Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

4 KELETMAGYARORSZAO 1958. AUGUSZTUS 20, SZERDA As ünnep előestéjén új tss „született“ Jármiban Alkotmányunk ünnepének elő­estéjén új mezőgazdasági üzem — termelőszövetkezet — „szüle­téséről” érkezett telefonhír Jár­mi község tanácsának titkárá­tól. A kultúrált gazdálkodást akarók, 12 család húsz tagja nem félt összehúzni a barázdá­kat, s nem félt a munkát tör­lesztő gyorsléptü gépektől sem. Még kevésbé ijedtek meg attól, hogy a tagok létszámához nem nagyon aránylik a „bevitt” föld­tábla. Ha a föld nem igazodik hozzájuk, majd ők tesznek lépé­seket — mondták. S tettek is. Művelés alá vonják a község határában lévő több mint 200 holdas állami tartalékot s máris csitul ,föld-étvágyuk”. Mennyire töltik meg jövő őszre a hombárt tiszta búzával, a bukszát forin­tokkal, az attól függ, hogyan „vetik meg az ágyat”. Az új termelőszövetkezet tag­sága einöknek Juha István köz­ségi párttikárt választotta meg. S milyen nevet is adhattak vol­na találóbbat? Alkotmány-ün­nep előestéjén született a „ki­csi”, így lett hivatalos neve: Alkotmány Termelőszövetkezet. Szüref Barabáson — Lelkiismeretesen dolgo­zunk, eredményeinknek ez az egyedüli titka. A munkaidőt ki­használjuk, s úgy végezzük a dol­gunkat, mintha saját szőlőnket művelnénk — mondja Papp András, a barapási Állami Gaz­daság szőlőtermelési brigádjának vezetője. Az állami gazdaság szőlőter­melési brigádja valóban jóhírnek örvend az egész környéken. Napi munkájukat 125—130 százalékos átlaggal végzik. A mostani szü­rettől, a múlt évi 25 mázsás ter­méssel szemben — ha az .dőjárás megfelelő lesz — 30 mázsás átlagot várnak. Jogos e reménykedésük, mert a gyomtalanítást és a per­metezést és a szükséges munká­latokat az egész területen idő­ben elvégezték. A 60 főből álló brigád, amel­lett, hogy saját munkáját jól és időben elvégzi, a fontosabb idénymunkák alkalmával állan­dóan segíti a többi növényterme­lési brigádokat. A brigád veze­tője, Papp András pedig a bara­bási Kossuth Tsz. szőlőtermesztő brigádját patronálja. Üj metszési eljárást alkalmazott, ezzel nagy­ban megjavítva a termelőszövet­kezet eredményét. A szőlőtermesztési brigád nem ért el ugyan páratlanul nagy tel­jesítményt, de becsületes és jó munkája követésre méltó példa- da. Az állami gazdaságok alkotmányüuuepi versenyének győztesei A megye állami gazdasagaiban a nyári főbb munkák idején az aratás és cséplés gyors, veszteségmentes elvégzéséért keltek versenyre, s e vetélkedést augusztus 20., az alkotmány évfordulója tiszteletére szervezték a gazdaságokban. A versenyt a megyei igaz­gatóság és a MEDOSZ megyei elnöksége figyelemmel kísérte és a gazdaságokban folyó versenyt értékelték, aminek alapján a kö­vetkező helyezések alakultak k>: A kombájnaratási versenyben I. Kovács Imre, Nagyecsed. Tel­jesítménye 283 hold, 2598 mázsa. Jutalma 1700 forint. II. Cseh Zol­tán, Tiszavasvári. Teljesítménye 267 hold, 2449 mázsa. Jutalom 1500 forint. III. Harmati Zoltán, Tiszavasvári. 267 hold, 2280 má­zsa. Jutalom 1200 forint. IV. Riba János, Nyírtass. 215 hold, 2286 mázsa, 800 forint. Az aratógépveztők versenyében a Bodrogközi Állami Gazdaság traktorosai vitték el az első három díjat. I. Bora András, 267 hold. Jutalma 1000 forint. II. Szerecsényi Mihály, 203 hold, 800 forint. III. Thán Gyula, 202 hold, 600 forint. IV. Lukács János, Csnholc. 