Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 166. szám

KELETMA GT A RORSZ AO 1858, Jt?LItTS 1«. SZERE 4 híre r 1958. július 16, szerda, Valter AUGUSZTUSBAN « néhány kiemelkedő érdekesség« fogadja a nézőket a szabadtéri* színpadon. Hetedikén szovjet ven-1 dégeink lesznek, egy táncegyüttes j jön, amelynek neve már ismert? hazánkban: a „Nyírfácska”. 10-én í a „Duna" művészegyüttes látogat I el. Augusztus 14-én ismét láthat-í juk a „Mosoly országá"-t. Ezúttal J azonban nem a miskolciak, ha-, nem a Debreceni Csokonai Szín-J ház előadásában. Hír szerint erre * az előadásra azért kerül sor, mert j a Csokonai Színház együttese ez-j zel nemes vetélkedésre hív’a Mis-1 kolc kitűnő együttesét. Másnap,? 15-én Mozart: Varázsfuvola címűi operáját mutatják be a debrece-1 niek és ami sokak számára orvén- 3 detes: valószínűleg sor kei-ül aj „Márta” elmaradt előadására is. j ★ i A FEJLŐDŐ JÉKE i A legutóbbi jékei tanácsülés « értékelte az idei községfejlesztési < munkát. Megállapították, hogy a < község szépítésének munkájában ; vállalt 7 ezer forint értékű köz­ségfejlesztési munkát jóval túltel­jesítették. Eddig 12.225 forintnál tartanak. A dolgozók keze nyo­mán még ebben a hónapban új tűzoltószertár épül fel Jékén. A társadalmi munkában legjobban élenjáró dolgozókat oklevéllel tün­tették ki. Ezek: ifj. Barkóczi István, Zsenyei Károly, Galambos András, Kozma Sándor és Nyisz- tor János dolgozó parasztok, akik 3-400 forint értékű munkával vitték előbbre a községépítést ★ A TISZADOBI Táncsics Termelőszövetkezetben 43 holdról aratta le a kombájn az árpát« Az őszi árpa holdanként 15 mázsavai fizetett. Olcsó és jó slSótakarmánY érik — avion Ionéi alatt Érdekes kísérlet ertekeiesere gyűltek össze az Agrártudományi Egyetem nagygombosi tangazda­ságában az állattenyésztési és ta­karmányozási szakemberek az or­szág különböző vidékeiről. A siló­zásnak, illetve a siló takarmányok takarásának új módszerét mutat­ták be a gazdaság vezetői: a plasz- tik-leples érlelési módszert. A kí­sérleteket — a holland minta alapján — tulajdonképpen már két éve megkezdték, de csak az idén alkalmazták először nagy­üzemi méretekben, s a hazai vi­szonyoknak, a helyi adottságok­nak megfelelő formában. A mód­szer lényege, hogy a silózásra szánt takarmánynak nem kell semmiféle építmény. A kissé fel­aprózott, vagy akár fel sem apró­zott takarmányt paláJikck közé rakják téglalap alakban, traktor­ral közben le-lenyomtatják, végiiL az oldaitámaszt elszedik, és az egészet beborítják egy nagy plasz­tik (nylon) lepellel. A levegőt tö­kéletesen elzáró lepel alatt hama­rosan megindult a tejsavas erje­dés, finom illatú, ízes süotakar- mány érik. ★ Kit ábrázol a kép és milyen haladó törté­nelmi esemény fűződik nevé­hez? A megfejtés a következő címre külden­dő : Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nevelési Osztá­lya, Nyíregyhá­za. .Szabadság- tér 7. tít ................................................................................................. » A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szabolcs-Szjatmármegyei Intézőbizottságának i képrejtvénynálvázala 3. uuuuuuuuuuuuGuuuüüUüuaüQcoQDaaanoacHjQaüuDuai Háromkerekű cséplő h pf cvács János traktoros vidáman ült fel a nyeregbe. = Boldog volt, mert cséplőgép elé állíthatta * traktorát Nehezen várta ezt a percet. Mikor összekapcsolták I a traktorral a cséplőt, elfoglalta helyét. Lassan indult. Foko­zatosan növelte a sebességet. Amíg kiért a főútra, azt hitte, ; szétrázódik a cséplő. Olyan gödrös a gépállomást és a főutcát l összekötő földút, hogy legszívesebben helikopterrel közle­■ kednének erre a traktorosok. Nem volt mit tenni, ott kellett " kihúzatni a cséplőt az utcára. = Menet közben többször hátranézett: nem maradt-e el a g cséplő? Nem. Nagyokat döccent, de jött. Mikor elérte a * főutcát és elfordult Szabolcsbáka felé, megnyugodott. Simán haladt a gép. Figyelte motorja püfögését, az utat. Kerülgette Z a kisebb gödröket. Hiba nélkül hagyta maga mögött a ka­li nyárokat. Már éppen arra gondolt, hol kezdik a cséplést, mi- H kor hatalmas reccsenósre lett figyelmes. Erögépje a furcsa □ koppanás után elvesztette erejét. Visszanézett. A cséplőnek = hiányzott egy kereke: a baloldali hátsó. Furán nézett ki a “ cséplő hátsó kerék nélkül! Leszállt a nyeregből. A kerék ott ■ hevert az útszélen. Nézi a tengelyt. Vizsgálja: miért esett ki * a kerék? Javítás után ez volt az első útja. Nem sokáig kel­□ lett keresni a hibát. Elveszett a biztosító szeg. Vagy nem is = volt? Mindenesetre feltűnő, hogy javítás után az első út al- = kaiméval kiesett egy cséplő kereke. Mi lesz ha megkezdődik Z cséplés? Erre nem gondoltak a kisvárdai szerelők? 