületét. A fenti beszélgetésből kitűnik, hogy még egy év kell ahhoz, hógy Nyíregyháza kultúrát szerető közönsége állandó színházat kapjon. Egy év és állandó színháza lesz Nyíregyházának: nem leszünk arra kényszerítve, hogy a sok &1- í kalmi társulat sokszor sekély, s rendezvényeit látogassuk. Nyíregyháza közönsége a múltban is (híres veit arról, hogy szereti a | színházat és. lelkes támogatója a | színpadi kutúrának. Ezt mutatja ja szabadtéri színpad rendézvé- í nyéinek hatalmas közönsége, és a [József Attila kutúrházban tartott előadások látogatottsága is. Hcsz- szú lesz ugyan ez az egy ev, de [megéri a türelmes várakozást, Imert városunk az ország .-éjik legszebb szabadtéri színpada mellett az ország egyik legszebb [színház-épületével is dicsekedhet majd. I Farkas Pál Ti kertészei e táj vadét gyermeklainak... C sattog a gyorsvonat. Egy fiatal lány all az ablaknal, mosoly vonul arcán. Mosoly, mely nem az ■ ablak mellett elsuhanó őszbe hajló tájnak szól, hanem valahol távoli tájakon, emlékeket ébreszt. Emlékeket. melyek az utazó ember elé ügy hullnak, mint az érett 3} iimölcs a lenge őszi szélben. ...Először iilt vonaton. Kis diák volt. tizenkét éves gyermek. Először látott várost, Debrecent. Micsoda tágas utcák s müven kicsiny ő. Törpült a csonka-torony, amikor elindult az utolsó szigc.lat után az állomásra. Debrecen. Város, nagy varos; s most j a iura jön, falura, messzi Szatmárba. Az „is- tenhátamögötti” Szatmárba. Emlegették még nem is olyan régen, s most mégis elszállt minden, amely taszított, amely hidegverítéket lopott a homlokára, amikor megtudta, hova megy. Csak egy maradt, meg, egyetlen mondat, hogy kimondta, mindegy! Apostolkodni — ez a feladat. S apostolra, jó tanarra, tanítóra igazán falun van szükség. Falura hál, — biztatja önmagát, s egy férfi áll mögötte fűrkészőn. — Maga tanító? A lány összerezzen, arcába szökken a vér, aztán hirtelen sápadt lesz. Törten mondja: — Igen. — Magára van írva... Hogy? Micsoda? — döbben meg újra. Miféle jel az, mely árulkodik már akkor is, ha. csak az élsz anas van, s gyakorlat semmi sem. Hol vannak megjelölve a pedagógusok, hogy egymásra, s rájuk ismernek? Hisz ő egy szót sem szóit, még csak nem is nézett a férfira, áruló nyom sehol sincs. Végignéz magán. Kifogástalanul öltözött, a fogason szerényke kabát, a polcon táskája. Egyik sem kiabál, hogy pedagógus a gazdája. S mégis, valahol ott a jel. A férfi mosolyog, a lány zavara nő, s öt perc múlva már mintha vallani kellene, úgy mesél, hogy tanítani megy egy szatmári faluba. Egyetemet végzett, de mégis odamegy, mert tán ott van rá legnagyobb Szükség, mert a hivatást kezdeni falun jó, mert faluról indult, kis paraszflány volt, mert olyan kedvesek a kis ■szeplős Erzsikék, a kócos hajú Jánoskák, a rakoncátlan Pisták. Egy egész kert, ezernyi fával, az iskolaudvar s a fa mind, mind más. Úgy szokták mondani, hogy külön világ. Odamenni, kertészkedni, hogy mindegyik a maga módján, de ízes, nemes gyümölcsöt tei'emjen. Sokszor oltókés kell, mert a nyeső olló kevés. S milyen nagyszerű nyolc évig, tíz évig látni, hogy sarjad, szökken sudárba a sok fa, a sok, sok ízes gyümölcs termője. Mondaná ezt mind, de oly szegény a szó. Megy tanítani s a mosolya, tüzelő homloka árulkodik: a gondolat mennyivel gazdagabb s mennyivel szertelenebb is,mert az iskola mellett elférnek az emlékek, a gyerekkor melle odalopódzik néha az első ősz hajszálat kitépő, pályája derekán iáró, megfontolt pedagógus gondolata is; a vágy, a cél, hogy tanílani s élni s érteni az életet, mi kell több ennél! A távoli faluba, Szatmárban- délelőtt toppan. Emeletes ház az iskola. Kötszerre, vagy háromszorra építették. Kicsit köpeti, de szép. Megáll az a/tóban. A vonat füstjét sem látja már. A mosolygó férfi arca régen eltűnt. A bosszúság, amelyet okozott, — ami tán nem is bosszúság volt, hanem döbbenet.— rég elmerült már. Csak egy van, itt e nagy cpiilet, az iskola s önkéntelenül megtörli a lábát, pedig még az utca- ajtóban van. Két lépés, s belép a falak közé. Nagyot szippant áhítattal körülnéz. Még csend van, süket' az iskolai csend, de neki úgy tűnik, mintha messzi szimfónia hangjai törnének át a csenden. Koppan a lépés, visszhangzik a folyosó, belép az első tanterembe. Megérkezett!’Ez hát az iskola, ahol tanítani fog. Ez hát számára a legszentebb, a munka temploma. ★ Most, amikor újra kezdődik a tanév, Te kedves ismeretlen jövevény s veled együtt az ismeretlenek és ismerősök százai, legyetek üdvözölve üj és régi pedagógusok, kertészei e távoli táj vadóc gyermekfáinak. Kössünk szerződést zöldpaprika termelésére A földművesszövetkezetek ezekben a hetekben 3000 kataszt- rális hold zöldpaprika termelésére kötnek szerződést az egyénileg gazdálkodókkal, a szakcsoportokkal, a mezőgazdasági társulásokkal és termelőszövetkezetekkel. A szerződés-kötés komoly előnyökkel jár. A földművesszö- vetkezet kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját, ha a termelő géppel szántaija fel a leszerződött terüietst. Vetőmagot teljesen ingyen kap a termelő. A földrr-űvesszöve. kezet kamatmentesen előlegezi a műtrágyát is. A szakcsoportok, mezőgazdasági társulások és termelőszövetkezetek a pa’ánta kiültetése után, 80 százalékos megmaradás eseten 500, az egyéni termetük pedig 400 forint művelési előleget kapnak. A termelő jégkár ellen is bebiztosíthatja vetését. A biztosítás dijat kamatmentesen előlegben kapja, csak a kártérítés összegébó1, vagy végelszámoláskor kerül levonásba. A íöldművesszövetkezet a leszerződött mennyiséget az állami felvásárlási árcn veszi át, ehhez azonban hozzászámol 10 százalék szerződéses felárat is. Ezzel szemben a terme’ő köteles kataszteri holdanként legalább 50 mázsa zöldpaprikát leszállítani. Ha a termelő 5 kilométernél messzebb szállítja a termést, a földművesszövetkezet a fuvardíjat megtéríti. A földmű vesszövetkezet az átvételi áron kívül mázsánként még 1 forint és 45 fülért fizet a termelőnek. ha vagonba rakja az árut. Zöldpaprika termelésére a fölművesszövetkezetek kötnek szerződést, Mi készült el és mi hiányzik n színház-évii késésnél ? — A színház-építkezés teljes költségvetésé U,6u0.009 forintot tesz ki Eblx> eddig 5,400.000 Ft-ot használtunk fel. Arra a kérdésünkre, hogy mióta tart ez az építkezés, a következő választ kaptuk: Felkerestük az építkezés vezetőjét, Knolmájer Jánost, és beszélgetést folytattunk vele arról, hogy milyen összegbe kerül a szinház felépítése és mikorra várható annak befejezése? bútor- és a díszletraktár is. A műhelyek, a fodrász-helyiségek a II. emeleten vannak. Az ügyelői szóoa és az iroda az 1. emel-te i nyert elhelyezést. Ugyancsak az 1. emeleten van a zuhanyozó, és a WP-ht-lvisések. A színpad oldalán és a színpad mögött építették meg a földszinted es az emeleten az üuozuim. i- ségeket. Számszerinf 4 ún. egyéni öltöző, és 2 nagy, csoportos önözésre alkalmas helyiséget építettek. A földszinten készült el a I sdé c&cdád