185 hold, 400 forint. A cséplőgépcsapatok versenyében I. Puki József csapata. Nyír­telek. Dobmilliméter napi teljesítménye 18,4. A munkacsapat 4000 forint jutalmat kap. II. Ladányi Gyula munkacsapata, Kemecse. Dobmilliméter teljesítménye 15,6. Jutalma 3400 forint. III. Tábori Gyula ifjúsági cséplőcsapata, Dombrád. Dobmilliméter teljesít­mény 15,5, 2600 forint. IV. Lakatos József, Nagyecsed. 15,0. 2000 forint jutalom. A versenyben győztes dolgozók a gazdaságok alkotmányünne­pén kapják meg az igazgatóság által odaítélt jutalmakat. Mit adott Alkotmányunk...? ,i.A NŐKNEK Valent Sándorné a Nőtanács megyei munka­társa válaszol: — Alkotmányunk 50. szakasza kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.” Ha elgondolkodunk rajta, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy mi­lyen nagy jelentősége van alkotmányunk eme szakaszának. Nézzük például a választó jogot. Én csak 32 éves koromban járulhattam először a szavazó urna elé a népi demokráciában, mert a felszabadulás előtt sok kötöttség korlátozta a nő­ket ebben (iskolai képzettség, gyermekek száma, egyhelyben lakás stb.). Vagy egy másik dolog: „Az egyenlő munkáért egyenlő bér” elve. Amikor én napszámos voltam, a múlt rendszerben 60 fil­lért kaptam egy napra. Ugyanazért a munkáért a férfiak 80 fillért kaptak. Igyekeznem keiletf, hogy az én munkám eredménye se legyen kisebb, nehogy elbocsássanak. Ma már mindez a múlté. A munkafeltételeknek a férfiakéval azonos mó­don való biztosítása, a terhesség esetére a nők­nek járó fizetett szabadság, a család és a házas­ság fokozott védelme, az anya- és gyermekvé­delmi intézmények rendszere (bölcsőde, napközi otthon stb., mind olyan lehetőség, amelyek ki­használása) biztosítja, hogy a nő ne legyen <a ház­tartás rabszolgája. A nők munkavállalásának, tár­sadalmi életének biztosítva vannak mindinkább a feltételei. Tanulhat, dolgozhat a nő, vezető is lehet, szóval élhet az alkotmány biztosította jo­gaival. Másik dolog, hogy a gyakorlatban ez sem mindig, vagy nem egészen valósul meg. Lenin utal rá, hogy a nők felszabadítása, teljes egyen- - jogúsága csak a szocializmus felépítésével lesz elérhető. Nálunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezése jelentős lépés lesz ebben a vonatko­zásban is. Persze, ettől függetlenül lehetnének helyenként jobb eredmények az egyenjogúság biz­tosításában mind a társadalmi életben, mind a családban. Ám ennek sok férfi és nő maradisága, nem eléggé öntudatos volta ma még akályát jelenti. Ez is azt mutatja, hogy a szocializmus felépítéséért, a dolgozók politikai öntudatának emeléséért és a kultúríorradalom teljes győzel­méért még nagy erőfeszítésekre van szükség. ...Az IFJÚSÁGNAK Szilágyi János, a nyíregyházi Ruhaüzem KISZ-titkára válaszol: — A fiatalok tanuláshoz, művelődéshez való jogát nemcsak biztosítja, de elősegíti is a vállalat. Lemérhető ez különösen abban, hogy az üzem könyvtárában a legkülönbözőbb könyvek között válogathatnak a fiatalok. Kultúr- és olvasóterem, röplabdapálya Várja a szórakozni, tanulni vágyó­kat. Többen résztvesznek az esti iskolákban, a különböző politikai oktatási formákon. Ez évben a vállalat és a KISZ Megyei Bizottság kitünte­téseképpen Bulgáriában, a Fekete-tenger partján töltöttem szabadságomat. Segít az üzem azoknak a fiatal lányoknak is, akik úgyszólván még a tűt és a gyűszűt sem tudták kezükbe venni. Tanuló­szalagban sajátíthatták el a nagyüzemi munkát. Sokat biztosít az Alkotmány anyagiakban is, pl. ma az üzemben a fiatalok keresete 1250— 1300 Ft. Ebből jut szépen ruházkodásra, művelő­désre, szórakozásra is. ...A MUNKÁSOKNAK Fülöp János vállalatigazgató válaszol: — A felszabadulás előtt hat elemim volt, szivattyús munkás voltam. Azóta olyan jogokat biztosított számomra is az Alkotmány, amelyek drágává tették számomra az országot, az életet, édesebbé az örömöt. Teljesülhetett vágyam: tovább tanulhattam, műszakilag képezhet.em magam. Elvégeztem a műszaki gazdasági akadé­miát. Mindezek mellett bővülhetett politikai, gazdasági és nemzetközi látóköröm, tudásom. Kilencedik éve igazgató vagyok a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál, örülök az e'ért munka­sikereknek, dolgozó társaim jó életének, örülök annak is, hogy szüleim, ak'k gazdasági cselédek voltak, most nyugdíjat kapnak és boldogan töltik öreg napjaikat. ŐMÉLTÓSÁGÁÉK JÁTSZANAK A ki járt valaha ^ Mikecz István lakásán, bizonyosan látta, — ha egyálta­lán beengedték, — hogy volt abban a re­zidenciában egy hatal. más nagy sarokszoba. Öméltósága mindig ebben fogadta a ven­dégeket, itt téríttetett a számukra és olykor — ami nem volt rit­ka eset — ebben a szobában folytak a mulatozások is. 1920- ban egy este valami­lyen alkalomból ösz- szejöttek az alispán lakásán a megye ve­zetői. Nem voltak so­kan, csak a legszű­kebb társaság: a két Dessewffy gróf, Ge- duly Henrik püspök, Zelenka kúria bíró, Járosy ügyvéd, Mi­kecz Dezső nyugalma­zott alispán és a há­zigazda, Mikecz István alispán. Az ivást a boron kezdték. — Jó borod van alispán úr! — di­csérte a gazdát a püs­pök. — Jó bor, pártot lehetne rá alakítani — tódította az egyik Des­sewffy. Az idősebb Mikecz felnevetett és felemel­te a mutató ujját. — Hát alakítsunk rá pártot, én válla­lom az intézőbizottsá­gi elnökséget. — Brávó! — helye­seltek. — Akkor a név megválasztásával Ze­lenka bírót és Járosy ügyvédet bízom meg. — De minden ed­digi névnél hosszabbat terjesszenek elő — ja­vasolta az alispán. A „névválasztó bi­zottság” elvonult a szomszédos szobába. Ott neki ült és rág­ta a ceruzát. Tíz perc múlva kész volt a javaslat. Miután visszamen­tek az „intézőbizott­sággá” alakult társa­sághoz, Zelenka kezé­be vette a papírt, hi­vatalos képet vágott és beterjesztette a ja­vaslatot. — A bizottság in­dítványozza, hogy a párt neve legyen: Ha Akarom Vemhes, Ha Akarom Nem Vemhes Jelszó Alatt Egyesült és Elkülönült Agrár- szocialista Merkantill Kisiparosok Sokföldü örgróf Földnéküli Tönkrement és Újra Meggazdagodott Párt. A társaság nevetett. — Van-e a bizott­ság tagjainak észrevé­tele? — kérdezte az „elnök.” — Igen van! — szóit. Geduly — Még­pedig az. hogy a tár­sadalom alsó rétegeit kiJ'amttáJc a várt ne­véből. Én ezt felis­merve javasolom a név kiegészítését eképpen: Kisgazda Földműves Feles Har­mados Kapás Kaszás önálló Kocsmároa leés Fiakkeres Fuva­ros Napszámos Hó­napszámos Aratóbe­tyár Kubikos Suszter Snajder Patkoló Ko­vács Eszem Iszom Nem Dolgozom Egyet­értés Testvériség Párt. — Jelentkezett a baloldal! — mondta gúnyosan az egyik Dessewffy. — Elfogadjuk? — sz.e az elnök. — Egyhangúlag, most megtehetjük — indokolta Mikecz Ist­ván. összecsendültek a poharak, őméltósá- gáék vidáman ittak, mit sem törődve a világgal harsogva ha- hotáztak. Ekkor az „intézőbizottsági el­nök” újabb bejelen­tést tett. — Most pedig mél- tőztassanak áraim megejteni a. választást. — Kit jelöljünk? —Csak arra sza­vazhatunk, aki any- nyi bort fizet, amit az intézőbizottság egy ültőhelyben nem bír meginni — javasolta Dessewffy Dénes. — Éljen a házigaz­da! — kiáltott Geduly. — Én alispán va­gyok és nem lehetek képviselő! — védeke­zett Mikecz István. — Mivel e házban egyazon joggal ren­delkezik méltóságod is — mutatott Geduly a volt alispánra — le­gyen méltóságod a je­lölt. — Éljen Mikecz De­zső ... éljen... A társaság felállt, összefogódzkodott és énekelve körül vonult az asztalon: Készüljünk a vá­lasztásra, S minden ember azt kiáltsa: Pólusz Márton nem kell nékünk! Mikecz Dezső lesz vezérünk! Éljen a haza! Kijelölték maguk kö­zül a . szavazatszedő bizottsági elnököt.” Dessewffy Béla gró­fot. Ekkor a társaság a gróf kivételével át­vonult a szomszéd szo­bába. Sorba állt az aj­tó előtt, Dessewffy pedig elfoglalta az el­nöki széket. Első szavazó Zelzn- ka kúriai bíró volt. — Tudja barátom, hogy kell szavazni? — kérdezte az elnök. — Igen kírem — felelt a bíró paraszto­san — hát a Paulnsz- ra... Hangos kacagás, mert Paulusz közis­mert kisgazdaparti képviselő volt. A je­lölt erre „bosszanko­dott," hogy mennyi „pénze” ráment és így „dolgozták” meg a né­pet a kortesek, még azt sem tudják, kire kell szavazni. Másodiknak egy „házaspár” — Mikecz István és Dessewffy Dénes gróf lépett he karonfogva. Minden 'iíron fülkébe akartak szavazni. Végül az el­nök — aki a legtelje­sebb „demokráciát” biztosította — meg­engedte. Amikor a szavazópár kijött a vitrin és a fal közötti sarokból, mert az volt „szavazófülke,” az el­nök megkérdezte Ml- keczet, azaz az „asz- szonyt.” — No lelkem, fel­tette a keresztet? — Feltenni uram feltettem, pedig jobív szeretném letenni! — felelte Mikecz és a társaság nagy röhejé közepette ,,férjeúrára” a grófra pillantott.. Legutoljára Geduly Henrik „szavazottJí. ö is asszonyt alakított. Itt is megjátszotta a baloldalit, mert ami­kor azt mondta neki a „szavazatszedő el­nök,” hogy jobban ra­gassza le a borítékot, mert alig van meg- nyálazva. így felelt: — Hiszen uram ma­hónap már nyálunk sem lesz... Ezzel aztán nagy nevetés, brávózás kö­zepette végétért az „alkotmányos formák között megtartott képviselőválasztás.” A győzedelmes Eszem Iszom Nem dolgozom Egyetértés Testvériség Párt „képviselőjét” nagyúri gesztussal vállukra kapták, dia­dalmasan körülhor­dozták a szobában, az újdonsült „képviselő” pedig megtartotta első interpellációját, amit a felszolgálással meg­bízott vármegyei haj­dúhoz intézett: — Mért nem hoztál már fel egy láda pezs­gőt, te marha?! Történt ez éppen tbban az időben, ami­kor a Nyírvidék val­lomása szerint a sza- szabad választás eképp esett meg Nyír­egyházán: Nagyatádi Szabót beszéde végez­tével éljenezve ünne­pelik hívei. Ekkor Orosz István rendőr- kapitány lép az er­kélyre és erélyesen figyelmezteti az éles­hangú közbeszóló­kat: „Aki közbeszó­lásával a közrendet veszélyezteti, letartóz­tatom.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom