Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-26 / 200. szám
1958. AUGUSZTUS 26, KEDD KELfc 1 M IGV AKUKSZAG s lalását a többi felszólalók közül sem támogatta senki, a magyar delegáció . rövid visszautasító válasza viszont értesüléseink szerint még a nyugati delegációknál is jó hatást váltott ki. ü rendkívüli közgyűlésen szerzett tapasztalatok alapján milyennek ígérkezik az ENSZ rendes közgyűlésének XIII. ülésszaka? nem beszélt. Az arab javaslat, amelyet a közgyűlés végül is egyhangúlag elfogadott, ha nem is olyan határozott hangú, mint az eredeti szovjet javaslat, lényege ugyanaz, mint a szovjet javaslatnak: hangsúlyozza az angol—amerikai csapatok mielőbbi kivonásának szükségességét. Ez más szóval azt jelenti, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai, melyek a csapatok kivonását követelték, a közgyűlésen győzelmet arattak. Az amerikai imperialisták hármas vereséget szenvedtek: 1. Azt, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió elleni rágalmaikkal előálljanak, meg sem kísérelték. 2. Az a próbálkozásuk, hogy a közgyűlés figyelmét a csapatott kivonásának kérdéséről más, olyan problémákra tereljék, amelyeknek megvitatása nem a rendkívüli közgyűlés hatáskörébe tartozik (mint a közelkeleti országok gazdasági megsegítése, állandó ENSZ-csapatok felállítása és ha- 1 sonlő) — ugyanúgy csődöt mon-! ’ dott. / 3. Végül, hogy a világ közvéleménye előtt kudarcukat mentsék, kénytelenek voltak hozzájárulni ahhoz, hogy a közgyűlés egyhangú határozatában a főtitkár feladataként az angol-amerikai csapatok „mielőbbi kivonásának elősegítését” jelöljék meg. Hogyan lehetne röviden, néhány pontban összefoglalni a közgyűlés főbb tapasztalatait? A rendkívüli közgyűlés főbb tapasztalatait két pontban foglalnám össze: 1. Az egész rendkívüli közgyűlés alatt érezhető volt az Egyesült Államok diplomáciájának zavart kapkodása. Egész közgyűlési szereplésükön látszott, mennyire védhetetlen ügyet képviselnek. 2. Már a XIX. közgyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az erőviszonyok eltolódtak. A rendkívüli közgyűlés alatt meg világosabbá vált hogy az Egyesült Államok elvesztette régi fölényes szavazógépezetét, az automatikus többséget, s ezzel az amerikaiak- vezette imperialista tábor és a szocialista tábor közötti erőviszony, amely az ENSZ-en kívül világméretekben már régebben a szocialista tábor javára tolódott el, most már az ENSZ-en belül is a haladó erők fokozottabb érvényesülése felé halad. A XIII. ülésszakon, amely előreláthatólag szeptember második felében kezdődik, a béke megmentéséért és megerősítéséért küzdő erők még fokozottabb érvényesülése várható. A közgyűlés érdeklődésének középpontjában a rendkívüli ülésszak közép-keleti helyzetre vonatkozó határozatának végrehajtása lesz. Amennyiben a határozat végrehajtásánál nem érvényesülne kellő következetességgel a rendkívüli ülésszak felszólalásai túlnyomó többségének az a szelleme, amely követelte az amerikai és az angol csapatok kivonását a Közép-Kelet térségéből, akkor az ENSZ közgyűlésnek újabb és még határozottább intézkedéseket kell majd tennie a béke biztosítása érdekében. Kétség nem fér hozzá, hogy az imperialisták agresszív és gyarmatosító szándékai a nemzetközi élet egyéb kérdéseiben - is további vereségeket fognak szenvedni. Az úgynevezett „magyar kérdés" újabb felelevenítéséi-e vonatkozó kísérleteket a magyar delegáció megfelelő felkészüléssel várja és az ilyen kísérletek nem hazánk ellenségei számára járnak majd sikerrel. Mindent összevéve azt lehet mondani, hegy az erőviszonyoknak a szocializmus, a béke és haladás javára történt és egyre fokozódó eltolódása következtében a XIII. ülésszak jelentős előrehaladást igér a béke biztosítása és a béke erőinek győzelme felett Az amerikai felhőkarcolók árnyékában Ki a felelős azért, hogy Amerikában minden tizedik gyermek bűnöző? .KÉT LÖVÉS TÍZ CENT” — hirdeti a reklám a new-yorkj céllövő bódék előtt. Egy golyó is elég volt azonban, hogy kioltsa a 16 éves Daniel Bruns életét. Az ; egyik céllövő bódéban a fiúk unalmasnak találták, hogy mindig élettelen bábúkra lövöldözzenek, ezért „tréfából” célbavették barátjukat. Daniel Bruns életével fizette meg ezt a „tréfát." A mindössze 13 éves Jimmy Thomson úgy bizonyította be barátainak, hogy nem gyáva és méltó arra, hogy bandába fogadják, hogy lelőtte anyját. ; Ilyen és ehhez hasonló cikkeket •olvastunk az amerikai képes magazinok és újságok hasábjain. A megdöbbentő címek még megdöbbentőbb tragédiákat takarnak. Képek és dokumentumok egész sora számol be az amerikai fiatalkorúak bűnözéséről és a statisztikai adatok is azt bizonyítják, hegy 1952-től 55 százalékkal növekedett a fiatalkorú bűnözők szama az Egyesült Államokban. A bűnözők korátlaga 17 évre tehető. Hendrickson szenátor az ifjúsági bűnözésről szóló jelentést „Amerika szégyenének" nevezte. A jelentés súlyosabbnál súlyosabb bűntényeket sorol fel, de egy szót sem beszél arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak a fiatalkorúak bűnözési hullámának meggátlására. A megdöbbentő adatokat olvasva, a megrázó cikkeket és képeket látva a lapokban önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért kellett meghalnia Denny Brunshnak, s ki a felelős, hogy Amerikában minden tizedik gyermek bűnöző? Miben kell keresni a dolgok okozati láncolatát? Jog szerint el keli Ítélnünk a fiatalkorú bűnözőket, akik bestiális kegyetlenséggel követik el tetteiket. Az amerikai igazságszolgáltatás meg is teszi ezt. De csak elítéli ezeket, s nem hatol a dolgok mélyére. Mert nem csak a fiatalok a hibásak' Meg kellene keSzerepelt-e a rendkívüli közgyűlésen az úgynevezett; „magyar kérdés?“ Már a rendkívüli közgyűlés elejen voltak kísérletek a közel- keleti kérdés vitájának megzavarására. Az úgynevezett „öttagú bizottság” egyes tagjai tapogatóztak különböző delegációknál, hogy nem kellene-e közvetlenül a közel-keleti kérdés lezárása után a „magyar kérdés”-ben is rendkívüli közgyűlést összehívni. Szándékuk azonban meghiúsult, mert ezt a gondolatot nemcsak az ázsiai és afrikai országok, de a latin- amerikai országok többsége is a leghatározottabban elvetette. — A közelkeleti kérdés vitájába a „magyar kérdést” egyetlen egy szónok — a provokációs felszólalásairól ismert kubai delegátus — próbálta bedobni, akit azonban senkisem vett komolyan. Példáját senki más nem követte és számos delegátus — még a nyugatiak is — heiyeslőleg nyilatkozott a szovjet és a magyar delegáció msgaU£tá*ó*»ó3, amelyek ezt a provokációt még válaszra sem méltatták. A mandátumvizsgáló bizottság, — amelyben az amerikaiaknak többségük van — megismételtei azt a tavalyi döntését, hogy a ma-j gyár delegáció mandátuma ügyé-í ben nem hoz határozatot. Ennek af döntésnek, mint ismeretes, sem-« mi jogi jelentősége nincs, mert? nem gátolja a magyar delegációt« abban, hogy a közgyűlésen to-< vábbra is teljes joggal résztve-í gyen. A mandátumvizsgáló bi-| zottság jelentése feletti vitában* a magyar delegáció természetesen kifejtette álláspontját és a jelentés elfogadása ellen szavazott. A baráti szocialista országok ae-> legációi — úgyszintén India, Ceylon és az Egyesült Arab Köztársaság képviselői — a jelentés megszavazásánál a magyar delegáció mandátumával szemben alkalmazott megkülönböztetés miatt fenntartással éltek. Jellemző, hogy az amerikai delegátusnak a bizottság döntése melletti agresszív felszoresni, hogy miért és hogyan jutottak el idáig! Amerikában átlagban minden gyermek naponta 3 órát tölt a televíziós készülék mellett. Évente — a statisztikai adatok szerint — harminc „comics”-ot . olvas el, amelyekből évente 266 millió füzettel ajándékozzák meg a magánkiadók a kalandvágyé ifjúságot. Egyre többen emelik fel tiltakozó szavukat Amerikában az ellen, hogy a televíziós adások uralkodó témája az erőszak és hogy a „co- mics”-ok a gyilkosokat és szadista őrülteket, mint „übermensche- ket" magasztalják; hogy a filmeken a „tökéletes" gyilkosságot teljes részletességei mutatják be. A hatóságok azonban nem tesznek semmit annak érdekében, hogy ezeket az állapotokat megszüntessék. Az illetékesek azzal védekeznek, hogy tehetetlenek a folyóirat, a televízió és — filmkonszernekkel szemben, mert hiszen a „szabad vállalkozást” nem lehet erőszakosan korlátok közé szorítani. A fiatalkorúak ezt a „szellemi táplálékot” jobb hijján — kénytelenek befogadni s hogy milyen hatással vannak ezek az ifjúság fogékony lelkére, azt a felsorolt példák mutatják. A fiatalkorúak bűnözési statisztikája mögött meg kell látni az igazi vétkeseket is, akik elősegítik,hogy az ifjúság alantas ösztönök rabja legyen, s értelmük, gondolatviláguk belésüppedhessen a brutalitás, a bűnözés, az embertelenség mocsarába. Denny Bruns tulajdonképpeni gyilkosai annak a szellemi mérgezésnek az értelmi szerzői, akik mindezt Amerikában megengedik s a „szabad vállalkozás" szentsége alatt támogatják, tehát a bűnök eredője az amerikai életformában rejlik. (Kovács) Mindössze tizenhat éves David Ozersky, akit osztálytársai „ítéltek el”, mert az iskolában jól tanult és nem akart a „bandával" együttműködni. A banda egyik tagja hajtotta végre az ítéletet: kénsavval öntötte le a fiút, s az megvakult. A „Sárkány” bandának esett áldozatul Michael Farmer, akit az utcán gyilkoltak meg. A tizennyolc fiatalkorú bűnöző közül — akik a gyilkosságot végrehajtották — csak heten töltötték be a tizenötödik életévüket, Lincoln város rendőrsége csak akkor tudta őrizetbe venni a 19 éves Charles Stark- eathert, amikor már minden golyója kifogyott. Tizennégyéves barátnője kíséretében egy nap leforgása alatt 12 ember életét ól* tóttá ki» Uj jelvényt kapnak a Komszomol- tagok A Komszomol Központi Bizottsága a komszomoiisták és a kom- szomolszervezetek kívánságára jóváhagyta az új Komszomol-jel- vényt. A jelvény kibontott vörös zászlót ábrázol, közepén Vlagyimir 11- jics Lenin arcképe látható, alatta pedig a Komszomol nevének rövidítése: „VLKSZM”. A zászló felületét rubinvörös zománc borítja, Lenin arcképe és a felirat aranyszínű. A jelvényt a kerületi, vagy a városi bizottság titkára a tagsági könyvvel egyidejűleg nyújtja at az újonnan felvett Komszomol - tagoknak. Azoknak a fiataloknak, akik már tagjai a Komszomolnak, az új jelvényt ünnepi taggyűlésen nyújtják át. 0 Szovjetunió és a szocialista tábor országainak győzelme az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Dr. Sík Endre külügyminiszter rádiónyilatkozata Hogyan értékeli a magyar delegáció a most lezajlott rendkívüli ENSZ közgyűlés munkáját? közgyűlés munkájáról, főbb tapasztalatairól, - az úgynevezett „magyar kérdésről”, s a rendes közgyűlés XIII. ülésszakáról. Dr. Sik Endre külügyminiszter j i hétfőn este 20 órakor a Magyar!] Rádió munkatársának kérdéseire \ nyilatkozott a rendkívüli ENSZ i A rendkívüli ENSZ közgyűlés összehívását a Szovjetunió javasolta abból a célból, hogy a közelkeleti angol—amerikai intervenció abbahagyását, az amerikai csapatoknak Libanonból és az angol csapatoknak Jordániából való visszahívását elérje. Az Egyesült Államok kormánya nem akarta ezt a közgyűlést, de mintht gy kitérni nem tudott előle, a Biztonsági Tanácsban, ahol szavazat- többséggel rendelkezik, olyan határozatot fogadtatott el, hogy a rendkívüli közgyűlést „a Biztonsági Tanácsban tárgyalt kérdés” megvitatására hívják össze Az Egyesült Államok ezzel azt remélte elérni, hogy a közgyűlésen a szavazógép mozgósításával sikerülni fog olyan határozatot hozatni, amely majd elítéli az Egyesült Arab Köztársaságot és a Szovjetuniót, az angol—amerikai csapatok kivonásáról pedig még csak említést sem tesz. Az Egyesült Államoknak ez a számítása azonban teljesen csődöt mondott. Az ázsiai és afrikai országok, egykét kivétellel, úgyszintén a latin- amerikai országok többsége is határozottan ragaszkodott az angol- amerikai csapatok kivonása nas követeléséhez és még az amerikaiak által sugalmazott norvég kompromisszumos javaslatot sem volt hajlandó elfogadni ?open azért, mert ez a javaslat a lényegről — a csapatok kivonásáról —
