Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-14 / 139. szám
1558. JÜNITJS 14. SZOMBAT KELFTM ÍGYARORSZAG O Pierre Lagaillarde, egy volt ejtőernyős, aki május 13-án a zen- dülő tömeg elén hatolt be az algíri kormányhivatalokba, csütörtökön kijelentette, hogy súlyos ellentétek dúlnak az algériai „kozüdv”-bizottság polgári tagjai között — jelenti az AP. „Amikor betértünk a kormányhivatalokba — egyetlen politikus sem volt velünk. Csak sokkal később jöttek, s most ők akarják learatni a babért” — mondotta. Példaként Delbeque-t említette meg aki jelenleg az algériai ,,közüdv”-bizottság egyik hangadója —s aki szerinte olyan politikus, aki „később jött”. Lagaillarde jelenleg Párizsban tartózkodik és megjelent azon a sajtóértekezleten, amelyet Chassin .tábornok rendezett. Chassin tábornok nyugalmazott repülőtiszt, aki május 13-a után „Illegalitásba vonult”, most pedig „közüdv”- bizottságokat akar szervezni egész Franciaországban. Sajtóértekezletén, mely viharos körülmények között zajlott le, bejelentette, hogy célja egy olyan új csoport megteremtése, amely körül minden kommunistáellenes tömörülhet, A sajtóértekezleten nagyon sok polgáriruhás ejtőernyős jelent meg. Chassin szavaira a hallgatóság soraiból egy fiatalember felkiáltott: „fasizmus!" Valaki egy széket hajított feléje. A szemüveges fiatalemberre minden oldalról ökölcsapások zúdultak, majd a földre terítették és kidobták. Kívülről néhányan kiáltozni kezdtek: „A fasizmus nem jut diadalra!’’ Chassin egyik híve kinyitotta az az ablakot és visszakiáltott: „Akasztófára Thorezzel!” Közben Chassin folytatta úgynevezett sajtóértekezletét, s a feltett kérdéseket fölényesen utasította el, ki- jelentvén: „hagyjuk a részleteket.’’ Pierre Poujade csütörtökön Angers-ben mintegy 1000 hallgató előtt azt indítványozta, hogy pártja vonuljon ki a parlamentből — jelenti az AFP. Poujade azért javasolta ezt, hogy az algériai kezdeményezésekhez hasonlóan Franciaországban mozgalom in- dúlhasson a „közüdv”-bizottság megalakulására. A poujadeista mozgalom vezetője határozott támadáso- kát intézett De Gaulle tábornok ellen, Amellett foglalt állást, hogy < az anyaországban Algírral < kapcsolatot tartó országos j „közüdv”-bizottság alakuljon ; és ennek érdekében szervez- « zenek nagy népgyűléseket az j ország jelentősebb központ- < jaiban. < Mint a mozgalom országos elnö-< ke, teljhatalmat! követelt magá-< nak, hogy az elkövetkező hóna-< pókban megszabhassák a mozga-j lom irányítását. Elmondotta, hogy. De Gaulle ígérete ellenére nem j vette be őket a kormányba, pe- 2 dig megszavazták a beiktatást. —5 Nélkülük piedig a „remete visz- ] 4 szatért volna falujába és polgár-j , 4 háború dúlja fel az országot.” 4 Cipruson, akár másutt, védtelenül lemészárolják a görögöket. Az athéni kormány mindenesetre igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, és eddig nem adott engedélyt semmiféle nyilvános tüntetésre. Georg Melasz, Görögország washingtoni nagykövete csütörtökön délután mintegy félórás megbeszélést folytatott Robert Murphi amerikai külügyi államtitkárral a ciprusi kérdésről. F. Warren, az Egyesült Álla- mok ankarai nagykövete pedig csütörtökön este Mend eresz- török miniszterelnökkel tanácskozott. .Mint