3 <N. T.)-H-JL-n—!i—ji—n—n—Ji—;i tljljl ii ii ,;i .n_y • KÖNYVÁRUSIT AS Több, mint 10 ezer forint érté­kű könyvet adott el a könyvhéten a nyíregyházi FJK könyvesbolt. 44 bizományosuk vidéken mint­egy 15 ezer forintos forgalmat bonyolított le, ★ AZ APORLIGETI Buzakalása, Termelőszövetkezet 105 holdon befejezte az aratást. Mint Írják 61 hold rozsuk és 44 hold árpájuk az időjárás ellenére tűrhető termést igér, és a 13 csa­lád kenyere biztosítva lesz. ★ ROHODI ARATÖ-HÍREK Az Űj Élet TSZ vezetősége je­lentette: „Másfélszáz hold ke­nyérgabona aratását befejeztük. Szinte rohammunkával dolgoz­tunk és 3.5 nap alatt végeztünk. Különösen a fiatalok, a szövetke­zet kiszistái jártak elől jó példá­val. De a kasza nem pihent ez­után sem. Hírül jött, hogy a jákói Kossuth egy kicsit elma­radt. Azonnal 21 kaszásunk sie­tett a szomszéd szövetkezet segít­ségére. ★ TÖBB MINT SZÁZ pedagógus kezdi meg működését augusztus 15-én megyénkben. 94 tanító és 25 tanár foglalja el állá­sát nagyobbrészt a csengeri, a gyarmati és a naményi járásban, ahol a legnagyobb volt a pedagó­gushiány. Közülük 60 gimnáziu­mi érettségi után, az elmúlt év­ben rendezett nyolc hónapos tan­folyamon szerzett oklevelet. Na­gyobb részük saját községébe ke­rül vissza. Sokan máris kimentek községeikbe, azok is, akik más­hová valók, hogy ismerkedjenek a területükkel, ★ TEGNAP DÉLUTÁN 8t órai kezdettel értekezletet tar­tott a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. Testnevelési és Sport­tanácsa. A megyei tanács nagy­termében Mester Gyula elvtárs, az MTST elnöke ismertette' a Ma­gyar Testnevelési és Sporttanács Elnökségének a bajnoki rendszer­re vonatkozó legújabb határozatát, amelynek részleteit lapunk rövi­desen közli. Motorosok ügyeimébe] A Belügyminisztérium és a Köz­lekedésügyi Minisztérium utasí­tást adott ki, amely szerint a tan­folyammentes (személygépkocsi, kismotor, nagymolorkerékpár) ve­zetői vizsgáztatásokat az Autó- közlekedési Tanintézet veszi át. A jövőben a vizsgázni szándéko­zók minden csütörtöki napon — 8, reggeli órában — a rendőrség orvosi hivatalában kapják meg a jelentkezési lapot és intézik az orvosi vizsgát. A vezetésre alkal­mas jelentkezőket később rendeli be vizsgára való kiírásra a Tanin­tézet. Körülbelül egy héttel ez­után kell vizsgát tenni. A vizsgák helye Nyíregyháza, Zsdánov utca 24., első emelet 4. A vizsgarend: Reggel 6-tól 8 óráig műszaki, elmélet és gyakorlati vezetés. Délután 14-től este 20 óráig KRESZ-vizsgák. KÉT HÉT LEMOTELHONBA1 vábbította. Mint régészember, az ott töltött két hét alatt sok tapasztalatot szerzett, sok mú­zeumot látogatott. Megnézte a történelmi múltú székesegyhá­zat. a Vávált (a királyi várat), a Kollégium Májuszt (ahol haj-u dán magyar diákok laktak), lát* ta Báthory István síremlékét. Vi­déki körútja során benyitott a „Múzeum Archeológicze W Lod- zit"-ba, ahol a honfoglaláskorí aranyérmeink szempontúból igen jelentős klukowiczei dír- hem-leletet, s mintegy kétszáz ezüst érmet látott. Gdansk-ban népvándorlás-korabeli kerámia- emlékek, és ae impozáns Máriaa székesegyház vonta magára a figyelmét. Egy másik városban, Wroclawban a „Múzeum Slas- kie”-ben Mátyás királlyal kap* csolatos emlékekben gyönyör* köihetett. Megmutatták a Zen-. gyei kollégák a nevezetes hun arany íjat, és más régiséget. A két nép múltjának leletei mel­lett érdekes élményben volt része a varsói múzeumban. Ugyanis mijcor belépett, különös sarut öltöttek cipőjére, s csak ebben lehetett „csoszogni” a ré- giségek