Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-26 / 200. szám
1358. AUGUSZTUS 26, KUDU KELETMAGI ARORísZAG a KözségIejlesstesi ankét Nyíregyházán A Hazafias Népfront Országos Tanácsának rendezésében községfejlesztési ankétot tartottak augusztus 25-én Nyíregyházán. Az ankéton részt vettek: 3zabolcs-Szatmár és Szolnok megye Népfront-aktívái, ott volt Endrő- di Endre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője* a tanács képviselői, s megjelent és felszólalt Bihari Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A megbeszélés célja volt, hogy a községfejlesztési tervekkel foglalkozó szervek, valamint a népfront-bizottságok figyelmét ráirányítsák az esetleges elmaradásokra, s a tapasztalatok kicserélésével meggyorsítsák az építkezéseket. Vitaindító előadást Kocsis László, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács tervosztályának vezetője mondott. A számok tükrében ismertette, milyen nagy jelentőségük van a községfejlesztési terveknek. Szabolcs-Szatmár megyében például a tanácsi beruházás ez évben — a minisztériumi beruházásokat nem számítva — mintegy 40 millió forint, ezzel szemben a köz- scgfejlesztésre előirányzott pénzösszeg körülbelül 55 millió forintot tesz ki. Hogy a lakosság magáénak érzi ezeket a terveket, mutatja ezt az a tény, hogy a helyben felkutatott anyagok, valamint a társadalmi munka értéke 12 millió forint. Az ankét résztvevői lelkes felszólalásokban számoltak be a községfejlesztési tervek végrehajtásáról. Elmondták, milyen erőfeszítéseket tesznek, hogyan szervezik a lakosságot egy-egy Nőtt az üzemi demokrácia Értekezletet tartottak az üzemi tanácselnökök munka Az üzemi tanácsok létrejötte óta növekedett a dolgozók szerepe a vállalatok vezetésében, nőtt az üzemi demokrácia. Jobb lett az Összefogás a vállalatvezetőségek és a dolgozók között. Ebben eredményesen működtek közre az üzemi tanácsok. Munkájuk nyomán néhány hónap alatt már jelentkezett az üzemi demokratizmus szélesítésének eredményei. Több vállalat nagyobb önállóságot kapóit A nagyobb Önállóság nagyobb felelősséget ruházott a vállalatok dolgozóira. Az iparágakban a legtöbb helyen már a dolgozók széleskörű bevonásával készítettékel a műszaki fejlesztési tervekét, s az üzemi tanács tagjai elősegítették az üzemi gazdasági problémák megoldását, a tervek teljesítését, s termelés gazdaságosságának növelését. Félévi szinten megyénk vállalatainak többsége jól teljesítette feladatait. Mindez hozzájárul a néphatalom erősítéséhez. A megalakult üzemi tanácsok megvitatták a vállalati terveket. A párt és a kormány felhívása nyomán takarékossági intézkedési tervet készítettek, aminek pontjait a dolgozókkal összefogva sor- j ra megvalósítják. Növelték a dolgozók munkakedvét azzal is,hogy a legnagyobb igazságosság szem előtt tartásával döntöttek a munkaruha-ügyekben, a nyereségrészesedés elosztásánál, s sgyéb ügyekben. Javul a dolgozók hangulata azáltal is, hogy az üzemi tanács tagjai igénylik véleményüket, meghallgatják és továbbítják javaslatukat, amelyek felett az ülésen döntenek. Általában rendszeresen tartják üléseiket az üzemi tanácsok és a napirendi pontokat úgy állítják össze, ahogyan a vállalat, a dolgosok érdeke azt megkívánja. Felelősséggel és lelkesedéssel végzik a munkát, amit az is bizonyít, hogy az üzemi tanács ülésén ismertetik az előző