csütörtökön éjszaka hivatalosan közölték, a Nicosiától északra levő Szkillura községben történt incidens során három ciprusi görögöt meggyilkoltak, további kilencet megsebesítettek. Három sebesült állapota súlyCs. A TASZSZ írja a ciprusi helyzetről Az algériai „közűd^‘-bizottság szóvivője szerint Sálán nemet mond Párizsnak Párizs, (AFP): Franciaország és Algéria kapcsolatában még mindig elég zavaros a helyzet. Neu- wirth sajtóértekezleten közölte, hogy szó sem lehet a tisztek kiválásáról a „közüdv”-bizottságokból, különösen Massu esetében nem, mert a tábornok elnöke az algériai, szaharai „közüdv”-bizottság- nak. Kommentálta azt a párizsi utasítást, hogy a katonatiszteknek ki kell válniuk a „közüdv”-bizottságokból. Utalt arra, hogy a határozatot Sálán tábornoknak kell meghoznia. „Nos, Sálán tábornok fiedig nemet mond. Miután éppen a hadsereg a váza ezeknek a szervezeteknek, szó sem lehet a katonatisztek visszavonulásáról.” A közvéleményt most elsősorban a minisztertanács érdekli amely De Gaulle tábornok elnök létével, az intézmények reformjá tanulmányozza. Ma még tül korai az új alkotmány tartalmáról beszélni, de már most is valószí nű, hogy: 1. nem lesz nemzetgyű lési rendszer, 2. kétkamarás par lamentet vezetnek be, amelyben < szenátusnak az eddiginél kitér jedtebb' hatásköre lesz, 3. a köz társaság nem lesz többé „egy és oszthatatlan”, hanem szövetségi 4. megerősíti a végrehájtó hata lom szilárdságát és tekintélyét é az államfő, a köztársasági elnöl hatáskörét. hogy az angol cégeket űzzék ki Görögországból. A Nea című lap jelentése szerint a kormány legutóbbi ülésén elhatározta: intézkedéseket tesz Törökország ciprusi tevékenysége ellen. A kormány érvényteleníteni szándékozik a háromoldalú balkáni szövetséget,ki akarja jelenteni, hogy a NATO keretein belül semmiféle együttműködésben nem vesz részt Törökországgal. Küzdelem a gyermekbénulás ellen Franciaországban j Párizs (MTI): Franciaországban [l5 év óta megkétszereződött a [gyermekbénuiásos esetek szárrta, 11957-ben 4073 gyermekbénulásos [megbetegedést jelentettek. Ez a [tény arra késztette az Orvosi Aka► dérmát, hogy ülésen foglalkozzék [e betegséggel. Az ülésen Lépine ► professzor, a francia gyermekbénulás elleni francia oltóanyag feltalálója beszámolt az eddigi oltások eredményeiről. Az akadémia megállapította, hogy a Lépine- vaccinával beoltottak 74 százaléka immunissá’ vált a gyermekbénulás kórokozóival szemben. Az akadémia végkövetkeztetésként megállapította, hogy a gyermekeket minél fiatalabb korban kell beoltani. alkalmazzák a „fajvédők” egyik enyhébb módszerét. Az aláírásgyűjtő tagja volt a nyilaspártnak. Mit gondol P. G„ vajon ez a nyilas „fajmagyar” nem a saját igazolását fedezhette fel a cikkben? S rajta kívül kik és miért üdvözölték örömmel az írását? A nacionalizmus és a fajelmélet mérge ma is elevenen hat, mérgezi józan és becsületes emberek gondolkodását is. És vegyük csak szemügyre cikkét az aranyosapáti helyzet tükrében is. A cigánytelep néhány száz méterre a falutól, az országút töltése mellett fekszik: 33 család lakik itt putriban, rossz viskókban. A telep, melyet régebben a község jelölt ki- számukra, esős időben valóságos sártenger. Az országútról csak szánkázva lehet lejutni, átugorva az árkot, Vajon hogyan jöhet ide orvos, szülésznő éjnek idején? Hogyan viszik ki innen a magatehetetlen beteget? Nézzünk néhány adatot a tavalyi számlálásból: 189 közül csak egy érte meg a hatvanadik életévét, iskolaköteles gyermek 40 van, iskolába egy sem jár. A tizennégy évnél idősebbek közül 34 az írástudó, 68 az analfabéta. Tíz MÁV pályamunkás, négy tsz-tag, egy bá- nyááz. összesen húsz állandó munkás van közöttük. 19 alkalmi munkavállaló és a számlálás időpontjában 8 férfi volt munkanélküli. Erre mondja azt a cikkíró: „Bár a közel félezer cigány között élnek rendesek, egyrészüknek még mindig a könnyű élet, a henyélés, a mezei lopás, a munka- 'kerülés a kenyere ’. Társadalmi munkával a cigánytelep mellé iskola épül. Várják, mikor kerül rá aitó és ablak, mikor érkezik a berendezés, hogy az ő gyermekeik is tanulhassanak. 68 analfabéta cigány közül 45 járt az analfabéta tanfolyamra egészen addig, míg a rablás után a faluban felszított gyűlölet szét nem ugrasztottá - a tanfolyamot... Pedig már az „r” betűnél tartottak. S hegy ők nem akarnak rendesebb körülmények között élni? Lakatos András Budakaiászon dolgozik, felesége otthon a putriban él. Szeretnének kikerülni onnan, volna is erejük hozzá. De sehol sem kapnak házhelyet. Kérésüket legutóbb a járási tanács műszaki csoportja ilyen írásbeli indokolással utas'.totta vissza: ,,A községi tanács arra hivatkozott, hogy akárhol adnak neki telekhelyet, a szomszédok nem egyeznek bele az építkezésbe, s így feleslegesnek tartották a telekfuttatást. Tudomásunk szerint nevezettnek már juttattak házhelyet az újtelepen, de azt is azért kellett eladni, mert nem járultak hozzá az építkezéshez S tegyük csak emellé P. G. megállapításait: „Furcsa lenne hát aként vélekedni: legyen hálás a társadalom, mert a cigányok rendes életre térnek." Talán Lakatosné a társadátom háláját kérte? Csak azzal a jogával akart élni, mely minden magyar állampolgárt megillet. . . Vagy Lakatosné P. G. és a járási műszaki csoport szemében nem éppen olyaK polgára az államnak, mint bárki más? Miért válaszolnak a jobb élet, ez emberibb otthon utáni vágyára azzal, hogy visszalökik őt és családját a putriba, a sárba?! Itt aztán valóban furcsa lenne valamiféle háláról vélekedni .., De nem kap házhelyet Jóni József sem. S a napokban, amikor a kislánya tejért ment a faluba, így kiabáltak rá: „ te büdös roma, ti gyilkos rablók, betörők, puccoljatok lefelé! Egytől-egyig fel kellene húzni benneteket arra a fára’’. Jóni elvtárs kommunista, öt éve tagja a pártnak. Vajon gondoltre arra P. G., vagy valamelyik falubeli gazdálkodó, mit éreznek a cigányok? Megrendítő hallgatni őket: — Jaj, eltemetett bennünket az a cigány! Már azt hittük, jobb lesz — jaj- jonganak cigányosan. Az öntudatosabbak önérzetükben sértve kérdik: Miért vesznek bennnüket egy kalap alá a rablókkal? Talán a falubeliek között nem akad toivaj?... — és a megaláztatás szégyene ég rajtuk: — hát ennyit számít több évi becsületes munka a tsz-ben, vagy tizenkét év a MÁV-nál? így beszélnek és gondolkodnak ők. Nagyon emberien és érzelemgazdagon, mert bennük is él a megvetés a társadalmi élet'szabályait megsértő bűnös emberek iránt. Ezért is sértő az általánosítás. S vajon mit mond róluk P. G.? „És a cigányok, mintha sejtenék, hogy nekik szól o harag, ki sem bújnak a viskókból. Napok óta nem járnak a faluban!" Tehát szerinte „sejtik" a — nyilván „jogos” — „haragot”, azok, akiknek az égvilágon semmi közük nem volt a dologhoz. És —: az ö gondolatmenetet folytatva — a viskójuk mélyére bújnak feltehetően a félelemtől remegve, esetleg még most is ott vacognak. Milyen felháborító általánosítás: a rablók elleni gyűlöletet kiterjeszteni az egész cigányságra! Mily nagy hiányáról tanúskodik ez az emberismeretnek és az írástudót ihlető humánus érzéseknek! Valahogy így nézhetik az ültetvényesek négereiket: még- csak nem is „sejtik”, hogy nem az ösztön irányítja őket, hanem emberi gondolatok és érzések viharzanak bennük, van önérzetük, fájdalmuk, vágyuk, s vannak álmaik. _ , • A határozat — P. G. megállapításaival ellentétben — nagyon egészséges erjedést indított meg: Nyírbátor példájára már Porcáalmán és Kántorjánosiban is működik cigányosztály, Mátészalkán szeptember 1-én indul meg az újonnan épített helyiségben. Ciganyegyüttes alakul Nyíl-vasváriban, Kölesén, Nagykálló- ban, Őköritófülpösön, Mátészalkán a Ci- nevégen. A művelődési osztály szerint mirftegv kétszázra tehető az analfabéta tanfolyamra járó cigányok száma. Okö- ritófülpösün készül a szénporos tégla- égelö, Szamossályiban már szövetkezetét alakítottak a cigányok, csak a felsőbb szervek intézkedésére várnak. Természetesen mindez még csak a kezdet kezdete. Tehát van probléma, van tennivaló bőven. De a legfontosabb, s erre figyelmeztet P. G. cikke is: kímélet en harcot indítani a nacionalizmus, a fajgyűlölet, az előítéletek ellen. A cikkíró azt mondja: „elsősorban a cigányság érdeke". Szerintünk a cigányügy megoldása az egész társadalom érdeke, a szocializmus építésének velejárója. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke. A ciprusi helyset ; élónk nyugtalanságot kelt a nyugati fővárosokban l További súlyom eseményektől tartanak Súlyos ellentétek dúlnak az algériai „közüdv^-bizottságokban - Verekedés Párizsban Chassin tábornok sajtóértekezletén - Poujade támadja De Gaullet Párizs, (MTI): Fatin Rüstü Zorlü török külügyminiszter csütörtök esti sajtóértekezletén kijelentette: „Törökország nem fogad el más megoldást, csak a sziget kettéosztását”. Athénben változatlanul élénk nyugtalanságot kelt a ciprusi helyzet. Attól tartanak, hogy a következő napokban további súlyos eseményekre kerül sor a szigeten. Görög körökben általában azt hiszik, hogy a ciprusi törökök június 17-ig, a ciprusi kérdésre vonatkozó angol nyilatkozat közzétételéig még jelentős tüntetéseket szerveznek, hogy befolyásolják a londoni kormányt és a nyugati közvéleményt. Ilyen körülmények között egy esetleges, a korábbiaknál súlyosabb incidens beláthatatlan következményekkel járhat. Egyébként a görög kormány semnv esetre serr. Hírheti. hoev akár Ciprus szigetén tovább tombol t török sovoniszták terrorja a jörög lakossággal szemben. A leg- íülönbözőbb görög szervezetek älesen elítélik a ciprusi török terrort, és követelik, hogy a kormány forduljon az ENSZ-hez. A pireuszi szabadságharcosok bizottsága elhatározta, hogy tiltakozó gyűlést szervez, bojkottálja az angol árukat és küzd azért,
