Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-08 / 159. szám
195«. JÜLIÜS 8. KEDD KELFTMAG1 AROÍD>2AG 5 A huszadik század « az atomfizikáé!! SO kilométerre Nyíregyházától — az atom műhelyében A bajadér A Nagyerdő közelében egy méltóságteljes épülettömb hívja •magára a figyelmet. Aranybetűs fekete tábla jelzi: itt dolgozik, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézete. Keveset hallottunk még ar ról, hogyan dolgozik az intézet, milyen munltát végez, s hogyan használja fel a kitartó kísérletek eredményeit. Előrebocsátom: hiányos fizikai ismereteim gátolnak abban, hogy az atomfizika nyelvén tolmácsoljam azt a nagyszerű küzdelmet, amit itt folytainak az atomtitok feltárásáért, az atomerő megszelídítéséért. Ezért csak a közvéleményt érdeklő legfontosabb kérdésekre kértem és kaptam választ Medveczki László adjunktustól és Kovách Ádám t udomanyos munkatárstól. — Ügy tudjuk, az intézet máris nagy eredményeket mutathat fel? — Ez az ország legfiatalabb atomkutatással foglalkozó szerve. Négy évvel ezelőtt alakultunk. Közel száz emberrel dolgozunk — fizikusokkal, vegyészekkel, mérnökökkel, laboránsokkal, műszakiakkal és adminisztratív személyzettel. Az intézetnek máris jónéhány sikerült vállalkozás tette híressé nevét. Elsősorban dr. Szalay Sándor nyíregyházi származású akadémikust ismerte meg a világ. ő a kutatás vezetője s egyúttal számos tekintetben az atommagkísérletek hazai és nemzetközi úttörője is. A Kos- suth-díjas professzor tagja a dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet tanácsának is. Az intézet nagy népszerűsége és hírneve elsősorban annak köszönhető hogy türelmes munkával itt, Debrecenben mutatták ki először: A szénben is van uránium! Ez a felfedezés elemi erővel hatott, s azóta világszerte folynak az urániumnak a szénből való kinyerési munkálatai. Az intézet tehát fundamentális, alapvető kutatásokat végez. — Hogy miért? Elsősorban mert hazánk energiaszükséglete egyre inkább növekszik; hisz ezt az iparosodás, az igények követelik meg. Szénkészletünk pedig csak mintegy 50 évre elegendő, vízenergiánk nagyon kevés. Ilyen körülmények között minden reményünk az atomenergia mielőbbi hazai feltárásának sikere. S mindent el kell követnünk, hogy az atomenergiát hazánk számára reális valósággá tegyük, amint ez már az iparosodott nagy országokban meg is kezdődött. Levelek a föld minden részéből Hazánk rendkívül gazdag urániumban. Egyedül a Debreceni Atommagkutató Intézet által feltárt uránkincs is fedezhetné az ország energia- szükségletét, de még más típusú uránérceink is vannak. Ezeket felhasználni, a'tudó- mány és az élet szolgálatába amely meghódította állítani — a debreceni intézet munkatársainak elsőrendű hivatása. S hogy a kísérlet és a gyakorlat jó mederben halad, ezt bizonyítják a leghíresebb atomtudósoktól érkező magánlevelek, amelyekben újabb eredmények felöl, illetve a kutatások részleteiről érdeklődnek, meg sem várják a hivatalos nyomtatásokat. Az intézet alapvető tevékenysége kiterjed a rádióaktív izotópok alkalmazására, s a különböző kísérleti műszerek, berendezések építésére, A Wilson — Szalay- féle ködkamránál — amely meghódította a világot Az egész építmény alig egy méter. Látszatra semmi különös nincs benne, mégis óriási dolog volt a megépítése és a mukábaállítása az egész tudományos . világban. Lényege, hogy az egész rádióaktív-bomlási folyamatot sikerül lefényképezni, olykor szabad szemmel is végigkísérni. És ezzel a Szalay és Csikai-félé szerkezettel indult meg a legkülönösebb vizsgálat: az atommagbomlás területén végbemenő folyamatok ma már nyitott kérdésként állanak a debreceni kutatók előtt. Nagy jelentőségét elég talán csupán „Arany 119^-el a tüdőrák ellen A rádióaktív izotópok biológia: alkalmazása is folyik az intézet egy laboratóriumában. Nagyon érdekes, s a tudományos körökben feszült figyelemmel kísért feladatra vállalkoztak az intézet munkatársai. Rádióaktív izotóppal gyógyítják a tüdőrákot. A kutatók két tüdőrákos beteget gyógyítottak az „Arany 119-es” elnevezésű izotóppal. Emellett folynak orvos biológiai vizsgálatok is. Itt dolgozták ki a pajzsmirígy betegség gyógyításának módszerét. Rádióaktív eső stroncium 90-el — Mennyire veszélyes a sugárfertőzés? Az intézet eredményes munkájának köszönhető, hogy a világon elsőnek itt kezdték meg a csapadék rádióaktivitásának rendszeres vizsgálatát. Érdekes statisztika mutatja, hogy az atomrobbantások következtében a szél elég gyorsan hozzánk sodorja a rádióaktív anyagokat, amelyek legtöbbször esővel kerülnek a földre. Az intézet fiatál munkatársa fényképet mutat, amelyen rö- videbb, hosszabb vonalak jelzik: mikor volt atomrobbantás és hogyan hatott ez ki légkörünkre, az emberi szervezere, a növényekre. Megállapították, hogy az elmúlt év június-júliusa volt a legnagyobb robbantási időszak az elmúlt esztendők főfolyamán. Ebben az időben Debrecenben is találtak stroncium 90-el fertőzött növényeket. A sugárszennyezödés főként a zöldfélék levelein található. Ez a mennyiség még nem veszélyes az emberi szervezetre, de a csecsemő fejlődését bizony befolyásolhatja. Ismeretes, hogy a Szovjetunió egyoldalúan megszüntette a kísérleti robbantásokat. A veszély sajnos, még fennáll, mert néhány nappal ezelőtt is nagy kísérleti robbantást hajtott végre az Egyesült Államok a Csendes Óceánon. A szennyezett eső máris elérkezett hozzánk. Vizsgázik a villamos Nyíregyházi származása tudós - a Nóbel-díj kapujában | Hadd mondjuk el: dr. Szalay 1 Sándor nyíregyházi származásúi tudÓ6 neve úgy is ismert marj a tudományos berkekben, hogy j ő a Nobel-díj egyik váromá-^ nyosa. És, ha hozzátesszük, hogy] az elmúlt évben két olyan ki-] nai származású amerikai fizi-J kus kapta meg a fizikai Nobel- díjat, aki elméletben dolgoztai ki, amit Szalay professzor mari a gyakorlatban megvalósított,! akkor méltán lehetünk büszkék 1 reá. Szalay Sándor életműnké-j ja igen gazdag. Ezekben a napokban Párizsban és Genfben] számol be eredményeiről. Az intézetnek pedig régebben jelezték, hogy szovjet, lengyel és 3 csehszlovák vendégek érkéz-3 nek a közeljövőben tanulmány-1 útra. KEI „VILLAMOS-HÍR“ Baleset történhetett volna Vasárnap délután sokan várták a Sóstó felől érkező villamost. —• Néhány felnőtt még átsietett a villamos előtt, hogy a másik oldalról rohamozza meg az ülőhelyet. Fekete Jancsika, elsőosztályos kisfiú is követte a „példát de a lába beszorult a sín közé. Ügy látszott, hogy a villamos menthetetlenül elgázolja. Szerencsére éber volt a villamos vezetője; Lakatos Béla és fékezett. A villamos úgy állt meg, hogy a kisfiú lába már a kerék eiőtü deszkánál volt. Nagy volt as ijedtség, de a kisfiúnak nem történt baja. Megmenekült a bal-« esettől. „Űj” villamos futott végig pályáján Sóstó felé. Az emberek utána néztek. Egyelőre nem utazhattak rajta, mert a villamos „vizsgázik’’. A kisvasúti műhelyben készítették ócska vasúti kocsiból. A városunkban ismert villamosoknál tetszetősebb és jóval hosz- szabb. 100 ember fér el benne, Bárcsak sikerülne a vizsga, és a KPM engedélyezné a forgalomba állítást., mert már nagy szükség van rá! Embervásár niu-ztrlelö Traven „EmServásár” efmfl, a Magyar Helikonnál megjeleni regényéből. A regényben már nem a job-j bágyi sorban levő indiánok küzdelmes élete, hanem a mexikói „szabad” parasztok sorsa táruk fel előttünk. Érdekes történet keretében mutatja meg a szerző* hogy miközben a diktatúra ország-világ előtt demokráciát, szabadságot, jogegyenlőséget hirde-i tett — ezek a szabad parasztok is menthetetlenül rabszolgákká váltak az aiiamiirg intézményes-- tett és védett csalások és ke-j gyetlenségek következtében A* társadalomrajz mélyül, szélesül' ebben a műben: nemcsak az em-i brrkereskeac-lem módszereit tárja fel érdekesen, hanem az indiánok' hagyományos kormányzási rend-; szerének szertartásait is, egy mezzj szi nép gondolat- és képzeletví-' lágát hozza közel a magyar olva-! sókhoz. Atomreaktor 3 Debrecenben, amely; megoldhatja a város« távfűtését Az intézet tudományos és technikai felkészültsége máris lehetővé teszi, hogy hozzákezdjenek egy kis kísérleti atomreaktor építéséhez, amelynek alapján megépülhet a gyakorlati haszonnal bíró erőmű. Ezzel már el lehetne látni Debrecen meglévő távfűtési, hálózatát. Csupán ilymódon napi 15.vagon szenet lehetne megtakarítani. Emellett a gyógyászatot1 is tovább szeretnék támogatni kutatásaikkal. És az intézet tovább kívánja építeni a különböző sugárzásmérő műszereket, amelyekre nagy szüksége van iparunknak. Ezek hát a tervek, amelyek megvalósítása jelenti a jövőt! Kopka János, Ebben a hónapban a Bajadér mai és holnapi előadásán kívül két bemutatóra kerül sor. Még ' ezen a héten, 11-én, pénteken az országos sikert aratott mai témájú, megrázó erejű „Szélvihar”, I Dobozy Imre drámája kerül be- ; mutatásra a Békéscsabai Jókai ' Színház együttesének előadásálban. .Egyébként most egész hó- | napban ezt a kitűnő együttest látjuk vendégül. A következő . bemutatóra mindjárt másnap, ; 12-én és 13-án kerül sor, Darvas 'Szilárd: Dolores című nagyoperettjével. 18-án Szilágyi: Szent [láng című színmüvét, 19—20-án [Strauss: Cigánybáró c. operettfjét, 25-én Oláh—Deák; A bérkocsis című drámáját, 26—27-én Horváth: Tavaszi keringő című operettjét látjuk majd. A hónap utolsó napján opera-operett-eetet rendeznek a szabadtéri színpadon, Szabó Miklós felléptével, 3 valószínűleg a Budapesti Kama-' rakórus és természetesen több' szólista vendégszereplésével. A program sűrű. érdemes tehát bérletet váltani. Ennek elő-' nye, hogy eleve 15 százalékos ár- kedvezményt nyújt, valamint háromszori részletben is fizethető. A bérlet öt előadásra szól, s ezeken az előadásokon azonos széken ülhet a bérlet tulajdonosa, Az első hely 102, a második 93,' a harmadik 81 forintba kérdi, Ma és holnap este a szabadtéri társulatának előadásában. KcJ színpadon Kálmán Imre twgy- darab egyik jelettetét aW operettje, a „Bajader” kerül szín- , ; re a Miskolci Nemzeti Színház rá zol,ja. azzal alatamasztani, hogy a< modem atomfizika, valamennyi! neves művelője kérte az intézeti vezetőjét: menjen el a páduai} párizsi és genfi nemzetközi kon-} ferenciára és ott ismertesse ta-j láimányának lényegéi } * A sugárveszély j ellenére... * « Megkérdezhetné az olvasó, 1 hogyan dolgozhatnak hát.- ilyen] veszélyes munkaterületen.? Esi szívesen csinálják? Erre egy aj válasz: az intézet dolgozói 1 majdnem teljesen fiatalok. Esi — mint ők mondják: „Nincs js szebb és nagyszerűbb feladat,*! mint felfedezni és az emberiség? 1 közkincsévé tenni a nagy tát-1 kot: az atomot.” $ Mert a huszadik század azf atomfizikáé. * Egyébként valóban tennáll a| sugárveszély. De a berendez«-i sek óvják az itt dolgozókat. —X Emellett minden munkatárs í maga lemérheti az állandóan X magával hordott kicsiny mű-* szerrel, milyen a sugár-dózis,* l amely a szervezetbe juthat. —* i Ezenkívül sűrű időközökben* j általános vizsgálatnak is aláve-* tik az intézet valamennyi dől-*’ gozóját. * Ha veszély lenne, akkor isit gyorsan megtalálják az ellen-f t szert. A tudomány mai állásé- X nál hamar meggyógyítják a ki-X 1 sebb sugárfertőzés okozta meg-fs betegedést. 1 De az évek alatt erre még* nem volt szükség! X Jól szórakozhatunk továbbra 3$ A szabadtéri színpad júliusi műsora