ülésen hozott határozatok végrehajtását, beszámolnak munkájukról. Megmutatkozik .az eredményekben az, hogy az élelmiszert pari minisztérium és még néhány minisztérium törődött az üzemi • tanácselnökök megfelelő kiképzésével, — részükre tanfolyamot szerveztek. Erre a helyiipari vállalatoknál is nagy szükség lenne! Az a tapasztalat, hogy a kisebb vállalatoknál nem kielégítő az üzemi tanácsok nutnkája. Ez azért van, mert nincs meg hozzá a kellő hozzáértés, — ami pedig a sikerek záloga. Az egyes iparágakban, vagy akár üzemi tanácsoknál szervezzék meg az oktatást, hogy az üzemi tanács tagjai a szükséges politikai és gazdasági ismereteket elsajátíthassák. Véleményező, ellenőrző, illetve döntési joguknak és kötelességüknek nagyobb szakmai hozzáértéssel, jobban eleget tudnak tenni. Meg kell tanulniuk vezetni, dolgozó társaikkal foglalkozni. Ezen az úton járnak már a Dohányfermentáló, a kisvárdai Vulkán, az Alkaloida Vegyészeti Gyár és más nagyobb vállalat üzemi tanácsa. A termelés és a gazdasági eredmények színvonalának emelőjévé válik a nagyobb szaktudás! Az üzemi tanácsok tűzzék napirendre a szakmai tovébbképzést, hozzanak határozatot a szakmai tanfolyamok indítására, amire az őszi és téli hónapok különösen alkalmasak. Pénteken, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában megtartott üzemi tanácselnöki értekezleten az elhangzott beszédekből kitűnt az, hegy az üzemi tanácsok legtöbb helyen tudják már, mi a joguk és kötelességük és jól dolgoznak. Hasznos volt, hogy Sus- ka elvtárs, a dohányfermentáló üzemi tanácsának elnöke, Serényi clvlárs, a megyei építőipari vállalattól, Vári elvtárs az Alkaloida vegyészeti gyárból és mások is beszámoltak tapasztalataikról. Hasznos volt az értekezlet, mert sok jó tapasztalatot adott különösen a kisebb üzemek üzemi tanácselnökeinek. A jó módszereket hasznosítva még eredményesebbé tehetik az üzemi tanácsok munkáját. ■ O. A. feladat végrehajtására, sok hasznos tapasztalatot és javaslatot» vetettek fel. Megállapították: j a helyes község fejlesztés a | legeredményesebb politikai * agiíáeiós munka is, mert a ♦ tömegekre az hat leginkább, ? amit saját maguk látnak es $ érzékeinek. $ ? Borivó László, a tiszalöki járási 1 tanács titkára megemlítette, hogy a községfejlesztési tervek sikeres ’ és időbeni megvalósítása céljá- 5 ból t Tiszavasváriban egy 32 fő- « vei dolgozó vállalatot hoz- « tak létre. « i • Elismeréssel beszélt a Nép-J fronttól kapott segítségről, amely » mind a tervek elkészítésében, ♦ mind a pénzbeli hozzájárulás { megállapításában, mind pedig a { társadalmi munka szervezésében ‘ megnyilvánult. | Árvái István a porosaimat { népfront-bizottság elnöke beszá- f molt arról, hogy * a múlt év őszén készített J másféléves tervek megváló- « sííása sikeresen halad. Ennek i keretében új iskolai tantc- J rém, nevelői lakás, napközi- f otthonos óvoda épült töb- 2 bek között. « Szólt arról, hogy a dolgozók szí-? vesen járulnak hozzá társadalmi? munkává! is a tervek megvalósí-j fásához, mert maguk is látják? hogyan szépül községük. 3 évvel? ezelőtt például esős időben azt állomásról még csak úgy lehetett? bemenni a községbe, ha a kerí-l téspalánkot is igénybevette a já-1 ró-kelő. Ma szinte valamennyi I utcában fényes cipőben jánat-? nak-kelhetnek. ♦ Az értekezleten több hasznos? javaslat is. hangzott felj-Javasoi-* ták például: helyes lenne, ha^ távlati községfejlesztési terveket« is készítenének. Felvetettéit, hogy í a Hazafias Népfront és a tanács* tagjaiból állandó jellegű köz-. szgiCjlesZtési bizottságot kellene" létrehozni. H. L \ Amikor a községfejlósztési tervet tárgyalta a piricsei községi tanács, nem volt egyetlen tanácstag sem, aki ne vállalt volna társadalmi munkát. ígéretet tettek arra is: tanácskörzetenként beszélgetnek a dolgozókkal annak érdekében, hogy minden háztól egy családtag egy napot társadalmi munkában dolgozzon a kitűzött feladatok megoldásáért. Munkájuk sikerrel járt. Huszonegyezer forint értékű munkát végeztek el a község d.oigozói. Ma már nincs egyetlen kátyus, járhatatlan út sem a községben, és a határban. Sok földet mozgattak meg, inig rend behoztak a Petőfi, Hámán Kató, a Vöröshadisereg, a József Attila utcákat és a határban kilenc düloutal. Többszáz dolgozó vett részt ezekben a munkákban. Hasonlóan építették meg a sportpályán az öltözőt és kerítették körül a pályát. Sok dolgozó serénykedett a napokban is a kulturpajkban, Zelenak Miklós, Mihaleezkn László, Czirjak János, Hováa János, Pásztor György, Tern*- ván József, Gfiba Miklós és Magyar János 10 éves öreg ember fogatokkal hordtak a homokot, csinosították a parkot és 15 kd- lábakka! ellátott padot helyeztek el. Ör&ni — ür&mtiteL vagy tűz ütött ki — erre már nemrég volt két szomorú példa — a tűzoltóság kél’ene, a Számos-átjárón nem jöhet Namény felől, ha pedig esős, sáros az idő, akkor Panyol.a felől sem tudják a falut megközelíteni, a járhatatlan szatmári föld-utakon a községből nem tudják a terményeket elszállítani. Érthető a nagy öröm, hogy utat építenek, ami hozzásegíti őket a sárból való ki- kászolódáshoz. A termelőszövetkezet kanta az említett bekötőutat. 3 ezer kétszáz méter hosszú, de bizony nem éri el a pa- nyolai kövesutat. Ehhez még 1800 méter kellene. Így a probléma maradt ugyanaz, mint volt, csupán annyit érnek az új úttal, hogy a határból könnyebben fuvaroz, hatják be a terményt a faluba. De a kézségből kivinni valamit, vagy oda más lalu- bói hozni, ugyanolyan nehéz, mint eddig volt. Az útépítést — 8,2 kilométeren — nemsokára befejezi*. Azonban az olcsya- apáti nép örömébe ürüm vegyül, ha ilyen ..télmunka” után fa- képnél hagyják őket. Ezért kérik a Tervhi. vatalt: vizsgálják meg az olcsvaapáti útépítés kérdését, toldjak meg ’a tervet , 1300 méterrel és a falu egy emberként segít majd a ten« vaíora- váltásában. GAZDATANÁCSADÓ Az őszi káposztarepce termesztéséről HAZÁNK EGYIK FONTOS, nagy olajtartalmú, ipari növénye a repce. Olaja fontos szerepet tölt be nehéziparunkban használt gépek kenésénél és biztonsági lámpák égő anyagaként is nélkülözhetetlen ott, ahol a villanyáram fogyasztása veszélyes. Éppen ezért nem érdektelen, ha röviden foglalkozunk termesztésével, annál is inkább, mert dacára annak, hogy megyénkben sok helyen megvan a termeléséhez szükséges talaj-adottság, mégsem termelik gazdaságaink olyan mértékben, mint az kívánatos lenne. A KÁPOSZTAREPCE jó erőben levő, mélyrétegű humuszos, vályog és középkötött talajon díszük a legjobban, de megtérem a nem mészhiánvos, homokos vályog és agyagtalajokon is. A növény áttelelése már 10—15 cm-es hótakaróval sikeres, általában az őszi búza éghajlati igényével egyező. Mivel a mag elvetésének ideje korai (augusztus közepétől szeptember első harmadáig) a tala.j- előkészítő munkáknak is korán kell megtörténni. Jól átmunkáit pornanyós, de nem laza talajt igényel a jó vetés. Ha elővete- mé.nye tavaszi takarmánykeverék, borsó, vöröshere, úgy islál- lótrágyazásra nincs szükség, ha azonban kalászos: után akarjuk vetni, a terület felszabadulása után használjunk isfallotrágyal. Jó termés elérése miatt fontos a műtrágya használata. Vetés előtt kát. holdankint 100—120 kg. szuperfoszfátot, tavasszal 50 —60 kg. pétisót szórjunk ki. A szuperfoszfát erősen akadályozza a rcpcebolha kártételét. Vetőmagszükséglet kát. holdankint 6 —8 kg. A vetés 2 cm-nél mélyebb ne legyen. Vetőgép után tövisboronat és könnyű hengert járassunk. Az esetben, ha kelés után 2—3 héttel túl buja lenne a repce, keresztbe fogasoljunk. Ősszel csak akkor kapáljunk, ha a tábla túlságosan elgyomosodik. A tavaszi kapálást — az időjárástól függően — február közepétől március közepéig végezzük el. bekapálva a fejtrágyázásra kiszórt pétisót. A REPCÉT INKÁBB CSAK rovarkártétel fenyegeti. fontos tehát, hogy j-epcevetésünket állandóan figyelemmel kísérjük. Legfontosabb a korai vetés és műtrágyázás, mert az a korai kelést s ennélfogva a nagyobb ellenálló képességet biztosítja. A repcebclha, honvéd bogár és repcedarázs — melyek még ősszel megtámadják vetéseinket — permetezéssel, vagy idegméreggel (Hungária Matador DDT) irtan- dók. Porozást csak szélcsendes időben, a harmat felszáradása után végezzünk. A bimbót es fiatal becöt támadó repceormányos, repefefénybogar es. bundái-! bogár irtását is idegmereggel végezzük. A REPCE JUNIUS HÓ KÖZEPÉN egyenetlenül énk, éppen ezért a táblát állandóan figyelni kell, s amint a legelőbb érő alsó becök bámulnák és a bennük levő mag erősebben színesedik, azonnal kezdjük trjsg aratását. A pergési veszteséget csökkentjük, ha harmaton, villás kaszával aratjuk. A learatott repcét kévébe kötve, vagy kúpba, vagy keresztbe rakjuk után- érlelés miatt. Folytathatjuk az utánérlelést gondosan előkészített szérűn 3-szor 3 méteres, kis asztagokba rakva. 10—14 napi utár.érlelés után a mag megkapja bársonyos, fekete színét, A becőknek könnyű pergesere való tekintettel a lehetőség szerint minél kevesebbet mozgassuk a kévéket. Közeli behordás, vagy a tarlón való csépléshez mindig ponyvás szekeret használjunk. Cséplésnél a dob verőlócemek felét vétessük le és állíttassuk tágra a dobkosarat, hogy a ma. got ne törje. A kicsépelt magot 2—3 c«i magasan, szellős magtárban tároljuk. mert csak így tudjuk ag, avasodásra hajlamos magot teljes értékben átadni. Kirchner Laios. a Mezőmag kirendeltség magszakértő;«. .4 példamutatás eredménye Piricsén 21 ezer forint értékű társadalmi 56 millió forint a falvak szépítésére > Olcsvaapátiban kó- vesutat építene!:. A falu egyik végétől ki, messze a határba ;nyúlik az új út. alapozása. Ahol elmarad, a Petőfi Termelőszövetkezet földjeit érin- ; ti. Amúgy, a pauyö- ; lai kövesút-vég felé ; igyekszik.. ! Aki járt már Oics- ’yaapátiban, vagy ott lakik, az tudja, mit 'jelent, ha ebből a községből ki kell menti, járművel. . Nyáron, amikor nincs sár '.övék a világ". A falu egyik végén a Szar moson keresztül közlekedhetnek komppal, a másikon néhány kilométer után elérik a panyolai kövesút, végét. Azonban a nyári öröm sem zavartalan Ha mentőt kell hívni