Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-30 / 178. szám
2 KELETMAGYARORSZAG 1958. JÚLIUS 30. SZERDA Vándorló épületek — Zár nélküli raktárak — \ Foly dogál ó üzemanyag — Káros létszámbajtatás] Népi ellenőreink a közvagyon megmentéséért Megalakulása napjától nagy figyelemmel kíséri a megye a Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységét. Igaz, annak idején a nyugati szóhajhászok, újra erősödő országunk megrögzött ellenségei tücs- köt-bogarat rákiabáltak az ilyen irányú, fokozottabb ellenőrzésre. De a tapasztalat hűen igazolja: a Népi Ellenőrzési Bizottság nem „nyomozó testület”, Iranern az egyszerű emberek és a népgazdaság segítő bizottsága. így van ez megyénkben is, mert az észlelt^ hiányosságok feltárása mellett az érintettek mindenkor hasznos útmutatásokat kapnak a munka megjavítása érdekében. Mert sokhelyütt van még javítani való... Az ellenforradalom „eredménye” a következő eset. A kölesei Petőfi TSZ-nek volt egy Csepel tehergépkocsija, amit 88.430 forintért vásároltak. A községi tanács 1956 októberében kezelésbe „üres ablakok“ a nagykönyrben Termelőszövetkezeteink az ellenforradalom óta egyre jobban erősödnek. Nagy segítség volt számukra a kormány konjjrét határozata (3004-es), amely a jobb árutermelést, a belterjes gazdálkodást tűzte ki célul. Sajnos azonban, a jól dolgozó szövetkezetek mellett egynéhány helyen nincs minden a legnagyobb rendben. Pedig a közvagyon-védelemnek éppen szövetkezeteinkben kellene ' a legjobban megnyilvánulnia. Baj van egyes tsz-eknél a pontos nyilvántartással, ami alapjában véve a herdálásra nyújt lehetőséget: A sóstóhegyi példa is ezt igazolja. Mint a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata is kimutatta: engedély nélkül épületeket bontottak le s azokat egyesek saját céljaikra használták fel. Nem is lenne baj, hogy a szövetkezet segíteni igyekszik a tagokon, de engedély nélkül, és főleg a könyvelésben való elszámolás hiányával történt az épületek lebontása. „Csak” 35 ezer forint az érték de figyelmeztet a mondás: „Sok kicsi sokra megy!” De megemlíthetünk még egynéhány példát, ahol a könyvelés „üres ablakai” felelőtlenségről tanúskodnak. A nyírkarászi Május 1. TSZ-ben 26 ezer forint értékű motorkerékpár és 12.070 forintnyi tehénvásárlás hiányzik a könyvelésből. Több kisebb-nagyobb kiadás mellett nem szerepelnek okmányok. Talán mondani sem kellene: ilyen esetekben nagyobb a csalás lehetősége. Több helyen — a nagydobosi Petőfi, nyírmadai Kossuth stb. — baj van a bankkal való elszámolással is. Bevételeiket nem minden esetben irányítják egyszámlájukra. Több beruházási tárgy értékesítéséből nyert bevételt nem újabb beruházásra használják fel. Emiatt célhitel-elvonás következik be, melynek rossz hatását a szövetkezeten kívül a népgazdaság is megérzi. Egy gépkocsi eltűnik A raktárkészletek kezelésénél is több esetben tapasztalhatók hiányosságok. Az ajaki Petőfi TSZ- nél nem megfelelően tárolják a műtrágyát, az ököritófülpösi Üj Élet TSZ együtt raktározza a mérgező anyagokat a takarmánynyal, a nagydobosi Fetőfi-nél az •ellenőrzés alkalmával a raktáron nem volt zár, míg a komorói Szocializmusért TSZ-ben 73 mázsa szemeskukorica vált használhatatlanná — megfelelő tárolás hiányában. vette. Jelenleg a Kossuth (volt* Petőfi) TSZ-nél nincs a gépkocsi,* de a tanács sem tud róla.. . Ke-* vés az ilyen eset. de minden kis* mozzanatra fel kell figyelni, ha* azt akarjuk, hogy szövetkezeteink* valóban példaképekké váljanak. £ A „norma feletti anyagról“ — őszintén t Gépállomásaink — a nagyüzemi termelés „mozgató rúgói” — általában kielégítően dolgoznak. De nem hunyhatunk szemet a rendellenességek felett sem. Bár a kiértékelő jelentés még a „nagy felkészülés” időszakából való, a tények azonban most is figyelmeztetnek ... A nagyhalászi gépállomáson például.-.tűrhetetlen az az állapot, hogy' a gépekét a szomszédos tsz. dohánypajtája közvetlen közelében „tárolják”, mert tűz esetén szomorú vég következhetne be. Több helyen túlj bőkezűen bánnak az üzemanyag-! gal. A kisvárdai gépállomáson! például a vizsgálat ideje alatt! 6.939 kilogramm gázolajat és 1.2ic| kilogramm kenőolajat használ-* tak fel — norma felett. — A! nagy kallói gépállomáson 20, a* vencsellőin 7 ezer forintnyi „túllépést” észleltek. Általában meg-| történik a felelősségre vonás gépállomásainkon, de nem kielégi-j tőén. Pedig szükség volna rá, haj arra gondolunk, hogy az idén. j több, mint egy millió forint a gépállomások takarékossági terve. Ezt pedig a közvagyon fokozottabb védelmével lehet megvalósítani. De elősegíthető ez a szövetkezetekkel való jobb együttműködéssel is. A munka helytelen megszervezése is árthat a népgazdasági érdekeknek. így például: a Mátészalkai Gépállomás termelési* tervének 42 százaléka szállítások-* ból ered, nem pedig a „profil” te-* vékenyságből. A Népi Ellenőrzési* Bizottság körültekintő vizsgálata* után megtette a szükséges javas-* latokat a munkák jobb megszer-* vezésére. ♦ Túllcpegciünk Az elmúlt időszak vizsgálatai kiterjedtek a vállalatokra és a költségvetési szervekre is. Az ipar területén a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál tartottak eddig áttekintő vizsgálatot, ahol 50.737 forint béralap-túllépést tapasztaltak. Később, mint kitűnt: a savgyanta-rakodásból eredő túllépés országos probléma, ezért a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság felhívta a tröszt figyelmét a helytelen eljárás megszüntetésére. A tanácsi szervek figyelmét is* felhívta a bizottság a szociális és* kulturális ágazatnál észlelt hiá-* nyosságokra. Vizsgálatot folytat-* tak a nyíregyházi, mátészalkai és* nagykállói kórházakban. Nagyobo* hiányosságot tapasztaltak a má- * tészalkai kórházban, ahol az álló-! mányon kívüliek béralapjának! terhére állandóan foglalkoztatott* dolgozókat állítanak be. Mivel ez* a jelenség több helyen észlelhető,* fokozott figyelmet kell fordítani? az ilyen létszámbújtatásokra. £ — angyal — £ Megalkuvás! Lapunk korábbi számában megírtuk, hogy a Nagy kállói Kísérleti Gazdaságban Balázs József volt csendőr befurakodott a pártba és a kezébe kaparintotta a szakszervezeti üzemi bizottság elnöki tisztségét. A cikk megjelenése után Balázs Józsefet leváltották az üzemi bizottsági elnökségből. Bizonyára nem törődött bele pünkösdi királysága megszűnésébe, mert brigádjában aláírásgyűjtés indult és a felsőbb szervekhez küldött levelükben azt állítják a Balázs-brigád tagjai, bogy helytelen volt a volt csendőrrel szembeni eljárás. A gazdaság vezetőit megtéveszthette ez a furesa aláírásgyűjtési dolog. Ugyanis Balázs József brigádvezetői tisztségéből való leváltását a gazdaság vezetői csak akkor tűzik napirendre, ha megérkezik a válasz a felsőbb szervektől. Tévednek, ha azt hiszik, hogy akár a megyei tanács, akár más felsőbb szervek egy volt csendőr mellett áll-« nak majd ki. Az igaz, hogy nálunk a munkához minden állampolgárnak joga van, de ez nem jelenti azt hogy volt csendőröket, kétes elemeket nevezzenek ki fontos beosztásokba. Ta-Í nulhattak már a gazdaság es a1 járás vezetői az osztályellenség1 aknamunkájából. Ha pedig a felsőbb szervekre való hivatkozással elnapolják a volt csendőr brlgád.vezetői tisztségéből való leváltását, ez nem más, mint az osztályellenséggel való megalkuvás. Bizonyára okulnak ebből a gazdaság vezetői és a fondorlatos módon született levélre érkező választól függetlenül intézkednek Balázs József ügyében. Szép Magda fia Magda néni olyan, mint egy kapitány. Huszáros, megtermett, szélesvállú, nagy- csípejü, pirospozsgás arcú parasztasszony. A szépszülei ott forgatták a kardot egykor a nándorfehérvári csatában Hunyadi János mellett. A menyasszonyok m’j Dobó várkapitány uram oldalán öntötték a szurkot, a köveket a törökökre az egri vár faláról. Fölöttébb büszke is volt származására az asszonyság. Szülei tán nem is adták volna férjül amolyan 1katonaságot ki nem szolgált legényhez. Így lett. aztán Szép Magdából Berecz Józsefné. Az uráról — bár olyan sűrűvérű, alacsony, mo- kány kis magyar parasztnak tartották — mindenki tudta Leányváron, hogy a közös hadseregben a zugszführerségig vitt? A faluban széliében, hosszában Berecz Jóska bácsi hőstetteiről beszéltek a legények sorozás előtt, ö volt a példa. Ha összeakadtak vele poharazás közben a sarki „apák boltjában”, akkor a bor mellett a szó, a história is folyt. A híres harctéri verekedéseket étlen-szomjan elhallgatták volna, amiknek biz’ ilyenkor se végük, se hosszuk nem volt. Meg kell hagyni, Berecz jól, ízesen tudott előadni. Mostanság meg azért is beszélt annyit, mert az ő fia is regrutának készült. S bizony Leányváron olyan szokás uralkodik, hogy ahhoz nem adnak lányt feleségül, aki nem maradt bent katonának. Így hát a legények ugyancsak hallgatták a virtust... Magda néni eszerint nemcsak az őseire, de az urára is büszke volt. Csak azon töprengett, hogy a fia, Bandi is bár olyan lenne, mint a izépszülei, meg az via. Meg kell hagyn’, Berecz Bandi ugyancsak kinőtt a földből. Széles vállai, délceg testtartása láttán majd elolvadt az anyja a büszkeségtől. Mondogattak is az asszonyok: szakasztott olyan, mint az anyja. Magda néni viszont jól tudta, hogy olyan az ő fia, mint az a bizonyos piros alma, amelyik csak kívül egészséges, de belül beteg. Nösülés előtt állt Bandi. Magda néni sejtette: ha megtudják, hogy a fia nem maradt bent katonának, nem adják hozzá Kurucz Ilonkát. ★ Kiszely Mihály négy esztendeje kormányozza tanácselnöki minőségben Leányvárát. őt tették, ide, mint kiszolgált katonát. Igaz, alig tudta megszokni az új mesterséget. Hiába no, százados volt ő a néphadseregben, és nem olyan köny- nyű a civil életben egy egyenruhát vi- seltnek. A mai napon örült leginkább, amikor felsorakoztatta a tanácsháza -lött a sorozásra induló leányvári legényeket. Csillogott a szeme, pattogtak szavai. Az első sorban állt délcegen Berecz Bandi is. Az asszonyok, lányok odasereglettek. Ki sírt, ki nevetett. Béla, a kürtös belefújt a trombitába és a legények kemény léptekkel elindultak a járási székhely irányába. Magda néni törölgette a szemét. Bántotta a dolog, de nem szólt senkinek. Ilonka kendőt lobogtatott Bandinak. Az visszamosolygott cs nótára zendített. A többiek is rákapcsoltak: „Édesanyám nádfedeles háza, Kiskapuja rég’ be van már zárva -.. .És a szellő messz? sodorta a leányvárt regruták jókedvét.-k Minden leányvári keresztüleseit már a viziten, csak egyedül Bandi várt. Nem volt a rendelőben egy fiú sem. «“•" n* kiszóltak: — Berecz András! — Parancs! — I,épjen be! Bandi mellett ott állt a tanácséinak. Az orvos vizsgálta a fiút. Forgatta jobbra, balra. Végül kimondta a döntést: —' Maga, fiam, alkalmatlan ... ! Bandiban kialudt a reménység parányi szikrája is. Szomorúan nézett az orvosra, aztán lesütötte nagy kék szemeit. — Mi lesz velem, ha megtudják? Nem néz rám egy lány sem. Nem vehetem feleségül Ilonkát — gondolta, s könny szökött a szemébe. — Nem tudják meg. ne félj . ■.. Majd mi gondoskodunk róla. Igaz, doktor ti'?! — nézett a sorozó orvosra a tanácselnök, ■ér Hordta a behívókat a Dani postás. Megkapta már Bana Sanyi, Nagy Jóska, Németh Imre, az .összes cimborák. Csak egyedül Berecz Bandiik portájat kerülte el. Emésztette is a bánat Magda i.énit. meg a fiát, a délceg Bandit. A jiit nem lelte helyét. Olyan volt, mint akit besóztak, Nem fogta a munka. Hiába ment a földre, hiába ment az istállóba. Tudta, hogy pántWrázzák a cimborák lovait, készítik a katonaládát, búcsúzkodnak a lányoktól, öt várhatta a szerelme. Hiába. Nem ment Bandi. Nem mehetett. Szégyen marta. Szeretett volna a föld alá bújni. Magda néni járt, kelt a szobában. Forralt valamit az agyában. — Ne búsulj, fiam! — mondta végre. — Lesz tebelőled katona! Nem maradunk szégyenben, ne félj. Bandi szótlan maradt. Magda néni pedig, tudván, hogy közel az idő, berobogott a tanácsházára. Egyenesen az elnök szobájába. Megvárta, míg kiürül az !roda, aztán eképpen kezdte: — Nagy baj van. Mihály fiam! — Mi baj, Magda néni? — Mosí segíts, ha tudsz. Az a szegény gyerek már holtra epeszli magát bánatában. Minden arravnJó fiú megkapta a behívót, csak ö nem.. Valamit tenned kell. Nem maradhatunk il\ • n szó gyenben! Nem kap 1ányt a Bandi fiam! Az elnök gondolkodott. — Megvan! — ujjongott. — Behívatjuk a Bandit! És már vette is a tel.főne. Elbeszélte, miről van szó. A dologba beleegyezett a parancsnok... Másnap reggel kopogtatott Dani postás a behíaóvut Híre futott a faluban. hogy Magda néni fia, a Bandi katona lesz. T* Nagyban készültek a Berecz portán a búcsúztatásra. Csinálták a katOJíUádát. Ráfestették Bandi nevét. Magda nőni sürgött-forgott. Minden■ szükségessel, ellátták a fiút. Nagy volt a vigadalom, Disznót vágtak. Ott voltak félpántliká- zott kalapokkal a katona-cimborák is. Apa, nagnapa, sógor, az egész rokonság. Az öreg Berecz Jóska pedig ezen az estén ugyancsak elemében volt. Féléjszakát mesélt a harctéri csatározásokról. Bolyt a szó, folyt a bor, kibuggyant a jókedv Fekecs Sanyi muzsikájára. S ahogy az itt évtizedek óta szokás, a bevonulni készülő Bandi is elindult cimborái kíséretében Fekecs bandájával az alvégre, hogy elbúcsúzzon szerelmétől. Csak a hajnal vetette haza... És másnap reggel, amikor a feldíszített szekér a két szép sárga csikóval kigördült a Berecz-portáról a regrutákkal nyarakra, Szép Magda szemében könny csillant meg. ★ Igaz. Bandi csak két napig volt. katona. Mint „létszámfelettit” hazaküldtek. De nem ez a fontos, hanem az, hogy katona volt, nem maradt szégyenben. Beköthette Kurucz Ilonka fejét.. Nagy lakodalmat csapiak, egy hétig mulattak és Leányváron a mai napig sem. tudják a dolgot. Szép Magda pedig ugyanolyan büszkén megy végig az utcán, mint ezelőtt. Igen, hiszen mindenki tudja, hegy ő Dobó Katica leszármazottja, katonás asszony, aki nem élte volna túl, ha megtudja a falu, hogy éppen az ő fia nem lehet katona. FARKAS KÁLMÁN