Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-13 / 164. szám
4 KELETMAGTAROUSZAO 1958. JÚLIUS 13, VASÄRNAP ... a legdrágábbat,* egészséget | adott : Aki járt valaha Kocsordon, az% bizonyosan észrevette, hogy azt országút mellett hosszan beton kerítés húzódik. A kerítés mögül ritka fák, dísznövények ejtik bá-| mulatba az arra haladót. A be-- tonnal kerített kert gróf Tisza István volt kastélyának a parkja. Most tüdőszanatórium. Soksok tüdőbeteg nyerte már itt vissza az egészségét és lett újraf munkaképes tagja a társadalomnak. A szanatórium igen alkalmas erre. Nemcsak ügyesen, szépen van megépítve, de a parkja is remek. Szép fás, kavicsos sétányain, ülőpadjain jó pihenést nyer a pihenni vágyó ember. A betegek egymásközti beszélgetése során gyakran szóba kerül az, hogy milyen hálás intézmény ez a szanatórium. És egy',’ ilyen rendszerben általában a szanatórium. Mert bizony mi történt volna, ha a népi demokrácia nem hozza létre ezt az intézményt és nem teszi lehetővé, hogy egyszerű szegényembereket gyógyítson? — Otthon haltunk volna meg családostól, mint' régen a tüdőbeteg szegényemberek — ismerik el a gyógyulást várók. Mert bizony nagyon is emlékezetes az, hogy 1945 előtt családok haltak el ebben a betegségben. Nem figyelt rájuk senki, nem segített rajtuk senki, rén- zük nem volt gyógykezelésre, hát elpusztultak ezer és tízezerszám. Most pedig pihenés, kényelem, gyógyszer, orvosi ellátás, minden rendelkezésére áll a dolgozó embernek. A szobákban szép fehér ó'-yon feküsznek, fejüknél fej- hallgatós rádió, újság. A betegeknek kulturális célra pénzük van a bankban, ebből vesznek hanglemezeket, rendelnek újságokat Hetenként kétszer filmvetítés szórakoztatja őket. A szanatóriumba került emberek felgyógyulásán olyan kiváló emberek fáradoznak, mint Pálfy Rolland főorvos és Torkos Elek adjunktus, valamint a szanatórium valamenyi dolgozója. Külön köszönetét és szeretet érdemelnek azok a dolgozók, akik hivatásuk teljesítése közben feláldozzák egészségüket a betegek felgyógyulásáért. Ha valaki, akkor a gyógyultan kikerülő betegek megbecsülik a nép államát. Mert egyik embernek földet, a másiknak kenyeret, a harmadiknak tudományt, a beteg embernek viszont a legdrágábbat, egészséget adott. Repülőjáratot, vagy több megértést? í Hozzászólás env soromuc-vsíához Aligha van a várost körülölelő vasúti sínpárok mentén olyan sorompó, mint amilyen a Guszev laktanyában létesült új lakótelep útján áll keresztbe zord és kérlelhetetlen tilalomfaként. Külső ábrázatát tekintve nem különbözik ez a sorompó semmiben sem többi sorompó-testvérétől. Esetleg annyiban, hogy acélvázas testét — sajnos — elég gyakran horpaszt- ják be és görbítik össze érthetetlen gépkocsik. Ellenben környezete annál inkább elüt a többi városkörnyéki sorompó környezetétől. Köszönet érte! SŰNYI IMRE. Kozmetikai kiállítás Mátészalkán Valaki azt mondta egyszer, hogy ez a nyár a kiállítások nyara. Volt igaza, mert a vállalatok, kozüietek, intézmények oly gyakran és oly sokféle kiállítást tartanak, hogy a kiállítási statisztika ha egyáltalán van ilyen — lényeges változást mutat majd az eíczo évekhez képest. A közelmúltban például — július 9-én — Mátészalkán nyitott kiállítást a föidmüvesszővétkezet, úgynevezett kczmeíikai kiállítást. A k'állítást — amelyen vásárolni is lehetett — n«<gy érdeklődés kísérte. Nyéki Károly Mátészalka. Ez a vasúti sorompó ugyanis nemcsak a város legforgalmasabb útján áll keresztbe (többszáz család lakik a lakótelepen, itt van a ruhaüzem, egy nagy raktár, taxigarázs, a Mezószöv telepe, stb., stb.), de a vasúti sínpárokon is itt bonyolódik le a legnagyobb forgalom. Lévén éppen itt a nyíregyházi teherpályaudvar rendező gu- ritódombja. Mindezen okoknál fogva többet van lezárva a sorompó, mint nyitva és ezerszer több „alapot Az elátkozott átkelőhely ad” a vasúti közegek és a „civil lakosság” összekoccanásaira, mint a megye összes vasúti sorompója. Pártatlan hozzászólásunkban hadd vessünk fel néhány kétségbevonhatatlan tényt: 1. A vasúti rendezőpályaudvarra, a guritó- dombra a rendszeres tolatásokra szükség van. 2. Ezt a guritódom- bot máshova áthelyezni nem lehet. 3. Miként nem lehet másno- va áthelyezni a sorompó túloldalán lévő lakótelepet többszáz lakásával, a ruhaüzemet többszáz munkásával, stb. Akik fittyet hánynak a tilalomnak dacára — — a lezárt sorompók két vonat közé.) Persze az éremnek két oldala van. Azokat az embereket is meg lehet egy kicsit érteni, akik munkába menet, vagy éppen munkából jövet hosszú ideig kénytelenek ácsorogni a lezárt sorompók előtt. Főként az okoz bosszúságot, hogy a sorompók sokszor akkor is lezárva meredeznek keresztbe az úton, ha hosszú percekig, sőt tízpercekig semmiféle vonat nem jár arra se közel, se távol. Mert ilyen is van, főként a késő esti, vagy az éjszakai órákban. Fenti helyzet „élvezői” lehettek július kilencedikén éjjel azok, akik későn tértek haza a lakótelepre a szabadtéri színpad előadásáról. Annak dacára, hogy hosszú ideig semmiféle vonat sem járt arra, az utat leeresztett sorompó zárta el. Sorompóőr hosz- szas kiabálásra sem került elő. Az „átkelni” szándékozók mással próbálkoztak hát. Átvergődni a síneken a kisvasúti végállomás felől. Ott azonban hosszú vagonsor zárta el az utat mozdulatlanul, könyörtelenül. Miután a megvetett ágy csábította embereinket és semmiképp sem óhajtották az éjszakát a lezárt sorompó tövénél eltölteni, az életveszély teljes tudatában átvergődtek a kisvasúti végállomás oldalán ácsorgó vagonsoron, majd a rendezőpályaudvar sínpárjain. Itt aztán még egy utolsó akadályt kellett leküzdeni. Egy tátongó szakadék-szerű gödröt, amit a már fentebb említett motoros-vonat-karambol után ástak egyes jószándékú vasutasok, elkerülendő, hogy a motorosok és kerékpárosok a vasúti sorompót „kiküszöbölve” a sínek közé juthassanak. (Talán úgy gondolkodtak, hogy az illetők előbb inkább törjék ki a nyakukat a rejtett gödörben, mielőtt a vonat elütné őket? Ez sem rossz ötlet, legalábbis ezesetben nem a vasutat terheli a felelősség...?) A Magyar Posta ebben az évben fokozott mértékben igyekszik kielégíteni a bélyeggyűjtők kívánságait. Az idén már eddig is több olyan sor jelent meg, — mint például a Galamb-sor, a Televízió-sor es blokk, a Takarékossági-sor, — amelyek nemcsak belföldön, de külföldön is igen nagy tetszést arattak. Legutóbb pedig a brüsz- szeli-sor aratott osztatlan sikert szerte a nagyvilágban. A magyar bélyegek, amelyek a magyar kultúrának egyik legnépszerűbb propagálói minden országban, igen előkelő helyet foglalnak el a nemzetközi ranglistán. A magyar bélyegkultúra legfőbb védnöke és irányítója Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, aki maga is régi, lelkes bélyeggyűjtő, a legutóbbi bélyeghapi beszédében így határozta meg a bélyeggyűjtés lényegét: „A bélyeget kétféle szempontból kell értékelnünk: bélyeggyűjtői szempontból és abból, hogy mennyit jövedelmez az államnak. Mindkét szempontól a bélyeggyüjtésnek nagy fontossága van. Azokon a közismert megállapításokon túl, hogy a bélyeggyűjtés emeli a kulturáltságot, szélesíti a különböző tárgyú ismereteket, kétségtelen, hogy a bélyegnek a nemzeti jövedelemre is igen komoly hatása van. Meg kell mondani, hogy ezen a téren is a bélyeggyüjtás nevelő jelentőségű, mert a bélyeggyűjtő rendszerető ember, aki a jövedelmét beosztja. Azt hiszem nyugodtan Síembeállhatunk azokkal, akik többször felvetették, hogy az ifjúság közötti nagyobb filatéliai propaganda az ifjúságot bizonyos spekulációs szellemre nevelné. Van ugyan egy kis ilyen motívum a bélyeggyűjtésben, de ez nem jellemző a filatéliára. Általában a szépérzékünk ösztönöz bennünket, hogy bélyeget gyüjt- sünk éc csak másod- vagy sokadrangú hátsó gondolat, hogy a bélyeg bizonyos mértékben értéket is jelent. Bár nyíltan meg kell m. ncíznunk, hogy ha valahol, úgy a bályeggyüjtésben a szépet, a kellemeset össze lehet kötni a hasznossal. A Filatéiia Szemle májusi számában pedig így nyilatkozott Kossá elvtárs: „Szeretnénk, ha Masvarországon a gyűjtők száma elérné a háború előttit. Azt akarjuk hogy e nemes szenvedély igen széles tömegek közölt honosodjon meg. Azt is szeretnénk, hogy külföldön mennél többen gyűjtsék bélyegeinket. Ugyanakkor az állam érdekeinek kielégítését is fokozni óhajtjuk.” Az állami béiycgnyomoa rövidesen üzembe helyezi külföldről vásárolt új, nagyteljesítményű gépeit, amelyekkel az eddiginél szebb — hal, nyolc színnyomású — bélyegeket fog tudni készíteni. Ez az intézkedés is szolgálja a bélyeggyűjtők érdekeit. A helyi filatéliai élet eseményei közül kiemelkedik egy új kör megalakulása. Az új kör neve: Nyíregyházi Építők Bélyeggyűjtők Köre. A kört az Építők Szakszervezete Megyei Bizottsága és a helyi építőipari vállalatok üzemi bizottságai patronálják. Az új kör csereosszejöveteleit minden szerdán délután 17 órától tartja a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál. Ebben ez évben a gyűjtők még több új bélyeget vásárolhatnak. Ezek a következők: egy művészi kivitelű Balaton-sor, mezei virágainkat ábrázoló színes Virág-sor. majd bélyeg jelenik meg a magyar légiposta négy évtizedes jubileumára, sorozat jelenik meg a geofizikai év alkalmából, a bélyegnapra, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának' 40.. évfordulójára, az UNESCO tiszteletere, az emberi szabadságjogok deklarálásának év-fordulójára, az év végén pedig új Légiposta-sort bocsát ki a posta. Dr. Horváth Sándor. Kedves Bélyeggyűjtők! íme lapunk újra megindítja a „Bélyegsarok” című rovatot. Ezzel több bélyeggyűjtő kívánságának kíván eleget tenni. A rovatban heter,Ként egyszer közlünk érdekes, a gyűjtök számára tanulságos cikke és tájékoztatásul filatéliai híreket. Kérjük a gyűjtőket, hogy kérdéseiket, észrevételeiket juttassák el szerkesztőségünk címére. Reméljük, hogy a „Bélyegsarok" című rovat megnyeri a fii ti-* le’istak tetszését és rokonszenvét. (Szerkó Jövedelemadó bevallásokról ► t A kisiparosok régi kívánságát ► teljesítette a Pénzügyminiszté► rium azzal, hogy kiadott egy rendelkezést, amely szerint az 1958. ►első félévében elért jövedelemrőti £csak azoknak a kisiparosoknak! t kell adóbevallást tenniük, akik $ a) iparjogosítványukat 1958. jaÍ nuar 1. és június hó 30. közt kaptak, illetve adóköteles tevékeny-! íségüket ez időközben kezdték! ívagy szüntették meg; » b) akiknek az 1958. első féléviben az elért jövedelme 25 száza- [• lékkai növekedett, (meghaladta »az 1958. első félévre jogerősen »megállapított előleg alapját ké- ♦ pező jövedelmét), amelyet fizetési »értesítésben közöltek; ♦ e) akiket az adóhatóság valló- »mástételre külön felszólít, j Tanácsos dolog a bevallási kő- ♦telezettség megállapítása és a vaí- Jlomás helyes megtétele előtt {előkeresni a KlOSZ-szervezeteket. * \Ma fél 5-kur: fSaiaiipálya molorverseny l az Építők potyán • * A nyíregyházi MHS, a deorecc- ♦ ni MHS és MEDOSZ motoros ♦szakosztályai vasárnap délután ♦fél 5 órai kezdettel az Épitoa- ípályáján salakpálya versenyt tart, la 125, a 250 és az 500 köbcentis »speciális gépek versenyzőinek ♦ részvétele mellett. ♦ Igen érdekesnek ígérkezik az »500 köbcentis gépek versenye. A ♦ debreceni Vörös és Tamási, a mis- ♦ kolci Dajka, a szolnoki Perge és • Mohácsi mellett Nemes Sándor ?a kiváló versenyző is elindul az ?új FIS gépével ebben a futamban, JA hozzáértők megállapítása sze- trint Nemes a salakon is megálljai |a helyét és a salakon is kiváló! {motorosnak ígérkezik. { A rendezőség nagy gondot for- jdít a verseny megrendezésére.' Í Erre a versenyre meghívta a szol-] noki Perget és Mohácsit, kikeö ímint élmenőket lehet számítani és ♦akiknek az elmúlt évek alatti »nyújtott teljesítménye alapján ♦ igen érdekes és élvezetes sport- Jeseményre lehet számítani. I Ezen a versenyen kapcsolódik ♦ bele Nyíregyháza is a salak- * motorsportja és reméljük azt, Ihogy a nyíregyházi motorosok a {jövőben országos viszonylatban ♦ beleszólnak a salakmotorsportj ♦ eredményeibe. ♦ A versenyen megjelenik Sel- ♦ meczi Károly, a Magyar Motor-1 ♦ sportszövetség salakbizottságának! ♦ elnöke, valamint a salakbizottság: «több tagja. Kölcsünös megértés {tehenei Nos, miután leküzdötték éjszakai embereink a felsorolt akadályokat, kiszórták cipőikből a homokot és kavicsot, e megpróbál tatások-okozta gyönyörűséges érzéseiknek hangosan kifejezést adva eljutottak a lakótelep bejáratáig — akkor végre valahonnan csigalassúsággal elősattyogott és felmászott a gurítódombra egy tehervonat. Rögvest felvetődött bennünk a kérdés: mi történt volna ha sorompóőr — megértő embei lévén — addig átengedi őket £ felnyitott sorompó alatt, míg ez £ vonat oda nem ér? (Hiszen let: volna erre idő minden balesetveszély nélkül!) Száz szónak is egy a vége: vég telenül nehéz igazságosan eldönteni a vasutasok és a „civilek" hangos és hangtalan vitáját ez ügyben. Igazuk van a vasutasok nak, amikor igyekeznek elkerül ni a balesetet, a szerencsétlensé get. De jogos a járókelők felhábo rodása is, amikor még akkor i< lehetetlenné teszik az „átkelést” £ sineken, amikor még idő lenne erre a vonatok odaérkezése előtt. Aluljáró, vagy repü’őíiíd Mi lenne hát a megoldás? Talán helikopter-járat kellene, hogj a lakótelepre, vagy onnan jövőmenő emberek biztonságosan átkeljenek az akadályukon? Üg> hisszük, nem ez a megoldás. Fejlődő városunk vezetőinek és £ vasút illetékeseinek gondolkodniuk kellene akár egy aluljáró megoldáson, akár pedig egy olyan re- pülöhíd megépítésén, mint amelyik a dohánygyár melletti közlekedést oldja meg a pályatest íö- lőtt. De addig? Addig sokkal töbt megértés és emberség kellen« ugyancsak mindkét oldalon. A járókelők részéről több fegyelem, e vasutasok részéről pedig több figyelem. Senki nem kívánja, hogj diplomata-modorú őrök álljanak poszton a Guszev-laktanyá- nál. Ami kívánatos: több megértés és figyelem nappal is, éjszakE is, a tolatásvezetők és más illetékesek részéről pedig a jobb tola- tási rendszer kidolgozása. Hogj addig, amíg valami komolyabb intézkedés nem történik, sűrűbber legyen nyitva ez a sokszor elátkozott sorompó, mint zárva. H És még egy tény: az embereknek van egy rossz tulajdonságuk (és ez úgylátszik hatványozott mértékben megvan az erre járó emberekben): előszeretettel csinálják azt, amit nem szabad. Előszeretettel veszik semmibe a tilalmi táblákat, a lezárt sorompót, a sineken sebesen gördülő vagonokat, átbújnak a sorompó alatt, kerítés tövében, ácsorgó vagonok közt, az életükkel játszanak — de átkelnek. (Nem egy baleset volt már emiatt. Legutóbb is egy ruhagyári vakmerő motoros került Az eltűnt sorompóőr és az éjszakai kalandok BÉLYEG SAROK Milyen új bélyegek jelennek meg az idén ?
