Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

** relfvmaoyarorszAg 1958. AUGUSZTUS 26, KEDD cÁ fiáét kapu ja előtt A HARC TÜZÉBEN, a politi­kai, gazdasági munkában meg­edződött pártunk felé sokan kö­zelednek. Ezeknek az. emberek­nek a többsége meggyőződésből, a párt elveinek, célkitűzéseinek ismeretében, ezek valóraváltá- sáért harcolni kész gondolattal kérik felvételüket az élcsapatba. Pártunk azonban nincs elszige­telve a kispolgári környezettől. Számolni kell tehát azzal, hogy olyanok is' megkísérlik bejutá­sukat a pártba, akik önző, egyé­ni érdekük megvalósítását vélik látni a pártban. Ha a párt meg akarja tartani — már pedig meg akarja tartani.vezető, irányí­tó szerepét, élcsapat-jellegét, ébernek kell lennie, fel kell fi­gyelnie minden káros törekvés­re, meg kell tisztítani a párt so­rait a talpnyalóktól, az oda nem való elemektől. Ezek mellett gondoskodni kell arról, hogy ál­landóan erősítsük a pártot a munkában, magánéletben, áldo­zatvállalásban élenjáró munká­sokkal, dolgozó parasztokkal és haladó gondolkodású értelmisé­giekkel. A PART EREJE, ütőképessége függ attól is, hogyan neveli, for­málja tagjait. A tagjelöltségi idő arra szolgál, hogy ez alatt az idő alatt megismerjék az egyén jel­lemét, és előkészítsék a párt tagjainak soraiba való felvéte­lét. Dombrádon az idősebb párt­tagok személy szerint vállalták a tagjelöltek nevelését. A ta­pasztalt elvtársak figyelemmel kísérik a tagjelöltek munkáját, viselkedését, Bevonják őket a pártmunkába, az oktatásba, le­hetőséget adnak tudásuk gyara­pításához. Nagyhalászban a köz­ségi pártbizottság titkára és a kisgyűlés-előadók egy-egy össze­jövetelre magukkal viszik a tag­jelölteket, Helyes ez a kezde­ményezés. Lehetőség ez a párt­munkába való bekapcsolódásra, a ■ tömegkapcsolat erősítésére, a közvélemény helyes irányításá­ra, a vitás kérdések megoldá­sára. • A tagjelöltek bebizonyít­hatják a párt iránti hűségüket, méltóan nyernek felvételt a párttagok közé. PARTSZERVEZETEINK egy része azonban nem fordít kellő gondot a tagjelölt nevelésre. A komorói községi pártszervezet, a nyírkará^i Május 1. Terme­lőszövetkezet pártszervezete el­hanyagolja a tagjelöltségre méltó dolgozókkal való foglal­kozást. Ebben az évben még nem vettek fel tagjelöltet, bár meg Jett volna ennek a lehetősége. Sorolhatnánk még számos köz­séget, pártszervezetet, ahol az MDP-tagok átigazolása óta egyetlen tagjelöltet sem vettek fel a pártba. Ezeken a helye­ken szem elől tévesztették azt, hogy a párthak állandóan erősí­teni kell sorait a dolgozók leg­jobbjaival. Elzárkóznak, nem tartanak szoros kapcsolatot • a tömegekkel, nem érdeklődnek azok öröméi gondjai iránt. A pártépítési • munkát elhanya­goló- pártszervezetekben nem érvényesülnek. -- megfelelően a párt normái, szabályai sem. El­hanyagolják a pártrendezvé­nyeket, nem foglalkoznak a he­lyi feladatokkal. A HIBA MÁSIK FORMÁJA az, amikor vesznek fel ugyan tagjelölteket, de nem foglalkoz­nak azokkal megfelelően. Még olyan erős és nagylétszámú -párt- szervezetben is megmutatkozik ez, mint a kisvárdai Vulkán, ahol a 20 tagjelölt közül csak tíznek van pártmunkája, meg­bízása. Különböző indokokra való hivatkozással nem vonják be a tagjelöltek egy részét a társadalmi munkába. Az is elő­fordul, hogy egyes tagjelöltek nem végeztek semilyen párt­munkát és mégis felveszik1 őket a párt tagjai sorába. A termelő munkában való becsületes helyt­állásért is fel lehet venni dol­gozókat a pártba. Ennyivel azonban nem szabad megelé­gedni. Szükséges, hogy