Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 166. szám

1858, JULIUS 16, SZERDA KELETMAGY ARORSZ ÄG •»/ flz elmúlt két év jelentés fejlődést hozott a megye újító-mozgalmának Megnyílt a megyei újítási kiállítás A Szakszervezetek Megyei Ta nácsának székházéban vasárnap nyitották meg a megyei újítási kiállítást, amelyet a vállalat­igazgatók, üb. elnökök, élenjáró dolgozók, újítók, kereskedelmi dolgozók, dolgozó parasztok, orvo­sak és mások nagy érdeklődéssel tekintettek meg. Különösen felkelti a figyelmet a kisvárdai Vulkán Vasöntöde, va­lamint a Dohánybeváltó és Fer­mentáló Vállalat által bemutatott anyag. A nyíregyházi Közúti Üze­mi Vállalat fényképeken bemuta­tott újításai és az újítások leírása is a jelentősebbek közé tartozik. fl sütőipari vállalat többek között bemutatja az olaj­fűtésű berendezést, amivel az egy mázsa sütésre eső fűtóértéket 3.52 forintról 4.18 forintra lehet csök­kenteni. Kicsinek látszó, mégis je­lentős újítás a furnír-szakajtókosár erősítő lemezzel történő ellátása, mely évi tizenötezer forint megtakarítást jelent, az újító­nak pedig hélszáz forint újí­tási díjat. Nagyjelentőségű újítással, a hű­tőtorony csúszó zsaluzásának be­mutatásával hívja magára a fi­gyelmet a 6. számú Mélyépítő Vállalat. (A Megyei Építőipari Vállalat, valamint az Építő- és Szerelő Vállalat nem vett részt a kiállításon!) Több kép jól láthatóan szem­lélteti a KSzúti Üzemi Vállalat csőhajlító gépét, amellyel öt fo­lyóméter cső hajlítását a koráb­bá lóét árai munkaidővel szem­ben most két perc alatt el lehet végezni. Az újítás Szommer Jó­zsef újítót dicséri, akinek rész<= van az univerzális bitumenszóró­gép elkészítésében is. A gép pót­kocsiként vontatható, saját magát tölti • meg bitumennel, biztosítva V.& a bitumen olvasztása és a kí­vánt szélességben permetezi az útpályára. Szintén kis újításnak tűnik, mégis nagy jelentősége, van a kerékvetők csíkozásánál Rádi István újításának. A csíkozó hen­gerrel megkétszerezhető a teljesí­tés és a vállalatnak egy év alatt huszonegyezer forint megtakarí­tást hoz. B kisvárdai Vulkán Vasöntöde bemutatja újítással készülő gyárt­mányait; a szenes vasalót, a nik- kélezett csarépkályha-ajtókat, sa­tukat stb. Többek között látható a kiállításon Búza Ferenc főtechno­lógus „héjmag formázás’-újítása. Itt van a műszaki leírás is, ami jelentősen hozzájárult a selejt csökkentéshez. Jónás László' hul­ladékanyagból csikótűzhely hamu­ládákat készített, ami a vállalat­nál tizennyolcezer forint megta­karítást eredményez. Somogyi Gé­za az oszlopos fúrógépet alakítot­ta át ékszíj-meghajtásra, amiért 1200 forintot kapott. Grafikonok mutatják be a vállalatnál az újító- mozgalom fejlődését. Az ellenforradalom után be­nyújtott 345 újiási javaslatból 179-et fogadjak el, amelyek gazdasági értéke 820 ezer fo­rint. Az újítóknak 70 ezer fo­rintot fizettek ki. A kiállított újítások tekinteté­ben versenytársa a Vulkánnak a Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat Grafikonok és leírások, szemlél­tető képek gazdagítják a kiállított anyagot. Különösen figyelemreméltó a mechanikai üzemben beveze­tett villamos- és gőzencrgia^ megtakaritást hozó újítás, amely egy év alatt 368 ezer forintot hoz az eredményes­ség számlájára. Masicza Miklós és Magyar László társújítók sok pénzt kapnak az újításért, A jelentősebbek közé tartozik a „kihúzható hulladék- rosta” -újítás, amelynek alkal­mazása nagymennyiségű dohány. hullad ék-anyagot ment meg a hasznavehetetlenségtől, egy év alatt 247 ezer forint értékben. A kézicsörlő villamosítása a válla­latnál tíz munkást szabadított fel a nehéz fizikai munkától, s egyben meggyorsította, növelte a teljesítést. Áz újítás eredményét egy év alatt 150 ezer forint. ♦ II Háziipari és Népművészéül Termelőszövetkezet ! C zunyítunk a hűs- ben az öreg jjVargával, amikor egy­ezerre csak dübög a \föld. Hát ez mi? Ernyős háttal egy ; vén, rozzant határ >cammog el a szemünk 'előtt. Minden íze fes­tett, az egész alkal- ,matosságot talán még | Noé felejtette itt, ami­dkor az Ararát-völgyé- Iben megkoptak a vi­szek. > Ugyan sak dörzsöl­■ getjük a szemünket az öreg tüzolióval, • amikor hirtelen Tón­idül egyet a gyeplő, a (konflis pedig megáll. f A bak hátáról egy S csupaszőr, esíkmazgá. £sú ember kászálódik t le. E Először ide-oda ka- icsáz, majd bizonyta­lan, ingatag léptekkel jánkhinti az útszéli 'port. ► — Adjisten;.; » Nyitott szája akár a t barlang, amelyből • csak egy-két rozsdás \ fogtő emelkedik ki. A ! tarkója körül meg Egy hétig van nyitva a kiállítás Ez a kiállítás minden- tekintet­ben felülmúlja az. 1956 januárit. Jobb felkészülést tanúsít és bebi­zonyítja: az ellenforradalom után je­lentősen fejlődött megyénk­ben az újitómozgalom. Sajnos, több vállalat bejelentése ellenére sem vesz részt a kiállítá­son, mint például a Finommecha­nikai Vállalat, az AKÖV, az Al­kaloida Vegyészeti Gyár és a Nagyhalászi Kendergyár. A kiállítás felkelti az érdek­lődést az újításokra, a szé­leskörű tapasztalatcserére és megmutatja, hogy minden kis- és nagyértékű újításnak milyen fontos szerepe van az országépítö munkában, a vál­lalatok terveinek minél gazda­ságosabb teljesítésében. A kiállítás egy hétig tekinthető meg Nyíregyházán, délelőtt tíz órától este 8-ig. Kisváráén, Má­tészalkán és Nyírbátorban is be­mutatják a kiállított anyagot. Orosz András. Az Öreg Varga vasz szemmel gusz- tálja a lovat és a ha­tárt, majd megszólal: — Mondja már master, miféle alkal­matosság ez? Kofa- hinfó, vagy éppen­séggel féderre eszicá- bált félszer?! Kuncogunk. A göthös azonban mindezt észre sem ve­szi, Sőt, inkább ki- dülleszti a mellét és úgy mondja: — Hát mi.. s mi lenne? Meg... ■ meg­mondtam én már más­nak is: Za... zabtaxi! Nevetünk, De ő erre meg, mint aki jól végezte dol­gát, ostort fog, gyep­lőt ereszt, s imigyen biztatja a Kárát: — Gyi te, hajde, szé... szép lovacs­kám. T a... talpalj már, ha mondom, mert rögtön farmotort szerelek a feneked­hez . ., K. T. A LECKE Mikor Bodó Zsigmond a maga embere lett, jussának tar­totta csaknem az egész Tiszán­túlt. Hiszen ha kedve szoty- tyant rá, Miskolcon éppúgy le­hetett munkás, mint Makón, fl mezőgazdasági § szakemberek is találnak f újításokat 3 Kiszisták országos találkozója a Szalajka-völgyben A KISZ természetjáró és táborozási bizottsága július 26-án és 27-én a Szilvásvárad melletti, festői .Szilajka-völgyben országos ifjúsági találkozót rendez. A táborozással egybekötött találkozó műsorában többek között a KISZ Központi művészegyüttesének fel­lépése es a Magyar Honvédelmi Sportszövetség- többféle . látványos bemutatója .szerepel. Július 25-án este tábortűznél találkoznak az otíassreglö fiatalok. bemutatja- a kiállításon a régi és 3 az új eljárással készült munkáit., A kereskedelem , is képviseltette! magát: a Népbolt népszerűsíti! újítóit és az újításokat, amelyek! a vevők ötletes kiszolgálását segí-* máskor meg akár hónapokig is tik. A Kisker, bemutatja a gyors? korzázhatott halárrészről ha- vezetéktekercselő gépet, a fény-| egy jól megtermett csőreklámot és egyebeket. A Fa-t kapával. Semmi sem volt ugyan ipari Vállalat hulladékdeszkábólg az öyé> de abban mindenképp készített szaporító ládái, favédőt Krőzusnak érezte magát, hogy és árnyékoló rácsai is láthatók,^ oda ment, ahová éppen a kedve amelyek a vállalat dolgozóinak jó| hajtotta. Az élet így adta fel ötleteiből születtek. » számára a leckét, így kellett megtalálni szinte lépésről-lé- pésre a saját boldogságát, no meg az emberségét. Feladvány, igaz, még manap­ság is akad elég. Csakhogy ez merőben más már, mint — te­gyük fel — négy évvel ezelőtt is volt. Akkor Bodó elvtárs job­badán csak jómagával és család­jával törődött, de ma már egy hétszáznyolcvan holdas gazdaság könyvelési gondja az övé. Más­fél éve tagja a nyírbátori Kossuth TSZ-nek, és ez a más­fél év, ugyancsak bővelkedik eseményekben. A lecke azóta körülbelül így fest: letörleszti-é a Kossuth korábbi elődjének négymillió forintos adósságát? Vagy pe­dig .... A további következtetés, ugye, nem nehéz. Annyi azon­ban biztos, hogy a Kossuth tag­sága még az ilyen nehézségek láttán sem adja be a derekát. Márt a múlt évben közel ne­gyedmilliót sikerült lecsípni az adósságból, az idén pedig még a tavalyinál is tekintélyesebb összeget szánnak törlesztésre. Meg kell adni, hogy a Kossuth igen okosan gazdálkodik. Oko­san, és célszerűen. A tagságnak különös-, képp az állattenyésztés, az ital­bolt, meg az öt holdas kertészet biztosít szép jövedelmet. Tej­ből, illetve tejtermékből a havi jövedelem még a húszezer fo­rintot is eléri! Eléri, mert a szö­vetkezetnek saját tejháza is van: modern szeparátorral, tejhűtő­A Mátészalkai A. G. bemutatja a T. V.—30-as vetögép átalakítását NV—3C-re, a Nyírmadai Állami Gazdaság bemutatja a Rapitox permetezőgép szórófejét stb. Sőt az orvosok, gyógyszerészek és műtősök is képviseltetik magukat egészségvédelmi újításukkal. Fi­gyelemre méltó még Fedor Mi­hálynak, a ruházati gyár vezető műszerészének újítása: a három szállal dolgozó end- lizőgépet alakította át kelszó­lásra, s ezzel naponta mint­egy négyezer méter cérnát | lehet megtakarítani. A Tejipari Vállalat, a Malomipari* Vállalat és még több más válla-t lat kiállított újításai is lemre méltóak. figye-J I vei, zsírvizsgálóval, ahol a napi tej hozamot rendszerint túrónak, vajnak, vagy tejfelnek dolgoz­zák fel. Ha csupán a tejet ad­nál el, akkor jó, ha 2.60 forin­tot kapnának literjéért. Így meg az előbbi tételnek majdcsak négyszerese a jövedelem. (E pél­da is újból aláhúzza, hogy min­den szövetkezetben érdemes, se­gédüzemet létesíteni, mert elő­nyös és kifizető, sok pénzt hoz a konyhára, sőt a rendszeres elö- legosztáshoz is lehetőséget te­remt!) No, de térjünk csak vissza Bodó elvtárshoz. Ö ma­napság még éjjelente is tűnődik, tervezget, hogy a szövetkezet az élet iskolájában minél jobb bi­zonyítványra tegyen szert. Az már biztos, hogy az idei év kü­lönösképp jól indult. A Kos­suth tagjai már a tavasz folya­mán harminchat hold , új gyü­mölcsöst telepítettek, növelték a tehénállományt; a sőrehízlalást pedig augusztusban kezdik meg. Aztán a gabonafélék, valamint a kapások is igen jó termést ígér­nek. Búzából például legalább tizenhat mázsa lesz az átlagter­més: minden talpalatnyi főid gyönyörű, olyannyira, hogy az egész termés, mihelyst a zsákba kerül, vetőmagnak megy. Cse­rébe a vetőmagnak adott búza minden mázsájáért százharminc kiló kenyérgabonát kapnak a Kossuth tagjai, amely megint csak bevételtöbbletet jelent. Cukorrépából és dohányból is rekordtermés Ígérkezik, mivel mindkét növény úgy fejlődik, hogy szinte az egész nyírbátori járásban párját ritkítja. A legfrissebb tervek ugyancsak biztatóak. Biztatóak és sokat igéröek. Bodó elvtárs szíves-örömest felsorolja őket: rövidesen tizenkét hold újtelepí­tésű lucernát tesznek földbe, aztán a gabona helyére is leg­alább ötven holdnyi másodvetés kerül: köles, silókukorica, csil­lagfürt . és más egyéb. Ráadásul jövőre már az új baromfitelep is meglesz, modern esibenev»- lővel, gondozói lakással, még­hozzá közvetlenül a víz mellett. Elképzelésekben tehát nincs hiány. Ez körülbelül azt ered­ményezi majd, hogy a munka­egység értéke jövőre legalább kétszerese lesz az 1957-esnek, Míg számolgatunk, Vi­tatkozunk Bodó elvtárssal, ne- k kém hirtelen az jut az eszembe, hogy régebben tán’ még egy szekérfordulónyi földet sem mindig mondhattak magukénak ezek az emberek. Ma pedig már egy hétszáznyolcvan holdas gaz­daság gondja, öröme és felelős­sége az övék, két univerzál traktorral, tejházzal, silótöltő géppel, huszonnégy kalapácsos darálóval, és ki tudná a többi gépet így egyszuszra felsorolni. A paraszti jólét világa most bontakozik ki csak igazán, most, mikor a nagyüzemi gazdálkodás újabb térhódítására szinte min­denütt megértek a feltételek. Mit említhetnek még meg? Igen, megvan. Az első je­lentősebb részesedés a múlt he­ten volt a Kossuthban. Őszi ár­pából másfél kilót osztottak munkaegységenként, mivei bő­ven termett és tartaléknak is elég mardt. Többen, mint pél­dául Sajtos Miklós és idős Túr- buez Lajos hét, illetve tizenhá­rom mázsa árpát vittek haza, ami méginkább megnövelte falu* szerte a Kossuth tekintélyét. Bú­zából és rozsból meg legalább háromszor ennyi lesz a részese­dés, bár két vagonnyi gabonát (de lehet, hogy még ennél is többet) az allémnak adnak, ei, Mindent egybevetve: az élet által feladott leckére egyre biztatóbb választ adnak a Kos­suth tagjai. Ez meg ismételten csak a mi szövetkezeti mozgal­munk eletképessegét igazolja Egyben a holnap ígéretét is, melynek útját Bodó Zsigmond dal együtt immár százhárom ember egyengeti, itt a keleti ha­társzélen, a nyíri nyár kibonta­kozó, szikras hevében Kovács Tibor. apró ér csordogál és hordja, viszi az inge alá poros üstöké szennyét. — Erő, izom! Aztán mi járatban van itt? — Vá ... váráéra mennék, mondják, me... messze van még? — Ejnye, atyafi, hát hogy kérdhet ilyet? Vagy tán más vidék­re való? — Va... való a fe­ne — fintorgatja or­rát a kis gethes, de most teljesen pillét fogott a szemem! — Hát annyit ivott? — Hogy annyit? Még a ... annál is többet! He, hehe. Jul- csa riéném meg fize­tett. Mert tu ... tud­ják, mostanában ne..t neki szállítom a megy. gyet. A batár tényleg te­le van vérpiros meggy, költeménnyekkel. Az ernyő alatt három szakajtó, elől a .lábtő­nél is majdnem ugyan­annyi. Fújtat is iste­nesen, izzad tőle a Ráró. Zahtaxi

Next

/
Oldalképek
Tartalom