között. Ennek — mint a gyakorlat mutatta — nemcsak az az előnye, hogy a jámbor múzeumrajongók nem zavarják egymást kopogó léptekkel, ha­nem „egy füst alatt” fényesre vixelik a látogatási idő ala'.t » múzeum parkettjét... PÁLL G. get. Ahol megjelent, udvariasak, barátságosak, előzékenyek vol­tak. Csak egy röpke „nézetelté­rés” okozott félreértést. Ugyanis amikor az egyik L,adykban (tej­ivóban) a magyar múzeumigaz­gató eredeti nyírségi tájszólás­sal három deci tejet kért, három félliteres csészét tettek eléje. Később sikerült ezt egyre csök­kenteni, ám máris leselkedett a másik „veszély”. A lengyel „te­jeskisasszony” azt kérdezte, hogy „zimja” (az az hideg) tejet kér? .4 magyar fülnek valahogy úgy jött a kérdés, hogy „zsöm­lét” parancsol-e? Ismerősünk hevesen tiltakozott, hogy úgy­mond hozott ő zsömlét, mire eléje tettek három deci forró tejet... Kivel találkozott? Sok lengyel régésszel, tudományos szakem­berrel és egyszerű dolgozóval. Megismerkedett egy idősebb magyar asszonnyal is, aki ten- pyelországban van férjnél. De aligha értették meg egymást, mert a magyar asszony csak „töri" a magyar nyelvet. Mi más ott, mint nálunk? Hogy az étellel, itallal kezdjük: na­gyon olcsó a szalonna, a hús, sok a televízió, olcsó az ágy­nemű, ami a divatot illeti a rőt nem hordanak harisnyát, sok közöttük „az aranyhajú”, és szolidabban öltöznek, mint a mieink. \ Gazdeg tarsolyai... Mint láttuk, régészünk a ma „emlékeit" is fürkészte és ha­misítatlan csomagolásban to­odatolták a „nagy létrát", el­múlott a ,■légibetegség” is. A magyar szinészküídöttséget — akik szintén ezzel a járattal ér­keztek — népes társaság fogad­ta, de Csallány Dezső sem ma­radt egyedül a reptér zöld gye­pén. Csinos, magyarszakos rs- gész-tolmácsnő várta és vezeite el a lengyelek régészeti „para­dicsomába”. Ennek előtte azon­ban futtában jutott idő bepil­lantani a legendás Varsó abla­kain is. A nyíregyházi látogató elégedetten nyugtázta, hogy Varsó, a sokat szenvedett város már száműzte a háború nyo­mait. Kis felhőkarcolók, több emeletes paloták emelkednek a magasba a romok helyén, ere­deti stílusban — részben Cana­letto múzeumi festményeinek felhasználásával. De ezt már ö — a magyar régész — fogal­mazta igy, aki „otthon v>an” az építészeti stílusok világában is. Mi tűnt fel a kisvasút zajához szokott nyíregyházi embernek Varsóban? Már az első lépések után szokatlan volt a csend, amely itt honol. Varsó, ahol a pusztítás oly sok ideig döröm­bölt, ma csöndes, nyugodt, szin- t" hangtalan. Magyar szemnek, fülnek szokatlan a járókelők, nyugodtsága, a vendéglők, étter­mek, a mozgólépcsős áruházak halk élete. Valamilyen különös békehangulat érezhető az újjá­született város legapróbb zugá­ban is. Magyar szó a varsói ulcán ' lengyelek nagy szeretettel ék körül a magyar vende­Ebed 2200 mater magasban A lengyel légiforgalmi társa­ság huszonhat személyes légha­jója” a magasba emelkedett a ferihegyi repülőtéren. A támlás székeken változatos külsejű és változatos nyelvű utasok szo­rongtak. Feketehajú jugoszlá- vok, albánok, szőke baltiak, len­gyelek, no meg egy angol úr, aki az első percekben lecsukta szempilláit. Magyar szó is hal­latszott az autóbusz belsejéhez hasonló utasszállító gépen. Itt utazott egy régész is, dr Csal­lány Dezső, a nyíregyházi Jósa András Múzeum vezetője. A lengyel régészek vendégeként repült Varsóba és két teljes hé­ten át ismerkedett a lengyelek múltjával, a népvándorlás-kori régészeti emlékekkel, különös tekintettel a gepidák, avarok, bizánciak és a magyarok hagya­tékára. A régiségek böngészése előtt azonban megismerkedett a je­lenkor „okos furcsaságaival” is, megízlelte az ételt a „repülő- kisasszony” friss tálalásában a Kárpáők felett, nem kevesebb, mint 2200 méter magasságban... fi csendes város Két és egy negyedóra múltán — mire az alvó angol felébredt — földink előtt lebegett a varsói panoráma megpillantotta a világ­hírű kultúrpalotát és az ősi lengyel főváros szebbnél-szebb épületeit. Leszálltskor először a lengyel repülőtér „szitakötői" ragadták meg figyelmét. S mire

Next

/
Oldalképek
Tartalom