Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

•2 ■4 KELfTMAC-TAffífJSAö 19M, ,TtMU§ íl. SZOMBAT hírek___ 1958. június 14, szombat, Zaráad I Lottó e heti nyerőszámai: 14, 15, 25, 56, 59 ISKOLASZANATÓRIUM MÄNDÖKON Mandok nem éppen kis község a kisvárdai járásban. Napjaink- ban is egyre épül, szépül, üj ház­sorok nőnek, de a középületek tzáma is szépen szaporodik. Leg- utóbb például szt tudtuk meg, hogy hamarosan iskolaszanató­rium nyílik a községben. A kor­szerű, jól felszerelt szanatórium EO gyermek befogadására lesz ké- pes. Megbízható értesülések sze­rint nehány hét múlva sor kerül £2 épület átadására. EGT NAPOS LÁTOGATÁS Mint a rádió és az országos la­pok már korábban közölték, me­gyénkből néhány mezőgazdasági szakember tapasztalatcserére uta­zott a Szovjetunióba. Az egy na- lins látogatás során a küldöttek a hurgonyabogar elleni védekezés szovjet módszerét tanulmányoz­ták. hogy azt mielőbb hasznosít­hassak megyénk területén is. A küldöttség már visszaérkezett és reméljük, még idejében átvehet­jük Beregszász és környéke kolho­zainak módszereit, VTÄRI EGYETEM DEBRECENBEN A Debreceni Kossuth Lajos Tu- dohiányegyetem a nyári szünidő idejere augusztus 1-től 18-ig nyári egyetemet indít, Az előadások a gazdasági élet, az irodalom, a Dörténelem, a nyelv, a művészet, a Zene, a természettudomány,. és a technika fejlődéséről, mai hely­zetéről adnak tájékoztatást a hallgatóknak.. Egyébként szerepel a programban színház, hangver­seny és filmek bemutatója is. r- Tóbb kirándulást tesznek a hall­gatók Tokaj, Hortobágy és Szo- boszló vidékeire. A beiratkozott hallgatók ezenkívül több kedvez­ményt élveznek. Lakást és ellá­tást például egész minimális árun kapnak. Bővebb felvilágosítást a titkárság nyújt, címe: Nyári Egye­tem, Debrecen, 10. ★ ISMERKEDÉSI EST Ma este fél 7 órai keadettel a II, kerületi KISZ-szervezet a Ven­déglátóipari Vállalat KISZ-szerve­zetével közösen műsorral és tánccal egybekötött ismerkedési estet rendez a Kossuth-éttercm- ben-. Az esten a város fiataljai, a helyi szovjet alakulat Komszomol- szervezetének tagjaival ismerked­nek meg. Mindönkit szerctétlsl vár a rendezőség. Belépődíj 4 fo­rint. ★ meghosszabbítottak A SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁST A vásárlók egyöntetű kívánsá­gának eleget téve, a kereskede­lem egy héttel meghosszabbítja a szezonvégi kiárusítást. Erre fő­ként azért volt szükség, mert az akció megindítása éppen hó vé­gére esett, amikor a városi la­kosságnak már nincs elegendő költőpénze. A falusiak ugyancsak joggal kérték a kiárusítás prolon­gálását, hiszen a nagy dologidő miatt csak ritkán juthatnak be a városba. Tehát: használjuk ki a kpllő" alkalmat; az utolsó pilla­natig. ★ VtGOPERA NYÍREGYHÁZÁN A debreceni Csokonai Színház társulata június 19-én, csütörtö­kön este 8 órai kezdettel mutatja be a szabadtédi színpadon Flolow: Márta című vígoperáját. A há­rom feivonásos operaelőadást a debreceni MÁV szimfonikus zene­kara kíséri. A nagy érdeklődéssel várt operaelőadásra jegyek elő­vételben hétfőtől, június 16-tól kaphatók a József Attila Művelő­dési Ház jegypénztáránál. FOGADÓÓRÁK . .. : Június 18-an, szerdán Kolloiuyi Béla, a megyei tanács vb. elnök-* heljettese, június 31-én, szómba-^ tön Gombás Lajos, a megyei ta-2 nács vb. tagja délelőtt 10—12» óráig a megyei tanács épületében^ fogadóórát tart. * t I ! * „RÄHÜZTAK” a dohány­gyáriak A Dohányfermentáló Vállalat* üb, elnöke telefonon értesítette a$ szerkesztőséget, hogy a vállalat* második negyedévi termelési ter-J vét a hó végéig — előreláthatólag? — 182.5 százalékra teljesíti. — A* szakemberek számítása szerint* körülbelül 23 ezer 207 mázsát tesz* ki a fermentáló vállalatnál feldől-$ gozott készáru mennyiség. Külö-J nősen „ráhúztak” a vállalat kis-* várdaí és rakamázi fiókjai, ahol aj határid.ö szerint előírt mennyiségi 3 munkával együtt tovább növeltékj a minőséget is. KÉT HALÁLOS BALESET A közelmúltban két halálos ki-4 meneteld baleset történt me-J gyénkben. Az egyik Barabásom,! ahol Teiekdi Sándor fogatán < napraforgószárat szállított, egyjj óvatlan pillanatban a lovak közéj esett és a helyszínen meghalt. A 1 másik eset áldozata Zubaj Berta-J lanné ajaki . asszony, aki szintén! napraforgó szárat szállító lovas-e kocsiról eseti a szekér alá. A lo-i vak 224 méter távolságig von-J szólták a terhes asszonyt. A kis-* várdaí kórházba szállítása közben? meghalt. ♦ S^zanibuti Együtt a szurkolótáborral Rövid sporthír számolt be ar­ról, hogy a fehérgyarmatiak le­győzték a Mátészalkai Vasutas felnőtt és ifjúsági együttesét. A mérkőzés utáni hangulatról már nem esett szó... Volt, aki cso­daként könyvelte el a gyarma- tiak jó szereplését. Különös örö­met jelentett a győzelem a fe­hérgyarmati szurkolótáborban. Jó játékot láthattak, amely győ­zelmet eredményezett, mégpedig a Mátészalkai Vasutas kétváll- ra fektetését. Mi is történt Fe­hérgyarmaton, hogy egyszerre ilyen jóirányú változás adódott? Nem kisebb dolog, mint hogy „helyreállt a béke" a szurkoló- tábor és a sportolók közölt. Hosszú idő óta szakadás volt a két tábor között. A labdarúgó­csapat hívei kifogásolták (volt is rá okuk) a játékosok közönyét, a csapatban kialakult helytelen játékfelfogást, de volt hiba az. erőnléttel, valamint a taktikai és technikai megoldások terén is. Ezek vezettek oda, hogy né­melykor a fehérgyarmati kö­zönség saját csapatát fütyült« ki. Sokáig az volt a benyomás, hogy a szurkolók ilyen magatar­tása sohasem vezet eredményre. Aztán a vasárnapi játék meg­cáfolta ezt a nézetet. A játéko­sok becsületére legyen mondva, változtattak magatartásukon, s megkezdték a fellelhető hibák kijavítását. A sportolóknak is volt okuk panaszra. Hiaba han­goztatták, hogy ne maradjon el olyankor sem a bíztatás, amikor gyengébben megy a játék. Se­gítsen a közönség is kiharcolni a győzelmet. Hiszen ezt teszí a lelkes buzdítással. Igaz, hogy a közönség hangulatának alakí­tása sokban függ az együttes szereplésétől. A sportolók jó ja- léka magával ragadja a közön­séget, viszont a szurkolótábor lelkes bíztatása a sportolók eró- tartalékát is felszínre hoz2a. Mélyüljön hát a közönség és a sportolók közötti jóviszony, az eredmény nem marad el. Rendet tud-e teremteni a fegyelmi bizottság ? Ahogy a bajnokságok küzdel­mei közelednek a végső hajrá­hoz, észrevehetően szaporodnak a botrányos jelenetek, súlyos sza­bálysértések. Néhányan azt mondják, hogy ezek velejárói az utolsó fordulók „késhegyre- menő’* harcainak. Aki ezt a né­zetet vallja, helytelenül gondol­kodik. Valótlan az, hogy az ilyen botrányok elkerülése (bíróverés, verekedés) csak a bajnokság végével lehetséges. Inkább ott a baj, hogy a. fegyelmi bizottságok nem állnak feladatuk magasla­tán. Egy-egy sportszerűtlenség után megelégszenek a játékos hosszabb, rövidebb ideig való eltiltásával, ám azzal mit sem törődnek, hogy a sportszerűtlen versenyzők magatartásáért, ne­veléséért felelős edzőt vagy ép­pen sportkörét vonják felelős­ségre. Némely sportkörnél van olyan eset, hogy a szabálysértő játékost házi-fegyelmi útján büntetik. Ám az is tapasztalha­tó, hogy az ilyen házi-fegyelmik inkább csak kisebb, — sok eset­ben jelentéktelen — szabálysér­tésekre szorítkoznak. A bajnok­ságok végén rendelkezésre álló szünidőben legyen fontos felada­tuk a sportkörök vezetőinek, hogy a fegyelmezett sportolást gondos munkával segítsék elő. Ezzel megkönnyítik a fegyelmi bizottságok munkáját, hozzáse­gítenek a szocialista sporter- köics kialakításához, Hammel József. A Felhívjuk a labdarugó szurko­lók figyelmét, hogy vasarnap a Nyíregyházi Építők—Ózd NB 11-ös labdarugó merkt»?*! dél­után 5 órakor kezdik. Felsőbb rendelkezés miatt ugyanis az NB JT-ös találkozókat ebben az; időben kell kezdeni. I« I ... na. ».rt »trieft* EGYÜTT A CIGÁNYOKKAL Válttá* P. G.-nak n „Keletmagyarorsaág^-ban Jolyó év április hó 16-án megjelent cikkére Tavaly decemberben tárgyalt a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága húsz­ezer szabolcsi cigány gondjáról, arról, hogyan juthatnának emberibb, kulturál­tabb körülmények közé, hogyan lehetne évszázadok mulasztásait minél gyorsab­ban pótolni. Az ülés igen jelentős volt, mert az országban először került megyei vezető szerv elé ilyen átfogóan és ilyen körültekintő előkészítés után a cigány- kérdés. A vita és a nyomán született ha­tározat egyaránt a'rról tanúskodott., hogy «Z a probléma társadalmilag megérett: rendezése most már nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A határozatot az a törekvés hatja át, hogy a megyében elő 7600 analfabéta ci­gány közül minél több megtanulja a betűvetést, hogy a 2300 iskolába nem járó iskolaköteles gyermeket küldjék a taní­tásra a szüleik, hogy munkát találjon az 5000 munkanélküli, hogy az 1800 putri helyett egészséges emberi hajlékok épül­jenek. Sok év programja ez! S csak úgy valósulhat meg, ha a tanácsok és társa­dalmi szervek a cigányságot nemcsak kí­vülről akarják felemelni, hanem elsősor­ban abban segítik őket, hogy maguk emelkedjenek. Ha az ő tehetségükre, tö­rekvésükre. a bennük rejlő erőkre ala­pozzák a munkát, ha magukévá teszik a határozat alapgondolatát: „együtt a cigá­nyokkal". A megyei vb., határozata, mely a ' „Kelctmagyarország“-ban is — egyrészt felhíváson keresztül — megjelent, me­gyénkben nagy helyeslésre talált. Nyíl­ván azonban nem mindenki olvasta és főleg nem érteti* még meg kellően annak szellemét, így történhetett ez P, G. új­ságíró elvtár$sal is. Erre enged következ­tetni a ..Keletmagyarország”-ban f. év IV. hó 16-án megjelent P. G, aiáú'ású cikke, melynek címe: „Csak a becsületes cigányokkal‘\ Ez a cím tulajdonképpen válasz a határozatra. Mert mit is mond a cikk­ben? Azt, hogy ő csak az általa becsüle­tesnek ítélt cigányokkal hajlandó... és nem a cigánysággal. A „csak" megszorítás válogatást jelent: ezeket befogadjuk, eme­zeket pedig nem. Később aztán ki is jelenti: „csak a becsületeseknek van he­lyük a társadalomban'. Ez a kijelentés első pillanatra talán rokonszenves és el­fogadható, csupán egy a baj: nem igaz. Alkotmányunk nem ismer társadalmon kívüli lényeket, másodrangú embereket. Valamennyi cigány éppen olyan polgára államunknak, mint, bárki más. S ha közü­lük egyesek nem folytatnak becsületes életmódot, akkor ez nemcsak az ö bűnük, hanem elsősorban a múlt társadalmi ren­dé, mely a szellemi sötétség és a nyomor szörnyű eszközével ilyenné taszította őket, és azoké, akik még ma is akadá­lyozzák félemelkedésüket; ők sem ..ere­dendően bűnös", vagy esetleg. ,alsóbb­rendű" lények. Persze ez semmiképpen nem jelenthet elnézést, vagy engedékeny­séget a bűnösök, tolvajok, munkakerülők iránt. Ha egyesek vétenek a társadalmi együttélés szabályai ellen, akkor — ahogy P. ,G. mondja — „mindig találkoznak a társadalom fékező, nevelő, törvényes ke­zét el1’, éppúgy, mint bárki más. És nézzük csak tóvább: vajon miért kell a .,becsületes ‘ jelzőt — nem hétköz­napi értelemben, hanem külön hangsúl­lyal — a „cigány" szó elé tenni? Talán ha cigány, akkor már nem lehet magától értetődően becsületes? És még tovább fűzve a kérdést: a becsületes cigányokat a cikkíró kivételnek tekinti. Még helytelenebb, amivel P. G. a címben foglalt tételt bizonyítja: egy ha­táskeltő eszközzel leírt rablás. Ezzel mintha azt mondaná: lám-lám, annyira el­kaparták a cigányokat ezzel a határozat­tal, hogy rablásra is vetemedtek. Tehát e szerint revidiálni kellene a végrehajtó bizottság határozatának alapgondolatát? S hogy ez nőm belerpagyarázás, az az utolsó bekezdés néhány sorából is kide­rül: „Az aranyosapáti példa valóban ta­nulságos. Azért is. mert a cigányok né­hány helyen hovatovább több jogot for­málnak felkarolásuk örvévclVagyis a cikkíró a rablásban a határozat egyik kö­vetkezményét látja és e példából általá­nosítva, úgy véli, hogy a határozat hatá­sára a cigányok elszemtelenédiek ... P. G. cikkében helyteleníteni kell annak alapgondolatát, mert ez szemben all az MT. VB. határozatának szellemével, de ellentétes a ..Kcletmagyarorszag" ko­rábbi, ezzel kapcsolatos, helyes cikkei­nek, riportjainak alapgondolatával is* Miért kell Hanyu Barnának, egy elvete­mült embernek a rablását összekapcsolni a cigányság ügyére vonatkozó megjegyzé­seivel? És miért kell ilyen szenzációhaj- hászó módon írni: „még fel-f ellobban a remegés lángja. Az emberek félénkébbekj tartózkodók. A szokottnál is karábban ágyba bújnak, nagyobb gonddal retesze­lik be a kisajtót, eleresztik a kutyákat és az ágy mellé készítik.a baliát. Lscfcküsz- 11 ck, de kevés szemre jön álom. Terjedj vek. nőnek a régebbi rémmesék, kóborló j rabió cigányokról. A gyermekek t-s arroli panaszkodnak: cigányok kergették óke fi álmaikban.“ Ahogy e sorokat olvassuk, szinte meg­jelenik vitéz dr. Endre László alispán.új fajvédő szelleme, s az a javaslata, melyet nemrégiben az „Ország—Világ’ -ban is idéztünk: „a rnunkaláborok rostájában lennének összegyűjtendök. Ott a félig, vagy teljesen értéktelen és káros egyedek mielőbbi megtanítását és ezeknek cs » többieknek katonai szigorúsága neveléséi tartom célravezetőnek.“ Egyesek talán túlságosan vaskosnak ítélik ezt a gondolatparosilást. Lehet, hogy vaskos, de a történelem már keser­ves leckét adott valamennyiünknek. A nyi­las uralom idején a saját bőrünkön ■ J- pasztalhattuk, hová vezet az effajta na­cionalista hangulatkedés. És bármit vet ez ellen P. G., tények és jelenségek bizo­nyít ják; "hogy meg ma is odavezet, Pátroháról a Minisztertanácshoz nemrégiben sok aláírással beadvány e.- kezett: telepítsék ki a cigányokat, vag-.s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom