Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

1953. JŰLIUS 29, KEDD KÉLETMAGYARORSZÁG 3 100 éves a nyíregyházi vasú! m m \ Üres la fiiul tüzet oltani? II. Péntelti lapszámunkban adato­kat közöltünk a nyíregyházi vas­út születéséről és 1858—1938 kö­zötti fejlódéséről. Az évszázad­ból hiányzó két évtized egyrészt magával hozta a háborút, a régi vasút és állomás pusztulása*, másrészt pedig az új állomás és a szocialista vasút felépítését. Szőnyegbombázás, rombolás 1938 után egyre több katonai vonatszerelvény haladt át állo­másunkon a személy- és tener- forgalom rovására. A hábor ii borzalmaiból városunknak is ki­jutott. Emlékezni is rossz az 1944 szeptember 6-i amerikai szőnyeg- bombázásra, mely állomásunk ellen, mint vasúti csomópont el­len irányult. Halottak százai, felszaggatott sínek, füstös, le­rombolt épületek maradtak a bombázás után. Mindezt betetőzte a Nyíregy­házáról menekülő fasiszta né­met csapatok pusztítása. Csá­szárszállásnál kezdték meg és Szerencs felé folytatták a vas­útpálya felrobbantgatását. Hida­kat röpítettek a levegőbe, s még épen maradt épületeket gyújtot­tak és robbantottak fel. Áldoza­tul esett a fűtőházi fordítúko. rong és sok más fontos vasúti berendezés. Valósággal felszán­tották a vasutat. Tönkretették mindazt, amit több mint nyolc évtizeden át a vasút fejlesztésé­re költöttek. A dolgozó népé lett a vasút A felszabadító szovjet csapa­tok segítségével rövidesen három .vágányt sikerült helyreállítani a forgalom részére. Aztán a pálya­fenntartó munkások és a város lakóinak fáradtságos munkájával fokozatosan sikerült a vasúton okozott háborús sebeket begyó­gyítani, egyre több vágányt, vál­tóberendezést és vonatszerel­vényt rendbehozni. S a romok­ból kikapart sínek ismét behá­lózták az országot, hogy a vasút is hozzájárulhasson az újjáépí­téshez, az új országot építő nagy csatához; A dolgozó nép magának épí­tette már a vasutat! S ahogy ja­Korszerű kultúrházat avattak Kocsordon Régi álmok váltak valóra vasárnap Kocsordon. Ünnepélyes keretek között avatták fel a szatmári megyerész egyik legszebb kultúrházat. Csaknem három évi munka előzte meg a művelődési ház avatását. A község dolgozóinak túlnyomó többsége társadalmi munkával vett részt az építkezésekben. így a községfejlesztési alapból vett kultúrházépítési költség és a társadalmi munka együt­tesen több mint 330 ezer forintot tesz ki. A kocsordiak büszkék új kultúrházukra. A nézőtér 700 személy befogadására alkalmas. Be­épített színpaddal, két öltözővel és a színpad alatt kényelmes tár­salgóval rendelkezik. A kultúrházban talált otthonra a mozi is. A kultúrház avatásán több környékbeli együttes adott mű­sort. Fellépte« » kocsordi táncosok, a géberjéni citerazenekar, a nyircsaholyi eneitkar és az ököriti ifülpösíek táncegyüttese. A kelle­mes szórakozást közős ebéd előzte meg. vultak a viszonyok, sor kerülhe­tett Nyíregyházán egy új állo­más-épület és vasutas laktanya felépítésére is. Egymillió 200 ezer darab téglára, 96 ezer mé­termázsa kavicsra, 100 ezer ki­logramm betonvasra és egymillió kilogramm cementre volt ehhez szükség! A dolgozó nép állama 5 millió forintot költött az épít­kezésre. 1950. november 12-én többezer nyíregyházi ember zászlókkal felvonulva vett részt az új állo­más átadásának ünnepségén. Olyan állomást építettünk, mely nem a régi mása. Az korszerűt­len, szűk volt, a mostani pedig A kérdés egyáltalán nem olyan, amit egy kézlegyintéssel el lehet intézni. Persze, hogy nem lehet, hogy is lehetne kon­gó, üres lajttal tüzet oltani. Aki hisz benne, próbálja ki. Mégis fel kell tenni a kérdést, mert egyes emberek abban a tévhit­ben cinek, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz, vagyis: üres lajt is elegendő' a nyári tűz ol­tásához. E furcsa hitben élnek a fé- nycslitkei vezetők és tűzfelclö- sök. Erről a napokban bárki meggyőződhetett. Az történt, hogy Takács István istállója ke- mencetűztől meggyulladt. Érte­sítették a helyi önkéntes tűzol­tókat, akik üres lajttal akartak „segítségére” sietni a bajba ju­tott falunak. Mondván, hogy a lajt lyukas. Mikor pedig egy másik vizes lajttal próbálkoztak, az alatt menten összerogyott a kerék: semmi sem lett a tűzol­tásból. Vagy legalábbis jócskán megkéstek... Nem is oly rég híresek voltak a fcnyeslitkei tűzoltók. Nem­csak ügyességükről, hanem kitű­nő, üzemképes felszerelésükről is. Sok dijat vittek haza egy- egy tűzoltó versenyről. Ha adij el is marad, a falu érdekében időszerű lenne jobban törődni a tűzvédelemmel. Közismert: nem akkor kell oltani a tüzet, amikor már mások eloltották. Különben ha nem gondoskod­nak alkalmas felszerelésről, meg többször érheti meglepetés a falut. Esetleg alkalmasint a „íe-j Idősök” házába kan majd a fa-l Iánk lűzkakas .,. (P. G.) :Gazdatanácsadó A nyári istáliótrágyázás AZ ISTÁLLÖTRAGYA ala­szántását a vetés előtt annyi idővel végezük el hogy a veté­sig a tápláló anyagok felbomoi- hassanak és a trágya szervei anyagának jelentős része hu­musszá alakuljon- át. Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy i nyári istállótrágyázás hatáso­sabb minden, más időszakbar alkalmazottal szemben, azért mert július végén, augusztuSbar a hő és csapadék igen kedve­zőén hat a földbe került trágya átalakulására. — Köztudomású hogy ilyenkor élénk a talajelet mert a mikroorganizmusok (U- lajbaktériumok) részére igen jók a biológiai feltételek. Hogy mennyi istáilótrágyáí adjunk holdanként, azt mindig a rendelkezésre álló trágya mennyisége és minősége szabja meg. Közepes Istállótrágyázás esetén 140—160 mázsát adjunk holdanként. Ha ennyi nem áll rendelkezésünkre, akkor inkább az egy holdra jutó mennyisége! csökentsiik, mint a trágyarend­szert, az évenként trágyázandó területet megbolygassuk. A hi­ányzó tápanyagokat ilyenkor műtrágyákkal kell pótolni. Az ősszel elvetésre kerülő n&vé­rasztokat. Ilyen alkalmakkor az általános politikai kérdéseken, határozatok ismertetésén kívül megbeszélik a tsz helyzetét és eredményeit is, hogy az egyéniek felvilágosítást kaphassanak az őket érdeklő kérdésekről és a tsz fejlődéséről. Az első nyilvá­nos pártnapot június 24-én tar­tották meg, ahol a tsz tagjai el­mondták: volt már patronálójuk nem is egy, aki egyszer jelentke­zett náluk és aztán alig látták többet. Ilyenre nincs szükség, de ahogy az Építő és Szerelő Vál­lalat megkezdte a barátkozást, annak örülnek. Mit tettek eddig az új barátok? Bejárták a tsz központját és határát. Megálla­pították, hogy a központ képe nem megnyerő, mert egy düle- dező, rongyos istálló miatt nem látszik meg a rend. Ez az istálló egyébként régi fájó pontja a Bú­zakalásznak. Nehezen tudnak például kölcsönhöz jutni. Abban kértek segítséget, hogy épüljön fel még ebben az évben az is­tálló. A vállalat ebben segít úgy is, hogy kijárja a felső szervek gyorsabb segítségét, úgy is, hogy elvállalja az építkezésen az el­lenőri teendőket. Ez 8 ezer fo­rint megtakarítást jelent a tsz- nek. A 6 sz. Mélyépítő Vállalat pártszervezete érdekes módon patronálja az Üj Erő Tsz-t. Az Üj Erő fiatal szövetkezet, sem épülete, sem önálló pártszerve­zete nincs. Üj patronálója a gaz­dasági kérdésekben nyújtott se­gítségen kívül elsősorban abban segít, hogy létrehozza a tsz párt- szervezetét. A tsz-ben 1—2 párt­tag van csak, akik a patronáló vállalat pártszervezetének tag­jai. Vagyis az üzem pártszerve­zete veszi fel a tsz legjobb dol­gozóit a pártba. A vállalat kom­munistái segítenek tagjelölteket és párttagokat nevelni, s amikor Van egy-két olyan vállalat is, ahol a tsz patronálását egyolda­lúan és szükkörűen fogják fel. Pl. a Dohánybeváltó pártszerve­zete eleinte csak Dromicsenkó János felügyelőt bízta meg. hogy a dohánytermelésben szakmai­lag adjon segítséget a Dózsa Tsz-nek. Majd később 5 főt bíz­tak meg a patronálással a köny­velés, dohánybeváltás jó lebo­nyolítása érdekében. A magas­építő vállalat pártszervezetében a július 3-i taggyűlésen csak egv fő, Szőnyi elvtárs főkönyvelő vállalta, hogy pénzügyi kérdé­sekben ad szakmai tanácsot. E példák tanúsága szerint he­lyesek azok a patronáló módsze­rek, ahol a vállalat kommunis­tái pártmegbizatásként és önkén. számuk kellően megnövekszik, önállóvá alakulhatnak. A Húsipari Vállalat pártszer­vezete egy 3 tagú brigádot ala­kított, amelynek rendeltetése a Béke őre Tsz-szel való kapcso­lat fenntartása és mélyítése. A 3 tag közül kettő agronómus, akik szaktanácsokkal látják el a tsz-t. Van 5 ötös csoport a vál­lalat kommünistáiból, akik poli­tikai felvilágosító és kulturális munkát végeznek a tsz-ben és a környező egyéniek közt. tes vállalás alapján többen is feladatul kapják a tsz-ek segíté­sét, gazdasági, politikai, kultu­rális és sportéletének kialakítá­sában egyaránt. Segítsék a szö­vetkezeteket úgy is, hogy tag­gyűlésen tárgyalják meg a tsz helyzetét, az eddigi segítség ta­pasztalatait, és úgy munkálkod­janak, hogy rövid,, időn belül kézzel fogható eredményt érje­nek el. Az új patronáló módszer első lépései általában sikeresnek mondhatók. Néhány patronáló vállalatnak azonban az egyolda­lúságról a tsz „mindenirányú” segítésére volna jó áttérni cs arra, hogy a vállalat valamennyi kommunistája érezze át. szövet­séges: kötelezettségeit, Z. A, nyék alá érett trágyát adjunk. Éretlen trágyát ne használjunk* vagy ha ez nem kerülhető el. akkor' egyidejűleg nitrogén mű­trágyát is alkalmazzunk mert' így kiküszöbölhetjük a „pento- zán hatást”, ami annak követ­kezménye, hogy a trágyabont» baktériumok minden nitrogén! elvonnak a majd kikelő fiatal növények elöl, hogy a trágyát el tudják bontani. NAGYON FONTOS AZ, hogy a földre kihordott istállótrágyát azonnal szántsuk alá. Ha kupa­cokba rakjuk és azok meg is áznak, akkor a tápanyag egy része a talaj kis területére mo­sódik ki és ilyen helyeken a vetés bujafoltos lesz. A fő ve­szély azonban az, hogy a szan- tóföldön tovább otthagyott trá­gyából a nitrogén tekintélyes része elillan. Két-három nap alatt a nitrogénlartalom egy- harmada vész kárba. A nyári istállótrágyázást úgy végezzük, hogy mindig az elve­tésre kerülő növények sorrend­jét vegyük figyelembe. így elő­ször az őszi takarmánykeveré­kek, majd a tavasziak talajai-, nak előkészítését végezzük. V. S, 4 a legkorszerűbb vasúti követel- < mények szerint épa:t. Modem és« reprezentatív! Külön váróterem« van benne a diákoknak és a; gyermekes anyáknak. Az uta-J zók számára van világos, tágas J fűtött váróterem, értérem és ol-J vasóterem. Mindeme’let a vasút’ mindent elkövet azért, hogy a! vonatok tisztáit, kényelmesek le-1 gvenek és pontosan kózlekedje-! nek. ; B szocialista vasút további fejlődik j 4 Ma már 23 vágány van a! nyíregyházi vasútállomáson és! naponta 90 vonatszerelvény in-! dúl ki innen. A Horthy-*es-zmes! idején alig 20 ezer ember váltott« jegyet az állomásban, most pt-; dig háromszor ennyi, 66—7ö; ezer! A teherforgalom is sokkal; nagyobb! Korszerű menetirá-; nyitó készüléke van állomásunk-; nak és automata telefonközp«Jnt-! tál is rendelkezik.. A vasútigaz-! gatóság arra törekszik, hogy me-! gyénkben is korszerűsítse a vas-; utat: elsőrangúra szerelik át a; vasútvágányokat és villamos vál-j tóberendezéseket állítanak üzem-; be. ! Az állomásépülettel szemben ; áll a szép vasutas-laktanya, mely; a vasutas dolgozók pihenését j szolgálja. Az átutazó vasutasok; zavartalanul alhatnak a tiszta; és otthonosan berendezett szo-j bákban s étkezhetnek az étkez-! dében. < A vasút megbecsüli dolgo-« zóit. Gondoskodás történik a« vasutas dolgozók szakmai okta-« tásáról és a balesetvédelemről.« Vasutasruhát kapnak* Kedvez-; ményesen utazhatnak család * jukkái — Kedvezményesen! kapnak tüzelőt. — Évente! mintegy 100 nyíregyházi vas-! utas dolgozót üdültet ä vasutas! szakszervezet. Előléptetik, jel-! vénnyel és oklevéllel tüntetik! ki a munkában kitűnő embere-! két < Augusztus 10-én lesz a Vili.; Magyar Vasutas Nap. Ez alka-; lommal lesz a jubileumi ünnep-; ség is. Reméljük, hogy addigi megérkezik az örmhír, hogy ; „harmadszor is ÉLÜZEM a nyír-; egyházi vasútállomás!” ; O. A.! < MEGYÉNKBEN az aratás be­fejeződött, a gabonafélék Vetés- területének nagy része tarlö- hántásban részesült. Július vége és augusztus a legmegfelelőbb időszak a nyári istállótrágyázás elvégzésére. Ugyanis a nyári trágyázást elvégezve a még ősz­szel elvetésre kerülő növényfé­leségek számára megfelelő érett talajt ’ biztosíthatunk.. Az egész télen és tavaszon összegyűlt is­tállótrágyát alászántással tud­juk a legbiztosabban raktározni. Ilyenkor, behordás és cséplés idején nagyon sok munkát keli elvégezni, azonban a munkák menetét úgy irányítsuk, hogy a nyári istállótrágyázásra is legyen idő, hiszen a következő évi ter­mések alapját rakjuk le vele. Ebben az időben , dűlődtjaime még nem rosszak, nem sárosak, tehát sokkal könnyebben tudjuk a szántóföldekre kihordani a rendelkezésre álló trágyát, mint ősszel, amikor a vetés és beta­karítás, valamint a rossz időjá­rás is hátráltatja az ezirányú munkákat. A NYÁRI ISTAULÖTRÁGYÁ- ZÁST lehetőleg úgy végezzük, hogy a már lehántott tarlóra hordjuk ki a trágyát, akkor, amikor a tarló a gyomoktól kezd kizöldülni. Ilyenkor az is- tállótrégya nyári alászántásávai egyben gyomirtást is végzünk. Vigyázni kell az alászántás mélységére. Legyünk figyelem­mel a talaj légjárhatóságára. A kötöttebb talajokon, mint az észak-keleti, keleti részek, tar­tózkodjunk a mély alátakarás- tól. Ilyen helyen elegendő a 12—14 centiméteres mélység. A lazább talajokon legmegfelelőbb a 15—18 centiméter mélyre való alászántás. Az ilyen mélységek­ben az istállótrágya a szükséges levegőmennyiséget, amely a további korhadáshoz szükséges, megkapja. A mélyebbre került trágya a kevés levegő miatt ne­hezen bomlik, a szalmás részek elszenesednek és a benne lévő tápanyagok hosszabb időn át kihasználatlanul hevernek a talajban. Alászántás után ne maradjon trágya a talaj felszí­nén. A korhadás meggyorsítása ér­dekében az alászántást kövesse sima, vagy gyűrűs henger, hogy a talaj kedvezőtlen nagy üre­gei megszűnjenek és zavartala­nabb legyen a bomlás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom