Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

1958. Jt) LIUS 30. SZERDA RELFTMAOTARORSZAG 5 Hruscsov elvtárs üzenete Eisenbowerbez Moszkva (TASZSZ): Nyikita Hruscsov július 28-án válaszolt Eisenhower elnök július 25-i üze­netére. *A válasz szerint a szovjet kormány, tekintettel a rendkí­vül feszült közel- és közép-keleti helyzetre, továbbra is úgy véli, hogy haladéktalanul össze kell hív­ni a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia. Franciaország és India kor­mányfőinek értekezletét az ENSZ főtitkárának részvéte­lével. — Eisenhower válasza azt mu­tatja — állapítja meg Hruscsov üzente —, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya eltávolodik július 22-i álláspontjától, amikor is a Biztonsági Tanács külön üléssza­kának sürgős összehívását emlí­tette a kormányfők részvételével, a közel- és közép-keleti térség­ben kialakult helyzet megvizsgá­lására. Az Egyesült Államok kor­mánya most azt javasolja, hogy ezt a kérdést a Biztonsági Tanács rendes ülése elé terjesszék. Ezt a javaslatot Macmillan brit minisz­terelnök is támogatja. — Ilymódon — mondja Hrus­csov üzenete — abban az irányban tesznek lépéseket, hogy elhantolják az öthatalmi kormányfői talál­kozó mielőbbi összehívására vonatkozóan létrejött meg­egyezést. Ezt nem fogadhat­juk el. Hruscsov üzenetében kijelenti, hogy a szovjet kormány megelé­gedéssel veszi tudomásul De Gaullenak azt a július 26-án kör­vonalazott véleményét, amely sze­rint támogatja az ENSZ-főtitkár részvételével megtartandó * ötha­talmi kormányfői értekezlet ha­ladéktalan összehívásáról szóló javaslatot. A szovjet kormány támogatja De Gaullenak azt a javaslatát is, hogy a találkozót Európá­ban rendezzék. A Szovjetunió kormánya továbbra sem ellenzi az értekezlet össze­hívását akár New-Ycrkban, Genf­ben, Bécsben, Párizsban, akár az összes résztvevők számára elfo­gadható más helyen. A szovjet kormány azt is üdvözölné, ha a { találkozó színhelyéül Moszkvái jelölnék meg. — Ami az időpontot illeti, — mutat rá az üzenet — a Az angol sajtó Hruscsov legújabb leveléről és csúcstalálkozó kilátásairól mivel Eisenhower elnök ki­jelentette, hogy a szovjet kor­mány által javasolt július 28-i időpont túl korai az Egyesült Államok számára, a Szovjetunió kész más, leg­közelebbi időpontra is és szeretne világos választ kapni arra a kérdésre, mikor lesz kész az Egyesült Államok résztveszni öthatalmi kormányfői értekezle­ten. Hruscsov válasza Macmillan és De Gauile üzenetére Moszkva (TASZSZ): Hruscsov szovjet kormányfő Macmillan an­gol miniszterelnök július 26-i üze­netére küldött válaszában meg­állapította: az angol miniszter­elnök üzenetének az a javaslata, hogy az ENSZ Biztonsági Taná­csának állandó tagjai tárgyalja­nak a Biztonsági Tanács rendes ülésének időpontjáról, eltérést je­lent attól, amit Macmillan július 22-én indítványozott és amivel a szovjet kormány maradéktalanul egyetértett. De Gaulle francia miniszterel­nök július 26-i üzenetére adott válaszában Hruscsov megállapítja, A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésének határozatai Prága (MTI): A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizott­sága július 26—27-i rendkívüli ülésén több határozatot fogadott el. Felhívással fordul valamennyi ország dolgozóihoz és szakszerve­zeteihez. A felhívásban elítéli az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia libanoni és jordániai fegy­veres beavatkozását és üdvözli az imperialista járom alól fel­szabadult iraki népet. Megállapítja, hogy a világ dol­gozói örömmel fogadták a Szov­jetunió békekezdeményezéseit és határozott állásfoglalását, amely- ivei megállította az imperialis­táknak az arab országok ellen tervezett általános támadását. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága felszólítja a világ dolgozóit: fokozzák erőteljes akcióikat az arab országokra nehezedő imperialista elnyomás ellen, az amerikai és angol fegyve­res erők azonnali visszavoná­sa érdekében. — Legyetek szolidárisak, a nem­zeti függetlenségükért harcoló arab országok népeivel, követeljé­tek az angol-amerikai fegyveres erők kivonását valamennyi arab országból. Követeljétek kormá­nyaitoktól, hogy — amennyiben ez még nem történt meg — is­merjék el az íraki Köztársaságot, foglaljanak állást az amerikai és angol csapatok azonnali visszahí­vása mellett — hangzik a többi között a Szakszervezeti Világ- szövetség Végrehajtó Bizottságá­nak felhívása, Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához intézett távira­tában a Szakszervezeti Világ- szövetség 92 millió szervezett dolgozó nevében követeli, hogy az ENSZ haladéktalanul lépjen közbe az agresszív csa­patok visszavonása, a csúcs- értekezlet összehívása érde­kében. Az arab országok dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett üze­netében a Szakszervezeti Világ- szövetség 92 millió szervezett dol­gozó nevében biztosítja az arab országok népeit, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világ valamennyi dolgozóját az arab népek függetlenségi harcának tá­mogatására és a világbéke meg­védésére mozgósítsa. Hz iraki minisztereinek nyilatkozata a Pravda tudósítójának Moszkva, (TASZSZ): A Pravda bagdadi tudósítója azzal a kérés­sel fordult Abdul Karim Kasszem tábornokhoz, Irak miniszterelnö­kéhez, hogy nyilatkozzék néhány kérdésére. A tudósítónak válaszol­va, az Iiaki Köztársaság minisz­terelnöke egyebek közt kijelentet­te: — Kormányunk politikájának legfőbb célja a nép életszínvona­lának emelése, népünk felvirág­zásának biztosítása. A régi alkot­mány az imperialisták érdekeit szolgálta. Ezt az alkotmányt rá­erőszakolták az iraki népre. Mi biztosítani akarjuk a nép igazi szabadságát, ez forradalmunk célja. A külpolitika kérdéseiről szólva a miniszterelnök a kővetkezőket mondotta: — Bennünket nem aggaszt az, hogy a nyugati hatalmak nem is­merték el az Iraki Köztársaságot Szilárdan eltökéltük, hogy uto'.so katonánkig, utolsó csepp vérünkig védelmezzük köztársaságunkat. De nincs támadó szándékunk semmi­féle más állammal szemben. Tisz­teletben tartjuk a más országok­ban fennálló rendszereket. Meg­győződésünk, hogy minden nép elismeri a forradalmat, amelynek győzelmét az iraki nép oly lelke­sen ünnepelte. A legbarátibb szán­dékaink vannak a szocialista or­szágok irányában — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök. hogy De Gaulle nyugtalankodik a libanoni és jordániai katonai konfliktusból kifolyólag kialakult nemzetközi helyzet miatt. „A szovjet kormánynak to­vábbra is az a véleménye, — mondja Hruscsov válasza —, hogy a nagyhatalmak kormányfői­nek haladéktalanul találkoz­ni ok kell. A kormányfői érte­kezlet megtartása olymódon, miként július 19-én javasol­tuk, hatékony eszköz lenne a közel- és közép-keleti katonai konfliktus megszüntetésére. Ennélfogva megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy ön üzeneté­ben inkább támogatja azt a ja­vaslatot, hogy hívják össze késle­kedés nélkül az öt hatalom kor­mányfőinek értekezletét az ENSZ főtitkárának részvételével. Ez — a mi felfogásunk szerint — nem különbözik a szovjet kormány idevágó javaslatától.“ AAáAAAAáAAAAAAAA ENSZ keretén kívül. Vajon azti jelenti-e ez, hogy az ügy remény-' telenül holtpontra jutott es hogy' mindkét fél hajthatatlan állás­pontra helyezkedett, meghiúsítva ezzel a népek millióinak remé­nyeit? Ezt nem szabad tűrni*' Angliában és valószínűleg aa Amerikai Egyesült Államokban is a közvélemény túlnyomó többsége óhajtja a csúcstalálkozót. Hrus-j csov azt mondja, hogy kívánja a! megbeszéléseket. Mi is kívánjuk,! a franciák is, Dulles azt mondja, hogy nem fél a Szovjetuniótól* Mi sem félünk, de a különbség az, hogy Macmillan ezt ólján módon hajlandó kimutatni, hogy szemtől szembe találkozik Hrus- csovval, ellenben Eisenhower, azaz Dulles nem. A News Chronicle írja vezér­cikkében: —A nyugati ellentétek a csúcs- találkozó dolgában, valamint Amerika félelme és vonakodása Hruscsov malmára hajtja a vizet. A Nyugat részéről tökéletesen hiányzik a sürgősség érzése. Mondjuk ki nyíltan, hogy ez ' Amerika hibája. Washington ezzel a végtelen fecsegéssel, locsogás­sal, vitatkozással, visszatáncolás- sal és leplezetlen bosszankodással senkinek sem használ. Hruscsov már hozzájárult New-Yorkhozj Mondjuk neki azonnal, hogy mi is. Mutassa a Nyugat a pozitív erőfeszítésnek legalább a látszatát azzal, hogy tűzzön ki határnapot. A vezetés Macmillanra hárul. Az ő dolga Dullest meggyőzni, hogy elvárhatjuk a Nyugattól: miután lekötötte magát az értekezlet mel­lett, hegy legyen legalább annyi j vállalkozó kedve, hogy egyezzék! meg a határnapban és jelentse be1 ezt azonnal. közel-keleti arab állam, a Tigris és az Eufrátes alsó folyásánál fekszik. Északon Törökországgal, Keleten Iránnal, délen, illetve délkeleten Szaud Arábiával és Kuwaittal, nyugaton pedig Jordá­niával és Szíriával határos. Területe 435.415 négyzetkilomé­ter, lakosainak száma 5.100.000. Nagyrészük arab, jelentős kurd. török örmény és perzsa kisebb­séggel. Uralkodó vallása a moha­medán, a lakosság 75 százaléka analfabéta. Fővárosa Bagdad, 887.000 lakossal, második legna­gyobb városa Moszul (580.000). Kőolajban a világ egyik leggazdagabb országa Olajforrásai 1952-ben 1.040.000,000 fontsterlinget jövedelmeztek. — 1956-ban 30.603.074 tonnát termel­tek, ennek nagyrészát az angol ér­dekeltségű Iraq Petroleum Co. hozta felszínre. Olajtermelése az egész közép-keleti olaj kitermelés 16 százalékát teszi ki. Az ország­ban még jelentős arany, vas, réz és mangánlelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része me­zőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a kedvező éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé. Irakban több mint ötven millió datolyapélmáról szüretelnek, ame­lyek a világ dato’yatermésének 80 százalékát adják. Egyéb termé­kei a búza, rizs, ái-pa és gyapot. A népesség jelentős hányada fél- ncmád pásztoréletet él és a jó- füvű legelőkön nemesfajtájú bir­kákat és szarvasmarhákat hizlal­nak. A földterület több mint há­romnegyed része 272 nagybirto­kosé, a datolyaültetvények és a gyapotföldek pedig angol és ame­rikai tőkések kezén vannak. Há- rommi'lió parasztnak semmi, vagy csak talpalatnyi parcellája van. Az ipari munkásság száma megköze­líti a negyedmilliót, nagyobb ré­sze kisüzemekben dolgozik, egyet­len nagyipari ágazata az olajbá­nyászat, amelyben közel 100.000 munkást foglalkoztatnak. Irak története Irak a hajdani Mezopotámia te­rületének egyrészén fekszik. Idő­számításunk előtt négy-ötezer év­vel itt hozták létre az első ismert államalakulatokat az asszír, ba- bilon és sumir népek. Bagdad az arab kalifátus idején élte fény­korát, amelynek az 1250-es tatár- dúlás vetett véget. Irak az egykor egységes arab birodalom részeként a XVI. szá­zad elején török hódoltság alá ke­rült. Ez az első világháború vé­géig, négy évszázadig tartott, amikor az angol uralom váltja fel. Mezopotámia angol manda- tumos terület lett. 1932-ben lejárt a mandátum, ekkor az Iraknak átkeresztelt Mezopotámiából az angol stratégiai szükségletnek megfelelően lehasítják a mai Jordánia területét, Irak pedig for­mailag önálló királyságként ala­kul meg. Az angolok a hasemita uralkedóházból származó Husz- szein király egyik fiát Irak, má­sik fiat pedig Jordánia trónjára ültetik. Az angol uralom megnyo­morított közállapotokat teremt. A tömegfelháborodást az 1920, 1941, 1948 és 1952-es években vérbe- fojtott felkelések jelzik. A bagdadi paktum A második világháború után az angolbarát Nuri Szaid miniszter- elnöksége alatt Irakot mindin­kább bevonják a közép-keleti an­gol-amerikai agresszív tömbpoli- tikába. Angol sugalmazásra Irak és Törökország 1955 februárjában Bagdadban kölcsönös együttmű­ködési szerződést ír alá, amely a megkötés színhelye után kapja » „bagdadi paktum” nevet. Féléven belül csatlakozik a szezódéshez Nagy-Britannia, Pakisztán es Irán. A bagdadi paktumot aa iraki közvélemény élesen elitéit3 es többször tüntetett ellene. Forradalom! 1958 elején a Közel-Kelet teljes újjáalakításának első döntő lepé-1 seként a függetlenség és az egy- ség nevében Egyiptom és Szíria egyesüléséből létrejön az Egye- sült Arab Köztársaság. Ennek el­lensúlyozására angol-amerikai ösztönzéssel Irak és Jordánia ki­rályai létrehozzák az. arab szó* vetségi államot Amikor Írató fegyveres erőit a bagdadi paktum révén a libanoni felívelés leverő-1 sere akarják felhasználni, ennek elébe vág a sikeres iraki forr ada­tom. A hadsereg, tisztikarának nemzeti érzelmű tagjai vezetésé­vel, 1958 július 13-rol 14-re vir­radó éjszaka számbavehető ellen­állás nélkül megdöntik a inon-l arcihát és kikiáltják az Iraki* Köztársaságot. A felkelők meg-' ölik az angol befolyás legfőbb tá­maszait, Fejszal királyt, Abdulil-I lah trónörököst és Nuri Szaid mi J niszterelnököt. A köztársaság első miniszterelnöke a forradalom elő-j készítésében és végrehajtásában! kiemelkedő szerepet játszó Abdul ! Karim Kasszem tábornok lett. Az! új kormány sikraszállt az arab egység és függetlenség politikája mellett és eső ténykedései köze tartozott, hogy barátsági és köl­csönös segélynyújtási szerződést kötött az Egyesült Arab Köztár­sasággal. Az Iraki Köztársaság kormányai szavatolta a nyugati hatalmakkal! kötött szerződések megtartását,! de ugyanakkor jelezte, hogy szán-J dékában áll kilépni a bagdadi) paktumból. Az Iraki Köztársaság got eddig 24 ország kormánya] ismerte el. Köztük első helyen az' Egyesült Arab Köztársaság, illetve* a szocialista országok kormányai,] { London, (MTI): A Times diplo ♦máciai tudósítója hangsúlyozza {hogy „az angol és az amerika {kormánynak most dönteni keli {ragaszkodxk-e a Biztonsági Ta inács-beli eljáráshoz. Anglia ré- Xszéről mindig hangoztatták, hogv la formaszerú üléseket a Bizton- tsági Tanácsban tartanák ugyan ♦ de lesznek nem formaszerű talál- | kozások a kormányfők között ♦ vagy bárki mással a tanácskozó­♦ termen kívül.” I * A Daily Telegraph new-yorki tudósítója szerint Hruscsov való­színűleg azért ellenzi az előké­szítést a Biztonsági Tanácsban mert a Szovjetuniót ott mindig leszavazzák és a találkozó részle­teire vonatkozó döntést eljárási ( kérdésnek tekintenék, ügy, hogy s Szovjetunió nem gyakorolhatna ebben a tekintetben vétójogot. A Daily Mail washingtoni tu­dósítója jelenti: Az a megcáfolhatatlan hír járja ♦ Washingtonban, hogy Dulles visz- ♦ sza akarta utasítani Hruscsov {előző levelét, amelyet a régi di- {vatú diplomácia módjára vissza {akart küldeni Hruscsovnak. Csak {azért nem tette ezt, mert maga {Eisenhower nem tudta, mitévő le- * gyen. { Mások azt mondják, hogy mi- {után Macmillan sietett elfogadni {Hruscsov javaslatát, Dulles visz- Xszaküldési szándéka végzetes sza- ♦ kításhoz vezetett volna Amerika Zés Anglia között. ♦ A Daily Sketch írja vezércikké- ♦ ben: ♦ — Dulles hallani sem akar ♦ olyan lépésről, amely különleges • pozíciót adna a Szovjetuniónak a ♦ Közép-Keleten. Ez azt jelenti, ♦ hogy nem hajlandó a Szovjetunió­ival megbeszéléseket folytatni az Reflektorfényben a Közel-Kelet IRAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom