Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

4

KELETMAGYARORSZAO

1958. AUGUSZTUS 20, SZERDA

As ünnep előestéjén új tss „született“

Jármiban

Alkotmányunk ünnepének előestéjén új mezőgazdasági üzem — termelőszövetkezet — „születéséről” érkezett telefonhír Jármi község tanácsának titkárától. A kultúrált gazdálkodást akarók, 12 család húsz tagja nem félt összehúzni a barázdákat, s nem félt a munkát törlesztő gyorsléptü gépektől sem. Még kevésbé ijedtek meg attól,

hogy a tagok létszámához nem nagyon aránylik a „bevitt” földtábla. Ha a föld nem igazodik hozzájuk, majd ők tesznek lépéseket — mondták. S tettek is. Művelés alá vonják a község határában lévő több mint 200 holdas állami tartalékot s máris csitul ,föld-étvágyuk”. Mennyire töltik meg jövő őszre a hombárt tiszta búzával, a bukszát forintokkal, az attól függ, hogyan „vetik meg az ágyat”.

Az új termelőszövetkezet tagsága einöknek Juha István községi párttikárt választotta meg. S milyen nevet is adhattak volna találóbbat? Alkotmány-ünnep előestéjén született a „kicsi”, így lett hivatalos neve: Alkotmány Termelőszövetkezet.

Szüref Barabáson

— Lelkiismeretesen dolgozunk, eredményeinknek ez az egyedüli titka. A munkaidőt kihasználjuk, s úgy végezzük a dolgunkat, mintha saját szőlőnket művelnénk — mondja Papp

András, a barapási Állami Gazdaság szőlőtermelési brigádjának vezetője.

Az állami gazdaság szőlőtermelési brigádja valóban jóhírnek örvend az egész környéken. Napi munkájukat 125—130 százalékos átlaggal végzik. A mostani szürettől, a múlt évi 25 mázsás terméssel szemben — ha az .dőjárás megfelelő lesz — 30 mázsás átlagot várnak. Jogos e reménykedésük, mert a gyomtalanítást és a permetezést és a szükséges munkálatokat az egész területen időben elvégezték.

A 60 főből álló brigád, amellett, hogy saját munkáját jól és időben elvégzi, a fontosabb idénymunkák alkalmával állandóan segíti a többi növénytermelési brigádokat. A brigád vezetője, Papp András pedig a barabási Kossuth Tsz. szőlőtermesztő brigádját patronálja. Üj metszési eljárást alkalmazott, ezzel nagyban megjavítva a termelőszövetkezet eredményét.

A szőlőtermesztési brigád nem ért el ugyan páratlanul nagy teljesítményt, de becsületes és jó munkája követésre méltó példa- da.

Az állami gazdaságok alkotmányüuuepi versenyének győztesei

A megye állami gazdasagaiban a nyári főbb munkák idején az aratás és cséplés gyors, veszteségmentes elvégzéséért keltek versenyre, s e vetélkedést augusztus 20., az alkotmány évfordulója tiszteletére szervezték a gazdaságokban. A versenyt a megyei igazgatóság és a MEDOSZ megyei elnöksége figyelemmel kísérte és a gazdaságokban folyó versenyt értékelték, aminek alapján a következő helyezések alakultak k>:

A kombájnaratási versenyben I. Kovács Imre, Nagyecsed. Teljesítménye 283 hold, 2598 mázsa. Jutalma 1700 forint. II. Cseh Zoltán, Tiszavasvári. Teljesítménye 267 hold, 2449 mázsa. Jutalom 1500 forint. III. Harmati Zoltán, Tiszavasvári. 267 hold, 2280 mázsa. Jutalom 1200 forint. IV. Riba János, Nyírtass. 215 hold, 2286 mázsa, 800 forint.

Az aratógépveztők versenyében a Bodrogközi Állami Gazdaság traktorosai vitték el az első három díjat. I. Bora András, 267 hold. Jutalma 1000 forint. II. Szerecsényi Mihály, 203 hold, 800 forint. III. Thán Gyula, 202 hold, 600 forint. IV. Lukács János, Csnholc. 185 hold, 400 forint.

A cséplőgépcsapatok versenyében I. Puki József csapata. Nyírtelek. Dobmilliméter napi teljesítménye 18,4. A munkacsapat 4000 forint jutalmat kap. II. Ladányi Gyula munkacsapata, Kemecse. Dobmilliméter teljesítménye 15,6. Jutalma 3400 forint. III. Tábori Gyula ifjúsági cséplőcsapata, Dombrád. Dobmilliméter teljesítmény 15,5, 2600 forint. IV. Lakatos József, Nagyecsed. 15,0. 2000 forint jutalom.

A versenyben győztes dolgozók a gazdaságok alkotmányünnepén kapják meg az igazgatóság által odaítélt jutalmakat.

Mit adott Alkotmányunk...?

,i.A NŐKNEK

Valent Sándorné a Nőtanács megyei munkatársa válaszol:

— Alkotmányunk 50. szakasza kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.” Ha elgondolkodunk rajta, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy milyen nagy jelentősége van alkotmányunk eme szakaszának. Nézzük például a választó jogot. Én csak 32 éves koromban járulhattam először a szavazó urna elé a népi demokráciában, mert a felszabadulás előtt sok kötöttség korlátozta a nőket ebben (iskolai képzettség, gyermekek száma, egyhelyben lakás stb.). Vagy egy másik dolog: „Az egyenlő munkáért egyenlő bér” elve. Amikor én napszámos voltam, a múlt rendszerben 60 fillért kaptam egy napra. Ugyanazért a munkáért a férfiak 80 fillért kaptak. Igyekeznem keiletf, hogy az én munkám eredménye se legyen kisebb, nehogy elbocsássanak. Ma már mindez a múlté. A munkafeltételeknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, a terhesség esetére a nőknek járó fizetett szabadság, a család és a házasság fokozott védelme, az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere (bölcsőde, napközi otthon stb., mind olyan lehetőség, amelyek kihasználása) biztosítja, hogy a nő ne legyen <a háztartás rabszolgája. A nők munkavállalásának, társadalmi életének biztosítva vannak mindinkább a feltételei. Tanulhat, dolgozhat a nő, vezető is lehet, szóval élhet az alkotmány biztosította jogaival.

Másik dolog, hogy a gyakorlatban ez sem mindig, vagy nem egészen valósul meg. Lenin utal rá, hogy a nők felszabadítása, teljes egyen- - jogúsága csak a szocializmus felépítésével lesz elérhető. Nálunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentős lépés lesz ebben a vonatkozásban is. Persze, ettől függetlenül lehetnének helyenként jobb eredmények az egyenjogúság biztosításában mind a társadalmi életben, mind a családban. Ám ennek sok férfi és nő maradisága, nem eléggé öntudatos volta ma még akályát

jelenti. Ez is azt mutatja, hogy a szocializmus felépítéséért, a dolgozók politikai öntudatának emeléséért és a kultúríorradalom teljes győzelméért még nagy erőfeszítésekre van szükség.

...Az IFJÚSÁGNAK

Szilágyi János, a nyíregyházi Ruhaüzem KISZ-titkára válaszol:

— A fiatalok tanuláshoz, művelődéshez való jogát nemcsak biztosítja, de elősegíti is a vállalat. Lemérhető ez különösen abban, hogy az üzem könyvtárában a legkülönbözőbb könyvek között válogathatnak a fiatalok. Kultúr- és olvasóterem, röplabdapálya Várja a szórakozni, tanulni vágyókat. Többen résztvesznek az esti iskolákban, a különböző politikai oktatási formákon. Ez évben a vállalat és a KISZ Megyei Bizottság kitüntetéseképpen Bulgáriában, a Fekete-tenger partján töltöttem szabadságomat. Segít az üzem azoknak a fiatal lányoknak is, akik úgyszólván még a tűt és a gyűszűt sem tudták kezükbe venni. Tanulószalagban sajátíthatták el a nagyüzemi munkát.

Sokat biztosít az Alkotmány anyagiakban is, pl. ma az üzemben a fiatalok keresete 1250— 1300 Ft. Ebből jut szépen ruházkodásra, művelődésre, szórakozásra is.

...A MUNKÁSOKNAK

Fülöp János vállalatigazgató válaszol:

— A felszabadulás előtt hat elemim volt, szivattyús munkás voltam. Azóta olyan jogokat biztosított számomra is az Alkotmány, amelyek drágává tették számomra az országot, az életet, édesebbé az örömöt. Teljesülhetett vágyam: tovább tanulhattam, műszakilag képezhet.em magam. Elvégeztem a műszaki gazdasági akadémiát. Mindezek mellett bővülhetett politikai, gazdasági és nemzetközi látóköröm, tudásom. Kilencedik éve igazgató vagyok a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál, örülök az e'ért munkasikereknek, dolgozó társaim jó életének, örülök annak is, hogy szüleim, ak'k gazdasági cselédek voltak, most nyugdíjat kapnak és boldogan töltik öreg napjaikat.

ŐMÉLTÓSÁGÁÉK

JÁTSZANAK

A ki járt valaha

^ Mikecz István lakásán, bizonyosan látta, — ha egyáltalán beengedték, — hogy volt abban a rezidenciában egy hatal. más nagy sarokszoba. Öméltósága mindig ebben fogadta a vendégeket, itt téríttetett a számukra és olykor — ami nem volt ritka eset — ebben a szobában folytak a mulatozások is. 1920- ban egy este valamilyen alkalomból ösz- szejöttek az alispán lakásán a megye vezetői. Nem voltak sokan, csak a legszűkebb társaság: a két Dessewffy gróf, Ge- duly Henrik püspök, Zelenka kúria bíró, Járosy ügyvéd, Mikecz Dezső nyugalmazott alispán és a házigazda, Mikecz István alispán. Az ivást a boron kezdték.

— Jó borod van alispán úr! — dicsérte a gazdát a püspök.

— Jó bor, pártot lehetne rá alakítani — tódította az egyik Dessewffy.

Az idősebb Mikecz felnevetett és felemelte a mutató ujját.

— Hát alakítsunk rá pártot, én vállalom az intézőbizottsági elnökséget.

— Brávó! — helyeseltek.

— Akkor a név megválasztásával Zelenka bírót és Járosy ügyvédet bízom meg.

— De minden eddigi névnél hosszabbat terjesszenek elő — javasolta az alispán.

A „névválasztó bizottság” elvonult a szomszédos szobába. Ott neki ült és rágta a ceruzát. Tíz perc múlva kész volt a javaslat.

Miután visszamentek az „intézőbizottsággá” alakult társasághoz, Zelenka kezébe vette a papírt, hivatalos képet vágott és beterjesztette a javaslatot.

— A bizottság indítványozza, hogy a párt neve legyen: Ha Akarom Vemhes, Ha Akarom Nem Vemhes Jelszó Alatt Egyesült és Elkülönült Agrár- szocialista Merkantill Kisiparosok Sokföldü örgróf Földnéküli Tönkrement és Újra Meggazdagodott Párt.

A társaság nevetett.

— Van-e a bizottság tagjainak észrevétele? — kérdezte az „elnök.”

— Igen van! — szóit. Geduly — Mégpedig az. hogy a társadalom alsó rétegeit kiJ'amttáJc a várt nevéből. Én ezt felismerve javasolom a név kiegészítését

eképpen: Kisgazda

Földműves Feles Harmados Kapás Kaszás önálló Kocsmároa leés Fiakkeres Fuvaros Napszámos Hónapszámos Aratóbetyár Kubikos Suszter Snajder Patkoló Kovács Eszem Iszom Nem Dolgozom Egyetértés Testvériség Párt.

— Jelentkezett a baloldal! — mondta gúnyosan az egyik Dessewffy.

— Elfogadjuk? — sz.e az elnök.

— Egyhangúlag, most megtehetjük — indokolta Mikecz István.

összecsendültek a poharak, őméltósá- gáék vidáman ittak, mit sem törődve a világgal harsogva ha- hotáztak. Ekkor az „intézőbizottsági elnök” újabb bejelentést tett.

— Most pedig mél- tőztassanak áraim megejteni a. választást.

— Kit jelöljünk?

—Csak arra szavazhatunk, aki any- nyi bort fizet, amit az intézőbizottság egy ültőhelyben nem bír meginni — javasolta Dessewffy Dénes.

— Éljen a házigazda! — kiáltott Geduly.

— Én alispán vagyok és nem lehetek képviselő! — védekezett Mikecz István.

— Mivel e házban egyazon joggal rendelkezik méltóságod is — mutatott Geduly a volt alispánra — legyen méltóságod a jelölt.

— Éljen Mikecz Dezső ... éljen...

A társaság felállt, összefogódzkodott és énekelve körül vonult az asztalon:

Készüljünk a választásra,

S minden ember azt kiáltsa:

Pólusz Márton nem kell nékünk!

Mikecz Dezső lesz vezérünk! Éljen a haza!

Kijelölték maguk közül a . szavazatszedő bizottsági elnököt.” Dessewffy Béla grófot. Ekkor a társaság a gróf kivételével átvonult a szomszéd szobába. Sorba állt az ajtó előtt, Dessewffy pedig elfoglalta az elnöki széket.

Első szavazó Zelzn- ka kúriai bíró volt.

— Tudja barátom, hogy kell szavazni? — kérdezte az elnök.

— Igen kírem — felelt a bíró parasztosan — hát a Paulnsz- ra...

Hangos kacagás, mert Paulusz közismert kisgazdaparti képviselő volt. A jelölt erre „bosszankodott," hogy mennyi „pénze” ráment és így „dolgozták” meg a népet a kortesek, még azt sem tudják, kire kell szavazni.

Másodiknak egy „házaspár” — Mikecz István és Dessewffy Dénes gróf lépett he karonfogva. Minden 'iíron fülkébe akartak szavazni. Végül az elnök — aki a legteljesebb „demokráciát” biztosította — megengedte. Amikor a szavazópár kijött a vitrin és a fal közötti sarokból, mert az volt „szavazófülke,” az elnök megkérdezte Ml- keczet, azaz az „asz- szonyt.”

— No lelkem, feltette a keresztet?

— Feltenni uram feltettem, pedig jobív szeretném letenni! — felelte Mikecz és a társaság nagy röhejé közepette ,,férjeúrára” a grófra pillantott..

Legutoljára Geduly Henrik „szavazottJí. ö is asszonyt alakított. Itt is megjátszotta a baloldalit, mert amikor azt mondta neki a „szavazatszedő elnök,” hogy jobban ragassza le a borítékot, mert alig van meg- nyálazva. így felelt:

— Hiszen uram mahónap már nyálunk sem lesz...

Ezzel aztán nagy nevetés, brávózás közepette végétért az „alkotmányos formák között megtartott képviselőválasztás.” A győzedelmes Eszem Iszom Nem dolgozom Egyetértés Testvériség Párt „képviselőjét” nagyúri gesztussal vállukra kapták, diadalmasan körülhordozták a szobában, az újdonsült „képviselő” pedig megtartotta első interpellációját, amit a felszolgálással megbízott vármegyei hajdúhoz intézett:

— Mért nem hoztál már fel egy láda pezsgőt, te marha?!

Történt ez éppen tbban az időben, amikor a Nyírvidék vallomása szerint a sza- szabad választás eképp esett meg Nyíregyházán: Nagyatádi Szabót beszéde végeztével éljenezve ünnepelik hívei. Ekkor Orosz István rendőr- kapitány lép az erkélyre és erélyesen figyelmezteti az éleshangú közbeszólókat: „Aki közbeszólásával a közrendet veszélyezteti, letartóztatom.”