Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

1958. AUGUSZTUS 26, KEDD KELfc 1 M IGV AKUKSZAG s lalását a többi felszólalók közül sem támogatta senki, a magyar delegáció . rövid visszautasító vá­lasza viszont értesüléseink szerint még a nyugati delegációknál is jó hatást váltott ki. ü rendkívüli közgyűlésen szerzett tapasztalatok alapján milyennek ígérkezik az ENSZ rendes közgyűlésének XIII. ülésszaka? nem beszélt. Az arab javaslat, amelyet a közgyűlés végül is egy­hangúlag elfogadott, ha nem is olyan határozott hangú, mint az eredeti szovjet javaslat, lényege ugyanaz, mint a szovjet javaslat­nak: hangsúlyozza az angol—ame­rikai csapatok mielőbbi kivonásá­nak szükségességét. Ez más szó­val azt jelenti, hogy a Szovjet­unió és a szocialista tábor többi országai, melyek a csapatok kivo­nását követelték, a közgyűlésen győzelmet arattak. Az amerikai imperialisták hár­mas vereséget szenvedtek: 1. Azt, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió elle­ni rágalmaikkal előálljanak, meg sem kísérelték. 2. Az a próbálkozásuk, hogy a közgyűlés figyelmét a csapatott kivonásának kérdéséről más, olyan problémákra tereljék, ame­lyeknek megvitatása nem a rend­kívüli közgyűlés hatáskörébe tar­tozik (mint a közelkeleti országok gazdasági megsegítése, állandó ENSZ-csapatok felállítása és ha- 1 sonlő) — ugyanúgy csődöt mon-! ’ dott. / 3. Végül, hogy a világ közvéle­ménye előtt kudarcukat mentsék, kénytelenek voltak hozzájárulni ahhoz, hogy a közgyűlés egyhangú határozatában a főtitkár feladata­ként az angol-amerikai csapatok „mielőbbi kivonásának elősegíté­sét” jelöljék meg. Hogyan lehetne röviden, néhány pontban összefoglalni a közgyűlés főbb tapasztalatait? A rendkívüli közgyűlés főbb ta­pasztalatait két pontban foglal­nám össze: 1. Az egész rendkívüli közgyű­lés alatt érezhető volt az Egyesült Államok diplomáciájának zavart kapkodása. Egész közgyűlési sze­replésükön látszott, mennyire védhetetlen ügyet képviselnek. 2. Már a XIX. közgyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az erőviszonyok eltolódtak. A rendkívüli közgyűlés alatt meg világosabbá vált hogy az Egyesült Államok elvesztette régi fölényes szavazógépezetét, az automatikus többséget, s ezzel az amerikaiak- vezette imperialista tábor és a szocialista tábor közötti erővi­szony, amely az ENSZ-en kívül világméretekben már régebben a szocialista tábor javára tolódott el, most már az ENSZ-en belül is a haladó erők fokozottabb érvé­nyesülése felé halad. A XIII. ülésszakon, amely elő­reláthatólag szeptember második felében kezdődik, a béke megmen­téséért és megerősítéséért küzdő erők még fokozottabb érvényesü­lése várható. A közgyűlés érdeklő­désének középpontjában a rend­kívüli ülésszak közép-keleti hely­zetre vonatkozó határozatának végrehajtása lesz. Amennyiben a határozat végrehajtásánál nem ér­vényesülne kellő következetesség­gel a rendkívüli ülésszak felszóla­lásai túlnyomó többségének az a szelleme, amely követelte az amerikai és az angol csapatok ki­vonását a Közép-Kelet térségéből, akkor az ENSZ közgyűlésnek újabb és még határozottább in­tézkedéseket kell majd tennie a béke biztosítása érdekében. Kétség nem fér hozzá, hogy az imperialisták agresszív és gyar­matosító szándékai a nemzetközi élet egyéb kérdéseiben - is további vereségeket fognak szenvedni. Az úgynevezett „magyar kérdés" újabb felelevenítéséi-e vonatkozó kísérleteket a magyar delegáció megfelelő felkészüléssel várja és az ilyen kísérletek nem hazánk ellenségei számára járnak majd sikerrel. Mindent összevéve azt lehet mondani, hegy az erőviszo­nyoknak a szocializmus, a béke és haladás javára történt és egyre fokozódó eltolódása következtében a XIII. ülésszak jelentős előreha­ladást igér a béke biztosítása és a béke erőinek győzelme felett Az amerikai felhőkarcolók árnyékában Ki a felelős azért, hogy Amerikában minden tizedik gyermek bűnöző? .KÉT LÖVÉS TÍZ CENT” — hirdeti a reklám a new-yorkj céllövő bódék előtt. Egy golyó is elég volt azonban, hogy kioltsa a 16 éves Daniel Bruns életét. Az ; egyik céllövő bódéban a fiúk unal­masnak találták, hogy mindig élettelen bábúkra lövöldözzenek, ezért „tréfából” célbavették barát­jukat. Daniel Bruns életével fi­zette meg ezt a „tréfát." A mindössze 13 éves Jimmy Thomson úgy bizonyította be barátainak, hogy nem gyáva és méltó arra, hogy bandába fogad­ják, hogy lelőtte anyját. ; Ilyen és ehhez hasonló cikkeket •olvastunk az amerikai képes ma­gazinok és újságok hasábjain. A megdöbbentő címek még megdöb­bentőbb tragédiákat takarnak. Képek és dokumentumok egész sora számol be az amerikai fiatal­korúak bűnözéséről és a statisz­tikai adatok is azt bizonyítják, hegy 1952-től 55 százalékkal növe­kedett a fiatalkorú bűnözők szama az Egyesült Államokban. A bűnö­zők korátlaga 17 évre tehető. Hendrickson szenátor az ifjúsági bűnözésről szóló jelentést „Ameri­ka szégyenének" nevezte. A je­lentés súlyosabbnál súlyosabb bűntényeket sorol fel, de egy szót sem beszél arról, hogy milyen in­tézkedéseket foganatosítanak a fiatalkorúak bűnözési hullámának meggátlására. A megdöbbentő adatokat olvasva, a megrázó cikkeket és képeket látva a lapokban önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért kellett meghalnia Denny Brunshnak, s ki a felelős, hogy Amerikában min­den tizedik gyermek bűnöző? Mi­ben kell keresni a dolgok okozati láncolatát? Jog szerint el keli Ítélnünk a fiatalkorú bűnözőket, akik bestiá­lis kegyetlenséggel követik el tet­teiket. Az amerikai igazságszol­gáltatás meg is teszi ezt. De csak elítéli ezeket, s nem hatol a dol­gok mélyére. Mert nem csak a fiatalok a hibásak' Meg kellene ke­Szerepelt-e a rendkívüli közgyűlésen az úgynevezett; „magyar kérdés?“ Már a rendkívüli közgyűlés elejen voltak kísérletek a közel- keleti kérdés vitájának megzava­rására. Az úgynevezett „öttagú bizottság” egyes tagjai tapogatóz­tak különböző delegációknál, hogy nem kellene-e közvetlenül a kö­zel-keleti kérdés lezárása után a „magyar kérdés”-ben is rendkívüli közgyűlést összehívni. Szándékuk azonban meghiúsult, mert ezt a gondolatot nemcsak az ázsiai és afrikai országok, de a latin- amerikai országok többsége is a leghatározottabban elvetette. — A közelkeleti kérdés vitájába a „magyar kérdést” egyetlen egy szónok — a provokációs felszóla­lásairól ismert kubai delegátus — próbálta bedobni, akit azonban senkisem vett komolyan. Példá­ját senki más nem követte és számos delegátus — még a nyu­gatiak is — heiyeslőleg nyilatko­zott a szovjet és a magyar dele­gáció msgaU£tá*ó*»ó3, amelyek ezt a provokációt még válaszra sem méltatták. A mandátumvizsgáló bizottság, — amelyben az amerikaiaknak többségük van — megismételtei azt a tavalyi döntését, hogy a ma-j gyár delegáció mandátuma ügyé-í ben nem hoz határozatot. Ennek af döntésnek, mint ismeretes, sem-« mi jogi jelentősége nincs, mert? nem gátolja a magyar delegációt« abban, hogy a közgyűlésen to-< vábbra is teljes joggal résztve-í gyen. A mandátumvizsgáló bi-| zottság jelentése feletti vitában* a magyar delegáció természetesen kifejtette álláspontját és a je­lentés elfogadása ellen szavazott. A baráti szocialista országok ae-> legációi — úgyszintén India, Cey­lon és az Egyesült Arab Köztár­saság képviselői — a jelentés meg­szavazásánál a magyar delegáció mandátumával szemben alkalma­zott megkülönböztetés miatt fenn­tartással éltek. Jellemző, hogy az amerikai delegátusnak a bizottság döntése melletti agresszív felszo­resni, hogy miért és hogyan jutot­tak el idáig! Amerikában átlagban minden gyermek naponta 3 órát tölt a te­levíziós készülék mellett. Évente — a statisztikai adatok szerint — harminc „comics”-ot . olvas el, amelyekből évente 266 millió fü­zettel ajándékozzák meg a ma­gánkiadók a kalandvágyé ifjúsá­got. Egyre többen emelik fel tiltako­zó szavukat Amerikában az ellen, hogy a televíziós adások uralkodó témája az erőszak és hogy a „co- mics”-ok a gyilkosokat és szadista őrülteket, mint „übermensche- ket" magasztalják; hogy a filme­ken a „tökéletes" gyilkosságot tel­jes részletességei mutatják be. A hatóságok azonban nem tesznek semmit annak érdekében, hogy ezeket az állapotokat megszüntes­sék. Az illetékesek azzal védekez­nek, hogy tehetetlenek a folyóirat, a televízió és — filmkonszernek­kel szemben, mert hiszen a „sza­bad vállalkozást” nem lehet erősza­kosan korlátok közé szorítani. A fiatalkorúak ezt a „szellemi táplálékot” jobb hijján — kény­telenek befogadni s hogy milyen hatással vannak ezek az ifjúság fogékony lelkére, azt a felsorolt példák mutatják. A fiatalkorúak bűnözési statisz­tikája mögött meg kell látni az igazi vétkeseket is, akik elősegí­tik,hogy az ifjúság alantas ösz­tönök rabja legyen, s értelmük, gondolatviláguk belésüppedhessen a brutalitás, a bűnözés, az ember­telenség mocsarába. Denny Bruns tulajdonképpeni gyilkosai annak a szellemi mérgezésnek az értelmi szerzői, akik mindezt Amerikában megengedik s a „szabad vállalko­zás" szentsége alatt támogatják, tehát a bűnök eredője az ameri­kai életformában rejlik. (Kovács) Mindössze tizenhat éves David Ozersky, akit osztálytársai „ítéltek el”, mert az iskolában jól tanult és nem akart a „ban­dával" együttműköd­ni. A banda egyik tagja hajtotta végre az ítéletet: kénsavval öntötte le a fiút, s az megvakult. A „Sárkány” ban­dának esett áldozatul Michael Farmer, akit az utcán gyilkoltak meg. A tizennyolc fi­atalkorú bűnöző kö­zül — akik a gyilkos­ságot végrehajtották — csak heten töltöt­ték be a tizenötödik életévüket, Lincoln város rend­őrsége csak akkor tudta őrizetbe venni a 19 éves Charles Stark- eathert, amikor már minden golyója kifo­gyott. Tizennégyéves barátnője kíséretében egy nap leforgása alatt 12 ember életét ól* tóttá ki» Uj jelvényt kapnak a Komszomol- tagok A Komszomol Központi Bizott­sága a komszomoiisták és a kom- szomolszervezetek kívánságára jóváhagyta az új Komszomol-jel- vényt. A jelvény kibontott vörös zász­lót ábrázol, közepén Vlagyimir 11- jics Lenin arcképe látható, alatta pedig a Komszomol nevének rö­vidítése: „VLKSZM”. A zászló felü­letét rubinvörös zománc borítja, Lenin arcképe és a felirat arany­színű. A jelvényt a kerületi, vagy a városi bizottság titkára a tagsági könyvvel egyidejűleg nyújtja at az újonnan felvett Komszomol - tagoknak. Azoknak a fiataloknak, akik már tagjai a Komszomolnak, az új jelvényt ünnepi taggyűlésen nyújtják át. 0 Szovjetunió és a szocialista tábor országainak győzelme az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Dr. Sík Endre külügyminiszter rádiónyilatkozata Hogyan értékeli a magyar delegáció a most lezajlott rendkívüli ENSZ közgyűlés munkáját? közgyűlés munkájáról, főbb ta­pasztalatairól, - az úgynevezett „magyar kérdésről”, s a rendes közgyűlés XIII. ülésszakáról. Dr. Sik Endre külügyminiszter j i hétfőn este 20 órakor a Magyar!] Rádió munkatársának kérdéseire \ nyilatkozott a rendkívüli ENSZ i A rendkívüli ENSZ közgyűlés összehívását a Szovjetunió java­solta abból a célból, hogy a közel­keleti angol—amerikai intervenció abbahagyását, az amerikai csapa­toknak Libanonból és az angol csapatoknak Jordániából való visszahívását elérje. Az Egyesült Államok kormánya nem akarta ezt a közgyűlést, de mintht gy ki­térni nem tudott előle, a Bizton­sági Tanácsban, ahol szavazat- többséggel rendelkezik, olyan ha­tározatot fogadtatott el, hogy a rendkívüli közgyűlést „a Bizton­sági Tanácsban tárgyalt kérdés” megvitatására hívják össze Az Egyesült Államok ezzel azt re­mélte elérni, hogy a közgyűlésen a szavazógép mozgósításával si­kerülni fog olyan határozatot ho­zatni, amely majd elítéli az Egye­sült Arab Köztársaságot és a Szovjetuniót, az angol—amerikai csapatok kivonásáról pedig még csak említést sem tesz. Az Egye­sült Államoknak ez a számítása azonban teljesen csődöt mondott. Az ázsiai és afrikai országok, egy­két kivétellel, úgyszintén a latin- amerikai országok többsége is ha­tározottan ragaszkodott az angol- amerikai csapatok kivonása nas követeléséhez és még az ameri­kaiak által sugalmazott norvég kompromisszumos javaslatot sem volt hajlandó elfogadni ?open azért, mert ez a javaslat a lényeg­ről — a csapatok kivonásáról —

Next

/
Oldalképek
Tartalom