a párt- és a tömegszervezetek előtt álló feladatok megoldásában is részt vegyenek a tagjelöltek, mert így válnak igazán méltóvá a párttagságra. EGYES PÁRTSZERVEZETEK nem járnak el kellő gonddal a tagjelöltfelvételnél. A Kisvárdai Járási Pártbizottság az év első felébe/n 30 tagjelöltfelvételi ké­relmet utasított el. Ezek nagy- része olyan, akik nem a munka­helyükön, hanem a lakóhelyük szerint, illetékes pártszervezet­ben kérték felvételüket. Van­nak azonban olyanok is, akiket az ellenforradalomban viselt dolgaikért, továbbá részegeske­désért, törtető szándékért kellett elutasítani. Ez a jelenség arra figyelmez­teti az alap6zervezeteket, hogy nagyobb gonddal, körültekintőb­ben járjanak el a tagjelöltfel- vételre jelentkezők elbírálásánál. Nem lehet megengedni, hogy valaki csak azért lépjen be a pártba, hogy jogtalan előnyöket szerezzen, tagsági könyvvel ren­delkezzen, a párttagsággal lep­lezze bűneit, hígítsa, rontsa az összetételt, növelje a létszámot olyan ember, akinek semmi ke­resnivalója nincs a pártban. He­lyesen járt el a kisvárdai járási pártbizottság, amikor a gondos vizsgálat és ellenőrzés után el­utasította az ilyen személyek fel­vételi kérelmét és kizárta a párt soraiból azokat, akik frakcióz­tak, megkárosították a- közva­gyont, az ellenforradalom idején pedig kezet emeltek a népi hata­lomra és egyéni érdeküx bi-io- sításáért lettek tagjelöltek. Ezek kizárásával csak erősödtek a pártszervezetek, növekedett azok tekintélye. Bizonyítja ezt az is hogy ez év első felében 79 *ag- jelölt nyert felvételt a járás te­rületén működő pártszervezetek­ben. TÉNYEK IGAZOLJAK: ahol a pártvezetőség helyesén irányít­ja a pártszervezet munkáját s a tűmegszeVvezsteket, s kellően foglalkoznak a helyi feladatok megoldásával, a becsületes dol­gozók, nemcsak szimpatizálnak a 'kommunistákkal, hanem íelvéte­Mi újság a növényvédelemben ? lüket is kérik a pártba. Ahol; viszont kifogásolni való van af vezetők és a pártszervezet mun- { kajában, távol tartják magukat" a becsületes dolgozók. Dombrá­don az újtelepi párt-alapszerve- zetben sokáig azon vitáztak, hogy ki az erősebb. A titkár ré-♦ szegeskedett, nem törődött a pártmunkával, fél éve nem tar­tottak taggyűlést. Több becsüle­tes dolgozó paraszt szeretett vol­na belépni a pártba, azonban — látva a hibákat — lemondott szándékáról. Mikor leváltották a részeges _ párttitkárt és új szel­lem született a pártszervezetben, Vajkó Bertalanné nevelő is kérte tagjelöltfelvételét. Ez a példa is mutatja: csak az erős, egységes, becsületes vezetők állal irányi- nyitott pártszervezetbe kérik felvételüket a dolgozók. AKI A PART KAPUÁJAN kér bebocsátást, fontos kötele­zettségeket vállal: azt, hogy minden erejével küzd a párt célkitűzéseinek megvalósításáért, a szocializmus építéséért. Kész­ségüket a tagjelöltek akkcr tud­ják valóra váltani, ha munká­jukhoz minden segítséget megad­nak a kommunisták. Pártszerve­zeteink türelemmel foglalkozza­nak a párttagságra méltó dolgo­zókkal, a tagjelöltekkel, hogy felvételükkel erősödve, újabb si­kerek születhessenek falvaink- ban. Nagy Tibor A napokban megkértük Nagy Bálintot, a Kállósemjéni Növény­védő Állomás igazgatóját, tájé­koztasson a növényvédelmi fel­adatok állásáról és arról, hogyan készülnek fel a jövőévi teendők ellátására. — A sok közül, amit közölni szeretnék — mondotta Nagy Bá­lint — első és legidőszerűbb az őszi gabonaneműek csávázása vetés előtt. Az állomás rendelke­zik egy nagykapacitású mozgó csávázó géppel, amellyel község- ről-községre járva naponta 200 mázsa vetőmagot is meg tudunk csávázni. Ez a gép egyben a szá­rítást is elvégzi. — A közvetlen feladatok közül igen fontos a szövőlepke irtása, mert a jövőévi fertőzés mérve attól függ, hogy mennyi kártevő­nek sikerül áttelelni. Különösen a tiszalöki járásban van szövő­lepke-veszély. — A gyümölcstermelésben sok helyen kellemetlen meglepetés­ben lesz része egy-egy gazdaság­nak a jövő nyáron. Ugyanis arra hivatkozva, hogy kevés volt az idei termés, nem érdemes a rendszeres védekezést elvégezni, nem alkalmazzák a legalapve­tőbb növényvédő szereket. Ezek közül is ki kell emelni a pajzste- tű elleni védelmet. Ha az idén, és most, a napokban, az őszi raj­zások idején nem védekezünk ugyanolyan erélyesen a pajzstetű ellen, mintahogy termes esetén, akkor többszörös kárt okozunk magunknak: a pajzstetű elszapo­rodik, ami ellen többszörös erő­feszítéssel védekezhetünk, és a nagyszámú tetvek igen érzéke­nyen károsítják jövőre a nagy termést ígérő gyümölcsösöket. Kevés lesz az exportminőség is.' — Jövőre a burgonyabogár el­leni védelemben kizárólagossá tesszük a permetezést a porozás­sal szemben, mert hatékonyabb és mintegy 60 százalékkal ol­csóbb a porozásnál. A gyümöl­csösökben pedig a nikotin helyett előtérbe kerül a Wofatox spirtz- pulwer, amely jó ölő hatása mel­lett hatszor olcsóbb a nikotin­nál. — Végül néhány számot meg a jövőévi növényvédő anyagok­ról. Általában sokkal több lesz, mint az idén volt a növényvédő­szer mennyisége. 20 százalékos DDT-ből 800 tonnát, HCH-ból 7 tonnát, Holló—10-ből 7 tonnát kap a megye. Az arankairtó Kuskutan mennyisége is kétsze­rese lesz a tavalyinak: 8 tonna. Azért, hogy lássák, államunK mi­lyen hatalmas összegeket fordít a mezőgazdasági növényvédelemre, közölhetem, hogy az idén Sza- bolcs-Szatmárban csak a védeke­ző anyag 13 millió forintjába ke­rül a népgazdaságnak. A júliusi 5—10 napos burgonyabogárirtási kampány egymaga ötmillió fo­rint kiadást jelentett. A rohodi Új Élet Tsz termelésfejlesztési tervéről Holtodon egy szakemberekből álló kollektíva kidolgozta a tsz. termelési tervét. Bagoly István etvars, járási loagronomus tagja volt a bizottság­nak. aki a tervről az alábbiakban írja le véleményét. IL A 2 előbbiekben leírt műve- lesi ágak arányából máris megállapítható, hogy a gazda­ság a gyümölcstermelő nagy­üzem hányában fejlődik. Jelen­leg 11 kát. hold termő és 32 kát. hold újtelepítésű gyümöl­csöse van. A folyó év őszén még 102 kát. hold gyümölcsöst te­lepítenek. Ezzel az év végére 145 kát. hold gyümölcsösük lesz. A gyümölcstermelés mellett be­vezetik a szőlőtermelést is, és ebben, a gazdasági évben 10 kát. hold szőlőt telepítenek. A terv intézkedési részében rögzíti a telepítéssel kapcsolatos felada­tokat és azok elvégzését. — Az uralkodó szél megtörése érdeké- bne 500 méter szélvédő fasort létesítenek, melyben a faállo­mány 80 százaléka akác, 50 szá­zaléka nyárfa lesz. Ezenkívül minden akác, illetve nyárfa-cse­mete közé egy-egy gyalogakác- csemetat ültetnek; ezzel is fo­kozni akarják a fasorok szélfogó hatását. A növénytermelésre al­kalmatlan mintegy 50 kát. hold földterületet — .melynek nagy­része kifúvási góc, — átengednek az állami erdőgazdaságnak er­dősítésre azzal, hogy a betelepí­tés után pár. év múlva az erdő­gazdaság a beállott erdőt vissza­származtatja a termelőszövetke­zetnek. A termelésfejlesztési tervnek lényeges része a szerves­trágyázást terv. A rendelkezésre álló istállótrágyából elsősorban a gyümölcstermelés szervsstrá- gya-szükségletit fedezik. A szer­vestrágyázás) terv a rendelke­zésre álló istáliótrágya mennyi­ség megállapításánál számít a tartalékterületek után járó kát. holdanként! 80 mázsa istálló­trágyamennyiségre. A szántóföld szerv es trágya-hiány át zöldtrá­gyázással pótolják. Ez évben 119 kát. holdon végeznek istálló- trágyázást és 90 kát. hold te­rületen zöldtrágyáznak. Össze­sen 210 hold, vagyis a szántóte­rület 35 százaléka részesül Szer­vestrágyázásban. Ami annyit je­lent, hogy a szántóföldek 3 évenként kapnak szerves trá­gyát. A terméshozamok növelésé- hez nagyban hozzájárul a mütrágyahasználat is. Terv sze­rint a gazdaság kát. holdanként 117 kilo műtrágyát használ fel. Ezzel a műtrágya-felhasználás­sal biztosítják a 3004—1958. sz. kormányhatározat értelmében a műtrágya felhasználásával kap­csolatban nyújtott kedvezmény elérését is. A terv megállapítja a növénytermelés gépesítési fo­kát, mely szerint egy kát. hold­ra 4.5 normálhold gépi munka jut. A gépesítési fok eléréséhez a gépállomás gépein kívül hoz­zájárul a termelőszövetkezet egy darab saját Zstorja, és egy da­rab saját teherautója is. Célul tűzik ki az állattenyész­tés optimális fejlesztését. 1958. év végére el kell érni, hogy a szántóterület 100 kát. holdjára 18.1 számos állat essék. A. szarvasmarha-létszám je- lenleg 18 darab. El kell érni, hogy az 1959. év végére 66 darab legyen, és ezen belül a tehenek létszáma elérje a 30 darabot. Az egy tehénre eső évi tejhozam 2500 kiló kell, hogy legyen. A sertéslétszám jelen­leg 30 darab vegyes-sertés. 1959. október 31-ig el kell érni, hogy a sertések létszama 202 darab legyen és ezen belül a kocák száma elérje a 30 darabot. — A sertéstenyésztés iránya a te- nyészsüldö-eiőállilás. El keU érni, hogy az 1959. év végére 10 darab tenyészkant és 50" da­rab tenvészkoca-süldőt értékesít* sunek. A juiuenyeaz.es íej.esz-^ tésében célul tűzik ki, hogy 1939j október végére 200 daran juhot’ állítsanak be. 100 darab anyajuh1 után 95 darab bárány szapbru-; latot varnak. Juhonkent 4.2 kilőj gyapjúhozamot érnek el. Ezen­kívül 90 darab pecsenye-bárányt szerződés útján értékesítenek. A lóállomány növelését csak a legszükségesebb mértékben irányozzák elő. A jelenlegi 7 da­rab igáslova. 10 darab igáslóra növelik. Az állattenyésztési terv intézkedési része a fokozatos fejlesztés betartása érdekeben részletes fejlesztési ütemtervet tartalmaz. A kidolgozott takar­mány-mérleg azt mutatja, hogy a növénytermelés elegendő ta­karmányt produkál a, beterve­zett állatállomány takarmányo-1 zására. A beruházási terv szerint egy darab 50 férőhelyes tehénistállót, két darab 100 fé­rőhelyes süldő-szabadszállást, egy darab 300 férőhelyes juh- hodályt, egy darab 20 vagonos magtárt, egy darab 10 vagonos kukorica-górét, 3 darab 200 köb­méteres silót, 13 darab ásott kutat és kél darab fúrott kutat építenek. A beruházási terv in­tézkedési része tartalmazza az építkezések ütemtervét is. A be­vételi és kiadási költségvetési rész kimutatja, hogy egy műi*, kaegység érléke 60 forint lesz. A terv végeredményben azt mutatja, hogy a rohodi Űj Elet Termelőszövetkezet megnöveke­dett gazdasága rövid időn belül példamutató nagyüzemmé fej-j lődik anélkül, hogy a tagság jö-i vedelme csökkennék. Megvan a remény arra, hogy Rohod község dolgozó parasztjai megértik és magukévá teszik az „Új Élet” termelőszövetkezet fejlesztési tervét és rátérnek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Bagoly István Járási föagronőmus»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom