Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-13 / 164. szám

4 KELETMAGTAROUSZAO 1958. JÚLIUS 13, VASÄRNAP ... a legdrágábbat,* egészséget | adott : Aki járt valaha Kocsordon, az% bizonyosan észrevette, hogy azt országút mellett hosszan beton kerítés húzódik. A kerítés mögül ritka fák, dísznövények ejtik bá-| mulatba az arra haladót. A be-- tonnal kerített kert gróf Tisza István volt kastélyának a park­ja. Most tüdőszanatórium. Sok­sok tüdőbeteg nyerte már itt vissza az egészségét és lett újraf munkaképes tagja a társadalom­nak. A szanatórium igen alkal­mas erre. Nemcsak ügyesen, szé­pen van megépítve, de a parkja is remek. Szép fás, kavicsos sé­tányain, ülőpadjain jó pihenést nyer a pihenni vágyó ember. A betegek egymásközti beszél­getése során gyakran szóba ke­rül az, hogy milyen hálás intéz­mény ez a szanatórium. És egy',’ ilyen rendszerben általában a szanatórium. Mert bizony mi történt volna, ha a népi de­mokrácia nem hozza létre ezt az intézményt és nem teszi lehető­vé, hogy egyszerű szegényembe­reket gyógyítson? — Otthon haltunk volna meg családostól, mint' régen a tüdőbe­teg szegényemberek — ismerik el a gyógyulást várók. Mert bizony nagyon is emlé­kezetes az, hogy 1945 előtt csa­ládok haltak el ebben a beteg­ségben. Nem figyelt rájuk senki, nem segített rajtuk senki, rén- zük nem volt gyógykezelésre, hát elpusztultak ezer és tízezerszám. Most pedig pihenés, kényelem, gyógyszer, orvosi ellátás, minden rendelkezésére áll a dolgozó em­bernek. A szobákban szép fehér ó'-yon feküsznek, fejüknél fej- hallgatós rádió, újság. A betegek­nek kulturális célra pénzük van a bankban, ebből vesznek hang­lemezeket, rendelnek újságokat Hetenként kétszer filmvetítés szórakoztatja őket. A szanató­riumba került emberek felgyó­gyulásán olyan kiváló emberek fáradoznak, mint Pálfy Rolland főorvos és Torkos Elek adjunk­tus, valamint a szanatórium valamenyi dolgozója. Külön köszönetét és szeretet érdemelnek azok a dolgozók, akik hivatásuk teljesítése köz­ben feláldozzák egészségüket a betegek felgyógyulásáért. Ha valaki, akkor a gyógyultan kikerülő betegek megbecsülik a nép államát. Mert egyik ember­nek földet, a másiknak kenyeret, a harmadiknak tudományt, a beteg embernek viszont a leg­drágábbat, egészséget adott. Repülőjáratot, vagy több megértést? í Hozzászólás env soromuc-vsíához Aligha van a várost körülölelő vasúti sínpárok mentén olyan so­rompó, mint amilyen a Guszev laktanyában létesült új lakótelep útján áll keresztbe zord és kér­lelhetetlen tilalomfaként. Külső ábrázatát tekintve nem különbö­zik ez a sorompó semmiben sem többi sorompó-testvérétől. Esetleg annyiban, hogy acélvázas testét — sajnos — elég gyakran horpaszt- ják be és görbítik össze érthetet­len gépkocsik. Ellenben környe­zete annál inkább elüt a többi vá­roskörnyéki sorompó környezeté­től. Köszönet érte! SŰNYI IMRE. Kozmetikai kiállítás Mátészalkán Valaki azt mondta egyszer, hogy ez a nyár a kiállítások nya­ra. Volt igaza, mert a vállalatok, kozüietek, intézmények oly gyak­ran és oly sokféle kiállítást tar­tanak, hogy a kiállítási statisztika ha egyáltalán van ilyen — lé­nyeges változást mutat majd az eíczo évekhez képest. A közel­múltban például — július 9-én — Mátészalkán nyitott kiállítást a föidmüvesszővétkezet, úgynevezett kczmeíikai kiállítást. A k'állítást — amelyen vásárolni is lehetett — n«<gy érdeklődés kísérte. Nyéki Károly Mátészalka. Ez a vasúti sorompó ugyanis nemcsak a város legforgalmasabb útján áll keresztbe (többszáz csa­lád lakik a lakótelepen, itt van a ruhaüzem, egy nagy raktár, taxi­garázs, a Mezószöv telepe, stb., stb.), de a vasúti sínpárokon is itt bonyolódik le a legnagyobb for­galom. Lévén éppen itt a nyíregy­házi teherpályaudvar rendező gu- ritódombja. Mindezen okoknál fogva töb­bet van lezárva a sorompó, mint nyitva és ezerszer több „alapot Az elátkozott átkelőhely ad” a vasúti közegek és a „civil lakosság” összekoccanásaira, mint a megye összes vasúti sorompója. Pártatlan hozzászólásunkban hadd vessünk fel néhány kétség­bevonhatatlan tényt: 1. A vasúti rendezőpályaudvarra, a guritó- dombra a rendszeres tolatásokra szükség van. 2. Ezt a guritódom- bot máshova áthelyezni nem le­het. 3. Miként nem lehet másno- va áthelyezni a sorompó túlolda­lán lévő lakótelepet többszáz la­kásával, a ruhaüzemet többszáz munkásával, stb. Akik fittyet hánynak a tilalomnak dacára — — a lezárt sorompók két vonat közé.) Persze az éremnek két oldala van. Azokat az embereket is meg lehet egy kicsit érteni, akik mun­kába menet, vagy éppen munká­ból jövet hosszú ideig kénytelenek ácsorogni a lezárt sorompók előtt. Főként az okoz bosszúságot, hogy a sorompók sokszor akkor is le­zárva meredeznek keresztbe az úton, ha hosszú percekig, sőt tíz­percekig semmiféle vonat nem jár arra se közel, se távol. Mert ilyen is van, főként a késő esti, vagy az éjszakai órákban. Fenti helyzet „élvezői” lehettek július kilencedikén éjjel azok, akik későn tértek haza a lakóte­lepre a szabadtéri színpad elő­adásáról. Annak dacára, hogy hosszú ideig semmiféle vonat sem járt arra, az utat leeresztett so­rompó zárta el. Sorompóőr hosz- szas kiabálásra sem került elő. Az „átkelni” szándékozók mással pró­bálkoztak hát. Átvergődni a síne­ken a kisvasúti végállomás felől. Ott azonban hosszú vagonsor zár­ta el az utat mozdulatlanul, kö­nyörtelenül. Miután a megvetett ágy csábította embereinket és semmiképp sem óhajtották az éj­szakát a lezárt sorompó tövénél eltölteni, az életveszély teljes tu­datában átvergődtek a kisvasúti végállomás oldalán ácsorgó va­gonsoron, majd a rendezőpálya­udvar sínpárjain. Itt aztán még egy utolsó akadályt kellett leküz­deni. Egy tátongó szakadék-szerű gödröt, amit a már fentebb emlí­tett motoros-vonat-karambol után ástak egyes jószándékú vasutasok, elkerülendő, hogy a motorosok és kerékpárosok a vasúti sorompót „kiküszöbölve” a sínek közé jut­hassanak. (Talán úgy gondolkod­tak, hogy az illetők előbb inkább törjék ki a nyakukat a rejtett gö­dörben, mielőtt a vonat elütné őket? Ez sem rossz ötlet, leg­alábbis ezesetben nem a vasutat terheli a felelősség...?) A Magyar Posta ebben az évben fokozott mértékben igyekszik kielégíteni a bélyeggyűjtők kívánságait. Az idén már eddig is több olyan sor jelent meg, — mint például a Galamb-sor, a Televízió-sor es blokk, a Takarékossági-sor, — amelyek nemcsak belföldön, de külföldön is igen nagy tetszést arattak. Legutóbb pedig a brüsz- szeli-sor aratott osztatlan sikert szerte a nagyvilágban. A magyar bélyegek, amelyek a magyar kultúrának egyik legnépszerűbb propagálói minden országban, igen előkelő helyet foglalnak el a nemzetközi ranglistán. A magyar bélyegkultúra legfőbb védnöke és irányítója Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, aki maga is régi, lelkes bélyeggyűjtő, a legutóbbi bélyeghapi beszédében így határozta meg a bélyeggyűjtés lényegét: „A bélyeget kétféle szempontból kell ér­tékelnünk: bélyeggyűjtői szempontból és abból, hogy mennyit jö­vedelmez az államnak. Mindkét szempontól a bélyeggyüjtésnek nagy fontossága van. Azokon a közismert megállapításokon túl, hogy a bélyeggyűjtés emeli a kulturáltságot, szélesíti a különböző tárgyú ismereteket, kétségtelen, hogy a bélyegnek a nemzeti jö­vedelemre is igen komoly hatása van. Meg kell mondani, hogy ezen a téren is a bélyeggyüjtás nevelő jelentőségű, mert a bélyeg­gyűjtő rendszerető ember, aki a jövedelmét beosztja. Azt hiszem nyugodtan Síembeállhatunk azokkal, akik többször felvetették, hogy az ifjúság közötti nagyobb filatéliai propaganda az ifjúságot bizonyos spekulációs szellemre nevelné. Van ugyan egy kis ilyen motívum a bélyeggyűjtésben, de ez nem jellemző a filatéliára. Ál­talában a szépérzékünk ösztönöz bennünket, hogy bélyeget gyüjt- sünk éc csak másod- vagy sokadrangú hátsó gondolat, hogy a bé­lyeg bizonyos mértékben értéket is jelent. Bár nyíltan meg kell m. ncíznunk, hogy ha valahol, úgy a bályeggyüjtésben a szépet, a kellemeset össze lehet kötni a hasznossal. A Filatéiia Szemle májusi számában pedig így nyilatkozott Kossá elvtárs: „Szeretnénk, ha Masvarországon a gyűjtők száma elérné a háború előttit. Azt akarjuk hogy e nemes szenvedély igen széles tömegek közölt honosodjon meg. Azt is szeretnénk, hogy kül­földön mennél többen gyűjtsék bélyegeinket. Ugyanakkor az ál­lam érdekeinek kielégítését is fokozni óhajtjuk.” Az állami béiycgnyomoa rövidesen üzembe helyezi külföldről vásárolt új, nagyteljesítményű gépeit, amelyekkel az eddiginél szebb — hal, nyolc színnyomású — bélyegeket fog tudni készí­teni. Ez az intézkedés is szolgálja a bélyeggyűjtők érdekeit. A helyi filatéliai élet eseményei közül kiemelkedik egy új kör megalakulása. Az új kör neve: Nyíregyházi Építők Bélyeg­gyűjtők Köre. A kört az Építők Szakszervezete Megyei Bizott­sága és a helyi építőipari vállalatok üzemi bizottságai patronálják. Az új kör csereosszejöveteleit minden szerdán délután 17 órától tartja a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál. Ebben ez évben a gyűjtők még több új bélyeget vásárolhat­nak. Ezek a következők: egy művészi kivitelű Balaton-sor, mezei virágainkat ábrázoló színes Virág-sor. majd bélyeg jelenik meg a magyar légiposta négy évtizedes jubileumára, sorozat jelenik meg a geofizikai év alkalmából, a bélyegnapra, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulásának' 40.. évfordulójára, az UNESCO tiszteletere, az emberi szabadságjogok deklarálásának év-forduló­jára, az év végén pedig új Légiposta-sort bocsát ki a posta. Dr. Horváth Sándor. Kedves Bélyeggyűjtők! íme lapunk újra megindítja a „Bélyegsarok” című rovatot. Ezzel több bélyeggyűjtő kívánságának kíván eleget tenni. A rovat­ban heter,Ként egyszer közlünk érdekes, a gyűjtök számára tanul­ságos cikke és tájékoztatásul filatéliai híreket. Kérjük a gyűjtő­ket, hogy kérdéseiket, észrevételeiket juttassák el szerkesztőségünk címére. Reméljük, hogy a „Bélyegsarok" című rovat megnyeri a fii ti-* le’istak tetszését és rokonszenvét. (Szerkó Jövedelemadó bevallásokról ► t A kisiparosok régi kívánságát ► teljesítette a Pénzügyminiszté­► rium azzal, hogy kiadott egy ren­delkezést, amely szerint az 1958. ►első félévében elért jövedelemrőti £csak azoknak a kisiparosoknak! t kell adóbevallást tenniük, akik $ a) iparjogosítványukat 1958. ja­Í nuar 1. és június hó 30. közt kap­tak, illetve adóköteles tevékeny-! íségüket ez időközben kezdték! ívagy szüntették meg; » b) akiknek az 1958. első félév­iben az elért jövedelme 25 száza- [• lékkai növekedett, (meghaladta »az 1958. első félévre jogerősen »megállapított előleg alapját ké- ♦ pező jövedelmét), amelyet fizetési »értesítésben közöltek; ♦ e) akiket az adóhatóság valló- »mástételre külön felszólít, j Tanácsos dolog a bevallási kő- ♦telezettség megállapítása és a vaí- Jlomás helyes megtétele előtt {el­őkeresni a KlOSZ-szervezeteket. * \Ma fél 5-kur: fSaiaiipálya molorverseny l az Építők potyán • * A nyíregyházi MHS, a deorecc- ♦ ni MHS és MEDOSZ motoros ♦szakosztályai vasárnap délután ♦fél 5 órai kezdettel az Épitoa- ípályáján salakpálya versenyt tart, la 125, a 250 és az 500 köbcentis »speciális gépek versenyzőinek ♦ részvétele mellett. ♦ Igen érdekesnek ígérkezik az »500 köbcentis gépek versenye. A ♦ debreceni Vörös és Tamási, a mis- ♦ kolci Dajka, a szolnoki Perge és • Mohácsi mellett Nemes Sándor ?a kiváló versenyző is elindul az ?új FIS gépével ebben a futamban, JA hozzáértők megállapítása sze- trint Nemes a salakon is megálljai |a helyét és a salakon is kiváló! {motorosnak ígérkezik. { A rendezőség nagy gondot for- jdít a verseny megrendezésére.' Í Erre a versenyre meghívta a szol-] noki Perget és Mohácsit, kikeö ímint élmenőket lehet számítani és ♦akiknek az elmúlt évek alatti »nyújtott teljesítménye alapján ♦ igen érdekes és élvezetes sport- Jeseményre lehet számítani. I Ezen a versenyen kapcsolódik ♦ bele Nyíregyháza is a salak- * motorsportja és reméljük azt, Ihogy a nyíregyházi motorosok a {jövőben országos viszonylatban ♦ beleszólnak a salakmotorsportj ♦ eredményeibe. ♦ A versenyen megjelenik Sel- ♦ meczi Károly, a Magyar Motor-1 ♦ sportszövetség salakbizottságának! ♦ elnöke, valamint a salakbizottság: «több tagja. Kölcsünös megértés {tehenei Nos, miután leküzdötték éjsza­kai embereink a felsorolt akadá­lyokat, kiszórták cipőikből a ho­mokot és kavicsot, e megpróbál tatások-okozta gyönyörűséges ér­zéseiknek hangosan kifejezést ad­va eljutottak a lakótelep bejára­táig — akkor végre valahonnan csigalassúsággal elősattyogott és felmászott a gurítódombra egy te­hervonat. Rögvest felvetődött ben­nünk a kérdés: mi történt volna ha sorompóőr — megértő embei lévén — addig átengedi őket £ felnyitott sorompó alatt, míg ez £ vonat oda nem ér? (Hiszen let: volna erre idő minden balesetve­szély nélkül!) Száz szónak is egy a vége: vég telenül nehéz igazságosan eldön­teni a vasutasok és a „civilek" hangos és hangtalan vitáját ez ügyben. Igazuk van a vasutasok nak, amikor igyekeznek elkerül ni a balesetet, a szerencsétlensé get. De jogos a járókelők felhábo rodása is, amikor még akkor i< lehetetlenné teszik az „átkelést” £ sineken, amikor még idő lenne er­re a vonatok odaérkezése előtt. Aluljáró, vagy repü’őíiíd Mi lenne hát a megoldás? Ta­lán helikopter-járat kellene, hogj a lakótelepre, vagy onnan jövő­menő emberek biztonságosan át­keljenek az akadályukon? Üg> hisszük, nem ez a megoldás. Fej­lődő városunk vezetőinek és £ vasút illetékeseinek gondolkodni­uk kellene akár egy aluljáró meg­oldáson, akár pedig egy olyan re- pülöhíd megépítésén, mint ame­lyik a dohánygyár melletti közle­kedést oldja meg a pályatest íö- lőtt. De addig? Addig sokkal töbt megértés és emberség kellen« ugyancsak mindkét oldalon. A já­rókelők részéről több fegyelem, e vasutasok részéről pedig több fi­gyelem. Senki nem kívánja, hogj diplomata-modorú őrök állja­nak poszton a Guszev-laktanyá- nál. Ami kívánatos: több megér­tés és figyelem nappal is, éjszakE is, a tolatásvezetők és más illeté­kesek részéről pedig a jobb tola- tási rendszer kidolgozása. Hogj addig, amíg valami komolyabb in­tézkedés nem történik, sűrűbber legyen nyitva ez a sokszor elátko­zott sorompó, mint zárva. H És még egy tény: az emberek­nek van egy rossz tulajdonságuk (és ez úgylátszik hatványozott mértékben megvan az erre járó emberekben): előszeretettel csi­nálják azt, amit nem szabad. Elő­szeretettel veszik semmibe a tilal­mi táblákat, a lezárt sorompót, a sineken sebesen gördülő vagono­kat, átbújnak a sorompó alatt, ke­rítés tövében, ácsorgó vagonok közt, az életükkel játszanak — de átkelnek. (Nem egy baleset volt már emiatt. Legutóbb is egy ru­hagyári vakmerő motoros került Az eltűnt sorompóőr és az éjszakai kalandok BÉLYEG SAROK Milyen új bélyegek jelennek meg az idén ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom